Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-10 / 128. szám
ÜJ DUNÁNTÚL 1947 JÚNIUS 10 Hűszaki pótdíjat és teljesítménybért a dohánygyári munkásoknak is A jelenlegi lizetési rendszer mellett „tüstbemegy" a dohánygyári munkások többlermelése Mindennapi szükségletünk: a cigaretta. Mai rohanó életünk megnyugtató íze: a cigaretta. Nagyon kevesen gondolnak csak arra, hogy mennyi fáradtság, mi- lyon keserves robot eredménye az, hogy ma szabadon, jegy nélküli, sorhanállás nélkül, bárki ízlése és pénztárcája szerint vásárolhat füstölnivalót. . Azonban már nem- elégszünk meg azzal, hogy tudomásulvcszsziik a dolhányjövedék nagyszerű és ~sokfélie gyártmányt felmutató teljesítményét. Szívügyünk, hogy necsak a dohány fogyasztó közönség, hanem a dohányfetdol gozó, u dohánygyári munkás is meg legyen elégedve. Szívügyünk, hogy ne legyen panasza annak sem, aki t gyárban, a munkahelyen, súlyos gondok között építi az ország gazdasági jobblétét. Ahol a kinevezés — hátrány! Különöskép nehéz a helyzete azoknak n dohánygyári dolgozók, nak, akiknek „az a szerencse jutott“, hogy kineveztek őket. Igaz ugyan, hogy nvugbér helyett nyugdíjat kapnak, azonban ez nem áll arányban azzal a hátránnyal ami a fizetés terén ínu. tatkpzik. Távolról sem azt mondjuk,‘hogy a nem kinevezett mun, kasok sokat kapnak. Nem kapnak sokat. Azonban ezek a kinevezett dolgozók indokolatlanul kevesebbet és keveset kapnak. F.z a sérelem, ez a baj és ezen kell segíteni, Aiz egész műszerészgárda cm berfelftti munkát végez. A inos- íani megerőltető napi 15—ló órást tempó, $ túlfeszített gépek mellett őrködő műszerészekre egészen rendkívüli feladatokat ró. Az egész műszerész-csoport ereje, tudása maximumát, adja, hogy az üzem a mai tempóban mehessen, A kinevezett műszerészek az állami b-érliétra közismerten alacsony fokozatai szerint kapják fizetésüket, s ezen a Viszonylag magá-.abb üzemi díjpóflék százalék sem segít. Ezek a kártársak, akiknek a régi, tapasztalt és jó munkájukat kinevetzéssel akarták .honorálni, hátrányosabb helyzetben vannak, mint a ki nem nevezett társaik. El kell indítani a harcot a műszaki pótdíjért, mely régebben már megvolt és amely teljesen jogos követelés. 16 óra a gép melleit a muszercAzonban nemcsak székről van szó. Helytelenítjük, hogy az egymásutáni duplainűszakokná! nincs meg a progresszív bérezés. 15— tempóban folyik a munka. A gépek melletti munka, mely különös figyelmet és elővigyázatosságot igényel, rendkívül kimerítő és épp ezt ke'l a termelési több let jut íatássial honorálni. A gépek mellett dolgozó nőknek nagyrészt középkorú. Sokan vannak közülük csaíácteríyá akikre otthon is gondok várnak. Ezek az asszonyok a maguk helyén a munka bősei, méltán büszke lehet rájuk a demokratikus nőtársadalom. Helyesnek tartanánk, ha a munkásság a dohánygyárban is megértene és követelné a teljesítmény szerinti bérrendszert, ami komoly bértöbbletet is jelentene. „A legértékesebb * tökei az embertu * Akadhatnak olyanok, akik félrevezetik a munkásokat aizzal, hogy- a géphiba mia-tti kiesések az előző termelésből — teljesítménybér esetén — levonásba kerülnek, Azonban az ötaíudatos és felviiágosodott munkások tudják már, hogy a géphiba, de más hiba sem me bet a munkás rovására. A géphiba miatt, vagy a munkás hibáján kívüli leállás idejére rendes sírna fizetés jár. Az a fizetés. amit most is kapnak. Sokhelyütt a városban, ahol eleinte nem értették a munkások a teljesítmény alapján történő bérezést, nna már nem is hajlandók másképpen dolgozni, csak teljesítménybérben. Ä teljesítménybért ezért kívül ! l kell «élesíteni azokra is. akii, ugyan nem dolgoznak gépnél, de akiknek a munkája összefügg, vagy hozzájárul j többtermeléshez. A jelenlegi dupla műszak — dupla fizetés elve nem helyes. Nem áll arányban a munka és a kereset. De a szervezet túlzott igénybevétele sem áll arányban a fizetéssel. A ,,legértékesebb töke az ember“. Ez a szempont vázét minket akkor, amikor a dohánygyári munkások és munkásasszonyok legégetőbb kérdéseit fel- • tárjuk. Azt akarjuk, hogy a dohánygyári munkások is kikerüljenek az élet naposabb oldalára, és hogy osztálytudatos, boldog tagjai legyenek az országnak. Az ezért folyó harcot tovább is vezetni fogjuk, azonban a sikerhez aiz kell, hogy akiket illet, — ia dolgozók — megértsék és támogassák harcunkat, amit értük vívunk, \ » Hég ebben a hónapban 4000 építőmunkás megy Jugoszláviába Jelentkezés a Szakszervezetben Néhány nappal ezelőtt a MÉMOSz'országos vezetősége tárgyalást folytatott a jugoszláv kor. Hiánnyal, mert a jugoszlávok építő- munkásokat kár-ték tőlünk. A tárgyalások eredményeképpen még ebben a hónapban négyezer ép í tömünk ás megy ki Jugoszláviába. Az országban több gyülekezési hely lesz, Dét bár a nyárnak Eécs lesz a gyűjtőhelye. A pécsi építömun- kások szakszervezete máris megkezdte a szervezést. Körleveleket bocsóijtott ld, melyben értesítette azokat az építőmunkásokat, akik Jugoszláviába ki akarnak menni, hogy legsürgősebben jelentsék, be szándékukat « Szakszervezet ben. A Szakszer vázét pécsi veze- s.épe szerint a Jugoszláviával 1 tölt szerződés csak erre az id«* re szól. Lakatos- eivtárs megyei titk szerint, aki ebben a kérdésben 1 jékozva van, a szerződés sok* nagyobb keresetet biztosít, ha itthon dolgoznának alkajj marikákon, .A imuíkáhélyek • gir&dban és Jugoszlávia más # Ivein lennének. A jugoszláv kormány lépésével kétségtelenül sokat « a legrosszabb helyzetben lévő® gyár munkásréteg az építői®8 dolgozók érdekében Kisiparosok és ipari munkások szövetkezeteiről Hócló dctrlingja ás az uj invázió (Mar pár hónapja nem találkoztam Dodó darling javul. Most a llidlámFürdő előtt botlottunk egymásba, amint Ő a strandra, éti pedig dolgo/ui igyekeztem. LTgy látszik, neki telik a fürdőjegyre.) ő: (fölényesen el akar nézni a fejem Felett. De pechje' v.in, nem tud .kikerülni. Mindenesetre távolmarad tőlem, nehogy kompromittáljam.) Szerbusz... lin: (Csak azért is!) Szerbusz, angyalom! Mi újitég? Strandra mész? iVan rá pénzed? Mit csinálsz mindig? Ő: (Dühösen kiéz rám.) Tanulok, strandolok,... de inkább strandolok. Nem í& olyan drága és apus mindig olyan bőkezű volt, tudod .,. Én: (Tudom. A kislányával- szemben tnindíg bőkezű volt. Csak az alkalmazottaival szemben nem.) Igen... Igen .>. Nem tudsz valami jó hírt véletlenül? Ö: (Véletlenül tud. Egész véletlenül.) Azt hallottam, hogy Amerika nem tűri tovább, ami itt folyik. Igaza is van.1 Az amerikaiak inváziószetüen megszállják az országot... i Én: (A legutolsó mondat meglep.) Inváaiószerííen? És melyik tengerparton szállnak magyar földre, ha szabad érdeklődnöm? ő: (Dadog.) Én: (Kíméletlenül.) Esetleg a Balatonból emelkednek ki, mint hableányok? Vagy a Duna hullámain csónakáznak ide? ü: (Más tárgyra tér.) Velük jön az új kormány! Én: Tessék?? Ö: Hát igen. Nem tudsz róla. Egy újságírónak igazán kellene tudni! Megalakult kint az új kormány/ Nagy Ferenc, Eckhardt, ifjú Horthy, Saláta, Varga Béla jutnak most tagjai közül hirtelen eszembe. Lehet, hogy