Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-15 / 133. szám

1947 JÜNIUS IS ÜJ DUNANTÜD- APOLLO — <20-46 20-4» lei Vasárnap, muiui 15. Utoljára René* Saint-Cyr, lean Murat Roger Duchesne gyönyörű-filmt Két férfi asszonya Ezen mflsornA minden előadáson Solti György a rádió és a gramofon lemezek kedvelt művésze énekel Rendes helyárak. Műsormegvá.- tás 50 fillér Hétfő—kedd —szerda, június 16—17—18 MAX BRAND hires vadnyugati regénye izgalmakkal telített remek feldolgozásban Asszonylázadás A „Kék angyal" testvérfilmfc zúgó, zajló, tomboló küzdelmek Nyugat vad fiai között Főszerepben : Marlene Dietrich és lames Steward Előadások hétköznap 6. 8 ó.. vasárnap d. n. 4, 6, 8 órakor URANIA fotelon: 26­Vasárnap—hétfő—kedd június 15—16—17 Victor Sardou regénye filmen A szezon kimagasló művészi alkotása A szerelem és féltékenység izzó drámája t Áruló asszony Főszereplők • Pierre Blanchard, Mária Hauban, Joan Besailly HÍRADÓ Vasárnap délelőtt % 11 árakor MATINÉ félhelyárakkal Előadások kezdete hétköznap tét 6, fél 8, vasárnap d. e. fél 11 d. u fél 4. fél 6, fél 8 órakor Legközelebb : Eltévedt emberek KOBOLD-MOZi MECSEKSZAB3LCS Vasárnap, lúnius 15-én \ legszebb magyar filmélmény A fehér vonat főszereplő Simor Erzsi. Jávor Pál és Bilicsy Tivadar híradó Telefon előjegyzés: 16—48 Előadások kezdete: vasárnap J^5, 1 j7 és %9 órakor Legközelebbi miaomnk: A láthatatlan bilincs Pécsett 600, a bányavidéken 540 előadás egy év alatt A Szabadművelődés megnyitotta o kulturális fejlődés útját és az eddig minden tanulástól mesterségesen elzárt tömegek százszámra látogatják a népmfivelődésí előadásokat Magyarország népművelését a háború előtt valami furcsa „pat­riarkális“ színezet jellemezte: nem volt más, mint a felső ré­tegek kulturális jótékonykodása. Erihek következtében nem a tel­jes kultúrát igyekezett adni. ha­nem annak csupán a felhígítását, azt is meglehetősen adagolva. A mai szabadművelődés úgy célkitűzésében, mint módszeré­ben, ennek éppen az ellenkezője. Az új, magyar, demokratikus sza­badművelődés mindenekelőtt ki­szélesítette feladatait a közölni­valók tesrütetén. A régi, kulturá­lis jótékonykodással seemiben feladata ma az, hogy hozzáfér­hetővé tegye a teljes, XX. szá­zadbeli kultúrát mindenütt és mindenki számára. A régi társadalmi megkötött­ségek miatt tömegeink nagy­része műveltség nélkül maradt. Ezeken a hibákon akar segíteni ég ezeket a bajokat akarja meg­szüntetni a szabadművelődés. — Minthogy városunkban is igen élénk tevékenységet fejtett ki, úgy az elmúlt esztendőben, mint most is a sKabadmüvelődés, fel­kerestük Szabó Károly tanárt, aki az ügyek irányításával és szervezésével van megbízva, mondja el, miilyen eredményt ér­tek el az elmúlt esztendő során és mik a legközelebbi terveik: Szakemberek tanítanak — Az 1946-os munkaprogramra folyamán — kezdi nyilatkozatát Szabó Károly szabadművelődési felügyelő —, két seabadiskolát állítottunk fel a város területén: a Képzőművészeti és a Házi­asszonyképző szabadiskolát, me­lyek mint ilyenek, első kezde­ményezések az országban. Mind­kettő félévnél hosszabb ideig tartó, speciális tantervvel mű­ködő felnőttoktatási intézmény. Összesen 600 előadást tartot­tunk, mintegy 140 főnyi, állan­dó hallgatóság számára. Munkánkba mindenkor Pécs szel­lemi életének Legkiválóbbjait igye­keztünk belekapcsolni, hogy a műikedvelősködésnek még a kí­sértését is távoltartsuk. A bányatelepeken ősszel indí tottunk meg különleges műve­lődési tanfolyamokat, — ösz- szesen tizenötöt, amelyeken nemcsak szakismereti, (szabó-vaTró, baranyai ' csipke­varró és játékkészítő) oktatás folyt, hanem közművelődési elő­adások is elhangzottak. Négy- százötven hallgatója volt eueknek a tanfolyamoknak, akik 360 szak- ismereti órán vettek részt és 180 közművelődési előadást hallgat­tak. A „középosztályra * is ráfér Bár elsősorban a népi rétegek irányában kell éreznünk a fele­lősséget, mégsem lehet a szabad- művelődés „népies“ abban az