Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-18 / 111. szám
ÜJ DUNÁNTÚL 1047 \LAjta 1* 3 előadás a Ssovfetkulturáról Hont Ferenc a színházról, amely nem ismeri a válságot, Illés Béla Gorkijról és az értelmiség három útjáról a nagy történelmi változások idején Színház, amely a népből és a népért van GorWj tatodat a v»lt »egBiafy** lírai !íí H Lmíi, az értelem számár* mondottGorkij regényei közel hoztál« * harcot az amberek érzéevilágáhor azt a harcot, amelyet a paraszt munkás és haladé értelmiség * világ újjászervezéséért vívott. 0 látta meg, hogy a paraszt, na , _. „ . . . ,. megváltoznak a viszonyok, nem tü nk magyar viszonylatokban is. k^zervaUiv hanem kultúrára hal- Ezek * tanulságok: A Magyar—Szovjet Művelődési világ, hanem tevékeny részese az társaság által rendezett pécsi magyar—szovjet kultúrhét keretében csütörtökön Hont Ferenc, az Orsz. Szírtiakadémia és * Madách Színház igazgatója tartott előadást a Városháza közgyűlési termét zsúfolásig megtöltő közönség előtt „Színház és film a Szovjetunióban" címen. Az előadást Szigeti Pál vezette be, ismertetve Hont Ferencnek a magyar színjátszás terén kifejtett érdemeit. életnek. Együtt kutat, együtt alkot, együtt tökéletesedik a néppel. A színház és közönsége között a kapcsolat olyan szoros, hogy pl. ^ gyárak és színházak közös pat- ronázsviszonyban állnak egymással, a színház művészei nemcsak a népből származtak, de a nép között is élnek, megtartják körHont Ferenc előadását szemé-1 vetien kapcsolatukat a közönség, lyes élményekkel tette színesebbé I gél és éiénkebbé, bár mondanivalói' önmagukban is annyira színesek í és érdekesek voltak, hogy a kö-' zönség köréből nem egyezer sóhajtották el a Madách Színház egyik idei nagy sikerének a címét: „Olyan szép, hogy nem is lehet igazi" És valóbari, amit a szovjet, színház és szovjetül® munkájából ennek az előadásinak keretében megtudtunk, ugyanúgy csodának hat, mint «mit annakidején Illés Béla mondott el a szovjetírók helyzetéről. Hont Ferenc azonban meg tudta magyarázni, hogy amit ezen a téren a Szovjetunió elért, A színház mindenkinek közügy« és egy-egy alakítás, vagy előadás körül heves viták, ankétok alaknlnak Id, amelyek nemcsak szorosabbá teszik a viszonyt a közönség és a színház között, de igén sokszor értékes tanulságokkal is szolgálnak a színháznak. Végül, de nem utolsó sorban a negyedik ok: a szovjetszinház nemcsak a népé, nemcsak a népből és a néppel együtt, de a népért alkot. Kutatja, hogy a népnek adott körülmények között mik a legfontosabb problémái és azokra ad választ, iránymutatást tökéletes előadásokban. Tévedés lenne azonban azt hiimi, hogy ez annyit jelent, hogy csak modern tárgyú új darabokban találják ezt meg. Sehol a világon annyit és sny- nyiszor nem játsszák a nagy klasszikusokat, mint a Szovjetunióban, hiszen éppen az teszi ezeket idő» Csak az a művészet fejlődhet, amely a nép művészete éa az igazság megragadására törekszik, amely ne.ro szakad el, hanem tovább folytatja nemzeti hagyományai ápolását. ( lamos. Ma pár évtized után a parasztok* bél egyetemi tanárok is lettek, mert a szabadság új parasztot termelt. Maxim Gorkij, az író új re** * ,, , . , . . ! lizmust új stílust, új típusokat, Az előadást szapos hozzászólás « t Wtt könyveiben és es kérdés követte, amelyekre u| ".V? ... «ilád* adott válaszaiban Hont Ferencnek "«velője lett a . i alkalma nyílt, hogy a szovjet irodalomnak film és színház működésének szel-, Dolgozószobája a világ M« lemi és gyakorlati műhelytitkaiba! tanterme lett es mint . < is bepillantást nyújtson. | *líásf » J»WoU«e vá. Az előadás nagy sikere és az a I tóttá « kia nemzetek Íróit, maradandó benyomás, amit a hall-1 mondta, hogy gatóságból kiváltott, a legszebb a fasizmus maga a háború, ^bizonyítéka annak, hogy a MSzMT Egyszer egy éjszak«' vitatkozott Tjú úton jár, amikor ilyen előadó- A ’ nagy francia Íróval, Roméin kát és előadásokat választott a két Rollanddal arról, hogy béke és nép kultúrájának kőzelebbhozá. fasizmus nem férnek meg egymá» . *úra. He bizonyítéka annak is, mellett Nem értették meg egy állóvá, hogy megfelelő tolmácso- hogy ha a maga igazi mivoltában 1TKíst. Gorkijnak lett igaza, lásban a ma embere számára is ismerjük meg a szovjetkultúrát ' j fires levél« a világ intelligenvan mondanivalójuk.. i nemcsak eddig ismeretien igazsá. cijj£hoz, 'tiltakozása. * német nem csoda, hanem természetes következménye annak, hogy ott A Magyar-Szovjet Művelődési kulturális vonalon Is valósággá Társaság ünnepi hetében külön váltották L«n>n és Sztálin tani-1 kultúrünnepet jelentett Illés tásait Béla alazredes előadása Maxiin A szovjetszinház irányelve; j Gorkijról. „ __ , ... . . Boros István dr. főispán üda művész mindig az .gazságot az c]^dót. Az iró, aki történelmet csinált keresse és mutassa. Míg a kapitalista államokban a Illés Béla Maxim Gorkij egyik legjobb ismerője és személyes ha- színházak ugyanolyan profit. rátj.a voit. Előadását a tudós- hajhász üzleti vállalkozások, min’ müycsz tárgyismerete és « szemé- b^rmilyen más üzletág, míg a ka )yc* élmény jellemzi. Mintha egy! dalom alapja a | pitalista országokban • a színház Gorkij regényt olvastunk volna, kas összefogása, ugyanúgy egy kis társadalmi ré- Ú(J taruU elénk a nagy 0r0M ÍA/V 1*1 a! ** a! Á A i «1A i A»A1* A AT 1 1A TVA " A i ’ .* . . . - . -adta az irányt, hogyan lehet megmenteni az emberiséget s jövendő számára, ö mondta: vagy a nácizmus győz, vagy az emberi kultúra. ö rázta fel a világ intelligenciáját. Öregen, betegen is állta * ■■ hareot és felhívta aiz emberiséget világon. Az ő művein át értették ( világ munkásai pénzt gyűjtöttek meg, hogy az orosz cárizmus az orosz forradalomra és awért vesztette el az orosz-japán háborút, mórt a nép már nőm százalék arányban a magyar! volt hajlandó a cárizmusért har-j munkások adták a legtöbbet. ^ genoráció Gorki! coin,. O mutatta meg, hogy Maxim frS »“megismerheti * A roagv otosz forradalom fo-jiAW*,.1 1 f . * '-ívni a paraszt nem konzervatív, tn-! próbája, az első népi kísérlet, azí mroca-iwmJrt és a fasirmu. nya, csak szabaddá kell tenni lW5-ös megmozdulás vereséggel! és az 6 írásaiból érezte meg a járt, Gorkij külföldre ment. Itt világ, hogy a szocialista fórra-, azért dolgozott, hogy a tamilságo. dalom alapja a paraszt és műn- kát levonja, megvesse a forrada. [ lom alapjait. Felépítse a raunkás- j sereget és így a vereséget győ- Rájöttek írásain át, hogy a dől-1 'elemmé lehessen alakítani Ezt gva. Illés Béla 1936-ban látta utoljára, amikor együtt kirándultak a Lenin hegyekre és idézte Gorkij kedvenc mondását, 8mcly beigazolódott: • „Az ellenséget, ha nem akarja magát megadni, meg kell semmisíteni“. teg kiszolgálására törekszik, mint ,*r^ »lakja Azé az íróé aki cgv . , bármely más művészet, a Szovjet- közvéíernémvkutatás altimából s“*k""k ,s van nemzetközi»*. csinálta Lenin_ elméletben , ben a színház az egész nép tani- • f tiJ mén Mexikóban szetartása nemcsak a reakciónak, korlatban Szia!,,, Lcn,o cs Gór mis.feni . tását, szórakoztatását és szellemi | i(,0n,v«,fl).j.ahh í-a vni, nl(,ri ‘ Az 1905-ös forradalom idején dűlt kij barátok, munkatársak voltak. A nagy tets?éssel fogadott élő- irányítását tette feladatévá. Ebből j * a pénz az európai reakciótól « De a nemzeti kérdés megoldását adást a zsúfolásig megtöltött vácári kasszába, de Maxim Gorkij, egy fiatal író könyvéből tanulta rosházi terem hallgató, rusgy tapsakit Európába küldtek, elhozta a meg Gorkij, ez az író Sztálin sál köszöntek meg. munkások fillérjeit a forradalom- volt. A forradalmat legyőzték és! Boros István dr. főispán zárta nak, mint a szolidaritás jelét. A ' fejlődött az új forradalom. I be az ülést. 4 kultúra és intelligencia útja mindig azokra a kérdésekre ad választ, amely a dolgozókat akár a Szovjetben, akár Mexikóban, akár Magyarországon érdekli. Gorkij Maxim egész élete nc- fizinte kielégíthetetlen. j mes és nagy példa. A gyerekkori Enmek az érdeklődésnek, a sztn-j élmények mélysége adták weg ház és a közönség egybeforrott-. a? c so,"°Jvf az, c,n ,n- ságénak magyarázatát négy ok- a«ß melle álFjon. Mint árva *1« ban foglalta össze Honi Ferenc, gyerek Ntzsnijnovgorodban lattal Először: a Szovjetben a színházt* hajóvontatói; életét. ered^ztán az is, hogy míg a világnak valamennyi álla-, mában permanens válságokkal; kell megküzdeniük a színházak-, nak, a Szovjetunióban a közön-; ség érdeklődése a színház iránt Pénteken este az egyetem au-) főtt intelligencia szeretett volna Iájában szovjet kisfilmcket mu- j kivándorolni, újra homokba dug. tátink be, «mely elénk tárta a, ni a fejét látta a j szovjet csodálatos kultúrájának' A forradalomhoz csatlakozó rn^VulaidonarJnem pedio’eavet- i hanyatló kispolgárság haldoklását; szépségeit a tudománytól a zc- inteilligencia nevelte az új intel- fJTsztálv a-^csö^ Ez tesz?>-! a v feltörekvő nagytőke árnyéké- nén keresztül a táncig. A fele. ügenciát. de tovább dolgozott és hetövé, hogy | bán. Látta, hogy tizenkét éves j lősségérzet. nagy tudás, művész,; így történt, hogy i gyerekeket eresztettek a szülők’ készség csodálatos kavalkádtn , . _. _ r.,;;, mi ndw szfBj^aíko^a lehefÖ k?oWll8tariÄZnv4val az életnek : volt ez. amely, minden kultúr.) “ )£ á' legtökéletesebben kerül « Wö- , n4gyp49zt banditáU !&five. j emberben övúgte irigységet kel- f ' dldclöcHe ar ““4" : ™'-! “&Ä,iB2rÄÄ ..! &Ä1Ä kében. Elmondta Illés Béla Pavlov akaszt mondták nem lehet kivonni magát az Míg náluh'k még a főváros, szín-j na a murkástársadalom tagjaivá., házakban le legfeljebb két-háromj A kispolgári társadalom válsága, Uj Szó főszerkesztője beszél* | hétig próbálnak egy darabot a az, hogy a töke ütötte i szegény őszinte szavakkal az orosz intel Szovjetunióban hat hónapig, egy embert az pedig mivel nem üt- évig, sőt volt rá eset., hogy két, hette vissza, cgsunást marta, mélv évig is tanultak és próbáltak, míg j nyo'rnokat'Tw.gyott Gorkijban Öt előadásra sor került, , is eleresztették mint kisfiút a A másik oka a színház és a kö- j koldustarisznvávml, bejárta az or- zönség egybeforrottságának az, ‘ szagot, de nbelrüe nem lett ban- hogy a siúinpad alkotói nem a j dita, vagy lumpenproletár hanem néptől és a nép problémáitól tá- j az emberisig névelője, volilló, elefántcsonttoronyba félre-1 ., , , , , vonult sztárok, hanem a nép fiai.! Meglátta tá reá dalom, a kapjakiket tehetségük hozott a síin- talista rendszer hibáit és a toll padra. Viszont a Szovjetben gon- fegyveréhez nyúlt, hogv har- doekodás történik arról is, hogy) coljon ellene.^ aki valóban tehetség, az ne csak ■ a ,rvar*®z,^ nyomorát a roszösztönei után alkosson, hanem * fo.d miatt, a munkamegszeTezze a lehető legmaoa- ne>kuiiek sorvadását a kapitalista sahib szakmai tudást is, i 'P*r bí,r,ei miatt, az intelligencia I I süllyedését/ a lelki kizsákmányolás miatt és rájött hogv egvef- len kivezető út: a szocializmus írásaiban egy új Oroszországot, elkövetkezett, három vészre osz- , mutatóit he. Nem azt, amelyet a j lőtt. Egy részük meghalt a teákveziki. mert a szaöadszmjátszók ' re4kciós Európa látott. Remutat-' cióért, » másik része nem tudott egyrezt felkutatják^ a tehetsegeket, t« az m Oroszországot. ame'v dönteni, ezeknek is egy része elmosreszt hozzáér,igeavyes ko- megéret; a forradalomra. Maxim pusztult, de az értékesebb rész aonséget nevelnek a színhazak Gorkij írásaiból kapta a* világ ( csatlakozott a szocialista proletá hogy nem lehet mártír és ő let* «z, aki kijelentette: Szovjetrendszer mellett fejlőd- hét csak ki a tudomány. A középintclligencia belesimult a szovjetbe, eleinte gyengéden szabotált, de mikor látta pl. » tanító hogy a fizetéséből kitünően megéi, van tankönyv, jól feteerelt iskola, a gyermekek tisztin és nem mezítláb jámsk az Iskolába felesküdött a szocializmusra és buzgón neveli az ifjúságot « közösségre. Az intelligencia meghajolt * tények előtt, mert a szovjet áldoz a haladásért áe áldozata mellett eltörpül minden más ország áldozatkészsége. ligenciáról. í démikus esetét Ez hires tíidós A cári intelligencia a nagvbir-1 volt és elhatározta, hogy mártír fok. külföldi tőke, katonai pol-jlesz a reakcióért. Az egyetemen' gári bürokrácia markában vergő I úgy kezdte óráját, hogy kérész-; dötf, k'ivijlt állt a harcoló osgfá.jtet vetett, letérdelt és imádko- \lyokon és 100 évig nem exponál-! izott a cárért, várta a mártír-; ta magét. A Forradalom tagjai halált. Senki sem bántotta, Kétj; évig csinálta ezt. aztán megunta, Az új. intelligenciát kiművelték Akkor kijelentette, hogy becsuk- J tanfolyamok, könvvek és a szov- .. , ... , . - . • . ja az intézetet mert nincs pénz;jet népekből árad a kultúra mo intalligenciát, nem Ehet on/ist r tatar0íá.d,oz, várta, hogy ezért hóséga. Az ipari és szellemi mun- teremteni, swnt kell vallani, ktivéjszik. ötször amvyi pénzt ka-[ki-ls között még meg van a kü- me,í. “cíeP,,k, ,t?ntos’ cff.yV“: pott .mint kért, megint nem le-1 új rendet teremteni. A cár a haladókat, a forradalmárokat Szibériába küldte. Száz és száz vértanúja van az orosz intelligencia jobbjainak. Az in- ! tciligcncia, amikor a forradalom számaira. A harmadik ok: a nem elzárt, titokzatos .munkásmozgalma az üzenetei:' rokhoz. Leninhez, Sztálinhoz. — ínbáz világa Oroszország erjed számíthattok i írók, tudósok, mérnökök, diákok kulissza 1 rá! Gorkij lett a vihanmadár a‘ csatlakoztak. A zsákutcába junem le- lönbség, de lassan mivellátódlk- hctcitt vértanú. Erre külföldre i a cél: fi tanulóik olyan műveltek ment, de útlevél kérésnél kijeleli- j legyenek mint a tanáraik és min- tette, hogy^ ő „lelepleizi“ kint a ■ denki megkapja azt, ami anyagi* Szovjetet. Kiengedték. Angliában ■ iag « művcltségliez kell és mio- a legvadabb rágalmakat szórta ai denki olyan életet éljen, hogy Szovjetra/ de hazajött. Semmi ba-| megkapja mindazt, amire sztik* ja sem történt. A végén belátta, «ege van. Hétfőn perbeszédek a Pünkosti-perbeö Budapestről jelenti uiz MTI: A népbiróság szombaton folytatta Pünkösti László Cä tATSfl1 bűnügyének tárgyalását. A tanács elnöke a bizonyítást befejezettnek nyilvánította és a tárgyalást félbeszakította azzal; hogy azt hétfőn, május 19-én reggel fél ^ órakor folytatják, amikor már * perbeszédekre kerül sor.