Itthon beleveszik Sulyokot Is; nem tudom, Énr (Komolyan.) Fő, hogy a többit tudod. És honnan tudod ilyen pontosan? Ő: (Nagyon fölényesen.) Az .tember megtudja az ilyesmit... A Széchenyi téren hallottam, ha jól emlékszem. Én: Pontos hírforrás! Más apróság nem jut esze#be? Ö: (Gondolkodik, majd kivágja.) Igaz, igüz: az toroszok június 10-én megszállják Magyarországot! Én: Hogyan? Hát tisztázzuk. Most iki szállja meg: az amerikaiak inváziószerüen vagy az .oroszok? És honnan <ez a biztos dátum, hogy június 10-én? Ű: (Kezd egy Ikicsit meleg lenni a lába alatt a talaj.) A tejesnél mondták a lányunknak és ő mesélte otthon ... Dehát: persze, én sem hiszem el... Na hallod ..; Én: Dehát mégis, hogy képzeled a megszállást? Eddig nem szálltak tmeg a szovjet csapatok és éppen most, amikor végre kezd megtisztulni a magyar politikai élet, most jutna eszükbe? ő: (Nagyon zavarban van.) Nem tudom, ezt nem mondták a tejesnél, úgy látszik... De azt tudom, hogy húszezer katona jön Pécsre és legnagyobb részük a Kertvárosban fog lakni! Én: (őszinte, baráti aggodalommal.) (Mondd: nem ártott meg neked ez az erős napfény?. Ö: Te semmit sem veszel komolyan! Többet nem is niesé; lek neked semmit. Én: (Néni minden gúny nélkül.) De másoknak annál többet, ügye drágám? A Dodó-fajta megértő telkeknek. ő: (Válasz helyett megváltja négyfoflntos kabin jegyét és eltűnik ia bejáratnod) &t. E, A -szövetkezeli mozgalom ipari frontja hazánk!km alig néhány évtizedes miilitva tekinthet vi=z- W.n. Az ipari iszövetkezetdk mái kefetkezéstil'y idején és ezidőszo- iint is túlnyomó részükben kisipari szövetkeze lek. Sajnos a magvar uralkodó rendszer jóvoltából özeik a sző vetkezetek soha sem válta’k (nem is válhattak) •izmos, fej.líídéskcpes vállalkozások iká és a magyar gazdasági élei számottevő tényezőivé. A múltban ezeknek a kisipari szö- vetikezeteknek csupán sóik Szép és csábító 'Ígéretben és biztatásban volt részük. Komoly, kiadós segítség és támogatás azonban iilig jutott osztály részül o dolgozó tagjainak. Kis töredék kivételével a vidéken, az ország k isipaTo^amalk úgyszólván semmi sem jutott mindabból,, amiből u főváros kisipari dolgozói va-laliogy mégis csetk répzesediülk. A kozszállítá- sokbá való bekapcsolásból a vidék iiísiparosni és szöyetfcezői ág\ szólván teljesén ki voltak zárva. Egyéb munbanlkalomrói a Ikormányzat mégikevédőié gondoskodott. A mmikahitelt, kisipari kölcsönöket fukar kézzel adták és azt ugyancsak cgv vékonyka réteg élvezte csupán és a vidék itt is hátrányosabb helyzetben volt. Egyszóval a klisém bér. a kisiparos ipari munkás nem volt a légi rend kftgyeJitjt'. Igazi megise- k(tűsben soha sein részesült, létérdekeinek előmozdítását valóidban soha sem karolták fel. Annál inkább vették igénybe szolgálatait, akár politiikiai; akár más vonatkozásban, amikor az uralkodó fend érdekeinek előmozdításáról volt szó. Persze demokratikus új renBetöréses topás a Habiéren Fia ük f u r t e r Ferenc, Haltéit kereskedő hétfőn .regigiel meg- döhhenvie vette észre, hogy az üzletének bejárata molten lévő udvari kapu nyitva van. A kaput minden este gondosan, be szokták zárni. A kapubejárat alatt az. üzletbe vezető vasajtó fel vplt festőivé. és az üzletből körülbelül 8—9 ezer forint értékű áru hiányzott. Az .eddigi megállapítások szerint a furfangos betörő tettét a szombatról vasárnapra virradó éjszaka köveit» el, ígV a betörést xsaík hétfőn reggel fedezték fel. A rendőrség, erélyes nyomozást indított a tettes kézrekerítésére. dünk, .épen a letűnt rend joj® tóból ugyancsak még int rn ff tehetett a 'kisipari dolgozóké;'1 a kis iparosaik é- ipari munka’* szövetkezeteinek * fellendíti;^1 I z a helyzet azonban belá«1^ időn belül meg fog“Változuj- rendíthetetlen hitünk. Ellhet* üc sze a magúik, az érdeklőitek/d rota. összefogása, áldozatkész go is szükséges. Egyre Ikcvr , van meg a lehetősége aJ)*f a ikisiparös a maga ercj«18 egyedül boldoguljon és gazé8 versenyképes ‘vállalatot SuMf.1' son 'ki. Ezért csak vergődik-'-f1.' lóriik, főiként a vidék iparossá? ,\ 'szövetkezeti mozgalom az. áldatlan állapotot .akarja . fogja megszűntein[. Kisiparos8' ipari munká.sol'y ' háziipari8 szövetkezeti tömörülései n dél? /ók verejtékes iiuubájái.igk ip>* mölesét egyedül fogják élv«" a jövőben. Pensze ismételjük f uz érdokeiüekmiék is akar^ kell. (íszinte, lelkes .hívén .' A ■válni ok a 'Szövetkezeti-gondo1-1 mik és eszmének. Nem idegenkodniöik és fokién t fr'1* niöik ‘különféle hazúg pjopof11, dánalk. A régii, szegényes, kínlódó Iághól /lég volt. Ej világot a*| ránk) és építünk. Ehhez s,?" hozzá benn iinket domoldrfff|’Lj kormányzatunk. amelynek <*fi tűzéseit megértéssel kell fog^k Valljuk és hirdetjük, hogy iparosok és tipari munkások, 11 ziipavosolk és azok .szöveitkp^' ‘ az egységes új szövetkezeti *°j pontban minden bizonnyal diginéi jobb és kielégítőid ^ rlekvádelerűre falú Inaik máj«-« új szövetkezeti törvény' és 8 *j/ roinévoe gazdasági tervire j.8) 1 >i I kapescxlódtésurtk jobbl«*« szebb jövőt hoz és biztosít a 6 „ v atítezo iparosságnak és kásságnak Hálássá O''0' A Szikra Könyvkiadó a szabadszinházjátszás szolgálatábö*1 AZ IGAZSÁGOS ARSZlNVO NALAT A SZÖVETKEZETBEN ÉRHETJÜK EL! A felszabadulás adta müvclő- licsi^ lehetőségek hatalmas mértékben felszabadították ia ncp legszelesebb' rétegeiben szunnyadó színjátszó kedvet. Sorra • titakul- nttk munkásokból és parasztokból álló ii/ínjátszócso, portok, íintelyek nem a műit silány míí- kedvclésének' nyomában akarnak haladni,. hanem keresik azt az utat, amely egyedül méltó a felszabadult ország szabad színjátszóihoz. Ez az út a-demokratikus nevelést és iá dolgozók kulturális színvonalának (emelését szolgáló darabok jó előadása. A sízabacl- szinjátszó csoportoknak ezetv a téren kell a legnagyobb nehézségekkel megküzdeniük cs épjten ezért nagy örömmel üdvözöljük a Szikra könyvkiadó kiadásálvan megjelenő színdarabokat. Legutóbb Gárdonyi Géza „Falusi ve- í • w' V’P.i^ékát és a Nemzeti bz írni az *^‘innaria.cizinliázíinak. naßvr sikerű dnrabját, Gerhardt Haup:' maini „A but)da“ c. tolvaj k° báját' hozta ki a kiadóváb* A Gárdonyi vígjátékot György, a Madách ízínház dtzöje látta el rendez-ői 11 í1-' sokkal és színpadí11 apív,jz1 bunda" előadását a rendezői , sításokon kívül, amelyek ^,c‘ Endre munkáját dícséflfc. cre fényképfelvételek könnyítik ' Ugyancsak számos sikere8 adásul számíthat m ország 1 den részében Benedek ,,A három poltura“ c.- egyl*- násos mesejátéka, Gyallav mokos „Ocsu a búzában" c- felvonásosa, ^valamint bzJ Éva énekes-táncos népinescff „A” bölcs király". Jalcev - rózsa" e. egyfelvonásos szí? , r.,,i1,:.,/,(A fordítása 1 ’ * - • ’ cl vi k‘hj H/M unni?'/-' i 1 Jáspár Endre kiváló forditit ugyancsak kedvelt mű*®1? ‘ lesz a szítijátázócsoportí>kníi8' csérét illeti a Szikra könyv . ezekért a hiányt pótló , ny.okért. Vácink a további* lő órát (ráhúzni egy végiében még ott is sok, ahol nem gépeken dolgoznak. Hogyne volna hát sok. és megerőltető, ahol azinte tébolyítój