ér­telemben, — mondja Szabó Ká­jők. A szabadművelődés munka­területe az egéstz társadalom. így az iskolázott lakosságot éppen- úgy bevonja munkakörébe, mint a kevésbbé iskolázottat, már csak azért is, mert a szellemi élet folytonosan fejlődik és így senkinek sem befejezett a mű­veltsége. Ezenkívül a két háború között a ma­gyar úgynevezett „középosz­tály“ tömegei is kiestek a vi­lág szellemi fejlődéséből. Azok az eszmék, gondolatkörök, ame­lyek az emberiség szellemét foglalkoztatták, nálunk vagy tilosak, vagy ismeretlenek vol­tak. Éppen ezért rendeztünk olyan előadásokat, amelyek ezeket a hiányosságokat voltak hivatva pótolni. Igen nagy látogatottság­nak örvendett a nagyközönség részéről a városházán rendszere­sített előadássorozat, amelyet a Magyar-Szovjet Művelődési Tár­sasággal, valamint a Batsányi Já­nos Irodalmi Társasággal kar­öltve rendeeztünk. Igyekeztünk roly —, hogy _ ez_ekre_jkorlátozód-népszerűsíteni a komoly zenét, ’ művészetet azzal hogy kamara­hangversenyeket rendeztünk, a képzőművészeti kiállításokon pe­dig állandó tárlatvezetéseket tar­tottunk. Tavasszal megnyitottuk a Mun- kjsiiceumot. Ez a Munkás Kul- túrszövetség kebelében _az egye­temen két tagolttal, 70 beirat­kozott hallgatóval nyílt meg. Ezt az intézményt az ipari munkásság népfőisko­lájává kívánjuk kifejleszteni. A 48-as Bizottság bevonásával Erzsébettelepen mozgalmat indí­tottunk „Virágos Enzsébettelep“ címmel azért, hogy az egészség­telen elhelyezésű bányatelep ar­culatát megváltoztassuk. Ugyan­akkor közművelődési előadásso­rozatot is indítottunk, amellyel célunk volt a műveltség feleme­lésének elérése. Állandó szabadegyetem, üzemi előadássorozatok — Mik a legközelebbi tervek? I tani. Tervbe vet tűk egy — A város keleti és nyugati állandó Pécsi Szabadegyetem külrészén egy-egy népkönyvtárat I felállítását is a nagyközönség és olvasótermet akarunk felállí f részére, természetesen azok szamara, akik ■■■■■■■■■■■■■mb ; ,i tudományok legújabb vívmá­PARKÉI* MOZI Tdciom 19-81. T na vei öv d. a. 10.17 eavelőv, d. ©. 10-17 Vasárnaptól—szerdáig, június 15—16—17—18-ig A nagy sikerre való tekintettek prolongálva U II © 1^ II T A a világhírű rég* operett uj feldolgozásban, melvben inegkacagtatj* a közönsége1 AbOít és Costello Művészi élményt nyuit Kathryn Grayson csengő éneke WGYILEM I Az előadások kezdete vasárnap 5, 7 és 9 óra kor, hétköznap 7 és 9 Ora-or Az utolsó előadás a kerthelyiségben ! nyai iránt érdeklődnek. Az üze­mek és gyárak, valamint a bá­nyavidék dolgozói részére egész esztendőn át tartó üzemi előadássorozatot tervezünk, amelyek egybe lesznek majd köt ve irodalmi estekkel, zeueelőadá sokkal stb. Ezenkívül kétszeresé­re kívánjuk emelni a szabad'isk« Iák számát. — Milyen anyagi alappal ren delkcznek? _ A kultuszminisztérium bocsát ren delkezésünkre bizonyos össze­get, már amennyit ez a tárca a jelen! gi viszonyok mellett elbír. Éppen ezért igen meg kell néz­nünk minden fillért és csak a legsizcrényebb keretek között mo­zoghatunk. Részesülünk ugyan némi városi támogatásban is, en­nek összege azonban olyan cse­kély, hogy nem sokkal viszi előbbre a munkánkat. Az elért eredmények valóban figyelemreméltóak és a cél meg­érdemelné, hogy több áldozatot hozzanak érte illetékesek. Meg vagyunk győződve róla, hogy az augusztus elsejével induló három­éves terv kellőképpen gondosko­dik a szabadművelődésről is és lényeges mértékben hozzájárul azoknak a lehtőségeknek a ki­használásához, amelyeket most a túlzottan szűkös anyagiak miatt nem használhattak ki. ORVOSI ÜGYELET OTI ORVOSI ÜGYELET: Az OTI biztosítottak részére a inai napon dr. Várkonyi Mária (Lakik: Pécs. Júv.sef-u. 17., tele­fon: 16-23) és dr Schwarz János (lakik: Zsolnay Vilmos-u 25.) orvosok tartanak ügyeletes szol­gálatot a lakásukon. Éspedig dr. Várkonyi Mária or­vos ellátja: a dr. Szalántz\ Ele. mér, dr. Siska Valér, dr. Unka László és dr. Szántó László kör­zetében lakó betegeket, míg dr. Schwartz János ellátja: dr. Gyo­pár