Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-11 / 106. szám

4 ÜJ DÜNÁfíTÜl 194? MÁJUS 11 •%-W." ,-^ft A vasutasok is követik a bányászok példáját a házépítésben Csanády György üzletigazgató ismerteti a pécsi ÜV hároméves tervéh amely magasan a béke nívó fölé emeli a vasat teljesítő­képességét és a vasutasok jólétét Rövidesen teljes kiadásban adjuk ki Marx, Lenin és Sztálin műveit Ortutay Gyula kultuszminiszter megnyitotta a pécsi magyar*szovjet kulturhete* és ismertette oktatási és kuUurprogromiát Aiz embert a természet — sok mással együtt — egy különösen jó tulajdonsággal ruházta fel: a feledéssel. Az emberi természet • ‘olyan, hogy a ködbetűnő múlt eseményei közül elfelejti a rósz. szat, és csak a jó marad meg benne. Ennek az elmondását a politi­kai helyzet teszi szükségessé. A legkülönbözőbb álarcokba bújt reakció ugyanis saját káros cél­jainak elérése érdekében — szü­net nélkül, állandóan kísérlete­zik azzal hogy a dolgozók benső békéjét megzavarja, hogy nyugodt munkájukat ehetetlenné tegye. Teszi pedig, úgy hogy döntő fon­tosságú tényezőket szántszándék­kal figyelmen kívül hagyva. ki­élezi a jelen hibáit, rámutat a bajokra — de elfelejti hozzáten­ni azt, hogy ezeket a bajokat a múlt rezsim országvesztő politi­kája okozta, hogy a múlt bűnei­nek romjain a fiatal magyar de­mokrácia már eddig is olyan ered­ményeket ért el, melyek úgy­szólván példátlanok az alkotás történelmében. Múltkor, a vonaton utazva, halk beszélgetés ütötte meg fü- lemet. Idősebb, jólöltözött férfi szidta a demokráciát, merthogy — „A régi jó világban bi­zony nem bedeszkázott ablakú kocsikban kellett utazni az em­berink. Na meg akkor második osztály is volt.“ Halkan, de szenvedélyes han­gon, fiatal asszony válaszolt neki: — Ugy'átszik, az úr nem em­lékszik arra az időre, mikor az ember még örült, ha télen, nagy hidegben a lépcsőn, vagy a kocsi tetején utazhatott. Meg azt se tudja az úr, hogy a mostani be­deszkázott ablakú kocsit a vasút munkásainak köszönheti. Tudom én. hogyan dolgorztak rohammun­kával, az én uram is a vasútnál dolgozik. Pályamunkás.“ Igen, így történt. A romok lassan eltűntek, egyre több híd épült a folyók felett, hogy za­vartalan közlekedést biztosítson, egyre hosszabb sínpárok végtelen bevesző som biztosította az or­szág gazdasági vérkeringésének folytonosságát vidáman prüszkö- !ő, új mozdonyok, roncsokból al­kotott vasúti kocsik hirdették arz eredményes munka sikerét, — és hirdetik ma is. Mert ebben a munkában nincs megállás. És most, a hároméves terv ország- építő feladatai Túj munkát jelen fenek a vasút dolgozóinak is. Hogy ezt a munkát is sikerrel végzik el. arra biztosítékul szol­gáinak egyrészt a múltban elért nagy eredmények, másrészt pedig az úi tervek, elgondolások me­lyekkel a vasút dolgozói a jövő feladatainak megvalósítására ké­szülnek. Akik 100 százalékról startolnak a hároméves tervre Hogy készülnek rí, — mégpe­dig a tőlük megszokott, alapos, körültekintő munkával aizt bizo­nyítja az a nyilatkozat is. me­lyet Csanády György, a pécsi üzletvezetőség igazgatója adott az Uj Dunántúl munkatársának. — Nálunk, az Államvasufnál, a hároméves tervet az igazgatóság központilag alkotja meg. ök álla­pítják meg az elkészítendő moz­donyok. kocsik «»rámát, az egyéb munkálatokat, ezeket a terveket hajtják végre az üzletigazgatósá­gok. — Jelenleg a legnagyobb gon­dot a forgalmi problémák jelen­tik. Most is 22, telepeseket szál­lító szerelvény van iizletvezetősé- günk területén. A menetrendvál­tozással több új személyvonatot is beállítottunk, de a forgalom egvébként is örvendetesen emel­kedik. Ma már utas- és áruforgalom terén egyaránt elértük az 1938­as forgalom 100 százalékát. — A hiatárforgalom sem kevés gon’dot jelent. Á Jugoszláviából szállított vasércmennyiség, — ami meghaladja a havi negyven­ezer tonnát, — szintén a mi üz- letvae tőségünk területén halad keresztül. — Mindezeket a súlyos prob­lémákat eddig sikerrel megoldot­tuk, a hároméves terv pedig bizto­sítani fogja a további eredmé­nyeket, Főcéjaink közé tartozik, bogy a személyforgalom terén ez utazást még kényelmesebbé tegyük. lázért gyors ütemben építünk újjá to­vábbra is személykocsikat. A gyorsvonatok már békebeli sze­relvényekkel közlekednek, ezt sze­retnénk a személyvonatoknál is elérni. Mindezeket a célkitűzése­ket a hároméves terv kereteiben valósíthatjuk meg. Pécsé eredmények — Szállítófeleink érdekében he-l vezettük az úgynevezett köny-J nvükezelő tehervonatokat. Eiz azt jelenti, hogy a délben Pécsett feladott áru már másnap Budapesten van és viszont. — Feladataink közé ' tartozik az üzletvezetőségünk területén lévő Balatonmenti állomások to­vább' rendbehozása. Ezeknek az állomásoknak jórésze már szép­ség tekintetében is a békeszín­vonalon van. — Hogy a pécsi üzletvezetőség milyen óriási eredményeket ért el már eddig is. azt bizonyíthatják az a'ábbiak: — Szénfogyasztásunk teljesen a békebeli nívón mozog. Az összes Bzletvezetőaégek kö­zött mi használjuk a legkeve­sebb szenet vonalainkon. ma már csak annyi szenet hasz­nálnak, mint békében. — A hároméves terv keretében nagy lendülettel látunk majd a lerombolt raktáraink felépí­téséhez. A raktáraknak az áruforgalomnál. .( sxá Ilit ásná: van nagy fontos­ságuk. Már idén télre jó állapot­ba szeretnénk hozni megrongá­lódott fűtőháizainkat is. Három év alatt az üzletvezetőségünk te­rületén lévő összes fel'óbban tott hidakat új­já fogjuk építeni. Területünkön ma még száz olyan hid van. me vet csak ideiglene­sen tudtunk a forgalom szolgála­tába állítani. ’ bányászok példa- mutatása nyomán Eddig i rosazminőségű szén és a rossz állapotban lévő mozdo­nyok miatt volt szükség nagyobb mennyiségű szénre. A vasutasok kemény munkájának köszönhető, bogy a megjavított mozdonyok — Legfőbb céljaim egyikének tekintem a vasutas dolgozók nyá­ri üdültetésének megvalósítását — folytat ja C s a n á d y György üzletigazgató. Minden nehézséget még nőm sikerült leküzdeni, a vég­leges megoldásig bálatonmenti sérült villákat veszünk bérbe. Tervünk, hogy erre a célra új, modem üdülőket építsünk. — A nyári üdülésen <a vasutas dégctzók minden rétegét szeret­nénk a jól megérdemelt pihenés­hez hozzájuttatni, elsősorban ter­mészetesen a nagycsaládosokat — A házépítés kérdésében a bányászok példáját szeretnénk követni. Pécsett ugyanis száz­húsz házhelyhez juttatott va­sutas van, szeretnénk ha ház­helyeikre házat is tudnának építeni. Ehhez Gerő Ernő köz. lekedésügyi miniszter úr segít­ségét is igénybe szeretnénk venni. — Még egy igen súlyos prob­lémánk van, amelyre szintén csak a hároméves teTV keretében ta­lálhatunk megoldást. A vasutas- laktanyák ugyanis hihetetlenül el­hanyagolt állapotban vannak. A múlt rezsim bűnei közé tartozik ez is. mert akkor erre a kérdés­re nem fordítottak elég gondot, A laktanyák, vasutasotthonok mi­előbbi rendbehqzása és számuknak szaporítása minden dolgozónknak elsőrendű fontosságú érdeke, mert a vasutas munkaidejének nagyrészét otthonától távol tölti el. A hároméves terv keretében helyrehozzuk a régi taktanyákat és otthonokat, de építünk új ott­honokat fürdőket is. Ennek' a