Új dunántúl, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-28 / 144. szám

Mfi* oádUB&UL M^irurgfírfrfr ÚJ DUNRIITÚL M A G V A ff. K Q 'M -M U N I S 7 & P Á R T Műveltségei, kultúrát hoz a magyar dolgozóknak a hároméves terv ^ Á Ni T Ü t ! LAPJA IV. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM ara 40 fillér PÉCS, 1947 JUNTOS 28. SZOMBAT Szabad magyar tanítókat írta: Uhu Pál Ma összeülnek szerte az ország­ban a nemzet legmostohábban ke­zelt napszámosai, hogy számot ▼essenek dolgaikról, bajaikról. Ba­ranya tanítói Itt Pécsett Ölnek Ősz­eié. üdvözöljük őket a Magyar Kommunista Párt Nagy-Pécsi és megyei Pártbizottsága nevében! Nagyon van okuk panaszra a magyar tanítóknak. Nyilván el is mondják majd sorba, hogy életük hallatlanul nehéz. A íalusi taní­tók legtöbbje, akiknek sorába tar­toztam magam is, több mint tíz éven keresztül, — elmondhatja, hogy olyan körülmények között él, ami nem méltó a nemzet leg- íontosabb kultúrmunkáját végző emberéhez. Ki tudná hamarjában összeszedni az idegölő, testet emésztő megélhetési gondokon kí­vül a többit a lakásgondot gyer­meke nevelésének, az önnevelés­nek, az iskolai nevelésnek nehéz gondjait. Akárhová nyúl az ember a tanítói élet területén, a tanítók ezrei kiáltanak fel: fájl De legalább most már felkiált­hatnak. Összejöhetnek az egész országban nem azért, hogy meg­hallgassanak néhány „vezetőt", ■kik legfeljebb csak Ilyen „orszá. gos” alkalmakkor találkoztak a tanítósággal, hanem, hogy magúk keressék ebből a nehéz helyzetből a kivezető utat A kiveztő utat a felfelé emel­kedés étjét azonban a tanítóság csak akkor találhatja meg, ba he­lyesen índnl el. A helyes elindu­láshoz pedig elsősorban azt kell tudni, hogy miért, kinek a hibá­jából került abba a nehéz hely­zetbe, amiből mindenképpen sza­badulni szeretne. A másik, amit tudnia kell, ha nem akar zsák­utcába jutni, hogy kire számít­hat a félemelkedéséért vívandó juk csak meg, hogy nem lehet tanítói szabadságról, függetlenség­ről beszélni, addig, amíg tanítók­nak mezőgazdasági és ipari nap­számos munkára kell elmenniök, hogy magukat és családjukat jó­val az emberi nívó alatt eltarthas sák. Szégyen az, hogy tanítók az önnevelésre és pihenésre szánt időt idegölő keinyérharcban töl­tik el. Sajnos, eddig a feltételei is hiányoztak annak, hogy a tanító­ság helyzetét munkája fontossá­gához mérten rendezni lehessen. A rombadöntött ország termelését kellett megszervezni, hogy aztán jusson, mégpedig a munkásság mellett elsősorban a tanítóságnak jusson mindaz, amire szüksége van. Már állunk ott, hogy a tanító­ság helyeztét lényegesen megja­vítsuk, hiszen a tanítóságra is gondolt az ország újjáépítő mun­kássága, amikor elhatározta „Nem a tőkéseknek, hanem ma­gunknak, a dolgozó népnek épít­jük'az országot". Ha igaz ez, már­pedig igaz, Íriszen a dolgozók számtalanszor nemcsak kijelentet­ték, hanem megfelelő módon bi­zonyították is ezt, — akkor itt az ideje, hogy a tanítóság helyzetét komolyan javítsunk. A Magyar Kommunista Párt nemcsak hároméves tervjavasatá, ban, ami az állami hároméves terv tengelyét jelenti, — gondolt a tanítóság helyzetének javítására, hanem pártunk Politikai Bízott- sága külön is foglalkozott ezzel a kérdéssel és felállította a leg­sürgősebb követeléseket. Ezeket a baranyai tanítók ismerik, hiszen mindenkinek levélben küldtük el Egészen természetes pártunk részé­ről ez az elhatározás, hiszen mi nehéz harcban. Most is meg kell a tanítóságot nem az urak és pa- pontosan állapítania, hogy kik a j rasztok között „lebegő" különle­ges rétegnek tekintjük hanem dolgozó nép szerves részének, Magyarország szívesen fogadja az idegen lökéi, na nem fűznek hozzá politikai fettételeket Gerő elvtárs nyilatkozott az újjáépítésről a hároméves tervről és a jövő kilátásairól, a Newyork Herald Tribune munkatársának Párisból jelenti a MTI: A Newyork Herald Tribune Gerő Ernő közlekedésügyi mánisz. térrel folytatott beszélgetést közöl. A nyilatkozatban Gerő Ernő a kő­vetkezőket mondta: Magyarország szívesen fogadja az idegen tőkét és tisztességes hasznot garantál annak, feltéve, ha nem fűznek hozzá politikai fel­tételeket. Valamennyi koalíciós párt jóváhagyta a magyar három­éves újjáépítési tervet. A német pusztítások ellenére az ipari termelés már elérte az 1938. évi színvonal 80 százalé­kát. — folytatta Gerő Ernő, majd rész­letes adótokat közölt a magyar újjáépítés haladásáról. Röviden összefoglalta ezután a hároméves terv főbb pontjait. A bankok ál­lamosítása — mondotta — elen­gedhetetlen a gyors újjáépítés ér­dekében. Ami általában az államo­sításokat illeti Magyarországon az állam csak néhány kulcsipart vett át és a szabad vállalkozás számáTa na gyobb teret biztosított, mint bár­melyik keleteurópai állam, sőt nagyobb teret, mint sok nyu­gateurópai ország. A magyar hároméves terv erősen A hároméves tervvel kapcsolatban vasárnap Tanácskozásra hívja össze szövetkezeti szakembereit a MKP velünk együtt dolgozik. Mi azzal a szívósággal küzdünk g tanítói érdekek védelméért, amely a ter­melés emelése, a stabilizáció meg­borátai és kik az ellenségei. A barátok és az ellenségek megálla­pításánál pedig ne frázisokra, ne hízelgésekre hallgasson, hanem Jól nézze meg, kiknek az érdekei egyeznek az 6 érdekeivel. A magyar tanító szabad, függet­len akar lenni. De lehet-e szabad- teremtése, az összeesküvők fel- ságáról, függetlenségéről addig I göngyölítése óta ma már minden- beszéliri, a*"tg a napi megélhetése1 ki előtt jellemzi a kommunistákat, dncs biztosítva? Ml, kommunisták j Szabad és független, gazdaságilag tadjak a legjobban, hogy a sza-j jól megerősített magyar tanltósáJ badság, a függetlenség akkor' got akarunk. Közös éTdeke ez kincs, akkor érték, ha gazdasá- J mindenkinek, aki becsületes de- gilag'jól alá van támasztva. Mond-' mokrata és jó.hazafi. A felszabadulás után kialakult a magyar demokrácia három szi­lárd gazdasági alapja: a földbirtok­reform, az államosított nagyválla­latok és végül, de nem utolsó sorban a szövetkezetek. A föld­reform a dolgozó parasztságot tette nincstelen páriából birto­kossá. Az államosítás az ország amely értünk dolgozik, amikori legfontosabb gazdaságii pozícióit Rákosi elvtárs hazajött és nyilatkozóit prágai útjáról Rákosi Mátyás miniszterei nökhelyettes, a Magyar Kommu­nist, Párt főtitkára és FaTkas Mihály nemzetgyűlési képviselő az MKP főtitkárhelyettese csütörtök este érkeztek vissza Prágából Budapestre. A Nyugati pályaudvaron az MKP veztő politikusai fo gadták a miniszterelnökhelyettest, aki nyilatkozott prágai útjáról. _ Megbeszéléseket folytattunk — mondotta Rákosi Mátyás _ a csehszlovák Kommunista Párt vezetőivel és Bene<; köztársa­ság! elnök úrral a két ország kérdéseiről. Meg vagyunk győződve arról, hogy a kölcsönös álláspontok közvetlen megismerése hasz­nos volt és nem marad eredmény nélkül. Farkas Mihály a következőket mondotla: _ Külön alá akarom húzni azt a meleg baráti fogadtatást amel yben a csehszlovák Kommunista Párt vezetői részesítettek ben Bünket, Nagy megelégedéssel tapasztaltam Prágában, hogy a ma gyár demokrácia eredményes harca a reakció ellen kedvezően változtatta meg a csehszlovák közvélemény! Magyarország iránt vők oly szoros kapcsolatokat tartottak fenn a régi szövetke­zeti emberekkel. ragadta ki a hatalmukkal vissza élő uralkodó rétegek kezéből és helyezte a nép ellenőrzése alá. • A szövetkezetekre az a feladat vár, hogy a fokozott munkával termelt értékeket a dolgozók körén belül megtartsa és a ter­melt javak tervszerű, szervezett . és Igazságos elosztásáról gon­doskodjék. Ezen felül maga a termelés irá­nyítása vár a szövetkezetekre a földművelésben és a kisipari ter­melésben egyaránt. Ilyenmódon a szövetkezet nem csupán a kis gazdasági tényezők egyszerű egyesülése, hanem új gazdasági erőket teremtő és alakító szer­vezet, amely hivatva van az új demok­ratikus magyar társaladom képét kialakítani Nem a Magyar Kommunista Párton, nem a munkáspártokon sem a dolgozókon nem múlott, hogy a szövetkezetek nem tudták megvalósítani a rájuk váró fel­adatokat. A régi rendszer szövet­kezeti mozgalmát és szervezeteit vettük át és azokat Kellett előbb i -italakíanunk. Meg kellett előbb ’ küzdeni a múlt erőivel, hogv el- ind-ul hassunk a lövő fej.ödés út- 'ár. Nem volt véletlen, hogy a po­litikai és gazdasági összeeskü a magánvállalkozására támaszko­dik. az egyetlen szomszéd ország, amellyel Magyarország hosszú- lejáratú kereskedelmi egyez­ményt kötött, Jugoszlávia. A két szomszéd ország újjáépítési terveit is összhangba hozták egy­mással. Báofnelyik szállíthat a másiknak árut, amely annak új­jáépítését elősegítheti. A többi or­szággal a kereskedelem fejlődik de hosszúlejáratú szerződéseket még nem kötöttünk. Gerő Ernő optimista módon nyüatkozott a jövő kilátásairól. Szerinte a terméskilátások jók éa az ipari termedé® növelésével ará­nyosan emelni fogjájc a bért. Az emberek bíznak az új pénzben és atz ország derűlátással kezdi meg a hároméves terv megvalósításit. Tanoncokat keres a posta Most — a gazdaságú és politi kai összeesküvés felszámolása után — a szövetkezeti törvény életbelépésekor és mindössze né­hány héttel a 3 éves terv meg­kezdése előtt pontosan tisztázni kell, melyek azok a politikai, szervezeti és gazdasági feladatok, amelyeket a szövetkezeteknek el kell végezni. Ezért ebben a történelmi pilla-. , na than- a Magyar Kommunista I 'Y®.13 Párt tanácskozásra hívja össze1 1UI1US szövetkezeti szakembereit, hogy velük ezeket a kérdéseket meg­beszélje és nekik irányítást adjon. A tanácskozáson Szántó Béla a Fogyasztású Szövetkezetek Or­szágos központjának elnöke fogja ismertetni a Kommunista Párt ál­láspontját a szövetkezetek gaz­dasági és politikai feladatait és a megoldási lehetőségeket. A tanácskozásra száz szövetke­zeti vezetőt és száz kommunista pártvezetőt küldenek ki az MKP vidéki szervezetei. Ezen felül mintegy 150—200 meghívott szak ember vesz rétsz a tanácskozá­son. így ez a találkosó módot nyújt majd arra, hogy a magyar szövetkezetek összes elvi, szer­vezeti és anyagi alapkérdéseit minden szempontból részletesen megvitassák. A kommunista párt eddigi mun. kája, a magyar demokrácia gazda­sági megszilárdítása érdekében megmutatta, hogy a Párt meg­Budapestról jelenti a MOT: A postavezérigazgatóság közli: A posta a középiskola IV. vagy az általános iskola VIII. osztályát végzett és 16. életévét be nem töl­tött 50 kintiaké müszerésztanonc, valamint a középiskola IV. vagy az elemi VIII., illetve az általá­nos iskola VIII. osztályát végzett és 16. életévét be nem töltött 25 kintlakó gépkocsúipari tanonc fel­vételére pályázatot hirdet. A pá benyújtásának határideje július ad a dolgozóknak hogy a kitű­zött célokat meg is valósíthassák. A szövetkezeti konferencia min­den bizonnyal most is tisztázni fogja a még megoldatlan kérdé­seket és új lendületet ad a ma felentlk még... Az angol rádió jelentése sze­rint Amerikában tovább tart a 750 ezer bányász és 40 ezer hajógyári munkás sztrájkja. A hároméves gazdasági terv törvényjavaslata a nemzetgyűlés előtt Dinnyén Lajos miniszterelnök a nemzetgyűlés pénteki ülésen be­terjesztette a 3 éves gazdasági tervről szóló törvényjavaslatot. A negyedik és ötödik sziakasz fel­hatalmazza a minisztériumot, hogy a terv megvalósítása érdekében szükséges jogszabályokat rendelet. aki __ _____ _aj _ __| __| tel állapítsa meg és azt, aki a lá tja "az~ alapvető* kérdések" lénye-1 terv megvalósítása érdekében^ ki­gél. utat mutat és lehetőségeket | bocsátott j ­rendeleteknek szándék­kal vagy vétkes gondatlanságból eredő cselekményt vagy mulasz­tást követ el, vagy a terv meg­valósítását súlyos beszámítás alá cső egyéb módon akadályozza, vagy hátráltatja, bűntett! .«büntetés gyár szövetkezeti mozgalomnak. 1 alá is helyezhesse.

Next

/
Thumbnails
Contents