Jenő, dr. Molnár Gyula, dr. Hajnik József és dr. Kiss E. Vik­tor körzetében lakó betegeket. OTBA ORVOSI ÜGYELET Az Országos Tisztviselői Beteg- segélyezési Alap 1—5 körzeteinek tagjai részére 1947. év június hó 15-én (vasárnap) dr. Schwartz Já­nos h. körzeti kezelőorvos tart or­vosi ügyeletes szolgálatot. Lakik: Zsolnay-utoa 25. szám. Miként oldható meg a pécsi egyetem bölcsészkarának ügye? Dr. Boros István főispán nyilatkozata Felkerestük dr. Boros István főispánt és a legutóbbi időbgn, csak pár nappal ezelőtt megje­lent és a helyi sajtóban is, fő­ként a Dunántúli Népszava f. hó 14-i számában napvilágot látott hírekkel kapcsolatban kér­dést intéztünk hozzá, hogy tisz­tázzuk: megnyilik-e már aiz ősszel a bölcsészeti fakultás. „Teljes tárgyilagossággal, min­den pártsovinizmus és propa­ganda kizárásával — mondotta dr. Boros főispán — következő­kép áll a helyzet. — Le keli szögeznem mindenekelőtt, hogy a kar visszaállításának kérdésé­ben a döntés nem a szociáldemo­krata vezérférfiak több órás tárgyalásainak eredménye. A demokrácia nemcsak igazsá­gosabb gazdasági és társadalmi rendet, hanem egyben magasabb kultúrát is jelent és így magá­tól értetődőleg úgy a, szociál­demokrata párt. mint a kommu- rttista pánt, de valamennyi de­mokratikus párt általában meg­mozdult akkor, amikör a Hóman féle balkezes kultúrpolitika lik­vidálásáról és új kultúr-, tehát egyetemi politika megvalósításá­ról már 1945 elején megbeszé­lések folytak. Hangsúlyozom te­hát, bármennyire is szeretné a Dunántúli Népszava tudósítója elhitetni a világgal, hogy a böl­csészkar visszaállítása az ő ér­demük: a filozófiai fakultás vissza­állítása demokratikus kormány- program és az egyetem tanári karának s a demokratikus pár­tok mindegyikének belátásá­ból jött létre közös erőfeszí­tések eredménye, ízléstelennek tartok minden olyan propagandát, amely ennek, vagy annak az elvtársnak tulaj­donítja az érdemet, és szemé­lyi kultusz szolgálatában politi­kai pecsenyét sütöget. A f. hó 13-án folytatott meg- beszéléfeek szerint a filozófiai fakultás visszaállításának és ter­mészettudományi szakokkal tör­ténő kiegészítésének kérdése va­lóban eldőlt; minden attól függ, hogy az egyelőre 15—16 tan­székkel megnyíló fakultás vissza­állítására biztosított 900 ezer forintos előirányzat­hoz a város a maga részéről mivel járul hozzá. Szó sínes róla. a város már ed­dig is hozott áldozatokat egye­teméért, de az éipületekkel való hozzájárulás egymagáiban nem viszi előbbre az ügyet. Az épü­let egymagában még nem egye­tem, és így az a kívánság jutott a kormányzat részéről hangsúlyo­zottan kifejezésre, hogy a jobb idők bekövetkeztéig legalább a közüzemi szolgál­tatások 75 százaléka erejéig nyújtson a város támogatást. A kérdés az adott körülmé­nyek köizött kétségtelenül nehéz de miután az egyetem fenntar­tása és felvirágoztatása nemcsak az állam, de a város és környé­kének érdeke elsősorban, bizo­nyos, hogy a kormányzat, a vá­ros és vármegye vezetősége, illet­ve törvényhatóságai megtalálják az álláspontok egyeztetélsének lldhietőségeit. Egyébként az el­helyezés kérdésében — a Frigyes laktanyáról 4© a kúltusz kor­mány birtokéiban lévő Kardoss Kálimén utoa 5 sz. alatti épület­ről van egyelőre szó, — döntés csak akkor történik, ha a kul­tuszminiszter és Zsebők osztály­főnök helyszíni szemlét tartot­tak. A Sztálin marsall által ajándékozott autóban félmillió svájci frankot csempésztek ki Nagy Ferencnek Svájci lapjelentések szerint Nagy Ferenc kikérte a Sztálin által inekiadományozott gyönyörű autót. Az autót meg is kapta és ebben 500 ezer svájci frankot csempésztek ki számára. A rendőrség megindította a nyomo zást, hogy ki az, «ki Magyar- országon ily összegű valutával re ndelkezeltt lés szökött összees­küvők finanszírozására használhatja. Emergé hajtószíj CordaflC autógumi Somagyi A utászaküzlet Szedi envi-tér 2 Fiotcri SEGK >ET 'elveszek! Te eion: 14-35-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents