Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-07 / 102. szám

2 CT T DUNÁN TOE IM? vtíJtJS 7 A hároméves ? érv bizakodóvá teszi a parasztságot Gices, propaganda, korkép> világnézet Milyen legyen a jövő festészete? és fokozza munkahedvét, a Sulyok-párt zászlóbontása pedig közelebb hozza őket a munkáspártokhoz — ezt bizonyítják a hegyháti iárás tapasztalatai A hegyháti járás a legnagyobb■ községében a legnehezebb kérdé-1 gondot a takarmájnyhiány okozta járások egyike Baranyában: 61' sek közé tartozott-. Hogy minden Sok esetben már olyan tragikus köység tartozik hozzá. A járás- j leltnerülö problémára választ kap. ban a magyar falu összes piob-j hassunk végigjártuk a járás szék- lémáit megtalálhatja az érdeklődő.. Imlyén, Sásdon azokat a hivata­A svábkérdés, az újgazdák küz-’ lókat, amelyeknek vezetői ' az ’ vászi zöldtakarmány delms, az állat, és takarmány- egész járás életéről a legtöbbet a nehézségeket, hiány megoldása a járás minden tudiják mondani. A főjegyző mondja: A telepesek minden — dicséretet megérdemelnek! méreteket öltött, hogy az állati­kat le keilen vágni,. Most már ezen a téren sincs baj, mert a ta- megoldotta A járási főjegyzői hivatalban nagy sürgés-forgás, komoly mun­ka folyik. Tanácsot, útbaigazítást kérők, panaszosok, kérvényezők töltik meg a szobákat. Az egyik tisztviselő a napi postát mutatja: vaskos aktacsomó, de legalább ennyi elintéznivalót hoz a posta minden nap. Az elintézés rend­szerint minden esetben sürgős: a járási főjegyzői hivatal irányítja az égész járás vérkeringését, mun­kája a legfontosabbak közé tar­tozik. Dömös Kálmán járási fő-’ jegyző kérdéseinkre a következő- két mondja: Legelső, amit meg kell álla­pítani a mi vidékünkön, hogy az újgazdák ée a telepesek minden dicséretet megérdemlő roödon dolgoznak. A nehézségeit és akadályok, me­lyeket le kellett küzdeniük, na­gyok voltak. Ennek elenére a ta­vaszi munkálatokat a járásban igen szépen elvégezték. Ki kell emelni Barátur községet, ahol a tavaszi szántás-vetést 100 száza­lékosan elvégezték. — A járásiban nemrég „zászlót bontott’ a Sulyok-párt. Megjelenések óta szemm ellát­ható közeledés vehető észre a j parasztság részéről a munkás ■ pártok felé. Minden paraszt érzi! os látja, hogy a Sulyok-párt és hasonlók politikájával szemben a munkáspártok képviselik iga­zán a dolgozó parasztság érde- keáb Más a bandista és más a magyarkő sváb — Az egész környéken a sváb­kérdés okozza a legtöbb gondot. A rátelepftés következtében együttélésre ítélt telepes és voliks- bundos között állandó a súrlódás. A bundisták egészen nyíltan el­lenségüknek tekintik a telepe­seket és Így is viselkednek ve­lük szemben. Hogy a tyúk alól „eltűnik’' a to­jás, meg hogy a tehenet kifeji a „bundás" a telepes elől, ez egé­szen mindennapos jelenség. — És mégis, minden baj és el- In ségeskedés dacára, rengeteg ; . \ ú.özéssel küzdve dolgoznak a telepesek. Mégpedig eredménye­sen. A betelepítés óta minden ekintetVen igen sokat fejlődtek és tanultak. Makényes például tiszta te­lepes község. Eleinte rengeteg voll a baj, most már azonban munkájukat minden tekintetben csak dicséret lehet. Annak elle­nére, hogy a telepesek 50%.árnak van csak fogata, ekéje, általában gazdasági felszerelése — az együttműködés kifogástalan, min­den esetben szívesen segítenek egymáson. — A svábkérdésbe -sem lehet általánosítani. Szágv községiben például a .nagyrészt sváb lakos-! ság között egyetlen voiksbundos | család sem volt. A szágyi svábok, minden erőszakos „beszervezési" Ezer ötlet, ezer izgalom Ezerarcú hős kísérlettel szembeszáfltak, az ered­mény meg is van. Az együttműködés ma a*közsóg sváb lakossága és az újgazdák között minden tekintetben kifo­gástalan. — A tél folyamán a legnagyobb Vajda József tisztviselő, ugyancsak a járási főjegyzői hi­vataliban dolgozik. — A hároméves terv (arja ben­nünk a lelket — mondja. Remél­jük, hamarosan megváltozik a helyzetünk, ami bizony mindennek mondható, csak rózsásnak nem. Nős vagyok, fizetésem családi pótlékkal együtt 214 forint. Ebből pedig megélni — nagyon nehéz feladat.. Ennek ellenére, minden anyagi nehézség dacára szép munkát vé­geztek. A tönkretett hivatalt saját ere­jükből építették újjá. Hiányok még vannak, olyan szo­ba akad, ahol még szék sincs elég, de a padló új, a falak fris­Sásdon — mint már említettük — nemrégiben megalakult a „Sza- badság"-párt. , Érdekes véletlen, hogy a járási; szervezet irodáját csak két ház választja el attól a helyiségtől, ahol néhány eszten­dővel ezelőtt a sásdi nyilaskeresz- tes pártszervezet ütötte fel tanyá­ját. , Járási vezető: Zágon (Schatt) úr, aki kaposszekcsöi sváb, volt nyugatos IIoTthy-llszt. A dolgozók falun is tudják, mit akar Sulyok és az ő pártja. A magyar paraszt józansága nem engedi állatni magát szépei) hang­zó szónoklatokkal, puffogó frázi­sokkal. A magyar paraszt dolgo­zik és jó] tudja, kik azok, akik munkáját nemcsak megbecsülik, hanem támogatják is. * A nagy munka eredménye már eddig is mindenütt tapasztalható. ünnepségek színhelye lesz, ame­lyek mind méreteiben, mind pe­dig az az ‘ alkalomból Pécsre lá­togató kulturális és tudományos kiválóságok szempontjából nem mindennapi eseménynek tekint­hetők. Szombaton, folyó hó 10-én dél­után 4 órakor a „Szovjet ifjú­ság" és a „Szovjet könyv“ ki­állítását a kultúrhét fővédnöke, dr. Ortutov Gyula kultuszminisz­ter nyitja meg, akit a város és a MSzMT Péosi Csoportjának tevében Tolnai Józset polgárra« ter üdvözöl. Utána ó órakor a kultúrhét megnyitó ünnepsége a Vármegyeházán foiyftatódik a MSzMT Pécsi Csoportjának jubi- láris díszülésén, ahol dr. Ortutay Gyula kultuszminiszter, aki egy­ben a MSzMT országos társelnöke előadást tart a magyur—-szovjet kulturális kapcsolatokról. Az ün­— A terméskilátások biztatóak. A kiadós esők sokat ' használtak, ha elemi csapás nem jön közbe, akkor a termés jó lesz. — A falu lakossága raár ismeri a hároméves tervet. Bíznak ab­ban, hogy a tervgazdálkodás a parasztság sorsát nagymérték­ben javítani lógja és ez a bi­zakodó hangulat szemmellátha- tóan nagy munkakedvet ered­ményez. sen festettek, a munka pedig se­rényen folyik. Geng Géza rendőr százados, a hegyháti járási rendőrkapitányság ve-etöje elmondja, hogy a sváb­kérdés rendőri szempontból is sok nehézséget jelent, a mindennapos ellentétek és ellenségeskedés miatt. Egyébként az előforduló bűnesetek száma állandóan csök­ken. Ez magyarázható «emészt azzal, hogy a viszonyok állandóan javulnak, másrészt pedig azzse' hogy a rendőrség munkája min­dig jobb lesz. A tanosztályt vég­zett rendőrlegénység munkája ki­tűnő, alapos felkészültségűkkel minden tekintetben jól megállják /helyüket. A nehézségek csökkennek, lassan minden bajra megjön az orvos­lás, erősödik a magyar gazdasági élet és vele együtt a demokrácia is. És a parasztság tudja, hogy ez a fejlődési folyamat minőig nagyobb lendülettel emeli felfelé a dolgozó magyarok sorsát és tudja a párását azt is, hogy a há­roméves terv célkitűzései gyöke­resen megváltoztatják majd egész életét. Szívósan, nem csökkenő lendülettel dolgozik a paraszt mert ma már végre sajátmagáért, sajátmagának dolgozik. * Sásdi Tibor Ezer ötlet, ezer Izgalom Hmm Bis vetkezik dr. Pwluhelyi Veronika, Szigeti Pál, Pécsi Vonósnégyes és a Honvédzénekar közreműkö­désével. — Vasárnap, a miniszter .úr látogatása és a magyar—szov. jet kultúrhét alkalmából a Peda­gógusok Szabad Seakszervezete rendkívüli közgyűlést tart reggel 9 órai kezdettel a Városháza közgyűlési termében. — Hétfőn kezdődik a magyar—szovjet kui- túrhét előadássorozata, amelynek színhelye mindennap 6 órakoy a Városháza közgyűlési terme lesz. a követkozö budapesti előadók­kal: Kassai Géz«, Mátyás László, Szekeres József, Ilont Ferenc, Illés Béla, Markos György, Dt. Havas András orvosi előadását kedden, 13-án, a Belklinikán tart­ja, míg Darvas József a_ záró- ünnepségen szombaton, 17-én a Színházban beszél. Jó munka a hivatalban és a rendőrségen T/j úgatos sváb-horthytisTt - sulyokpárti vezető A magyar-szovjet kultúrhét megnyitó ünnepségei A magyar —szovjet kultúrhét-J népségén felszólalnak dr. Boros tel városunk ismét kiemelkedői István főispán, és Keserű János alispán, majd rövid műsor kö­A művészet csak akkor igazi, ba őszinte és a művész legmé. lyebb gondolatait írja le, veti vá­szonra, vagy örökíti meg szobor­ban. A művészetben mindig az egyéniség a legértékesebb, ha nem is tökéletes. De: a művészre hat, a kor egyéniségéhez hozzátartozik a világnézet és kötelessége hatni a korra A HÁROMÉVES TERV igen sokat foglalkozik művészeti kérdések megoldásával, ezt nem­csak a művészekért teszi, de azért is, hogy a dolgozók kultúryzín- vonalát emelje. Elvárjuk a művé­szektől is, hogy megértsék az új demokratikus szellemet. Nem gics- cset, nem propagandát, nem pén­zért alkotott harsogó alkalmazko- dist várunk, hanem azt, hogy azok a művészek, akjknek az ösz­tönös világnézetük vagy tudatos meggyőződésük demokratikus, most ugorjának kt az élre és te­hetségükkel szolgálják azt a mun­kát, amelyet a fizikai és szellemi dolgozók végeznek. Ami nem a létekből fakad: giccs vagy propaganda lesz, ez pedig megöli a művészetet és újra csak félrevezetné a töraegizlést. Már pedig arra van szükség a művé­szek anyagi jólétének érdekében és a dolgozók kultúrszünvonaiának emelése miatt, hogy lassanként a forrntszegény világban is eljusson az a szellemi vagy fizikai prole, tár odáig, hogy pl. képet vásá­roljon. \ MI A KÜLÖNBSÉG korszellem és világnézet között? A korszellem minden művészre rányomja bélyegét, nagyon erős egyéniségek teszik túl rajta ma­gukat, vagy szállnak vele szembe, de a világnézet az teljesen egyéni. A XIX. században a francia festészetben láttuk, azt, hogy kor­szellem és világnézet nem, azo­nos. PT. Millet parasztfiú volt és a falusi életet festette meg, de mégsem volt szociális tendencia műveiben. A XIX, sz. francia fes­tői pengették meg a világnézeti képzőművészetet, itt látjuk elő­ször, ha nem is mindig lázadó, vagy forradalmi témában a szo­ciális tendenciát. Itt kizárólag témakörre gondolok és nem mű­vészeti kifejezés forradalmára. Lehetett a művész kifejezésében konzervatív- és témájában forra­dalmár, vagy a formában, színek­ben forradalmár és a témakör­ben „reakciós”. Watteau édeskés pásztorjelene, teiben (művészileg gyönyörűek a képek a korszellem mellett „re­akciós" világnézet át :s elárulta. COURBET „KÖTDRÖK" c műve már határozott szociális vonalat jelent, Meunier „Teher­hordó munkás”-« pedig már érinti magét a szocialista gondolatot. A „Caliaisi polgárok" a kispolgári társadalom arcul csapása. Rodin „Gondolkodó ’-ja és „Balzac” port-1 réja nemcsak művészi formá­ban volt forradalmi, de világné­zetben is „balra" tart. Festők és szobrászok is beálltak a szocializmus harcába és járultak a szocializmus hez. Mi. magyarok nem sok „forra­dalmi” képzőművésszel dicseked­hetünk. Elnyomták őket és éh- halálra ítélték Őket. DERKOVICS GYULA, a magyar szocialista festészet leg­nagyobbja. Nemcsak művészi ki­fejezésiben hozott újat, de képei lelki tartalma, témája nyíltan * marxizmus felé mutat. Derkovics Gyula nem volt hajlandó meg­alkudni, nem volt hajlandó mást adni, mini a meggyőződése, nem volt hajlandó a világnézeti giöcs­be vagy propagandáiba belemenni és ébenhait. Nem a szó roman­tikus, hanem fizikai értelmében halt éhen. Égy piszkos odú sarká­ban találták halva, mert a szer­vezete felmondja a szolgálatot a sok éhezés miatt. Derkovlts Gyula immkásokat, proletárokat festett, minden giccs és propa­ganda íz nélkül. Van égy képe. semmi más; mint egy öregasszony ül. A kéztartásában benne van a dolgozók agyonhajszolt fáradtsága és a kiszolgáltatott szegényember minden reménytelensége. Külön­böző magyar gácoseket és világ­nézeti reakciós propaganda ké­peket mélynyomásban és iskola- könyvekben elterjeszt ettek az or­szágban. Most az kellene, hogy Derkovits és Dési Huber István jöjjön a helyükre. Ezek művészi­leg is nagy emberek, de a szocia­lista mozgalom művészi úttörői isi DÉSI HUBER ISTVÁN halott., 42 éves korában halt meg. Élete a szegénység elleni harc volt. Ö a másik nagy szocialista festő. „Alvó" c. képe proletár- asszonyt mutat be, aki felöltözve, ruhástól ledőlt. A képen látszik az asszony halálos fáradtsága, az aicon a műnk ától, szenvedéstől űzött lőlek reménytelensége. Ezek­nél a dolgozóknál az alvás nem pihenés, hanem félájultság. „Viharmadarak” c. képe szim- bólikús. Előtérben a hajlongó dol­gozók és fent feketedik az ég a viharmadaráktól. Vihart jeleznek s madarak, de nemcsak természeti ««hart, hanem azt, ami a társada­lomban állandóan felkavarta és tönkretette régen a dolgozók éle­tét. Csupa realitás ez a kép és mégis mindenki éra a világnézeti szimbolizmust. Dési Huber pesszimista festő, szocialista pesszimizmusa jajgat a képein., a „Viharmadarak" -ban halljuk a károgást: kár-kár, a vi­har elseper... A mai festészetben úgy tudom, még csak tapogatózik a világné­zeti elképzelés. Még nem kaptunk egy olyan erőteljes művet, mint Meunier „Bányamunkások” c. mű­ve. Itt Pécsett két festő van, ak: giccs és propaganda nélkül, ma­gas művészi eszközökkel elindult a világnézeti képzőművészet útján. MARTYN FERENC / antifasiszta rajzsorozata a maga ■ borzalmas őszinteségével kima. (jdslik és kimagasodhat a világ bármely világnézeti művei, közül Sokkal jobban látjuk a mull bor­zalmait Martyn Ferenc eme mü­veiben, mint ha ezerszer és ezer. szer leírjuk. És az a csodálatos, hogy a művészi kifejezés is töké­letes. SZEPESI FREUNDBAN inkább a hit az erős, mint a ké­pek ereje. Szepesi Freund inkább szenvedésének emlékét, mint vi­lágnézetét vetíti ki képekben és ezért nem lehet a hatása olyan nagy, mert nem a művésd egyé­niség hanem az egyéni fájdalom dominál. Szepesi Freund nem elég általános, hogy hatóköre nagy legyem, és fantáziája' is kicsi, de tiwtetetreméltó amit csinál és folytatni kell munkásságát. Büszkék lehetünk, hogy bár­milyen művészi megmozdulás van. a pécsiek előljárnak, dolgozni, fejlődnek­Meg kell emlékeznünk *z auto­didakta festőkről, vannak bányász fertőink, ezeknél természetes a világnézeti művészet, de meg kell találniuk 'a kifejező forma töké­letességét iá, hogy hatásuk kellő legyen. A művészi érték szem­pontjából más egyéni érzést érré. keltetni, mint általános, emberi dolgokat megfoqwi é« művészien kifejezni. A művészek éljék ki világnéze­tüket a műveikben. Soha sem sza­bad propagandát vagy politikát a művészetbe vinni, de a művészre hat a kor, neki pedig kötelessége a korra hatni, így természetes, hogy a jövő idő művészeidben a demokratikus szelleminek kell do- minálni. Gyenes Rózsa dr. Ezer ötlet, ezer izgalom izmos hozzá-J fejlődésé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents