Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-18 / 111. szám

Mf*i sémiink ♦«!!«« heti melléklettel együtt 40 fillér T. Br 36 6U. i -:ij q i &ii Bákóosi-ut 80, 3pU' Magyar asszonyok! Mindnyájan legyetek ott hétfőn, i9-én d. n, 6 órakor a Szcitovszhy téren a MNDSz nagygyűlésén ahol hadifogoly-hozzátarto­zóink ügyéről lesz szó ! 1 : %A M G A 9 KO MM UN t J S T A P M T 0 £ L ö U Ni Á N T U L i LAPJA ív. ÉVFOLYAM, Itt. SZÁM Ura 40 fiilór pécs, 1947 május i8. vasárnap KI FIZESSEK ? Irta: IL&U PÁL Újabb tnfiáctó lehetőségéről fe­csegjek és susognak az utóbbi napokban egyre gyakrabban. Egyesek falra festik az ördögöt, hogy talán Így hátha meg is jele­nik. Azt számítják ezek a hírve­rők, hogy aknamunkájukkal gaz­dasági bizonytalanságot idéznek elő éppen a hároméves terv meg­valósításának kezdetén és amíg ennek a bizonytalanságnak a kikü­szöbölésével foglalkozik a magyar demokrácia, addig nem csinálhat­juk meg a vagyondézsmát, a nagy­bankok államosítását. Azt számít­ják, hogy amíg a forint megvédé­sére vagyunk kénytelenek csopor­tosítani összes erőinket, addig nem Jut erőnk arra, hogy valóra váltsuk Pártunk áj jelszavát: Fi­zessenek a gazdagok! Nem a megtévesztőknek szó­lunk. A reakciónak a demokrácia gazdasági alapja elleni, aknamun­kájára nem magyarázatokkal, ér­vekkel kell felelni, mert ez nekik nem használ. Itt más eszközöket kel; igénybe venni. D e szólni kell a megtévesztet- t eteti ez vagy a megtévesztők­höz, a kisemberek tömegeihez, akik egy újabb inflációtól való félel­mekben a spekulánsok áldozataivá válhatnak. A forinttól való meg­szabadulás olyan vásárlásokba zavarhatja bele a kisembereket, amikből nekik nem sok hasznuk van, de a spekulációnak annál több. Persze, nem elég csak kijelen­teni, hogy innflációs veszély egy­általán nincs, — mert valóban ulncs, — ezt bizonyítani is kell. Jöjjenek hát a száraz adatok és • logikus érvek. A forint értékének eddigi szi. Uíd tartását az tette lehetővé,' hogy a termelés emelkedése kö­vetkeztében a nemzeti jövedelem szünet nélkül emelkedett Ennek az lett a következménye, hogy fokozatosan emelkedett az állam bevétele is, Így viszont állandóan csökkent az a különbözet, ami az állami bevétel és kiadás között fennáll. Ez természetesen csak úgy volt lehetséges, hogy a dolgozók óriási áldozatokat hoztak és Igé­nyeiket az újjáépülő termelés és - * roppant állami megterhelések szabta lehetőségekhez mérték. Vájjon megszűnt vagy csökkeni a forint értéke megtartásának ez •z alapvető teltétele? Távolról sem, hanem éppen el­lenkezőleg. Éppen ahhoz az Idő­höz értünk, amikor a nemzetnaz- daságban az Ipar termelte értékek •Uellett egyre fokozottabb mérték­ben jelennek meg a mezőgazda­ságilag és a konyhakertészet ter­helte értékek Is. Nem a nemzeti Jövedelem viszonylagos csökke­nése, hanem éppen ellenkezőleg, nemzeti jövedelmünk nagymértékű emelkedése előtt állunk. T íz hónapos a forint. Ennek az időnek a fele, a téli és , a horatavaszi hónapok, nehéz idők v°ltak. Ekkor majdnem teljesen az ‘Pari termelés szilárdan emelkedő J^ndenclájára hárult a forint alá­támasztásának feladata. Mégis Messze elkerültük a forint értéké, ‘‘ék gyengülését . Ezekben a hetekben megjelen­ek már a piacon a konyhakerté- **et újdonságai is, amiket ^egyre növekvő mennyiségben kővetnek ??ld a mezőgazdaság termékei. Budapesten meqindult a harc az árdrágítók ellen piacra kerülő kora tavaszi konyha-1 Vidékre is ellenőröket küldenek a spekuláció megfékezésére £rU‘tÄ^i^fÄyforgTiikS4 céí nem « kiskereskedők, hanem a nagy árdrágítók leleplezése 1.3Ü0 millió forint. § pénteken Nagy-Budapest dolgo­Micsoda változó* ez a tavalyig népc a vásárcsarnokokban, a végrhajtását helyzethez képesti Hiszen a mult|váro9házán d misztériumokban ev augusztusáig az ipar és a we-g tiltakozott a drágaság ellen. A dol- zőgazdaság érmékéi nem a íorin-| ^ az e és7 or.^gban jól tud- tot támasztották aU. hanem nagy-|ják ^ M inao);olatUn áremel- elvesztek, elkaHódtak az in-|j kedéseknek a spekuláció mester- náció örvényében a spekuláció-kedése az oka amelyik a nép élet_ kezén. Ma viszont nemzetijove-g s2inivonalának felesig jkedését cél- delmünk minden gyarapodása h4roméves terv forintot teszi erősebbé, szilár.^ akarja meggátolnj (IdDDfl, Ha csak közepes lesz az idel|A BUDAPESTI VÁROSHÁZÁN termés akkor is a nemzeti va-f százötventagú asszonyküldőttség gyón 1200—1300 millió forinttal^tiltakozott a drágaság ellen, Kő- gyarapodik. Azután jönnek azj vágó polgármester eleinte a kére- őszi gyümölcsök, a szőlő és a tél ti lem elöl kitérni igvekezett, később elején a bor. Ezekből is csak kö-ij mégis megígérte: azon lesz, hogy zepes termést számítva nemzetis megszűnjön az árdrágítás. Fodor jövedelmünk annyival nő meg,| Gyula alpolgármester’ beszédében! hogy az értékek megforg-atásáhozE megígérte, hogy a pénz normális forgási sebessége*! az árdrágil4s megakadályozására ellenőröket fognak vidékre kül­deni. Több asszonyküldöttség kereste szély? Most lenne inflációsíi fel a közellátásügyi mínisztériu- veszély, amikor éppen arra va-| mot is. Az egyik cérnagyár nő- gyunk büszkék, hogy az állam ápri-S munkásai elpanaszolt ik. hogy gyá- lisi kiadásainak több mint 90%-át|ri élelmezésük renölkivül gyenge, már a bevételekből fedeztük éssa minisZ.íérium let :*éW> is dohos ezzel messze megelőztük a sokkal^ liszt at to ke 'ü i. ót italt ki szerencsésebb körülmények közötti! nekik Az asszon'/oka Vas 7ol- lévő országok egész sorát, igyá tán elvtárs államtitkárhoz utasítot- Csebszlovákiát és Franciaországot^ Iák, Vas Zoltán kijelentette: zze- Is. De jobb ezen a téren Iielyze-i mély esen fogja az újpesti gyárba tünk Angliáénál is, mert mi ál-|a segítség módját megkeresni. • lamhártartásunkban ezt a nagy-S A spekulánsok felakasztatása a szerű eredményt saját erőnkbőlJ miniszter úr dolga — tette még értük el, míg a brit birodalomahozzá Vas Zoltán, a szintén jelen­államháztartása egyensúlyban tar-jj lévő Ries elvtárs igazságíigyminisz. fására 4.400 millió dollár kölcsönt! térré mutatva, vett fel. ff Villányi Andrásnál, a gazdasági mellett 700—800 millió forint a pénzre lesz szükség. ol van ftt hát az inflációs ve-| őrség vezetőjét: lépjenek fel ugyanoyan drákói szigorral a spekulánsok ellen, mint az infláció alatt. Kommenov Pál, a KISOSz vezető­je felajánlotta, hogy a kiskereske­dők az ádrágítok elleni küzdelem­ben segítséget nyújtanak a gazda­sági rendőrségnek. Röviddel a küldöttségeknek a rendőrségről való távozása után már el is indultak a detektívek a belvárosi és körúti kirakatok el­lenőrzésére. A megengedettnél ma­gasabb áron árusító kiskereskedő­ket beidézték a rendőrségre. A cél nem a kiskereskedők fe- lelősségrevonása, hanem, hogy ki­hallgatásuk során felderíthessék, kik azok a nagykereskedők és gyári áruelosztók, akik feláraik­kal rákényszerítik sokszor a tisztességes kiskereskedőt is az árdrágításra. Kirívó ál-túllépések esetén ter­mészetesen kiskereskedőket is őri­zetbe veszik. Az előrelátható je­lek szerint meglepő letartóztatá­sokra kerül sor. i A piaceílenőrző csoport jelen­tése szerint a tojásdrágulás oka az, hogy az exportőrök és téli tárolásra vásárló nagykereskedők 250 vá­gón tojást kötöttek le a szüksé­ges mennyiségen felül. A zöldiségdrágulás okait kutató nyomozó* máT kézrekerítették a legnagyobb árfelhajtót, Magyar József nagykereskedőt A gazdasági rendőrségnél való tárgyalások eredményeképpen a burgonyakereskedők megígérték, hogy tíz fillérrel lenyomják a bur­gonya kilónkénti árát és azt az árat az új termésig tartják is. Jellemző a spekuláció felhábo­rító módszereire, hogy legutóbb egy telepen négyezer kiló sóskát elpusztítottak, mert nem tudták eladni. A dolgozók a magas árakat ugyan­is nem tudják megfizetni, ök te­hát inkább szemét re dobtak négy­ezer kiló sóskát; de nem adták leszállított áron, hogy a dolgozók is meg tudják venni. Mert nekik ez nem fontos. 2 millió fonat hitelt juttat a GF a kisiparosoknak Budapestről jelenti az MTI: | vidéki kisiparosság, részint a tis- A Gazdasági Főtanács hózizá-; iparos szövetkezetek rendelkiezé- járult ahhoz, hogy , a kisiparos- j sőre áll az IOKSz utján. A hitel- t r—u: összeg egy részét fedezetlen for­mában kaphatják aiz igénylők. Fedezet esetén a két hitel legma­gasabb összege 5000 forint, fede­ság májusban 2 millió forint hi- kapjon. Ez a hitel clsősor­De itt van még egy érv a slabi-1 rendőrség vezetőjénél szintén gvárj ; ban azoknak jut, akik nemzet- lizáció szilárdságának bizony itá-jj dolgozók és kiskereskedők .népes gazdasági szempontból hasznos sára. Ezüst tartalékunk hazaérke-1 küldöttsége jelent meg. Pongrácz ] termelést szolgáló iparágban doí-: zetlen hitelnél 3000 forint. A köl­zett, 80 millió forint ezüstpénztl Kálmán, a Gar*cz-gyái; U B. elnö- > goznak. A hitelösszeg 65 száza-i csőn felvétele az erre a célra verünk belőle. Ennek a pénznek! ke arra kérte a gazdasági rend- léka egyenlő arányban részint a szolgáló kérdőíven történik, fedezete önmagában van, az ezüst-J pénz tartalmában. Ezzel a 80 mii-* Hóval tehát megint csak nemzeti vagyonunk növekszik. Most jelent meg a Gazdasági Főtanács ren­deleté, hogy 50 millió forintnyi ezüstpénz még ezekben a hetek­ben forgalomba kerüljön éppen áz egyre nagyobb mértékben piacra kerülő áru megforgatásá- nak elősegítésé^, onnan fúj hát a szél? A Magyar Kommunista Párt a 3 éves terv biztosítására bejelen­tett gazdasági rendszabályai, ami­ke* Rákosi elvtárs Angyalföldön és Pécsett elmondott nagy beszéd dében ismertetett a magyar dol­gozókkal, — a töke és a speku­És végül még egy érv az inflá-i láció körében pánikot idézett elő. cJó ellen. A forint forgalomba] Nem kellemes azt hallani attőké- hozását nem a tőkések, a reakció | seknek és spekulánsoknak, hogy Kö; zgazdászaink 250—300 millió vagyonokat 75%-ig vagyondézs- nak vetik alá De nem kellemes azt sem hallani, hogy a Nemzeti Bankot és az utána, következő három legnagyobb bankot államo­sítani akarjuk. Nem kellemes ez a spekulánsoknak azért, mert ez­zel a rendszabállyal nagy mér­tékben gátat tudunk szabni a kosztkamatok rendszerének és ezen keresztül a spekulációnak. A tőke és a spekuláció tehát kétirányú játékba kezdett az el­múlt napokban. — politikai és gazdasági játékba. Ebben a két­szabja meg, hanem a Gazdasági Főtanács engedélyéhez van kötve. A G. F.-ben lévő kommunisták pedig nagyon jól tudják, hogy hol keli megvédeni azt a stabilizációt, ami nagy mértékben — akár let szik, akár nem, — a kommunisták munkája. Ugyanazok a szakembe­reink, akik meg tudták teremteni a „pénzügyi csodának" nevezett stabilizációt, természetesen a most már hasonlíthatatlanul könnyebb feladatot, a stabilizáció megtartá­sát is megoldják. Akár tetszik ez a tőkéseknek és spekulánsoknak, akár nem. Nyilvánvaló tehát, hogy a ter­melés szüntelen emelkedése a mezőgazdasági termékeknek a piacokon való egyre nagyobb ____, mértékbe n való megjelenése, ál- abban bízik, hogy a megtévesz- lanclóan növel! nemzetgazdaságun- tett kisemberek nem veszik észre kát és ezen keresztül stabilizá- és pontosan végrehajtják azokat dónk szilárdságát 1«. A forlm a gezdáságl mozdulatokat, amikéi puccsszerű megfúrásáról sem lehet nagy Vagyonuknak a vagyon- _ _ szó, mert annak, foígalomha hoza-1 dézsma- alóli minél nagyobb men-jgős vásárolni. És hp a kisember tálához a reakció r.em nyúlhat. < tesitésére a kisemberekkel akar- ellenáll annak az idegháborúnak, nak elvégeztetni. Azt a hírt terjesztik tehát, hogy infláció lesz. Ezzel a rémhírrel akarják mozgósítani a kisemberek tőkéjét és arra ösztönözni, hogy befektessék azokat. De mibe? Jön a spekuláció és megmondja, hogy mibe. A budapesti tőzsdén a fel­szabadulás utáni megnyitás óta még nem volt akkora árzuhanás, mint most. A vagyondézsmával megijesztett részvényesek piacra dobták részvényeiket. El szeret­nék adni, pénzzé szeretnék tenni, mielőtt még a vagyondézsma meg­foghatná a részvényeket. Forinto­kat szeretnének érte kapni, ök persze nem félnek attól a forint­tól, aminek inflációs hírét maguk terjesztik, ök tudják, hogy a fo­rint jó és jó is marad, mert a ma­gyar munkásosztály úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. kisemberek józanságát bi­zonyltja, hogy a tőke ma­nővere eddig nem sikerült. A Pézsmával megijesztett tőke és a Irányú játékban az az érdekes, j kosztkamatot veszélyeztető hank- hogy ügyes, bár durva ellentmon-1 államosítással megijesztett spokulá dás van benne. A tőkét és a I cló 'sokkal gyorsabban dobta spekulációt természetesen nem zavarja ez az ellentmondás, mert gyorsabban dobta piacra részvényeit, mint ahogy a vásárlási kedv mutatkozása ezt indokolttá tette volna. A kisem­ber természetesein felfigyelt a nagy részvény árzuhanásra és azt mondja, ha a tőkésnek sürgős el­adni a részvényéi, neki nem slir­(hogy ezt a jó háborús kifejezést használjuk), amit a tőkések és a spekulánsok, saját vagyonuk meg­mentése érdekében az Inflációs hírveréssel most folytatnak, akkor — nem is fog sikerülni a tervük. Úgy látszik, a tőkések is szá­molnak már ezzel, mert a polgári lapokban felmerült annak a terve, hogy a tőzsdei árfolyamok további zuhanását maga az állam akadá­lyozza meg azzal, hogy vevőként jelentkezik a piacon. Azt szeretnék, hogy az állam maga pénzért vegye meg azo­kat a részvényeket, amiknek na­gyobb részét hamarosan a vagyon­dézsmával — ingyen kapja meg. Ügyes számítás, csak persze ket­tőn áll a vásár. Az állam nemigen megy bele olyan vásárba, hogy pénzért vegye meg azt amit egy jó rendelet vagy törvény atán ingyen is megkaphat. Nagyjából ez a politikai és gaz­dasági rugója az újabb inflációs rémhirterjesztésnek. Keresztül kell látni a tőkések és spekulánsok cselszövésén. Nem szabad segíteni nekik, hogy kikerüljenek abból a hálóból, amellyel megfogjuk a vagyonukat. • Csak így tudjuk va­lóra váltani azt a jelszót, ami a dolgozó nép jogos elégtétel adá­sán kívül a 3 éves terv megvaló­sításának egyik döntő alapíelté- ■lele, hogy: — Fizessenek a gaz­dagok!

Next

/
Thumbnails
Contents