Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-08 / 127. szám

ÜJ DÜNANTÜE 1947 JÜNIUS 9 Mártuskához bekopogott apuka... Hz oroszországi hadifogolytáborokról, a jól megfizetett munkáról, a munka és a munkás megbecsüléséről, a tábe rok kultur« és sportéletéről és itthoni terveiről mesél Kékes Ferenc, az első Pécsre hazaérkezett hadifogoly Márfuska mostanáig nem tudta, mit jelent az a szó: apu. Anyuról tudta, hogy egy szép, szőke néni, aki enni ad, és akj esténként könnyes szemmel emlegeti „aput“, akinek egyszer haza ' kell jönni. Azt is tudta, hogy nagymama kicsoda. Nagymama szokta mondani, hogy a bordó ruhában volt, amikor apu elment. Ezért nagyon szerette a bordó ruhát. Sokszor gondolkodott rajta, hogy mi is lehet ,.apu“ és rájött, hogy az valamilyen baba, mint a Julcsibaba és elhatározta, hogy a legszebb babaruhából varr ru­hát neki, hogyha hazajön. Kicsi baba lehet, mert anyu egészen kis fényképen mutogatta. De tegnap nagy meglepetés érte Mártuskát. Késő este volt már, éppen lefeküdt ágyacskájáb an, mikor egy nagy, erős, baju­szos bácsi hajolt fölé é« kapta slrva-zokogva a karjaibi. fis anyu Is sírt és a nagymama is... Már tuska nem tudta, miért sírnak mind, mikor a bácsi karja olyan puha és meleg volt és a könnyes- ízű csókjai olyanok voltak, mint anyué ... Hiába mondták, Mártuska nem akarta elhinni, hogy ez a bácsi apu. De most már kezdi belátni, hogy talán igazuk van. Hároméves kis agya gyorsan működik és rájön, hogy apu biztos Oroszország­ban lett ilyen nagy, ahonnan két és féléve gondolt már vágyódva anyura és Mártuskára ... Kékes Ferenc őrmester utol­jára 1944-ben volt itthon két napig. Akkor már hosszú ideje kint volt a fronton és egy öle­lésre szakadt csak haza asszonyá­hoz és féléves kislányához. Aztán továbbsodorta a háború és csak egy év múlva érkezett hír felőle: él. iól van, szovjet fogságból gondol hama .. . A Mám utcai kicsi -lakásban ettől kezdve minden őt várta. De utolsó napokban, amikor szinte minden nap jött egy lap a Ma­gyar Kommunista Párt hadifo golyirodájától: Kékes Ferenc ha­difogoly elindult.., Kékes Ferenc hadifogoly Máramarosszigétre ér­kezett .. Kékes Ferenc hadifo­goly Debrecenben van .. És pénteken este egy iólismert hang szólt be az ablakon: Anya, édes, nyisd ki az ajtót. . . Kékes Ferenc hadifogoly haza sohasem várták annyira, mint az érkezett. És most mesélni kezd Rendesen fizetett munka, jó ellátás Vinica Ukrajna második leg­nagyobb sárosa. 450 magyar és 1600 német hadifogoly táborozott itt. A németeket szigorúan kü­lönválasztották a magyaroktól, külön táboruk, külön parancsno­kuk volt. Naponta 8 órát dolgoztak az egészségesek. A „betegek“, — bár ilyen alig volt, — 6 órát. Építkezésekben vettek részt, há­rom hidat építettek fel. Kékes Ferenc brigédparancsuok volt. 30 —40 emberrel dolgozott állan­dóan, A szovjet kafonák kifogástah- nul bárftak velük. A munkába nem szóltak bele, a feladat el­végzéséért a magyarok voltak felelősek. És elvégezték becsülettel a mun­kát. Különösen a múlt évben ér­tek el kimagasló eredményt, ami­kor például Kékes munkabrigádja 126 szá­zalékos munkateljesítményt ért el. Az első helyen a munkában min dig a magyarok álltak. E»zt nyu­godtan állíthatjuk, mert ez be­bizonyosodott tény. Az orosz ve­zetőség nagyon meg is becsülte a maüyar foglyokat. volt. Kékes Ferenc olyan kövéren jött haza, hogy nem tudja be- gombolni a kabátját. Reggelire 200 gram kenyeret. 