Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-05 / 125. szám

4 CJ DÜNANTÜL «947 JÜNIUS 5 Tudományos póit*>hot a tudásoknált? A tudományos munha támogatása a dolgozók mindennapi életét szolgálta A laboratóiiumi kutatók az ország újjáépítésének szolgálatában A kőt és fc! év óta tartó cs nem csökkenő iramú újjáépítés munkájában a nélkülözve dolgol zó munkással, a földdel birkózó paraszttal és ,iz íróasztalok mö­gött gürcölő értelmiséggel egy- ! formán sok áldozatot hoztak tu­dományos életünk vezetői és új- jáélesztői, a tudósok és a tudo­mányos élet többi munkásai is. ők is 270—720 forintos fizetésért végzik döntő jelentőségű, nagy­fontosságú munkájukat, hogy tu­dományos életünket újra fellen­dítsék, hogy elismerést szerezze­nek külföldön is a magyar tudo­mánynak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyar demokrácia se­gítségére siessen azoknak, akik rengeteget nélkülözve, felszere­lési hiánnyal küzködve végzik munkájukat. Tudományos pótlék címén je­lentősebb összeggel kell segíteni a magyar tudósokat! Megkérdeztük az egyik orszá- goshírü pécsi tudóst, aki kérdé­seinkre a következőket mondta: — Tudományos munkát az anyagiak hiánya miatt Magyaror­szágon úgyszólván mindig csak az végezhetett, aki tudományos intézetben állásban volt. Aki hivatalos munkásságán kívül tu­dományos munkát is végzett, ugyanannyi díjazásban részesült, mint aki hivatali kötelességén túl semmi mást nem csinált. Persze, a tanároknak, pedagógu­soknak még a hivatalos munkát svem fizették meg rendesen, de ugyanígy nem fizették meg a tu­dósokat sem. Bár a tudományos munkásság minden valódi kutató számára önmagában ezzel még sajnos sem ruhát, tipor nem lehet szerezni. A külön díjazás — természetesen megfelelő ellenőnzéssel —, rész­ben személyi, részben tárgyi kel­lene, hogy legyen. A tárgyi kü­lönjuttatást az állam tulajdonát képező eszközök, felszerelések szolgálnák, míg a személyi, ami szintén nem kényelem, vagy úri életmód céljára szolgálna, a ku­tatási hajlamot segítené elő. Ér­tem ezalatt könyvek beszerzését, utazások fedezését, lehetőséget múzeumok, i rajtárak', úaboraitó- riumok látogatására. — Persze felmerülhet a kérdés, hogy ma, az ország súlyos gaz­dasági viszonyai között aktuá­lis-e ennek a dolognak a rendezé­se. Nem szabad elfelejteni, hogy bármely, első pillanatban tisz­tán 'slméletinek látszó kérdés sohasem remélt eredményekkel járhat. Példa erre a növény- kisérletezés a mezőgazdaságban, állatkisérietézás az orvostudo­mányban és az állattenyésztés terén. — A tudományos kutatás fon­tosságát két konkrét példával tökéletesen bizonyítani lehet. Látszólag jelentéktelen kísérlet vez. tett a penicillin felfedezésé­hez, amely minden mástól elte­kintve a gonorrheás betegek gyorb gyógyítása révén mtillió és millió munkaóra megtakarítá­sát jelenti évenként. A másik példa: szinte tipikusan világtól elvonatkoztatott területnek lát-^ szott még pár év előtt is aiz atom1, utatás, amely az utolsó 10 évben az atomenergia felhaszná­lásának gyakorlati lehetőségéhez jutott. Ennek mindennapi jelen- tőségét talán azzal illusztrálhat­juk legegyszerűbben, ha meg­mondjuk, hogy egy kg anyagból nyerhttő energia annyit tesz ki. mint amennyi egy bányász által három-négy év alatt termelt szén orW k ' — Még csak annyit mondhatok: mindez bizonyítja azt, hogy ai tudományos munka támoga­tása az ország dolgozóinak min­dennap: érdekét szolgálja. Különösen most, a hároméves terv végrehajtásártak augusztus elsejei megkezdése előtt látszik aktuálisnak e probléma felvetése. Akkor, amikor az egész ország dolgozó társadalma felfokozott munkakedvvel és építeniakarással lendül neki a jólétet hozó terv végrehajtásának, módot kel! adni a (tudományos »élet dolgozóinak is arra, hogy végre emberi kö­rülménye között, legalább a leg­szükségesebb eszközök és felsze­relések birtokában folytathassák munkájukat az anyagi újjáépítés­nek nem kevésbbé fontos szelle­mi újjáépítés térén. Sásdi Tibor. Egy 250 éves teljesítménybér Félórái lásafozés — 5 crucifix Negyedévezredes fennállását ünnepit a pécsi Sipőc z-patika Sokan talán nem is tudják vá rosunkban, hogy a Sipőcz-fclc „Szerccsen gyógyszertár“ már 250 éve fennáll. 1697-ben alapították a jezsuiták és az 1800-as évek elején került a Sipőciz család bir­tokába. Ma ez Pécs legrégibb gyógyszertára, az ország gyógy­szertárai között pedig időrendi sorrendben a tizenkettedik helyet foglalja el. A gyógyszertár birtokában van egy 1843-ból származó szakkönyv, az úgynevezett Gyógyszerek Ár­szabálya, a Taxa Medicamento- rum, amelyben ilyen nevekkel találkozunk: Herbae galeopsidis grandi flo­rae, — Ebből egy fél uncia 1 és egy negyed crucifixbe ke­rült. Fogfájás elleni gyógyszer vo.t. Megtaláljuk benne a penicillin ősfajtáját, a nemibetegségek el­leni gyógyszert, a Hidralgyry amelynek fél unciája 13 és fél crucifixbe ke­rült. Divat volt már akkor is A „kozmetikázás“, főként természe­tesen a nők körében. Szépségkenőcs volt a Spermád cetti, a cettvelő, vagy cett- faggyú, amely tekintélyes ösz- szegbe került. hiszen egy fél uncia 6 és, egy­negyed crucifixért volt megvásá­rolható. Érdekes adatokat találunk eb­ben a régi könyvben a munkabé­rekre vonatkozólag is. Táblázat tünteti fel, hogy bizonyos idő alatti munkáért mennyit kellett fizetni a mun­kálkodó gyógyszerésznek. Megtudjuk, bogy félórái „kasa- főzcsért“ 5 crucifix volt a meg állapított munkabér. Egy negyed órányi kásafőzés munkabére crucifix, egy óráé 7, két óráé 12 s minden továbbiért még 4 crucifixet kellett fizetni, A gyógyszertár másik relikviá­ja az 1614-bő, való Herbarium, amely nagyjában még ma is alap­ja a gyógyszertudománynak. Eb­ből és a XVIII. századból szár­mazó faycncc edényből is mind­össze kettő van az egész Ma- gyarnrszáűQÓ- A/ egyik a Sipőcz- patikán kívül a Nemzeti Múzeum, illetve a Zsoln^y gyár tulajdona. Pécs joggal büszke tehát erre a régi patikára. A ritka jubileumi ünnepségről az október 19-én ösz- szeü'.ő Baranyai gyógyszerész díszközgyűlés is megemlékezik majd. Jugoszlávia kultúrája és művészete a pécsi MJT irodaimi délutánján Jugoszláv szellemi értékek be­mutatója volt az a meghitt lég­körben tartott irodalmi délután és tájékoztató előadás, melyet a Magyar-Jugoszláv Társaság pé­csi csoportja rendezett május 31- én hozzáértő, leikes közönség előtt. Az előadás főhangsúlya ezúttal a régi délszláv nyelvemlékeken volt, melyekről Dombi József, a műértő irodalom- és könyvbarát tartott igen érdekes és tanulságos, Igazd'ag nyomtatványgyü j tömény - nyel illusztrált •előadást. A hall­gatóság így fogalmat alkotha­tott magának arról az intenzív egyházi-szellemi életről és közép­kori kultúráról, ami az akkori hatalmas délszláv országoknak (szerbek, hÖrvátok, stb.) méltó helyet biztosított Európa dél­keleti részeiben. Dr. Ángyai Endre, sok dél« szláv tanulmány, stb. kiváló szer­zője ezúttal a legújabb irodalmi elet s a hősies partizán-szellem egyik legnevesebb képviselőjét, Branko Csopicsot mutatta be szí­nes, lendületes stílusával. Végül dr. V á n d o r Gyula, a tőle meg­szokott tárgyilagossággal és vilá­gos okfejtéssel, a mai jugoszláv élet aktuális problémáit boncol­gatta, mely után élénk vita fej­lődött ki. így az egész kuitúr- délután, mint ahogy azt az el­nöklő T u r s i t 9 Imre szép ösz- szefoglaló beszédében is hang­súlyozta, célkitűzéseinek megfe­lelően ismét közelebb hozta * magyar-délszláv szellemi élet megértését és megbecsülését. Hogyan járjanak el az újgazdák a zöldhitel igénylésénél ? Rákosi Mátyás elvtárs ja­vaslatára a Gazdasági tőtanács 40 millió forintot utalt ki a me­zőgazdaságnak zöldihitel céljára. A 40 millió forintot pedig a szer­ződéses alapon termelt termé­nyekre osztanak ki. Az egész hitelnek egynegyed részét, mintegy 10 millió forin­tot az újgazdák között kell kiosztani. A hitelből csak azok kaphatnak, akik ebben az évben más hitéit nem kaptak. Az UFOSz szerve- izetei írják össze az újgazda igénylőket. A jogosultak menje­nek el az MSzK legközelebbi bizományosához, a bizományos­tól kapott kötlevelet mellékelni kell az igénylők névsorához s azt a termelési bizottságon ke­resztül juttassák el a legköze­lebbi OKH fiókhoz. A zöldhitel folyósításánál, az OKH üzletrészjegyzést nem kö­vetelhet. Váltót adni kell, de sem jótállót, sem kezest az OKH nem köve­telhet. Elegendő, ha az igénylő és a felesége, vagy bármelyik ismerőse a váltót aláírja. Akik még nem ismerik a váltó kiállí­tásának szabályait, hozzáértő em­bertől kérjenek tanácsot, mert a szabálytalanul kitöltött váltót a Nemzeti Bank nem fogadja el, új váltót kér és így a hitel fo lyósitása késedelmet szenved. Az UFOSz szervezetei ellen őrizzék, hogy az igénylést az OKH helyi szervezetei mielőbb felküldjék a Központhoz. Egy métermázsa gabonára 40 forintot fizet ki az OKH. Ameny- nyiben a terményárak magasab bak lesznek, a cséplés után be­szállított gabona métermázsán- kénti árkülönbözetét az MSzK 15 nap alatt köteles kifizetni. A szövetkezeti mozgalom demokratikus alapjai A pécsi gyorsíró verseny A kerület gyorsírói mérik ősz- ] mi leányközépiskoiában (Ciszterci sze erejüket vasárnap a Ciszterci gimnáziumban megrendezésre ke­rülő kerületi gyorsfróversenyen. Nemre és korra való tekintet nélkül bárki indulhat a verse­nyin. 100—300 szótagos verse­nyek lesznek, nevezési díj 3 fo­rint. JelenikezniMchet Sebestyén­né Igerth Márta tanárnőnél na­ponta 2—6 óráig a kereskedel­Szemüveget lcgolcíó&ban orvosi receptre is, Szabó József látszerésztől, FERENCIEK • UTCA 36. Magyarországon az első szövet­kezetek a múlt század végén alakultak meg. Ezeket fiz on ban feudális nagybirtokosok, arisz­tokraták alakították, hogy a fa­lusi lakosság figyelmét eltereljék a szociális problémákról és hogy azokat a magúk politikai szeke­rébe fogják. A szövetkezetek ve zietésébc belevonták a minden­kori hatalmat hűségesen kiszol­gáló, függő helyzetben lévő köz­alkalmazottakat. Ezeken keresz­tül kapta az ország túlnyomó többsége a politikai irányítást. Azonban a szervezett munkásság senymaradt tétlen. Az első mun­kásszövetkezet, az Általános Fo­gyasztási Szövetkezeteit 1904-ben alakították. Ez a munkásság fil­léreiből felépített szövetkezet egyre jobban fejlődött s vesze­delmes versenytársa lett a kor­mány által támogatott szövetke­zeteknek. Természetes, hogy Horthy Magyarország urai nem nézték tétlenül a munkások demokijatikua gazdaságii szö­vetkezetét és különböző ürügyekkel sikerült is a szövetkezeteket tönkreten- niök. A felszabadulás után az ország romokban hevert. A nagyválla­latok lerombolva, üzletek kifoszt­va és kiégve, termelő eszközök tönkretéve. Az elet teljesen meg­bénult. A háborús események a szövetkezet vagyonát sem kímél­ték' meg. A szövetkezet össze­tört üzletei, nyugatra hurcolt javai, lerombolt , és kifosztott üzemei némán vádolták azokat a vezetőket, akik segítették a há­borús erőfeszítéseket és oka vol­tak a pusztulásnak. De itt marad­iak azok, akiknek mindig csak a Tiunka jutott osztályrészül, és ha íz újjáépítésnek gazdasági előfel­tételei hiányoztak is, a politikai előfeltételek adva voltak. A felszabadulás után a régi szövetkezetek bcleffleszhecftek a gazdasági demokráciába. A régi Általános Fogyasztási Szö­vetkezet, melyet a múltban is a demokratikus Iköv&teLmények- nek megfelelően vezettek, újjá­alakult és ma a legszámottevőbb szövetkezetek közé tartozik. De újjáalakult a többi nagy szövet­kezet is és hősies küzdelemmel vészelték át most már a vesztett háború után az infláció idegtépő háborúját. Sajnos meg kell álla­pítani, hogy nagyon sok olyan szövetkezet is alakult, melynek csak a kon- jukturj volt a célja. És nem felel meg a tiszta szövet- * kezeti gondola! által alakított szövetkezetek munkájának. Ezek diazkreditálják a szövetezeti esz­mét és ártanak a hivatásukat jól betöltő szövetkezeteknek. A kormány is látta tzí ópp&fic mert nagy szükség van a tiszta és jól működő szövetkezetekre, elkészítette a (szövetkezeti tör­vényjavaslatot, ami május elsején életbe is lépett. Sok harc előzte meg és soká tartott mig a javas­latból törvény lett. Ellenezték, mert tudták, hogy a törvény szö­vetkezeti mozgalom megerősödé­sét jelenti. Alszövetkezetek ellen irtóhadjáratot hirdettek, közben a valódi jól működő szövetkeze­teket szerették volna kiirtani A MOSzK megalakulásánál re­mélhetőleg a szövetkezeti kérdés is nyugvópontra jut. 'Egységes irányítás alá kerül a termelés és értékesítés, a beszerzés és fo­gyasztás. A szövetkezeti közpon­tok beolvadásával áttekinthetőb­bek lesznek a gazdasági felada­tok. A 3 éves terv nagy feladató! biz a szövetkezetekre. Ilyen elő­feltételek mellett az egységes irányítás alá kerülő szövetkezetek ezeket a feladatokat jól meg fog­ják oldani. Munkájukkal hozzá­járulnak a munkásság életszín­vonalának felemeléséhez. Kemény Zoltán. Szakszervezeti előadások az érettségiző diákoknak A kereskedelem- és szövetke­zetügyi miniszter felkérte a Ma­gyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezetét, hogy a most érettségiző tanulók részére tart­son előadásokat. Ezeken az elő­adásokon a sKakszervezet jelen­tőségéről lesz szó, különös tekin. tettel a kötelező munkaközvetí­tésre. A legnagyobb örömmel üdvö­zölhetjük ezt a minisztteri ren­deletet, mely lehetővé teszi, hogy a középiskola utolsó évfolyamá­nak hallgatói még az iskola ke­retében megkapják azt az életbe­vágóan fontos tájékoztatást, amik nélkül asz érettségizettek sokkal nehezebben tudnának eligazodni. Ezt a demokratikus újítást szívesen veszik a diákok is. mert hiszen az ő érdekükben törté­nik. Pécsett sokhelyen már folyni az érettségi vizsgák, azonban eze­ken a heelyeken is lehetővé tét' ték az iskolák igazgatói, hogy szakszervezeti felvilágosító e‘°' adást programúiba iktassuk. Tudjuk, hogy ez csak a kez5^ lépés s reméljük, hogy a közép" iskolás diákok mind haladó dJ9* lesznek és Petőfi nyomdokain ‘ dolgozók oldalán foglalnak ál*as ' Modern tónc = HERMA INI

Next

/
Thumbnails
Contents