Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-28 / 144. szám

Az általános iskola célkitűzéseinek megfelelően r. OJ 0UNÄNTÜE t&o sGsms » Általános tanári képesítést kapnak a pedagógusok az áj nevelőképző főiskolán Az általános iskola, — mint 'is­meretes, a régebbi népiskola, a polgári iskola és az alsó négy gimnáziumi osztály — felső osztá­lyaiban az eddigi népiskola felső osztályainak réJkitűzéseü messzire túlhaladva minden tanúiénak olyan műveltségei kíván adni, mely őket a további magasabb tanulmányok végzésére is képessé teszi. Az általános i6kola beveze­tése óta elmúlt időben nagy vi­tái dúltak ez újszerű de több külföldi országban már bevált iskolatípus körül. Emelték ellene azt a vádat, hogy a/, általános is­kola ’esüllyesatd a gimnáziumok- ’ ban mai éléit tanulmányi szin vonalai. Természetes, hogy mint minden új létesítmény hő­vezetése körül, az általános is­kola 5 körül is voltak, sőt még vannak nehézségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga az éj iskolarendszer s az ezzel kapcsolatos elképzelések hely. telenek. A demokratikus magyar kultúr politika, mely első lépéseként az általános iskolát, létesítette, gon­doskodik arról, hogy a megkez­dett. munkának valóban színvona las eredménye is legyem. Kiemelni a tanítóságot az elszigeteltségből —- Az iskolaköteles gyermekek-1 kel foglalkozó nevelők a múltban ! háromféle módon nyerték el ké-! pesitésiiket. Tanítóképzőt, tanár­képző főiskolát, vagy egyetemet j végeztek Mivel az általános iskola ! valamennyi iskolaköteles, gyermek ! neveléséit átvette, gondoskodni kellett arról, hogy egységes neve- j lési elvek szerint képzett pedn gógnisok oktassák az ország veze. téiére hivatott As a múltban az oktatásban elhanyagolt paraszti és munkás ifjúságot. Ezt a feladatot meglévő nevelőképző intézeteink nem lennének képesek ellátni Ezért új nevelőképző főiskolák létesítéséi határozták el, melynek elvégzésével • az általános Iskola célkitűzésé­nek megfelelően általános Is­kolai tanári képesítést kapnak a nevelők. Ezzel megszűnik a különbség a tanítók és a polgári iskolai taná­rok között, minthogy az új főiskoláikról kikerült hall­gatói általános iskolai tanári oklevelet kapnak. Fizetés é* előrehaladás szempont. iából a lassan megszüntetendő polgári iskolai tan ári s-rtuehoz hasonlóan minősülnek. A nevelőképző főiskolákkal kapcsolatban felvetődik a kérdés, milyen legyen ez az új tanár- típus? Ezzel kapcsolatban hivata­los helyről hallottuk — első kö­vetelmény az, hogy jó pedagógus legyen, tehát jól képzett szakem­ber, de emellett lelkiismeretes ne­velő, aki közvetlen példa adásával és gyakorlati ismereteivel tudja formálná a reá hízott, fiatal lelke két. Az új nevelőknek ismerni ők kell a gyermeki lelket. Ebben segítségükre lesznek a kü­lönböző lélek tani intézmények, melyek eddágti m/unkájük során megvizsgálták, hogy az általános iskolai korban lévő gyermekek milyen gyakorlati tárgyak után érdeklődnek leginkább és ezeknek elsajátítására melyek a legalkal­masabb módszerek? Az általános iskolai nevelőképző főiskola taná­rai pedig ezért ÍSak azok lehet­nek, akik a célkitűzéseknek meg­felelnek. Ha ilyenek kellő számiban nem akadnak, kiképzésükről, kül­földi tamilmányutak és tanul­mányi konféremdák utján törté­nik gondoskodás A nevelőképző főiskolák léte­sítésével a tanítóságnak régi kívánsága teljesül, mert ki­emeli a tanítóságot abból az el­szigeteltségből. amely a múlt­ban állandó Jogos panasza volt ▼égre egy jé hémmtmág Egy hónapból három hétig nem beszélnek egymással SnitKl Rengeteg bonyodalom után halá­los szerelem és végre egv rendes házasság Hadifogolyszolgálat A Hadifogolyfogadó Bizottság közleményei 26-án este Pécsre érkeztek : Horváth László Kísherend, Hajnal Gyula Mohács, Jantal Péter Ko. zárminleny, Major János Somogy­iam öca, Miaticsek Pál Pécs, Ma- kay István u. 13. Pápics Imre Barcs, Takács Miklós Pécs Nyíl u. 4. Eiter Károly Pécs, Bástya u 0/2. Jancsó István Pécs. Ritter Adém Peterd, F.rret György Pécs. 27 -én röggel Pécsre érkeztek: Csordás János Cegléd, Páirics Im­re Heresznye, Kövér István Nagy­atád,Bikácsi Péter Miszla, Bajozí Lajos Kaposvár, Németi József Miszla, Rosenberg Ferenc Dom­bász, Lizik István Domfoász, Ko­vács József Szekazárd, Bódis Ist­ván Somogycsurgó, Riznájer Ja­ne« Dombóvár, Zöld Imre Ma- gyarmecske, ffj. Bedarfes István Pécs, Bézse Sándor Pécs. Mohá­csi out 81. PoJhamimer Rudolf Szigetvár. Hemer József Pécs. Píus u, 8. Gász János Szebény, Farkas István Gyöogyösméllék. 27-én délben Pécsre érkeztek; Brunner József Pécs, Kossuth Lajos ö. Csizik István Pécs, Bo~ tond u. 47. Schimelczer László Pécs, Kossuth u. ~. Mayer Ádám Villány. Molnár Rezső Pécs, Lég- szeszgyár u. 13. Kozárí Béla Pécs, Arany János u, 32. Bogáthi Dezső Pécs. Apáca u 14 Németh Já­nos Pécs. Kisszkőkótető 3, Vasárnap reggel 8 órai kezdet­tel a Hadifogolyfogadó Bizottság utcai gyűjtést rendez a hadifog­lyok javára. Járulj Te is filléreid­del a hazatérő magyarok tábo- gafúaához. A német szénbályák ügye Londonból jejenti » T»ss; I ruha-vidéki nemzetközi tanács fal. Az Evening Standard diplomá I állításának tervéről folyik tárgya* «aj tudósi tója. seerint Anglia. és j lás E* a tanács intézné egysé- az Egyesült Államok között a gesen a német szénbányák ügyéi VitszactnUU&zás cvz isUotáia..., nevdokie Váltunkon a tudás tabisznyájávol elhagytuk az iskolát, — $ ma mák a bégen ktgunyott lábok előtt is mélyen megemeljük kalapunkat — A Pécsi Izraelita Hitközség a pécsi gettóval ©Uhut colit, és soha vissza nem térő sokezer bittest- vére emlékére folyó év július hó 4-én délután fél 5 órakor a pécsi izraelita templomban gyászisten­tiszteletet tart. Utána délután 6 órakor gyájszünmepély keretéiben áldoznak, az ismeretlen helyen meghalt és el sem temetett már- torok emlékének az izraelita te­metőben. , ■— ügyvédi hír. Dr. Kálmán Jenő ügyvédi működését régé iro­dájában, Bercsényi-u. 2. sz. ház­ban folytatja. (x) — Mimk «szolgálatosok Orszá­gos Antifasiszta Szövetsége pécsi főcsoportja folyó hő 28-án (szom­baton délután 146 órakor a Gold- mark-teremben (Fürdő-utca 1. *z.) tisztújító taggyűlést tart, mélyre a bajíársakar és bajtársnőket ezúton hívja meg a vezetőség. Az orszá­gos központ részéről Pór Dezső íróbajtáis onsz. alalnők ás Vágó' mérnök hajtárs központi kiküldött tart beszámolót az országos mun­káról Bajtársalnk pontos megjele­nését kérjük. Jó pár éve annak, hoö- elhagy-1 ham az iskola pad jait. Mint a volt I tanulók nagyreaze, — csak akkor I éreztem az iskola hiányát, amikor * kikerültem a gondokkal és prob­lémákkal telített életbe. Először még szabadnak éreztem magamat, mint a madár, amelyik előtt meg-: nyílt a kalitka ajtaja, de később, amikor megismerkedtem a lét- | fenntartás küzdelmeivel, szívesen' feladtam volna ezt a szabsdsá-j got, ha még egyszer visszakerül- hettem volna, oda ahonnan a ta­nulási érek alatt oly sokszor cl- kívánkoztam m iskola padjai kö­zé. De ez már a múlté Nekünk, felnőtteknek, már »x életben a helyünk, a munkapadoknál, vagy az íróasztalnál. Mi mar valamennyien évekkel ezelőtt kiléptünk ez iskolából — váltunkon a tudás tarisznyájával, Hogy dolgozzunk ott, ahová az élet állított bennünket. És még a gondokkal telített életben ,s de sokszor gondolunk vissza. az iskolára, ahol életünk legjelentő­sebb szakasza pcrgc.t le. Türelme l ogyhatattan voll Mn i első elemi iskolás felsze­gi n álltam i beiratás napján a tanító bács előtt. Még akkor sem tudott íélszegscgem felenged­ni. amikor a beiratkozás után ba­rackot nyómotl fejemre. Néhány nappal később már js. kólába jártunk Nehéz volt meg. küzdeni a betűkkel, majd később a számtani . művektekkel“ Sok­szor úgy éreztem, hogy nem *u- dok megbizkózni özekkel a tan­anyagokéi'.. Ilyenkor a tanító bá­csi újból és újból elmagyarázta. Türelme kifogyhatatlan volt. Csak akkor használta a nádpálcát ha rosszalkodtunk. — Ez pedig elég gyakran megtörtént. De még a verések ellenére sem tudtunk bácsira, mégis néki le­meghanagudni a tanító Valahogy éreztük, mégi hét igaza. Az első vizsgám életem leg­szebb, egyben legizgalmasabb napja volt. Erre az alkalomra mindannyian ünneplőbe öltöttünk é.s üneplőbe öltözött az iskola is. A kopott tanítói asztalra fehér terítő került, a kopár ablakokat virággal díszítettük. Ezen t> napom valamennyiünk édesanyja, édeGapia ott szórón, gott az iskolában Kiváncsiak vol. tak ők is. hogy gyermekeik mit tudnak, mennyit tanultak. Lehet bogy jobban izgultak, mint mi. Mikor ,i tanitófeácsi felhívott, minden erőmet összeszedtem, hogy kérdésére értelmes feleletet adjak. Úgy éreztem, mintha szivem a torkomban dobogna és csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtam gondolataimat kifejteni. A felelés után édesanyám arcát kerestem, mert felelés közben nem láttam senkit. Tekintetünk egymásra ta­lált és láttam hogy szemében jíőouiy Csillog. Csak évek múlva tudtam meg hogy örömkönnyek voltak. És a vizsgák évenként megis­métlődtek-. Ahogy múltak az évek úgy gyarapodott tudásunk is. — Tanítóink mindent elkövettek, hogy kikerülve az életbe, minél többet tudjunk ötödik elemiből mentem a kö- zepiskolába. Már akkor acm volt közömbös otthagyni kortársuimaí. akikkel öt éven kere'sztüi tanul­tam és elhagyni tanítóm«, aki­nek munkája eredményeként kö­zépiskolába mehettem. Könnvez- tem, amikor megköszöntem fára. dozását és mikor kiléptem a ka­pun úgy éreztem örökre becsu­kódik utánam. A középiskola már komolyabb akadályok elé állított. Legnehe­zebbnek az idegen nyelvek tam^ lását véltem. És nem is csalód­tam Úgy volt. Mert a kötelező német nyelvet sehogy sem sike­rült elsajátítanom. Kei! eme tie® epizódok voltak a „bezúgások“. Ilyenkor mindig elhatároztam, hogy többé nem fordul elő. De nem sikerült megvalósítanom. — Tanáraimról ma már csak a legjobbat tudom mondani, holott míg iskolába jártam, sok­szor ennek ellenkezőjét mondtam róluk De ők ezt megértik. Tud. ják. hogy 8 diákok nagy részé­nek* általános mentalitása ez ami idők múltán természetesen át­alakul. A régen Htokban kigú- nyolt tanárok előtt, ma az utcán megemeljük kalapunkat é* ha ve­lünk van vakki, kérdezés nélkül megjegyezzük; „ez ember volt“. Ók me ?értik Mindannyian így gondolkodunk tna már tanítóinkról, tanáraink­ról, akiknek soha nem tudjuk meghálálni azt amit értünk tet­tek. Ma országszerte, — így Pécsett is, nevelő-nap van. Ezen a napon egybe gyűlnek volt nevelőink, hogv problémáikat megbeszéljék Mer, problémáik vannak, akár csak nekünk. A nehéz gazdasági helyzet őket talán még jobban érintette, mint másokat. Nehéz körülmények között élnek. ők most a nemzet napszámosai. De nehéz helyzetük ellenére is fölv tátják munkájukat. Most is ép pen olyan lankadatlan szorgalom­má! Iái ják el hivatásukat mint akkor, mikor bennünket tanítot­tak. Mi is várakozással tekintünk a nevelő-nap elé és kívánunk olyan eredmény elérését, amely jobb életfeltételt biztosít minden pe­dagógus számára: Mert évtizedes munkájtik után megérdemlik Csordos Jenő. Az emberiesség nevében hirdette ki a népbíróság Réti Miklós *m. kár. állami rendőr delek. tivfőfelügyelő* büntetését Az emberiesség nevében mindössze há­rom évi börtönre ítélték azt az embert, aki 10 éven keresztül rettegett hajcsár» volt minden üldözöttnek. A három évből egy éveit az előzetes letartóztatással kitöltött­nek vett a népbíróság, úgyhogy még két évet kell leülnie. Meg kell mondanunk őszintén, hogy ezt az ítéletet ml embertelennek tartjuk. Embertelennek tartjuk azért, mert jól emlékszünk két ki­jelentésre. Az egyiket Réti mondta, a másikat * felesége. Réti mondta, mielőtt az ítélethirdetésre került volna sor: — A nép nagy és szent. Itt áll előttem a pódiumon és mun­kahelyén mindenki végzj az újjáépítés szent munkáját. A nép azonban nem ért «gyet azokkal, akik gyűlöletre izgatják. Minden­kitől bocsánatot kérek, akit megsértettem. A felháborodás moraja zúgott végig ezeknél a szavaknál a népbíróság teamén. A magyar nép szalmdaághercosajnak legádázabb ellensége a Úmgytsr népről mer beszélni! A nép valóban mean ért agyét azokkal, akik gyűlöletre Izgatnak, ezért kerültek legjobbjai Réti szobájába, ezért kaptak pofonokat, ezért tépték hajakat, ezért fojtogatták, kínozták őket. Meat nem gyűlöletre való izga­tásról volt szó; arról volt szó. hogy a kommunisták nemzet- mentő munkájának kíméletlen ga nosolója megkapje-e méltó bün­tetését a magyar néptől. Három évi börtönre. ítéltek — két évig kell még felelnie bű­neiért és ex önkéntelenül is felidézi azt a kijelentet, amit fele­sége üzent Lavitz Emil Réti által ártatlanul « Haléiba hurcolt kereskedő feleségének: — Legfeljebb leülj a* uram a két évet te utána Lavitsnét ül­tetjük a vádlottak padjára ! A két évet a pécsi népbíróság már megadta hozzá, fcs mi nem vagyunk meggyőződve arról, hogy két év után is ezt mondja majd Réti, hogy a „nép nagy éa szent“. Sokkal inkább arról va­gyunk meggyőződve, hogy akkor is a nép ellen dolgozik majd. sötétben bujkálva, készítve a talajt, hogy kijöhessen a világosság­ba és Lavitznéket ültethessen a vádlottak padjára. Itt válik a pécsi népbíróság embértés Ítélete embertelenné, De az „emberiség" tekinte tóban nincs egyedül a pécsi nép- bíróság. Akad Pécsett olyan hivatalos fórum még, «mely gond­ját viseli a szegény .beteg“ Rétinek és tejutalványt, ad szántára. Hogy pedig teljes legyen az ,,em bórleaség“, - -Réttnó. mint utal­ványod, —- sorbanállás nélkül jut tejhez az OMTK Hottyev Sá­muel utcai fiókjában. Munkusaoezouyaik. kisemberek feleségei, «kikre otthon vár sürgetően a háztartás, a gyerek, kénytelenek maguk elé engedni azt az asszonyt, aki népellenes bűntettért elitéit férjének vied az utalványom tejet. Tiltakozóink ezeknek az asszonyoknak, a tejre váró csaladok­nak, éhes kis gyermekeknek a nevében Az ilyen ..igazság és em- beriessg* ellen. Sokáig voltunk türelmesek, sokat megengedtünk már, de most elég! Az emberiesség nevében: fejezzük már he a kíméletes bánás­módot azokkal szemben, akik soha egy percig nem tudtak kímé­letesek lenni a magyar szabadság mozgalmak áldocMto6 hőseivel szemben. /

Next

/
Thumbnails
Contents