Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-01 / 98 . szám

3. ÜJ DUNÄNTÜE As álom— valósággá vált! iűy küzdöttek közel egy évszázadig a szabadságért a pécsvidéki bányászok Sxabó István, a bányász-munkásmozgalom veteránja elmondja a pécsvidéki bányák és bányászok mozgalmas történetét Az idén harmadszor ünnepel­hetjük május elsejét, felszabadul­va az elnyomatás alój. lerázva a kapitalizmus bilincseit. Nagy je- ientőségű ünnep ez, a munkás­mozgalom egyik legnagyobb ün­nepe. Ünnepeltük még akkor is. mikor a Horthy-rczkim tű'zzel- vassal akarta megakadályozni. A pécsi szénmedence bányá­szainak immár több mint félév­századom ünnepe és ugyancsak iiyen hosszú múltra tekint vissza a munkásmozgalmuk története is. amely május elsejével szorosan összefonódik. Nehéz visszapillantást vetni a pécsi szénmcdtnce munkásmoz­galmi történetére, mert a kezde­ti szakaszáról feljegyzés nincs, a munkásmozgalom úttörői pedig már*nem élnek. Csak apáról-fiúra szálló hagyo­mány maradt meg, ami a későbbi idők folyamán el­kopott, mert új problémákkal, új nehézségekkel kellett megküz­deni az újabb generációnak. A pécsi szénmedencét 1850 >kö- riií kezdték kiaknázni. Megindult a munka és ezzel együtt kezde­tét vette a munkásmozgalom ki­alakulása is. A bányászok kizsák­mányolása már akkor is majd­nem olyan nagymérvű volt. mint a Horthy rezsim alatt. A kiala­kulásnak induló ipari kapitaliz­musnak szüksége volt a szénre, ami elengedhetetlen feltétele volt a fejlődő iparnak. Abban az idő­ben kezdetleges eszközökkel fej­tették a szenet cs V a termelés fokozását a munkás­ság fokozott kizsákmányolásával érték el A későbbi idők folyamán cgyfe több és több szénre volt szüksé­ge az iparnak, ennek következ­tében új aknákat tártak fel, nö­vekedett a bányászok létszáma, erősödött a munkásmozgalom. Több kisebb sztrájk volt ebben az időben, de eredményre igen kevés vezetett. A munkásmozgalom itt a ki­lencszázas évek elején bonta­kozott ki erőteljesen. Ezeknek az eseményeknek még vannak elő szereplői, öreg, nyug­díjas bányászok, a munkásmoz­galom kipróbált harcosai, ök most a tanácsadói a fiatalabb ge- nerációna); és ha eljön a szó a —A w ‘ : A X. 1- «./l l í 1- o 7 n o n o Tégi időkről, mesélni kezdenek .. Szabó István mesélni kezd... A régi munkásmozgalmi har- A háború alatt nem volt coknak egyik kiváló alakja S z a- ' sztrájk, csak akkor, mikor rájöt­b ó István, akit mindenki ismer nemcsak Mecsekszabolcson, ha­nem valamennyi bányatelepen is. Oszhajú, megnyerő külsejű Öreg bácsi lett Szabó elvtársból tünk arra, hogy a háború nem a munkásság, hanem a magyar feudalizmus érdekét szolgálja; 1917-ben nagy volt már a nyomor künn a bányatelepeken is. Még tunk és részt vettünk á Vörös Hadsereg harcában. Kaposvá­ron, Bonyhádon, bánvászzászló- aljak voltak. Én a határőrségnél szolgáltam. Sajnos, a tanácskormány meg­bukott, — mondotta, — és ne­künk vissza kellett jönni ismét a bányába. Egészen 1921-ig vol­tunk szerb megszállás alatt. Ez azonban még mindig jobb volt, mint a horthysta fehér csapatok uralma. — Jól emlékszem arra az idő­re, mikor arról volt szó, hogy a szerbek kivonulnak és helyükbe a fehérek jönnek be. Bevonulá­suk előtt két nappal gyűlést tartottunk Pécsett mintegy 30 ezer ember részvételével. A pécs­vidéki bányászok1 teljes számban jelentek meg. A gyűlés után Pázmány Zoltán vezetésével felmentünk a szerb katonai parancsnokságra éa ki­jelentettük: harcolni akarunk a fehérek ellen. Közülünk hárman a szerb pa­rancsnokság tanácsára Belgrád­ija utaztak, hogy a szerb kor­mánytól fegyvert kérjenek. Visz. szajönni azonban már nem tud­tak, mert időközben a