20 gram cukrot, 750 gram levest és 300 gram köleskását kaptak. A köleskása tésztával váltakozott. A levesben volt: köles, hús és liszttel volt hehabarva. Igen jó íze volt. Ebedre 750 gram leves; és 200 gram kenyeret szállítottak gépkocsival a munkahelyre. Ez a leves ízletesebb volt, mint a reg­geli. Este a bevonulásnál osz­tották szét a vacsorát: 750 gram levest. 75 gram halat és 200 aram kenyeret. Reggel kivonuláskor megkap­ták a munkatervet, mit kell az­nap elvégezni. Este a brigádpa­rancsnok megbeszélte a szovjet „nacsalnikkal“, munkavezetővel, a teljesítményt és elkészítették a számlát, kiszámították a keresetet. A hadifoglyok rendes fizetést kaptak. Kékes Ferenc napont \ 14 rubelt és 4 kopeket keresett. Eíz nem normafizeiés volt. a nor­ma állandóan változott. Lágerel­látás és egyéb költségek címén bizonyos összeget visszatartottak, a fennmaradó pénzzel szabadon gazdálkodhattak. Ruhát, cipőt Pécs kultúrája és a hároméves terv a.yar rog.yoK^ __ szükséglet szerint kaptak. .Min­Nagyobb adag élelmiszert, töíib i denkinek volt egy pár bőrcipöjc fizetést kaptak. I és egy fatalpú vászoncipőie a Az élelem tápláló és kielégítő! munkához. Hangverseny« színház, sport A nyolcórai munkaidőt szigo­rúan betartották. Ami «zabád idő volt, azt csinálhattak amit akartak. Persze, a legtöbb időt müked- vcléssel töltötték el. Volt egy nagy. süllyesztett zene- kari résszel ellátott modern szín­pad, körülbelül akkora, mint a pécsi színház színpada. Minden vasárnap előadást, hangversenyt rendeztek. Volt a táborban egy német hegedűművész, akinek ve­zetésével nagyon komoly szalon, zenekar alakult. sem. Kékes Ferenc a sporszak- osztá'y vezetője volt. Rendszere- válogatott magyar—német fu!halI mérkőzéseket tartottak. A leg. utóbbi mérkőzés vándordíjért folyt. A magyarok 5:3 arányban győz­tek, de a vándordíját mégsem tudták elhozni, mert mikor hazaindultak, még nem' volt készen. Ez volt az egyetlen pont ahol érintkeztek a németekkel l.egna gyobb büszkeségük a>z volt. hogy a magyar konyha jz'.etesebben fő­Ncm hanyagolták cl a sportot zott, mint a nemet. Hazafelé... Az otthoni helyzetről nem tud­tak jóformán semmit sem. Amit tudtak, azt a Kommunista Párt Hadifogolybiradóján keresztül tudták. Úgy várták ezeket az ér­tesítés két, mint a szomjazó a vizet Hogyan is tudnák elmon­dani, mit jelentett, mikor már­ciusban a MKP értesítette őket, hogy még csak rövid ideig legyen türelmük és aiztán jöhetnek haza, végre haza a családihoz. A szovjet lágervezetőség poli- ttik .ilag egyáltalán nem befolyá­solta a foglyokat, inkább a szó­rakoztatásról gondoskodott. Nem erőltettek senkire sem milyen elvet, az élet teljesen sza had volt. Hazulról kétliónapon- ként kaptak levelet. Az otthon úgy lebegett előttünk, mint va­lami nagy fényesség. Lehunyt szemmel feküdtek sokszor órák hosszat és időzték maguk elé a várost, amit elhagytak, a csalá­dot, aki vár rájuk, a szint, a fényt, ami a hazát jelentette Aztán hazajöttek. Tudták, hogy fogadni fogják őket. de ami a valóságban volt. az minden elké/pzelést felülmúl*. Különösképen a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szinie emberfeletti munkája hatotta meg őket Lépten-nyomon érezték szerető gondoskodását. Nem tudják soha megköszönni azt a gyors intézke­dést, amivel elősegítették mi­előbbi hazaszállításukat. Minden városban csak órákat: töltöttek és Kékes Ferenc pl. gyorsvona­ton jöhetett haza. Dolgozni, a népi Magrmwrscágért építeni Jöttünk haza Mit láttak itthon? Végig az országon . látták a munkát, az újjácpülcist. örültek, hogy már ház«jöttek cs, hogy jönnek a többiek is, bekapcsolódhatnak a munkába minél előbb. Dolgozni akarnak, hogy épül­jön az ország, erősödjék a de­mokrácia. Kékes Ferenc nagyon harag­szik a reakciósokra. Elmeséli, hogy mivel dühítették fel Pesten a villamoson. Megkérdezte tőle a kalauznő. hogy Oroszországból jött-e. — Utána megkérdezte: ugye igaz, bogy a vonatban 160 halott volt maguk között? Hát ez, — mondta Kékes Ferenc — marhaság. Még egy fogfájós sem volt köz­tünk, nemhogy halott. Elsősorban a vasegészsegesek jönnek haza, a gyengébbeket még erősítik, táplálják. Azzal bocsátották el őket a Szovjetunióból: azért mentek haza, hogy dolgozzatok. És a munkához nem a betegeket küldik haza. Már csak azért sem, mert beteg nincs is. A szovjet nép nagyon tiszten a munkát, A múlt évi rossz ter­més után az idén a határban olyan munka folyik, hogy mc? ta'án a vasúti partokat is meg­művelik. Több kenyeret akarnak biztosítani a dolgozóknak. * Nyílik az ajtó, könnyes sze­mű asszony lép be. . —’ Szabó Tstvánné va?£'?.' a vömet várom Szovjetunióból. — Igaz- hogy jönnek, mind lonnek. — Mindenki hava jön! mond- ja derűsen Kékes Ferenc, — Egv- inásut.in futnak he i szerébe nvek Máramarosszigétre. Legyen nyugodt, mindi.nki .Magvarorsza- gon: tisztek, legénység, altisztek, mindenki hazajön.- És akinek ezt a hazajöve­teit köszönhetjük: végtelenül a­láeak vagyunk Rákosi tatyas- nak. Cserébe nem tudunk mast mondani, csak azt, hogy becsü­letes munkánkkal rcsztveszunk demokratikus népi .Magyarorsza­fclépí tűsében. _ Sz. Foglalkoztunk már annak a nagyarányú munkának az ismer­tetésévei ameEyet Pécs város hároméves tervének’ elkészítése jelentett az arra illetékeseknek. A terv minden apró részletében kidolgozva, megvalósításra készen áll. Tekintettel arra, hogy már csak néhány hét választ el ben­nünket augusztus elsejétől, a há­roméves terv gyakorlati megvaló­sításának kezdeti idejétől, felke­restük dr. Tamás György he­lyettes polgármestert, hogy meg­kérdezzük. miként készül a vá­ros a terv megvalósítására. — Most állítjuk össze a költ­ségvetést, — mondja dr. Tamás június 30-áa sor kerül, Ebbe a költségvetésbe már be van épít­ve a hároméves terv első rész­lete részben beruházás, részben pedig közmunkaszerzés formájá­ban. Jelenleg úgy gazdálkodunk, hogy augusztus elsején megkezd­hessük mindazokat a munkálato­kat., amiket megindíthatunk. Úgy takarékoskodunk az anyagi erők­kel, hogy augusztus 1-én megfelelő kész­pénz álljon rendelkezésünkre abból a célból, hogy sokszáz munkásnak adjunk kenyeret, valamint a legszebb intézményé- biztosán tudom, hogy Pécs város gazdasági életében, fejlődési szem helyettes polgármester —- amely-1 pontból döntő fontosságú dátum nck tárgyalására valószínűleg mir I lesz augusztus 1. Ne az üdülő színvonala csökkenjen, hanem a dolgozók életszínvonala emelkedjék —Mi a helyzet ae Üdülőszálló­val? — Június 15-én házikezelésbe veszi a város az Üdülőszállót. — Ezzel az a célja, megszűnjön vég­re az a helyzet, hogy oda csak egy vékony társadalmi rétegnek a tagjai mehessenek üdülni. Mó­dot akarunk nyújtani arra, hogy a dolgozók is kihasználhassák azt a lehetőséget, amit a városnak ezeu a legszebb ré­is bizonyos oldalról, hogy a há- zikezelésbevétellel romlik majd az üdülő nívója? — Erre csak azt tudom mon­dani -r- válaszolja dr. Tamás helyettes polgármester — hogy ne féltse senki atz Üdülőszálló nívóját. Nekünk nem az a célunk, hogy az. üdülőszálló nívója csökken­jék, ellenkezőleg: az a törek­szén épült üdülő rejt magában. I vésünk, hogy a dolgozók élet —• Hallatszanak olyan hangok I színvonala emelkedjék. 4 színház a közönséget, n* az igazgatót szolgálja ! előadásokat produkálhat, — Van már megegyazés arra nézve, hogy kinek a kezébe ke­rül a színház? — A Művészeti Tanács művé­szeti igazgatóként dr. Székely Györgyöt, a pécsiek által jól is­mert kiváló szakembert hozta ja­vaslatba. Az ő személye garancia lesz arra, hogy vége szakad a le* hetetlen és tarthatatlan helyzet­- nek, hogy a színház egyes igaz­gatók anyagi érdekeinek' szolgá­latában álljon. — Mi újság a színházzal kap­csolatban? — A színház kérdésében foly­nak a tárgyalások cs már csupán formai elintézés van hátra. Aiz állam, a város, valamint a szini- kerület többi városa együttesen kívánják biztosítani a színház fenntartásig, amely annyit jelent, hogy nem kell majd a napi be­vételekre építeni. Természetesen azt jelenti ez, hogy elérünk végre oda, hogy a szín­ház valóban művészi értékű ősszel miénk az a eteti — Kultúrális vonalon milyen meglepetések készülnek még? — Amikor Gerő Ernő közle­kedésügyi miniszter Pécsett volt, mosolyog rejtélyesen Tamás h. polgármester — megkértük, mint a posta és így a rádió technikai részének legfelsőbb vezetőjét, áll­jon mellénk a pécsi rádió stúdió létesítése ügyében. Gerő minisz­ter válasza aiz volt, hogy a posta a maga részéről mindent megtesz, a kérdés azonban a Rádió RT-re vonatkozik a műsoradás, finan­ciális biztosítása szempontjából!. Ortutay Gyula kultuszminiszter, aki egyúttal a Rádió elnöke is. néhány nappal ezelőtt úgy nyi- latkozott, hogy a pécsi rádió-stúdió létesítésé­nek elvi akadálya nincsen. — Remélem ezek alapján, hogy az őszi hónapokban a pécsi rádió Tűzhelyek Friedrichtöl, Bojcsy Zsilinazky-ót 12 stúdió meg is valósulhat és Pécs a maga kultúrájának, művészetének hangot adhat, — olyan hangot, amely *z egész világra olhallatszik. Természetesen ez kultúrális. művészeti téren sok mindent von maga után. Megvalósulhat így majd Pécsett egy komoly zene­kar is. mert az anyagi része biz­tosított lesz. A zenekar megvaló­sítása érdekében a város már kü­lönben is megtette a szükséges lépéseket, amennyiben a várost zenekönzervatórium tanári karát ki akarja egészíteni fúvós-zen« tanszakos tanárokkal is, mert leg­nagyobb akadálya egy ilyen ko­moly zenekar létrehozásának, meg szervezésének eddig az volt, hogy nem voltak ilyen tanáraink. Fizek valóban olyan persp®*“ tivák, amik Pécs számára kultu­rális téren óriási lehetőségek”* rejtenek magukban. Már örülünk a közelgő augusztus ebe­iének cs az ősznek, amikor meg” indul a komoly munka. A nagygyűlés gyülekezője és felvonulási útja Ezúton is felhívjuk az üzemek dolgozóinak figyelmét, hogy a vasárnap délelőtt tartandó nagy­gyűlésre a gyülekezés délelőtt fél 9 órakor «z üzemekben és a Verü leti pártszervezetek helyiségeiben elvtársiak, akik a hozzájuk csatla*.' zott Koksz művek és 7*olnay-dy dolgozóival a Rákóczi út, Trga W • sok-utca, Széchenyi-tér, 7 Lajos-utca sth. útvonalon //gyűlés színhelyére érk«U^ ta á* srrr ’ jác ' A fel vonallá*; útvonala: Széchenyi-1 A nagygyűlés fontosságára v . tér. Kossuth Lajos utca, Irányi Dá-j tekintettel kérjük az elvtársik niel-tér, Temető-utca, Botanikus [ hogy teljes létszámmal jelenj*11 kert. Kivételt képeznek a bányász meg. ^ Befőttes üvegek Űr völgyinél kaphatók Városházépüiet. Telefon24-l£_

Next

/
Thumbnails
Contents