Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-04 / 100. szám
9 'd>, DUNÁNTÚL i w? uAjm t Amíg a ló mögé eke is kerül. Úri jegyző urnák nem sürgős a szántás Hiába van heverő eke villanyban, a telepest nem engedik dolgozni ve^e, amíg oz UFOSZ közbe nem lép A magyar földön, a magyar szántóföldön beköszöntött a tavasz és vele a tavaszi munkálatok ideje. — Szántani kell, — állapította meg Terjánszki József vil- iánvi újgazda ahogy' az égre és a földre tekintett. Igen, a faluban megindult az élet, megindult a szántás, a vetés. hogy mindezt a munkát maid bő terméssel fizesse vissza a föld és a falu kenyeret, minél több kenyeret szállítson a városi asÉtalokra A szántáshoz azonban nem elég aiz az gyszerű tény, hogy itt az ideje eke és ló kell hozzá, hogy feL törhessen a talaj és be tudja fogadni az élet magvait. Lóról már gondoskodott Terjánszki gazda jóelőre. a villányi rendőrkapitányságtól bérelt egy párat, heti két napo^ munka fejében. Fát hordott két napig hetenként az erdőből, hord még ma Is, és caerébc övé a többi napo kon a két drága jószág. Táplálja gondozza, ápolja is őket vigyázna Ekét is kért kö’esön a szomszédtól. aki cgylovas gazda és így nem tudta használni az ekéjét. Szántani kezdett hát, kölcsön* jószággá! kölcsönckéve! de vidámon és bízó Iiittel Erezte, hogy jó munkát végez fon‘os feladatot lát el és hiába az „urak" áskálódása telepesi volta ellen, hiába gáncsolják és pisz- kolják az ő eredményeit: a nemzet tőle kap majd enni. ő viszi majd a malomba a tiszta búzát és a többi gabonát, az ő termékéből süti a pék a kenyeret éi azt árusítja majd a kereskedő, abból szel mafd a fáradt és ebe» városi dolgozó. Serényen folyt a munkája, mígnem az eke birtokosa össze nem állt egv másik egylovas gazdával és vissza nem kérte az ekét. Vissza kellett adni . hiszen az övé, — dehát mihez kezdjen most Ő? Tanácsot kapott, hogv menjen a jegyző úrhoz, kérjen tőle ekét, mert a faluban sok heverő gazdasági szerszám van, ott van a leltár a jegyző úrnál, ő majd ad egyet. De a munkának, a szántásnak nem szabad szünetelni egyetlen percig sem. A leltár ami nincs és mégi* van i Terjánszki újgtizd.i elment hát szépen Úri (Ürsits) Gézá jegyző úrhoz akinek nincs ugyan felett se. de mindig h jegyzőként trja alá írásait. Megkérte, venné Vő azt a oltárt utalna ki neki egy ekét. hogy dolgozhasson. Szántani akar hiszen a drága lovakat is kár az istállóban pihentetni. amikért hetenként két maron át fát hord no meg, ha ál! a munka késik a vetés, késik az aratás ha cl gozó gazdához, hogy az mondja meg nekik, van-e * faluban felesleges eke. Az UFOSZ közbelép Kiballagtak hát a határba ott azt mondta a gazda: én tudjam, aki itt dolgozom kint ő nem tudja, aki aiz irodában a leltárból megmondhatja? De azért megnevezett egy gazdát akinél tudomása szerint volt haszná’atlan eke. De kijelentette, hogy a Megyei Földhivatal utasítása nélkül nem csinálhat semmit. Erre bejött Terjánszki az UFOSz jogvédő irodájába Pécsre. Előadta nagy kérését. Felmenték vele a Földhivatalba, itt aztán a következő írást kapta: „Terjánszki József villányi telepes kéri juttatni részére a Rog- nár Pálnál levő. de a f öldalapra visszakerülő I durah ekét. A menynyiben a/ eke tényleg visszakerült a földalapra és fentnevezett juttatásra jogosult, kérem a fentit részére kiadni és végleges juttatását a Földhivatalnál javasolni. 1947. április 50. Drissz Lajos gazdasági szakértő." Evvel az írással hazament Villányba, elvitte a jegyzőhöz De Urj úr visszadobta a papírt: ez semmi! Adjon a Földhivatal egy véghatározatot! Akkor megkérdezte Terjánszki: Addig nem szántunk? A telepeseket szidják, hogy nem dolgoznak és mikor dolgozni akar, megakadályozzák? * Erre aztán Úri jegyző úr odaadta az «két. Napokig tartott, míg ezt elérte Terjánszki úigaiz- da, kiadta a kevés forintját vo- natköUscgre, etette a lovakat hasztalan. Pedig ahol az ekét kapta, még kettő hevert munkátlanul. Ennyi fáradságba kerül, mig egy. telepes végré dolgozni tud. És őt szidják, hogy nem dolgozik lusta és hanyag. Sz. E. Munkanélküliek, ujgazdák és B-lisfások tömegesen jelentkeznek a selyemtenyésztésre Rendkívül fó a gubóár, külföldi petét is kebleit behozni A selyem ten vészt ős iránt az idén országszerte rendkívüli érdeklőt) és nyilvánul meg. Már betekkel ezelőtt nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai selyempetekészlet nem lesz elegendő o tenyésztők kielégítésére. Ezért az állatni se- lyemtenyész'ési üzem küllőidről szerzett be kitűnő minőségű selyempetét A selyemtenyésztés iránti nagy érdeklődésnek, az a magyarázata, bofy bosszú idő után ismét olyan gubóbeváltási árat állapított meg a- kormány, amely a tenyésztők várakozásának teljesen megfelel. Az elsőosztályú selyemgubó kilónkénti beváltási ára 8 forint s ez vásárló értékben megfelel a há* ború előtti- legjobb beváltási ár-! rvak. A magyar selyemtenyész.tők a.- talában 1 unica (25 gr) petéből kikelt kis hernyót vállalnak tenyésztésre egy-egy családban. En-nvi hernyó gondos felnevelésével állag 50 kg I osztályú gubót vihet a tenyésztő beváltásra. Négyszáz-négyszázötven forintnyi keresethez juthat a család szinte csak a gyermekek és a családanya munkájával, mellék- keresetként, egyéb munkájuk zavartat ap elvégzése mellett. Ahol több hely és több munkaerő áll rendelkezésre, természetesen több hy'rnyót is ajánlatos felnevelni. Most sok a munkanélküli és él - nem helyezkedett 8-listás. Közü- nem kőik vég,eg jjjg nagyon sokan vállalkoztak már eddig is nagy-tenyésztésre, mert a körülbelül négy hétig tartó tenyésztéstől egy összegben 1000 forintot, sőt azt meghaladó összeget is remélhetnek Figyelemre méltó, hogy az újgazdák közül is számosán jelen tették már be a köpégi selyem- tenyésztési felvigyázóknál és selyemtenyésztési felügyelőségek nőt hernyóigényiősük* l Az újgaz.dálnak anyagi megerősödésükhöz tőke kell. Tisztában vannak azza’ hogy minden befektetés nélkül, pusztán csak szorgalmas munkával, a selyeTnhernyőtenyés7téshő! kereshetnek sődésiik alapját vethetik meg. A községi selyem tenyésztési felvigyázók és selyemtenyésztésl felügyelőségek (Baranyában Mohács és Pécs) veszik előjegyzésbe a tenyésztésre vállalkozókat (Pécsett. Móré Fülőp-u. 2. sz, I. em.- és Sándor-ii 21. sz.). A hernyó-' kiosztás május első napjaiban történik fneg. A nagy érdeklődésre való tekintetei kívánatos a tenyésztésié mielőbb jelentkezni. Máíüs l=én életbeléoctt Az tíf szövetkezeti törvény Az új szövetkezeti törvény májú* 1-én lépett életbe. Ezzel a magyar gazdasági élet új fejezete kezdődött. Az eddig elnyomott, vagy a gaedasági élet jelentős részéből kirekesztett tsaz- dasági erők tervszerűen érvényesülni fognak. A tőkés gazdasági rendszerben egy-egy gazdasági egység demokratikus értékét az, határozza tncg. hogy milyeh jelentőségre tehettek szert a népi elemekre felépített szövetkezetek. A félüasisizta és a fasiszta gazdasági rendszerek is kiépítették a maguk módján szövetkezeti hálózatukat de vigyáztak. hogy úgy a termelés, mint az értékesítés és a fogyasz. tás vonalán az ő szövetkezeti hálózatukban a rendszer találjon támaszt. Ez volt a helyzet Magyarországon is. A magyar fasiszták által - irányított Hangya Szövetkezeteknél a szövetkező parasztság csak a kizsákmányolt alap volt, az eredmények az űri Magyarország gazdasági és politikai erőit támogatták. Szövetkezeti cégért akasztott a bethleni kons/olidáüió is • számos intézményének kapuja fölé. A magyar közvélemény elől az igazi népi szövetkezés külföldi példáit és eredményeit ugyanúgy e’zárták, mint a politikai demök rácia nagy külföldi eredményeit. idehaza a szövcfkezeteknek csak azt a torz formáját ismerték meg, mely jogilag szinte rész ték a gyermekbetegségék minden ismérvét. Az új szövetkezeti törvény má. jus 1-én lépett életbe. Szimbóluma ez annak, hogy a dolgozók nagy ünnepe e téren is fordulópontot jelentett. Az új törvény kötelező feladattá teszi az élszö vetkezetek kigyomlálását. Az új szövetkezeti kamara ős a szövetkezeti bíróság el fogja söpörni a múlt maradványait s mindazt, ami a felszabadulás óta annyit ártott a szövetkezeti gondo’at- nak. Rendezi az új törvény az új népi szövetkezetek alkotmányát és gazdasági alapjait. A május 1-őn életbelépett sző vetkezeti törvény tervszerűen elő- segíti az ország dolgotó népének, termelőinek és fogyasztóinak gazdasági érvényesülését. Kétévi börtönre ítélték a Független Kisgazdapátt egyik titkárét A Luk4csy-Unl«s szerdán tárgyalta Halász Lajos kisgazdapárti titkár bűnügyét, aki a vád sze rint Mezőtúron tnult év szeptem. herében mintegy hatszáz ember előtt a földreform ém a kommunista párt ellen izgatott. A bíró ság népellenes bűntettben és a demokratákat ilkamreod magra- galmazásinak vétsőoőben bűnös oek mondotta ki és kétévi börtönre Ítélte, Az indokolás «tre rint olyan srvnben tűntette fel a demokratikus államrendet. vény társaság volt, gazdaságiit-1 *,kaln,„ volt am, hogy pedig , népellenes Kel- ős külföldön vele szemben megvetést keltsen. Az Ítélet nem szer fenntartását szolgálta A magyar közvélemény az elmúlt negyedszázad alatt megszokta az ál sző vei keze tekét. Nem tiltakozott ellenük, s ez a magyarázata annak, hogy' az egykori ál- szövefközetek gazdasági maradványai a felszabadulás ^ítán is tényezői ma riadhattak a magyar gazdasági életnek. A felszabadulás utáni szövetkezeti lázban a népi gazdasági erők a gazdasági önsegély útjára léptek. jogerős Köszönet a Nemzeti Segélynek Természetes, hogy ezek a szövetkezetek még magukon viselA MESzHART Központi Üzérré Bizottsága megköszöni a Nemzeti Segélynek, hogy május 1 -én uzsonnával megvendégelt- Ujhc. gyen 100 és .Mecsekazabolcson 3Ö0 bányász-gyermeket. A Nemzeti Segély >gy ünnepelt május 1-őn. Munkáspárti városvezetők figyelmébe! A jegvző úr azonban nem vette elő a leltárt. Azt mondta' nincsen — Kih:.' forduljak? Ki segítene? — töprengett Terjánszki. TiFa kozott töprengését közben I« UFOSz bizottsági tagjával. Vbszafurdu'.tak együtt a jegyzőhöz. Előadták együtt a kérést. Megmondták: tudják, hogy van leltár, megmondták: kitől tudják. Érre már kénytelen volt elővenni Úri úr. Végigolvasta, — nekik nem mutatta meg! — és közölte, hogy nmes eke. 1 Elküldte őket egy határban dőlA munkások negyede is igényt tart „a civilizációra A HfKP gyárvárosi szervezetének követelései A városnak mindig mostohagyermeke volt Gyárváros, ez a nagy többségében dolgozók által lakott negyed. Itt nem volt érdekelt sem Visnyo Ernő. sem Nendvicht Andor, sem a letűnt rendszer löbb más kiválósága, igv nem is volt fontos, hogy ez a városrész is rész:süljön a sz.o- Ciális intézkedések áldásaiban. Most, hogy munkáspárti többség van a városházán, rémé jük, hogy kívánságaink végre megvalósulhatnak. A jövő évi költségvetésben ^Jyárvárosnak is helyet kell Irapnia. FuUúrházat! A felszabadulás óta a dolgő zóknak alkalmuk van tanulni, művelődni, megindultak a munkás- kultúrcsoportok. Ebbe a munkába Gyárvaros is szeretne bekapcsolódni, de sajnos, nincs h lyisége, ahol összejöhetnének, tanulni. olvasni, szórakozni. Nincs módjuk előadások rendezésére meg olyan komoly, az ifjúság sem talál megfelelő összeget, mellyel anyagi tnegerő-* szórakozást helyiség hiányában. Ezért klrik már régóta, létesüljön egy Kultúrház. Orvost! hogy De nemcsak kulturális, hanem egdszscgijgyi téren is el vannak maradva. Ha valáki megbetegszik. vagy ha baleset történik, hosszú időbe telik, amíg orvoshoz. jut. Mert. — bármilyen hihetetlen, — irta, amikor az egyetemek tömegével ontják a fiatal orvosokat. Gyárvároson nincs orvos, Ezért követelnek a gyárvárosi dolgozóik t>íy régóta orvosi rendelőt és orvosi lakást. Ez már részben a megvalósulás felé közeledik. Járható uccukat Szükség is vari rá, mert Gyár- városon könnyen történhetnek balesetek Az utcák rendezése ugyanis csak részben valósult még meg. Ezen is sürgősen segíteni kell. Vizei! ' Ezeken a régi kívánságokon kívül, újabb városfejlesztési követeléseket állított fel a MKP gyárvárosi szervezete. Égetően sör ív-a iwmi. uuap. cvj « azért a felelősséget, ba a ve; vizsgálat szerint emberi fogy« gős a Jankovrts-telep vizellétáaa Senki sem vállalná azért a Me lösséget, ha a negyedben tűz tör ne kj és 'őzhiány miatt lehetet len lenne az oltás. És ki vállalna vegy ász tásra alkalmat lan víz miatt étet leg a nyáron járvány tömé ki? Csatornázási, fürdőt! Éppen Ilyen fontos a csatornahálózat létesítése, amié ez nincs meg. egészséges munkának ásókról nem igen beszélhetünk, Pedig Gyárváros lakóiunk nagy többsége gyári munkás, poros, piszkos munkát végez. Ezért egészségügyi szempontból nagyjelentőségű egy fürdő létesítése is. Kultúrháznt, orvosi rendelőt, orvoslakást, utcarendczést, vízellátást, csatornázást, fürdőt kér * gyárvárosi dolgozók nevében a Kommuuista Párt helyi szervezete. Ezek w ottani lakosság általános problémáit oldanák meg, általános nehézségeken segitené- t»ek. Nem tűrhetjük, hogy a dolgozók negyede továbhra is mostohagyermek maradjon és mint iiven, egészségügyi és kultúráló« elmaradottságban eljön, Petro Jóasef.
