Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98 . szám
3. ÜJ DUNÄNTÜE As álom— valósággá vált! iűy küzdöttek közel egy évszázadig a szabadságért a pécsvidéki bányászok Sxabó István, a bányász-munkásmozgalom veteránja elmondja a pécsvidéki bányák és bányászok mozgalmas történetét Az idén harmadszor ünnepelhetjük május elsejét, felszabadulva az elnyomatás alój. lerázva a kapitalizmus bilincseit. Nagy je- ientőségű ünnep ez, a munkásmozgalom egyik legnagyobb ünnepe. Ünnepeltük még akkor is. mikor a Horthy-rczkim tű'zzel- vassal akarta megakadályozni. A pécsi szénmedence bányászainak immár több mint félévszázadom ünnepe és ugyancsak iiyen hosszú múltra tekint vissza a munkásmozgalmuk története is. amely május elsejével szorosan összefonódik. Nehéz visszapillantást vetni a pécsi szénmcdtnce munkásmozgalmi történetére, mert a kezdeti szakaszáról feljegyzés nincs, a munkásmozgalom úttörői pedig már*nem élnek. Csak apáról-fiúra szálló hagyomány maradt meg, ami a későbbi idők folyamán elkopott, mert új problémákkal, új nehézségekkel kellett megküzdeni az újabb generációnak. A pécsi szénmedencét 1850 >kö- riií kezdték kiaknázni. Megindult a munka és ezzel együtt kezdetét vette a munkásmozgalom kialakulása is. A bányászok kizsákmányolása már akkor is majdnem olyan nagymérvű volt. mint a Horthy rezsim alatt. A kialakulásnak induló ipari kapitalizmusnak szüksége volt a szénre, ami elengedhetetlen feltétele volt a fejlődő iparnak. Abban az időben kezdetleges eszközökkel fejtették a szenet cs V a termelés fokozását a munkásság fokozott kizsákmányolásával érték el A későbbi idők folyamán cgyfe több és több szénre volt szüksége az iparnak, ennek következtében új aknákat tártak fel, növekedett a bányászok létszáma, erősödött a munkásmozgalom. Több kisebb sztrájk volt ebben az időben, de eredményre igen kevés vezetett. A munkásmozgalom itt a kilencszázas évek elején bontakozott ki erőteljesen. Ezeknek az eseményeknek még vannak elő szereplői, öreg, nyugdíjas bányászok, a munkásmozgalom kipróbált harcosai, ök most a tanácsadói a fiatalabb ge- nerációna); és ha eljön a szó a —A w ‘ : A X. 1- «./l l í 1- o 7 n o n o Tégi időkről, mesélni kezdenek .. Szabó István mesélni kezd... A régi munkásmozgalmi har- A háború alatt nem volt coknak egyik kiváló alakja S z a- ' sztrájk, csak akkor, mikor rájötb ó István, akit mindenki ismer nemcsak Mecsekszabolcson, hanem valamennyi bányatelepen is. Oszhajú, megnyerő külsejű Öreg bácsi lett Szabó elvtársból tünk arra, hogy a háború nem a munkásság, hanem a magyar feudalizmus érdekét szolgálja; 1917-ben nagy volt már a nyomor künn a bányatelepeken is. Még tunk és részt vettünk á Vörös Hadsereg harcában. Kaposváron, Bonyhádon, bánvászzászló- aljak voltak. Én a határőrségnél szolgáltam. Sajnos, a tanácskormány megbukott, — mondotta, — és nekünk vissza kellett jönni ismét a bányába. Egészen 1921-ig voltunk szerb megszállás alatt. Ez azonban még mindig jobb volt, mint a horthysta fehér csapatok uralma. — Jól emlékszem arra az időre, mikor arról volt szó, hogy a szerbek kivonulnak és helyükbe a fehérek jönnek be. Bevonulásuk előtt két nappal gyűlést tartottunk Pécsett mintegy 30 ezer ember részvételével. A pécsvidéki bányászok1 teljes számban jelentek meg. A gyűlés után Pázmány Zoltán vezetésével felmentünk a szerb katonai parancsnokságra éa kijelentettük: harcolni akarunk a fehérek ellen. Közülünk hárman a szerb parancsnokság tanácsára Belgrádija utaztak, hogy a szerb kormánytól fegyvert kérjenek. Visz. szajönni azonban már nem tudtak, mert időközben a fehérek elfoglalták Pécset. Tőlünk, a bányatelepekről nagyon sokan emigráltak, mert a fehérek bevonulása után áldozatul estek volna a terrornak. Ezeknek egy- része csak a felszabadulás után térhetett vissza. Kibőjtöljük a „karhatalmat' — A bányatelepeket megszállták a fehérek és kenyszerítettek bennünket a munka felvételére. Mecsekszabolcsot egy egész század katona szállta meg Menczcr ezredes parancsnoksága alatt. A munkásmozgalom rövid szünet után ismét életre kelt. 1922-ben a képviselőválasztások alkalmával megszerveztem a pécsvidéki munkásságot, hogy az általunk jelölt Tóth Kálmán mandátumot kapjon. Ekkor került sor a szakszervezet újjáalakítására is. Arcán nyomott hagyott a négy évtizedes küzdelem, szenvedés. 65 éves, 40 évet dolgozott lenn, a föld mélyén. Somogy megyéből került ide fiatal korában mint földnélküli paraszt. Magával hozta a föld népének minden keserűségét. Rövid idő alatt magába- szívta a munkásmozgalom tanait, eszméit. Hosszú időn keresztül vezető harcosa volt a pécsi széru rnedcncék munkásmozgalmának. Mar fáradhatatlan energiával dolgozó tagja partunknak. Mielőtt beszélni kezdene. mélyen elgondolkozik, majd szemei felcsillanak, mintha maga előtt látná leperegni a régen lejátszódott eseményeket. kenyér sem volt Ismét leálltunk és a kiszállt katonai parancsnokságnak megmondtuk hogy ilyen körülmények között nem dplgózunk. Az élelmezést úgy oldották meg* hogy a pécsi kaszárnyából kaptunk főzeléket és kenyeret. Ezt kocsikon szállították ki a bányatelepek élelmitáraiba Én is ott voltam, mikor a ka\i. nai bizottság kiszállt. Beszélgetésünk során elmondottam hogy így kezdődött... 1904-ben volt az első eredményes sztrájkunk. Néhány napig tartott, de a béremelési követelésünket teljesítették. 1605 ben Ismét sztrájkolniuk Míg a munkabeszüntetés tartott, kilakoltattak bennünket. Tietekig mezőn és erdőkben aludtunk. két évig harcoltam a háborúban, ők erre kitüntetésre akartak felterjeszteni, de én tiltakoztam ellene. Úgy éreztem, nem kitüntetés számomra annak jutalmazása, hogy ha kény. szerből is, de harcoltam a£" imperialista érdekekért. Nem kellenek a fehérterroristák Csak azokat engedték bennmaradni a lakásban, akik hajlandók ' Minden bányatelepen megalakult a bányamunkások szak- szervezete, amelyet csak a háború folyamán szüntettek meg. A munkásmozgalom tevékenysége nyomán a katonai alakulatoknak el kellett hagyniok a bányatelepeket. Ebben az időben majdnem olyan infláció tombolt, mint nem sokkal ezelőtt is. Ruházkodni nem tudtunk, betevő falatunk pedig alig volt. Felvettük,;a kapcsolatot a hatóságokkal, és bértárgyalásba kezdtünk. Először elzárkóztak, de miután közöltük, hogy a bér- javítás meg nem adása esetén leállutik, a tárgyalásba belementek. Először'harminc, majd nem sokkal később negyven százalékos bérjavítást értünk el. Sőt, a hús és a burgonyaellátást is biztosítottuk, A tárgyalások eredményre vezettek. A harmadik tár gyalásnál ötven százalékos bérjavítást harcoltunk ki. Természetesen. ezeket az eredményeket csak akkor értük el, ha a munkát beszüntettük. Akkor még meghajoltak erőink előtt és követeléseinknek eleget tettek. A nyilasok fellépése asonbtn megakadályozta a munkásmozgalom még nagyobb arányú kibontakozását. Nagyon sok szakszervezeti vezetőt elhurcoltak a nyilas uralom utolsó napjaiban, akik közül sokan nem tértek vissza. Leomlanak a korlátok Ä felszabaduláskor walameny- nyiee úgy éreetiik, hogy a munkásmozgalom csak most van igazán erősödőben. Megszűntek a korlátok, amelyeket évtizedek óta át akartunk szakítani, de nem tudtuk. A Vörös Hadsereg lerombolta ezeket a korlátok*1 és lehetővé vált egy új világ kialakulása, olyan világé, amelyikről évtizedeken keresztül álmodtunk. Az álom — valósággá vált. Csórd ős Jenő. A munka, aminek nincs „látszató** 1923 júniusában azt követeltük, hogy bérünk az árak emelkedésével arányosan növekedjék. Erre már nem voltak hajlandók. A bányászok nem hagyják elvtársukat F e n i c z i főszolgabíró, miután | saim sztrájkkal követették sza- ismét beszüntettük a munkát, ma-1 badonbocsátásomat. gához rendelt és követelte, hogy Ezután a rounkásmozga,om éje. a termelés zavartalansága elé ne gördítsünk .akadályokat. Megígérte, hogy nyolc napon belül intézkedés történik sérelmeink orvoslása érdekében. Nyolc nap leteltével, miután Féniczi ígérete csak ígéret maradt, gyűlést hívtunk össze a bányatelepeken. F.n. gem lefogtak, és harminc napig fogságban tartottak. Szabadulásomat csak annak köszönhetem, hogy bányászelvtár- állott be. tében pangás állott be. P e y e r Károly feloszlatta a jó! felépített szakszervezetei és helyébe csak egy korqts utánzatát adta. 1924- ben hathetes politikai sztrájkot tartottunk tíz százalékos béremelés elérésére. Béremelést azonban nem kaptunk, mert Péver a sztrájk folytatását megszüntette. A munkásmozgalom történetében újabb kényszerű szünet Éhségsztrájk a bánya mélyén... Sortűm... A pécsvidéki munkásmozgalom legszebb és legértékesebb fejezetét a forradalmi időszak alkőtja. A szerb megszállás után, 1918. telén, politikai sztrájkot csinál- J tunk. Valamennyien elhagytuk a bányatelepeket, nehogy a szerbeknek módjuk legyen karhatalommal kényszeríteni bennünket mun. lettek volna felvenni a munkát, j kára. Később tárgyalásokat foly- Ezeknék a száma elenyészően tatrák a szerbek velünk és ígé1934-ben a nehéz gazdasági helyzet miatt éhségsztrájkba kezdtünk. A reggeles harmad lent maradt a bányában, és addig, nem volt hajlandó feljönni, mig bér javítást netn kaptunk. A sztrájk mindössze három-négy napig tartott, lspnét Pcyer Ká- ’•olynak köszönhettük az eredménytelenséget, mert azzal jött ki, jhogy a bérjavítást megkaptuk^ álljunk munkába. Természetesen a bérjavítás nem felelt meg a valóságnak, csak ürügy a volt, hogy a reggeli műszak bányászai l-.zeknék a szama elenyészően >«<-• i a hinvíból foliniienek Becsankevés volt. De aztán cielmiink [etct létrák, hogv ellátásunkat j t ^ bennünket Jló'37 ben ismét kifogyott, fel kellett vennünk a J^osit, k. Az indító oka azon- SgéSüh a' Inkísmo^álZ munkát és a több hetes sztrájk- ban a/ \oü a sztrájk bcszuntete- t „á],ítnHnl. a ' ,-lOV nak igen kevés eredménye volt. Bérjavítást kaptunk ugyan, de egyáltalán nem volt kielégítő. A következő munkabeszüntetés 1908-ban volt. Bérjavítást követeltünk cs fürdőt. Két hónapig tartott a sztrájk és a hányavezetőség akarata megtört a bányászok ellenállá- - sán. 'IcgaiUák a bérjavítást és abban az évben felépítetté fürdőt. meg felépítették a sének, hogy az őszirózsás fórra dalon) nem elégített ki bennünket, így visszatértünk a bányatelepre és tovább dolgoztunk. A '»/erbek az ígéreteiket teljesítették. Az allátás kielégítő volt, sőt még ruházkodni is lehetett a keresetből. A jo gazdasági viszonyok nem -akadályoztak meg bennünket abban, hogy könnyű szívvel tu! hagyjuk ott a családunkat és a bányát, hogy beálljunk a Vörös Hadseregbe. Leállítottuk a munkát, és ügy határoztunk, hogy tüntető felvonulásra Pécsre megyünk. A Vasasról és Somogyiéi jövő bánya szokat M, csekszóbolcs előtt megállították a csendőrök, és miután útjukat folytatni akarták, beléjük lőttek. Csaknem valamennyien ott volEitnck a felvonulásnak három halálos áldozata és több sebesültje volt. Mi valamennyien úgy éreztük, hogy nemcsak a halottakon és a sebesülteken, hanem rajtunk, az életbenmaradottakön is sebet ej- ‘ettek. A sztrájk után minden aknán összeült a tanács, hogy megállapítsa: ki felelős a munka beszüntetéséért. ' Természetesen szerintük nem a gazdasági nehézségek voltak a sztrájk okozói, hanem az „elégedetlen“ bányamunkások. Százötven embert bocsátottak el, százötven dolgozó bányászt tettek kenvértetenné. Valameny- nyiüknek cl kellett hagyni Magyarországot, mert munkát ezekután a ‘„priusz“ után nem kaphattak. 1939-ben hadiüzemmé nyilvánították a pécsvidéki szénmedencét. Fiz nagy mértékben korlátozt« a munkásmozgalmat. Aki elégedetlen volt, azt kíméletlenül elítélték. A szakszervezeti élet azon. ban nem halt el teljesen. A háború kitörése után fokozódott a kizsákmányolás, de fokozódott a munkásság elégedetlenkedése is. Igen sok munkást elbocsátottak, mert szót mertek emelni a mérhetetlen kihasználás ellen. A háború végeidé erőteljesebben kezdett működni a szakszervezet. A háziasszonyokat nem sze> verték szakszervezetbe, nincs hol lektív szerződés, nem kapnak A zetést. Nincs munkaidejük és 11 a férfinek elkezdik sorolni, ho3 mi mindent csinálnak egv na alatt, a férfi csak legyint: ez 1 munka? A háziasszonyok dolgozni annyit, mint bármelyik vagy szellemi munkás. A mu* kájuk százféle és a kötelessé! tudásuk az. egyetlen gazda. Ez legkeményebb gazda, a legjobb* hajszol és fütyül fáradságra, * merültségre. Főzni, takarítani, mosni, vasal* varrni, kiszolgálni, rendezget* igen nagy munka. Napestig tej van a keze a háziasszonynak * ha azt Jakarja, hogy családja 1 legyen látva, nagyon kevés Idol marad pihenésre Az ebéd, amelyet tíz perc a ti* megesznek: vásárlás, főzés, teb tés, mosogatás, órák munkája-J sáros láb, mely bepiszkítjk a Pa” lót, igen sok derékfájást ok«1' munkát tesz tönkre. A kislány fehér köténye az ** kólában, a férfi tiszta inge, s10^ polt harisnyája rengeteg mánk11 polt harisnyája rengeteg jelent. Ez a munka, amely a !egkeV sebb elismerést kapja, ez a? munka, amelynek eredményei ^ meszelésnek lálszanak. És dennap ugyanazt elölről kel! 1 fcCl “Sjmig/.i riuit'Ji K“ií ■■ denij nincs »fellödés, nincs ván zatosság, legfeljebb a nagylak*1 tás vagy nagymosás. Ez a tap0? malom. És itt nemcsak erős ^ kai munkát végez a gyengébb * hanem szellemi munkál is, a szeretet, gondoskodás, beos1** szellemileg is igénybeveszi. Külön fejezet a dolgozó n mint háziasszony. SzerinfeP’, legnehezebb a helyzete. A /**. ha hazamegy munka után, p*1'* hej, mindent készen tálalva k* de a gyárból vagy más nii'nj helyről hazasielő asszonynak . kor kezdődik az igazi mui'k*| Az éjszakai pihenésből lop 'j hogy elláthassa férjét, gyein>e*1 Heroikus ez a küzdelem, tép* ideget és idő előtt felőrli a kumot. A dolgozó nő, mle.f munkába megy, ellátja pl. a ^ gyerekét, mfg kenyeret keres- ^ hon járnak a gondolatai, ha , ka után fáradtan hazatér, ^ tudja, mthez kezdjen előbb. ■ ; akkor is sok dolga van, ha ", gáncs nő, mert egv embernek t magát ellátni, tisztán tartan' ,is éppen elég munka. A munka ünnepén külön . suk meg a zászlót a házi* nyok előtt, különösen az 0‘, asszony elölt, aki férfimódra P* is keres, de háztartást is v Ha volna érdemrend nál"nV a dolgozók számára, május jén minden jó háziasszony1 , kéne tüntetni. Az lesz a* l, szociális költő aki megőu<T||i háziasszonyt. A költők ének ^ a nők szeméről szájúról széPs 3 ről, egy új Petrarca kén?' s megénekli a dolgozó h,‘%i s/onyt, mert az. ö munkál1 állandó áldás íakad. f