fehérek elfoglalták Pécset. Tőlünk, a bá­nyatelepekről nagyon sokan emigráltak, mert a fehérek be­vonulása után áldozatul estek volna a terrornak. Ezeknek egy- része csak a felszabadulás után térhetett vissza. Kibőjtöljük a „karhatalmat' — A bányatelepeket megszáll­ták a fehérek és kenyszerítettek bennünket a munka felvételére. Mecsekszabolcsot egy egész század katona szállta meg Menczcr ezredes parancsnoksá­ga alatt. A munkásmozgalom rövid szünet után ismét életre kelt. 1922-ben a képviselőválasztások alkalmával megszerveztem a pécsvidéki mun­kásságot, hogy az általunk jelölt Tóth Kálmán mandátumot kap­jon. Ekkor került sor a szakszer­vezet újjáalakítására is. Arcán nyomott hagyott a négy évtizedes küzdelem, szenvedés. 65 éves, 40 évet dolgozott lenn, a föld mélyén. Somogy megyé­ből került ide fiatal korában mint földnélküli paraszt. Magával hoz­ta a föld népének minden kese­rűségét. Rövid idő alatt magába- szívta a munkásmozgalom tanait, eszméit. Hosszú időn keresztül vezető harcosa volt a pécsi széru rnedcncék munkásmozgalmának. Mar fáradhatatlan energiával dol­gozó tagja partunknak. Mielőtt beszélni kezdene. mé­lyen elgondolkozik, majd szemei felcsillanak, mintha maga előtt látná leperegni a régen lejátszó­dott eseményeket. kenyér sem volt Ismét leálltunk és a kiszállt katonai parancsnok­ságnak megmondtuk hogy ilyen körülmények között nem dplgó­zunk. Az élelmezést úgy oldot­ták meg* hogy a pécsi kaszár­nyából kaptunk főzeléket és ke­nyeret. Ezt kocsikon szállították ki a bányatelepek élelmitáraiba Én is ott voltam, mikor a ka\i. nai bizottság kiszállt. Beszélgeté­sünk során elmondottam hogy így kezdődött... 1904-ben volt az első eredmé­nyes sztrájkunk. Néhány napig tartott, de a béremelési köve­telésünket teljesítették. 1605 ben Ismét sztrájkolniuk Míg a munkabeszüntetés tar­tott, kilakoltattak bennünket. Tietekig mezőn és erdőkben aludtunk. két évig harcoltam a háború­ban, ők erre kitüntetésre akar­tak felterjeszteni, de én tilta­koztam ellene. Úgy éreztem, nem kitüntetés számomra an­nak jutalmazása, hogy ha kény. szerből is, de harcoltam a£" im­perialista érdekekért. Nem kellenek a fehérterroristák Csak azokat engedték bennma­radni a lakásban, akik hajlandók ' Minden bányatelepen megala­kult a bányamunkások szak- szervezete, amelyet csak a há­ború folyamán szüntettek meg. A munkásmozgalom tevékeny­sége nyomán a katonai alaku­latoknak el kellett hagyniok a bányatelepeket. Ebben az időben majdnem olyan infláció tombolt, mint nem sok­kal ezelőtt is. Ruházkodni nem tudtunk, betevő falatunk pedig alig volt. Felvettük,;a kapcsolatot a hatóságokkal, és bértárgyalás­ba kezdtünk. Először elzárkóztak, de miután közöltük, hogy a bér- javítás meg nem adása esetén leállutik, a tárgyalásba belemen­tek. Először'harminc, majd nem sokkal később negyven száza­lékos bérjavítást értünk el. Sőt, a hús és a burgonyaellátást is biztosítottuk, A tárgyalások ered­ményre vezettek. A harmadik tár gyalásnál ötven százalékos bér­javítást harcoltunk ki. Természe­tesen. ezeket az eredményeket csak akkor értük el, ha a mun­kát beszüntettük. Akkor még meghajoltak erőink előtt és köve­teléseinknek eleget tettek. A nyilasok fellépése asonbtn megakadályozta a munkásmozga­lom még nagyobb arányú kibon­takozását. Nagyon sok szakszervezeti ve­zetőt elhurcoltak a nyilas ura­lom utolsó napjaiban, akik kö­zül sokan nem tértek vissza. Leomlanak a korlátok Ä felszabaduláskor walameny- nyiee úgy éreetiik, hogy a mun­kásmozgalom csak most van iga­zán erősödőben. Megszűntek a korlátok, amelyeket évtizedek óta át akartunk szakítani, de nem tudtuk. A Vörös Hadsereg