munkának elvégzésével a nehéz cs felelősségteljes pontokon dől- gozó. otthonától távolraszólított vasutas összes munkahelyén. az ország minden részében érezheti majd, hogy munkáját megbecsü­lik és kellőképpen értékelik. * Igv készül a pécsi üeletvczefö- ség a hároméves terv végrehajtá­sára. Jó például az eddigi ered­mények szolgálnak, lendítőerőt pedig az a tudat kölcsönöz, amit minden vasutas dolgozó a leg­mélyebben áterez: az országnak szüksége van arra, hogy a vasu­tak minden követelménynek lí?f százalékosan megfeleljenek. Ennek a gondolatnak jegyében dolgoznak és építenek tovább, mert tudják: a gazdasági élet erő­södésével együtt jár a mindenki­nek boldog és nyugodt életet ho­zó demokrácia erősödése is. «t Sásdl Tibor. Felhívás a fuvarozókhoz A magyar keresekdelem és szö­vetkezetügyi miniszter 5.22UM94’. sz rendeletében foglaltakkal e - rendelte, hogy a szekérfuvatozók a szekér jobb oldalén jól látható helyen ártáblát 'artoznak elhe­lyezni. Elrendelem, hogy a rendeletben előirt ártáblát a Pécs-Báranyai Fu­varozó és Szállítóipárasok Ipar- ■ársulata egységes alakban a rtsn- deletben előirt formában és mi­nőségiben készíttesse el. A fuvaro­zók költségmegtéritése ellenében tartoznak az ártáblát f, évi május hó 31-ig kocsijuk jobb oldalán jól látható helyen kifüggeszteni. 1947, évi június hó —ével fent: érdekképviselet jelenteni tarto­zik, hogy kik nem szerezték be az ártáblát. A rendőrség ellenőrizni fogja az ártáblák kifüggesztésének vég­rehajtását és amennyiben rends.- lenességet tapasztal, a rendelet kijátszóit a rendeletben közölt büntetéssel sújtja. OLVASSA AZ ..03 DUNÁNTÚL"-!! Ortutay Gyula vallás, és közoktatásügyi miniszter szómba- tori délben 2 órakor megérkezett Pécsre. Hosszú, defektes út után, porosán, egyenesen a Szovjet— Magyar Művelődési Társaság székház ába ment, ahol Boros István, dr, főispán, To 1 n a i.József polgármester, Kertész Endre dr. megyei főispán, K r i s z t i c s Sándor dr. egyetemi rektor, U j- v á r i Pál dr. tankerületi főigaz­gató üdvözölték. A kultuszminiszter rögtönzött ér. tekezletet tartott, amelyen beje­lentette, hogy póthitelként a pécsi Erzsébet leánykollégium 70.000 forintot, az Egyetem 120.000 forintot kap. A soproni Hittudományi Kar 20.000 forintban részesül, A mi­niszter bőkezűen a délszláv to- vábbíképzö tanfolyamnak 40.000 fo­rintot., diáikjóléti célokra 1000 fo­rintot, a színtársulat részére 20.00C forintot állított be a költségvetés, be. Ortutay Gyula kultuszminiszter ezen az értekezleten kifejtette, hogy keresztül viszi a költségve­tésben azt, hogy' a színtársulat a jövő szezonban 200,000 forintot kapjon, de csak akkor, ha a város is ad 100.000 forintot. i A miniszter kijelentette, hogy a ! bölcsészkar is a szívén fekszik, I hogy a pécsi egyetem ne legyen csonika. Ortutay Gyula megtekintette a' grafikai kiállítást is. Délután 4 órakor a Szovjet— Magyar Társaság orosz fénykép- és könyvkiállítását nyitotta meg. A délszaki növényekkel feldíszí­tett kiállítási helyiségekben a ma­gyar és orosz himnusz hangjai mellett vonult be a miniszter. Tolnai József polgármester üd­vözölte a minisztert, beszédében ismertette a kiállítás anyagát és utalt arra, hogy a Szovjetbirodalom kultúrája egyedülálló, mert ott a könyv nem kereskedelmi vállalkozás, hanem az állam adja olcsón. A Szovjetunió példát mutat a világ összes nemzete felé: a kultúra közkincs. A miniszter feleletében kifejtet­te, hogy büszke arra, hogy Pé­csett beszélhet a legrégibb Szov­jet—Magyar Társaság ünnepélyén. — Ez a kiállítás tanúskodik a belső erőről, amelyet csak a dol­gozók társadalma tud kifejteni. Élénk állítja a szellem, a -tanulás ropant értékeit, az ifjúság jöven­dő alakulását, örülnék, ba az egész pécsi Ifjú­ság úgy érezné. hogy ez* a ki­állítást meg kell tekinteni. örömmel jelentem be itt Pécsett, hogy a tankönyvek a jövő tanév­ben már olcsók lesznek és élkészi- tettem az állami tankönyvkiadás tervezetét. Az általános iskolákban 3 forin­tos tankönyvek lesznek. Ez az első lépés, ezután a művelő­dés minden eszköze olcsóbb lesz. * A Szovjet—Magyar könyv- és kópkiállítás anyaga impozáns. Cső. dálatos szépségű könyvek tanús­kodtak a Szovjet kultúráról. Volt olyan könyv, amelynek első ki­adásához t2 vágón papiros kel­lett, Itt láttuk Lenin, Sztálin mű­veit. a világ majdnem minden nyelvén. Az ifjúságot képekben mutatták be, az ifjúság munkás életét a zongorától a kis laboratóriumig. A miniszter ezután megtekintet­te Gádor—Kelle—Bizse pécsi fes­tők „Uj Színek" képkiálHtását és rögtön 2200 forint értékben mind­egyik festőtől vásárolt egy-egy képet. Kérte a pécsi festőket, hogy Pesten is rendezzenek kiállítást. Különösen Gádor Emil képei nyer­ték meg a tetszését. * Ortutay Gyula, az Oj Dunántü- nak a következő interjút adta: — Arra a kérdésre, hogy a nép- oktatás terén mit ‘ tervezek, azt . válaszolhatom, hogy ha csodát te. szünk is, a hatása évtized múlva érezhető csak. A tanítóság nem reakciós, csak elnyomott volt, a legmegvetettebb társadalmi kate­gória. Tagadhatatlan, hogy elma­radtak, de ezt most tanfolyamok­kal, folyóiratokkal próbáljuk pó­tolni. A tanítóságnak az új költ­ségvetésben jobb fizetést fogok kiharcolni. Mint kultuszminisztert az általi- nos iskola és az egyetem érdekel legjobban Azon leszek, hogy az általános iskolát technikát eszközökkel modernizáljam, falun i* legyen iskolarádió és keskeny film az oktatásra. — Az írók utáu érdeklődött? Kegydijak, ösztöndíjak, külföldi utak segítik az írókat és folyóura­tok, hogy dolgozhassanak Értékes e.redménv hogy-i közeljövőben a francia —ma­gyar és jugoszláv—magyar hul- túregyezményt megkötjük. A pécsieket különösen a jugoszláv — magyar vonal érdekli, mert ev­vel az egyezménnyel itt a jugo­szláv, ott a magyarok kunúrszín- vonala az oktatással emelkedni fog. Arra törekszem — és meg is lesz —, hogy hamarosan Marx, Lenin, Sztálin müvei teljes ki­adásban jelenjenek meg. * Ortutay kultuszmimszter meg- csodálta a város bombamentes ép­ségét, szépségét, de sajnos, va­sárnap hajnalban tovább kell m|i- ■_ nte, mert Győrben Is részt kel! vennie az ottani Szovjet—Magyar Társaság ünnepélyén. (gy. r.t Bérmálásra arany nyakláncok, keresztek, fülbevalók, svejci karórák, egyéb ajándéktárgyak elő­nyösen beszerezhetők. Órajavítások jótállásán! Krimker és Sánta órásmesterektől Jólal-tér 9 Meghallották a kollégisták kéréséi Lapunk hasábjain ismételten / foglalkoztunk a Batsányi János' kollégiuminál és egyik legutóbbi cikkünkben szővátettük az ott ta­nuló ifjak zeneszerszámokra, il­letve a meglévő zenexperszámalk megjavítására irányuló kérését. Örömmel értesülünk arról, hogy kérésük tolmácsolása nem volt hiábavaló, az Angster orgonagyár ingyenesen megjavította g kollé­gisták harmóniumát. Még egy szép ajándékban ré­szesültek aiz elmúlt héten kollé­gistáink. Gádor Emil festőmű­vész elvtirsunk, a diákok kéré­sére megfestette a kollégium név- , 'dójának, Batsányi Jánosnak arc­képét és azt az intézetnek aján v dékozta. A kollégisták a képet meleg ünnepség keretében lep lelték le. FELLNER QSSZTARC A NÖEGYLETBEN

Next

/
Thumbnails
Contents