lerombolta ezeket a korlátok*1 és lehetővé vált egy új világ ki­alakulása, olyan világé, amelyik­ről évtizedeken keresztül álmod­tunk. Az álom — valósággá vált. Csórd ős Jenő. A munka, aminek nincs „látszató** 1923 júniusában azt követeltük, hogy bérünk az árak emelkedé­sével arányosan növekedjék. Erre már nem voltak hajlandók. A bányászok nem hagyják elvtársukat F e n i c z i főszolgabíró, miután | saim sztrájkkal követették sza- ismét beszüntettük a munkát, ma-1 badonbocsátásomat. gához rendelt és követelte, hogy Ezután a rounkásmozga,om éje. a termelés zavartalansága elé ne gördítsünk .akadályokat. Megígér­te, hogy nyolc napon belül in­tézkedés történik sérelmeink or­voslása érdekében. Nyolc nap leteltével, miután Féniczi ígérete csak ígéret maradt, gyűlést hív­tunk össze a bányatelepeken. F.n. gem lefogtak, és harminc napig fogságban tartottak. Szabadulásomat csak annak kö­szönhetem, hogy bányászelvtár- állott be. tében pangás állott be. P e y e r Károly feloszlatta a jó! felépített szakszervezetei és helyébe csak egy korqts utánzatát adta. 1924- ben hathetes politikai sztrájkot tartottunk tíz százalékos bér­emelés elérésére. Béremelést azon­ban nem kaptunk, mert Péver a sztrájk folytatását megszün­tette. A munkásmozgalom törté­netében újabb kényszerű szünet Éhségsztrájk a bánya mélyén... Sortűm... A pécsvidéki munkásmozgalom legszebb és legértékesebb fejeze­tét a forradalmi időszak alkőtja. A szerb megszállás után, 1918. telén, politikai sztrájkot csinál- J tunk. Valamennyien elhagytuk a bányatelepeket, nehogy a szerbek­nek módjuk legyen karhatalom­mal kényszeríteni bennünket mun. lettek volna felvenni a munkát, j kára. Később tárgyalásokat foly- Ezeknék a száma elenyészően tatrák a szerbek velünk és ígé­1934-ben a nehéz gazdasági helyzet miatt éhségsztrájkba kezdtünk. A reggeles harmad lent maradt a bányában, és ad­dig, nem volt hajlandó feljönni, mig bér javítást netn kaptunk. A sztrájk mindössze három-négy napig tartott, lspnét Pcyer Ká- ’•olynak köszönhettük az ered­ménytelenséget, mert azzal jött ki, jhogy a bérjavítást megkap­tuk^ álljunk munkába. Természe­tesen a bérjavítás nem felelt meg a valóságnak, csak ürügy a volt, hogy a reggeli műszak bányászai l-.zeknék a szama elenyészően >«<-• i a hinvíból foliniienek Becsan­kevés volt. De aztán cielmiink [etct létrák, hogv ellátásunkat j t ^ bennünket Jló'37 ben ismét kifogyott, fel kellett vennünk a J^osit, k. Az indító oka azon- SgéSüh a' Inkísmo^álZ munkát és a több hetes sztrájk- ban a/ \oü a sztrájk bcszuntete- t „á],ítnHnl. a ' ,-lOV nak igen kevés eredménye volt. Bérjavítást kaptunk ugyan, de egyáltalán nem volt kielégítő. A következő munkabeszüntetés 1908-ban volt. Bérjavítást köve­teltünk cs fürdőt. Két hónapig tartott a sztrájk és a hányavezetőség akarata megtört a bányászok ellenállá- - sán. 'IcgaiUák a bérjavítást és abban az évben felépítetté fürdőt. meg felépítették a sének, hogy az őszirózsás fórra dalon) nem elégített ki bennünket, így visszatértünk a bányatelepre és tovább dolgoztunk. A '»/erbek az ígéreteiket teljesítették. Az allátás kielégítő volt, sőt még ruházkodni is lehetett a kereset­ből. A jo gazdasági viszonyok nem -akadályoztak meg bennünket abban, hogy könnyű szívvel tu! hagyjuk ott a családunkat és a bányát, hogy beálljunk a Vörös Hadseregbe. Leállítottuk a munkát, és ügy határoztunk, hogy tüntető felvo­nulásra Pécsre megyünk. A Va­sasról és Somogyiéi jövő bánya szokat M, csekszóbolcs előtt meg­állították a csendőrök, és miután útjukat folytatni akarták, belé­jük lőttek. Csaknem valamennyien ott vol­Eitnck a felvonulásnak három halálos áldozata és több sebe­sültje volt. Mi valamennyien úgy éreztük, hogy nemcsak a halottakon és a sebesülteken, hanem rajtunk, az életbenmaradottakön is sebet ej- ‘ettek. A sztrájk után minden aknán összeült a tanács, hogy megállapítsa: ki felelős a munka beszüntetéséért. ' Természetesen szerintük nem a gazdasági nehéz­ségek voltak a sztrájk okozói, ha­nem az „elégedetlen“ bányamun­kások. Százötven embert bocsátottak el, százötven dolgozó bányászt tettek kenvértetenné. Valameny- nyiüknek cl kellett hagyni Ma­gyarországot, mert munkát ezekután a ‘„priusz“ után nem kaphattak. 1939-ben hadiüzemmé nyilvání­tották a pécsvidéki szénmedencét. Fiz nagy mértékben korlátozt« a munkásmozgalmat. Aki elégedet­len volt, azt kíméletlenül elítél­ték. A szakszervezeti élet azon. ban nem halt el teljesen. A há­ború kitörése után fokozódott a kizsákmányolás, de fokozódott a munkásság elégedetlenkedése is. Igen sok munkást elbocsátot­tak, mert szót mertek emelni a mérhetetlen kihasználás ellen. A háború végeidé erőteljesebben kezdett működni a szakszervezet. A háziasszonyokat nem sze> verték szakszervezetbe, nincs hol lektív szerződés, nem kapnak A zetést. Nincs munkaidejük és 11 a férfinek elkezdik sorolni, ho3 mi mindent csinálnak egv na alatt, a férfi csak legyint: ez 1 munka? A háziasszonyok dolgozni annyit, mint bármelyik vagy szellemi munkás. A mu* kájuk százféle és a kötelessé! tudásuk az. egyetlen gazda. Ez legkeményebb gazda, a legjobb* hajszol és fütyül fáradságra, * merültségre. Főzni, takarítani, mosni, vasal* varrni, kiszolgálni, rendezget* igen nagy munka. Napestig tej van a keze a háziasszonynak * ha azt Jakarja, hogy családja 1 legyen látva, nagyon kevés Idol marad pihenésre Az ebéd, amelyet tíz perc a ti* megesznek: vásárlás, főzés, teb tés, mosogatás, órák munkája-J sáros láb, mely bepiszkítjk a Pa” lót, igen sok derékfájást ok«1' munkát tesz tönkre. A kislány fehér köténye az ** kólában, a férfi tiszta inge, s10^ polt harisnyája rengeteg mánk11 polt harisnyája rengeteg jelent. Ez a munka, amely a !egkeV sebb elismerést kapja, ez a? munka, amelynek eredményei ^ meszelésnek lálszanak. És dennap ugyanazt elölről kel! 1 fcCl “Sjmig/.i riuit'Ji K“ií ■■ denij nincs »fellödés, nincs ván zatosság, legfeljebb a nagylak*1 tás vagy nagymosás. Ez a tap0? malom. És itt nemcsak erős ^ kai munkát végez a gyengébb * hanem szellemi munkál is, a szeretet, gondoskodás, beos1** szellemileg is igénybeveszi. Külön fejezet a dolgozó n mint háziasszony. SzerinfeP’, legnehezebb a helyzete. A /**. ha hazamegy munka után, p*1'* hej, mindent készen tálalva k* de a gyárból vagy más nii'nj helyről hazasielő asszonynak . kor kezdődik az igazi mui'k*| Az éjszakai pihenésből lop 'j hogy elláthassa férjét, gyein>e*1 Heroikus ez a küzdelem, tép* ideget és idő előtt felőrli a kumot. A dolgozó nő, mle.f munkába megy, ellátja pl. a ^ gyerekét, mfg kenyeret keres- ^ hon járnak a gondolatai, ha , ka után fáradtan hazatér, ^ tudja, mthez kezdjen előbb. ■ ; akkor is sok dolga van, ha ", gáncs nő, mert egv embernek t magát ellátni, tisztán tartan' ,is éppen elég munka. A munka ünnepén külön . suk meg a zászlót a házi* nyok előtt, különösen az 0‘, asszony elölt, aki férfimódra P* is keres, de háztartást is v Ha volna érdemrend nál"nV a dolgozók számára, május jén minden jó háziasszony1 , kéne tüntetni. Az lesz a* l, szociális költő aki megőu<T||i háziasszonyt. A költők ének ^ a nők szeméről szájúról széPs 3 ről, egy új Petrarca kén?' s megénekli a dolgozó h,‘%i s/onyt, mert az. ö munkál1 állandó áldás íakad. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents