Új Dunántúl, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-29 / 119. szám

1947 MÁJUS 29 OJ DÜNANTDL •» APOLLO — A 3 érés terv keretében Tél. 20-46 Te.: 20-46 Csütörtök, aiáiun 29 Utoljára \ Két világhírű sztir: lnne Dunává és Charles Boyer hangulatos, bájos filmre gáuye Végre együtt! Előadások S„ 3 órakor * ©nt aktái-■ ALOMA a délszi<?'3ü királynői© forr» srear-ídé ys ■<, izgalmas kalandok, exitikum, szépség csodálatos s*iitt»2 tűrnie | I Fóssareplók Dorothy Laraour, John Hall fti.í*SJ5í«.!4Hr í®S»3»n 28-tP Csütörtök —péntek—szombat, május 29—3ű—31 Neai élhetek muzsikaszó aélküI Móricz Zsigám rvi felejthetetlen színműire ‘"'ózrrm iködis: a Badipesti Haog- verseny zenekara és Berkes Bea c gmyzeaeka a A főszerepeket játsszák : Somogyi Emi, Jávor Pál, Gőzön Gyula, Vízvári Mariska Előadások kezdete: h»íkó?n p j tél S t«í á órakor Legközelebb Száguldó szárnyak M.ooex-fí'm KOBOID-MOZI Jfics.G3CSZABDLCS Csücórtőköa. május 29-én Izgalmas bűnügyi Mope* világfi.® Gyilkos szerelem ^Sszereolők : Ingrid Barg mann, Robert Montgomery ^ HÍRADÓ ^-előjegyzés: 16-48 telefonon ^jóadas csütörtökön 7 órakor Legközelebbi móiorunk; Kétágyas hálószoba Saját stúdióval, tájegység-színházzal kulturközponttá avatják Pécset A hároméves terv ma már oly mértékben áll a magyar tár? sadalom érdeklődésének központ­jában. hogy elérkezett annak az ideje, amikor nemcsak egyes rész­leteikkel szükséges tüzetesebben foglalkoznunk, hanem a vélemé­nyek és ellenvélemények hullám­verésében ennek az egész nem­zetre nagyjelentőségű célkitűzés­nek a lényegét a legnagyobb ha­tározottsággal körvonalazni. Téves szempont lenne ugyanis azt hinni, hogy a hároméves terv csupán a jelen helyzet és az utolsó békeév között mutatkozó differenciát lakarja eltüntetni, a háború okozta hiányokat feltöl­teni. Ez csakugyan szükséges, azonban a hároméves tervnek olyan vágányokat kell lefektet­ni, amelyen három év múlva újabb célok felé gördülhet az or­szág kereke. Az utolsó békeév színvonalára egy új Magyaror­szágnak kell, új, a népi demok­rácia szempontjainak megfelelő módszerekkel, feldolgoznia ma­gáit. Bár a gazdasági kérdések áll­nak az érdeklődés homlokterében, tudott dolog aiz is, hogy a migyar kultúra felemelésére is rendelkezünk hároméves tervvel és az ide vonatkozó nyilatkoza­ttok szintén azt hangsúlyozzák, hogy szellemi felemelkedésünk is múlhatatlanul szükségessé teszi új alapok lefektetését. Ez az új alap pedig azon szem­pont maradéktalan érvényesülése, amely szerint a kultúra közkincs. Kincs, amelyre joga van minden dolgozónak városban és faluban egyaránt, a fővárosban éppen úgy, mint vidéken. Bár nem hisszük, hogy ennek helyességével bárki is vitába száll­na, mégis, ha közelebbről vizs­gáljuk meg a fentieket, azt ta­láljuk, hogy a magyar kultúra egyik legegészségtelenébb tünete a ccntralizálódás, a felszabadu­lás óta is alig mutat valamelyes javulást. A vidék városai és itt nem utolsósorban gondolunk Pécsre, a magyar kultúra legkülönbözőbb viszonylataiban még mindig perifériális helyzetet foglalnak él Állandóan megismét­lődő jelenség, hogy fővárosi vagy külföldi vendégek érkeznek vá­rosunkba cs bámulattal állapít­ják meg, hogy úgy a tehetségek, mint más adottságok vonalán ren­delkezünk azon tényezőkkel, amelyek nem teszik indokolttá a fővároshoz viszonyított alárendelt­ségünket, kulturális önállótlansá- gunkat. A nemrég Pécsett járt Illés Béla mondotta: „Nem hi­szem, hogy a budapesti kőrenge­teg aszfaltján, jobb versek szü­lethetnének, mint az egészsége­sebb levegőjű és az alkotáshoz szükséges elmélyedésnek, jobban kedvező atmoszférajú vidéken..“ — Hozzátehetjük még, hogy azon a vidéken, amely a tehetsé­gek legtöbbjét adta a magyar kultúrának, tamely tehetségeket a főváros művészi és egziszten­ciális lehetőségek kizárólagos bir­tokában előbb vagy utóbb ma­gához ragadott. Uj lehetőségek Városunk a felszabadulás után, tagadhatatlanul előnyös helyzet­ben volt ebben a vonatkozásban. Falai és falain belül intézményei épségével, régi értékeinek meg­őrzésével, nemcsak maradásra késztette az egyébként elkívánko­zókat, hanem megállapíthatóan komoly vonzóerőt gyakorolt. Mi ezzel szemben ma a hely­zet? Ha seregszemlét tartunk írók, művészek, tudósok pécsi tá­bora fölött, sajnálattal állapíthat­juk meg, hogy soraik egyre job­ban gyérülnek, az ittmaradotta- kon csüggedés vesz efőt, kultúr­intézményünk vonalán pedig a válságtünetek egyre jobban el­mélyülnek. Egyetlen irodalmi fo lyáiratunk megjelenéstől megje­lenésig a legnagyobb bizonyta­lansággal tengetfi életét, színhá­zunk zsákutcába jutása pedig ie.1- tagadhatatlan. És éppen itt, ezen utolsó pontnál kell (felébreszte­nünk a közfigyelmet a legnagyobb mértékben, mert hiszen a szín­ház nemcsak feladatkörénél, ha­Budapesttel egyidoöen Csütörtöktől—vasárnapig, május 29-től iúuies 1-ig Eíy détamenkú jáíékoarlang minden bűn« és csillogása leltárul MTA HAYttfOAT GILDA című hímjében. Magyar sikert is jelent a GILDA ^eadezöj«: Vidor Károly, operatőrje: Máté Rudolf, szerep'ői közt pedig: Gyergyay István é> Veieoes Ernő °rr5 melódiák, szenvedélye* bűnök reitelmes kalandor: GILDA Főszereplője: RITA HAYWORTH ^«dasok hátit 6 és 8, vasár- és ünnepnap 4, & ét B órakor Vigyázz, ha jön a nő ! ~ neon már apparátusát tekintve is, központi helyet foglal el min­den vidéki város kulturális életé­ben. — Illetve csak foglalna el! Hol vagyunk azonban már Pé­csett ettől? A színház és a vál­takozó színigazgatók vergődése legfeljebb csak szánalmat vált ki, kulturális érdeklődést azonban a legkisebb mértékben sem. E sorok a pusztába kiáltott szó srzerepét játszanák, ha nem é rvé n y e sülnének a hároméves terv vonalán olyan szempontok, amelyek joggal keltenek ben­nünk a kedvező változással kap­csolatban örvendetes reményeket. A közelmúlt nagy kulturális ese­ményeivel kapcsolatban Pécsett járt Hont Ferenc, a Művészet Főtanács tagja, s éppen a pécsi kultúra központi válságát illetően igen bíztató lehetőségeket tárt fel előttünk. Tájegység-színház, stúdió A hároméves terv kulturális célkitűzésein belül szerepel az az elgondolás, amely szerint vidéki városok kulturális cent­rumokká építtetnek ki. A terv központ­jában a színházaknak fővárosi szín­vonalra való emelése áll, nem­csak művészi erők, hanem mű­sor és feladatkör szempontjá­ból Is. Élvonalbeli művész vagy rendező eddig csak elvétve vendégszere­peit vidéken, és vendégszereplése mindenkor alkalmi jelleggel birt. A tervek szerint, megfelelő anya­gi eszközökön felül, művészi erők tekintetében, a hároméves terv olyan segítséget nyújtana a vi­déknek, amely a stzínházat a vál­ság megszüntetésével képes volna a mélypontról ismét feladatának magaslatára emelni. A színház V.. 11 h / , Ir , bemutató prózák mellett, nem silány operettek alkotnák, ha­nem a könnyű műfaj területén is művészi színvonalú alkotások. Ugyancsak véglegesen rendeződ­nének a vidéki operaelőadások problémái, az állandó szimfonikus zenekar és énekkar megszervezé­sével. Az ilyen módon művészileg átszervezett és anyagüag is meg­felelő elgondolások megvalósítá­sával megalapozott színház ké­pes lenne nemcsak a város, ha­nem az egész környező vidék legfontosabb kulturális intézmé­nyévé válni. Éppen ezért, a fentiek, a tájegység színház gondolatá­ban öltöttek formát. Míg eddig ugyanis a vidéki vá­rosok körül harmad- és negyed­rendű társulatok rontották igen sok esetben a kulturális színvo­nalat, az előbb említett szem­pontok szerint, megszervezett táj­egység színiház feladata lenne, külön e célra saját erőiből meg­szervezett kamaraszínházzal, a környék kulturális szükségleteit ellátni. örömmel közölhetjük, hogy már az eddigiekben is, nagy fontosságú „ terv Pécs számára azért bír — egyelőre beláthatat­lan — jelentőséggel, mert illeté­kes tényezők elsőnek városunkban kívánják a fentieket megvalósítani. Az élvonalbeli művészekkel, szimfonikus zenekarral, énekkar­ral, kamaraszínházzal rendelkező Pécs, legújabb értesüléseink sze­rint, még egy régi kívánságának beteljesülését, ,az önálló rádióstúdiót, tehát ,a külön pécsi rádióadás létreho­zását is remélheti. Rajtunk is muiik Mindezek jelentőségének és részleteinek taglalása túlhaladná egyetlen cikk keretét. Bárki szá­mára azonban kétségtelen kiéli, bogy legyen: Pécs, a fentiek folytán, ö fő­város mellett, (és nem utána) Magyarország egyik kulturális centrumává emelkedhet. Rá kell azonban mutatnunk már most az örvendtes hírek érkezé­sekor, hogy mindahhoz, amit ka­punk, legalább ugyanannyit kell a magunk részéről adnunk. Közületinek és magánosoknak egyaránt. Pécs egész társadalmának meg kell mozdulnia, hogy megfelelő szervezettel, társadalmi megmoz­dulással, a magunk részéről is alátámasszuk a nagy gondolatot és hogy az testet ölthessen Pécs kultúrközpont megvalósí­tásában. Mi biztosak vagyunk abban, hogy ezt a városunk szempontjá­ból szinte történelmi lehetőséget a pécsi társadalom, amely sze­reti városát, megvalósítja. A fő­városi színvonalú színházzal, ze­nekarral, énekkarral, pécsi rádió stúdióval, íróink, művészeink előtt, szinte korlátlan lehetőségek nyílnak és eddigi adottságainkat (ügyelőmbe véve, -mérhetetlenül sok az, amit kapunk. Az sem ke vés azonban, amit nekünk kell elvégeznünk! Mindent megér -azonban, hogy Pécsnek a három­éves terv elhozva Tégi vágya tel jesülését: Pécs kultűrközpontot! Előre a hároméves terv meg­valósításáért! Előre Pécs kulturá­lis központtá való emeléséért! HÍREK — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége 29-én, csütörtökön dél­után 6 órakor taggyűlést tart Szé- chenyi-tér 8., II. e. helyiségében, melyre a tagok pontos és teljes- számú megjelenését kéri a veze­tőség. IDŐ JÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás csütörtök es­tig: Mérsékelt északi, északkeleti szék többfelé záporeső, zivatar, a meleg idő tovább tart. JÜNIUS ő—7—8-ÁN LESZNEK A PÉCSI KÖNYVNAPOK. PÉCS IRODALMI KÖREIBEN NAGY MUNKA FOLYIK A MAGYAR KÖNYV MINÉL MÉLTÓBB MEG­ÜNNEPLÉSÉRE. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége vasárnaponként ván­dor-ambulanciákat tervez telepes vidékekre. Az orvosi szakszerve­zet felkéri bel-, bőr-, tüdő-, szem­orvos kartársaikat, hogy, a nemes- célú patronázsrounlkára minél na­gyobb számiban jelentkezzenek. Je­lentkezőik a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetségéhez fordulja­nak felvilágosításért, — Növendékhangverseny. A vá. rosi Zenekonzervatórium III. és egyúttal utolsó niövendléfchangwer- sényét rendezi meg május hó 31-én, szombaton délután 6 óra­kor a Ciszterci gimnázium díszter­mében. A műsoron az összes tan­szakok (zongora, hegedű, ének, cselló) képviselve vannak, a k-ez- Jü évfolyamoktól az akadémiai osztályokig. Belépésre a megvál­tott műsor jogosít, mely a hang- vetseny előtt a helyszínién kap­ható 1 forintért. — Gépjárművöknek adókivetés céljából való bejelentése. Felhív­ja a pénzügyigazgatóság a gép­jármű tulajdonosok figyelmét, hogy a tulajdonukban forgalom­ban lévő gépjárműveket az 5530/ 1947. M. E. sz. rendelet alapján kötelesek az illetékes állami adó­hivatalhoz 1947. évi május hó 31-ig írásban bejelenteni. A be­jelentésre vonatkozó részletes felvilágosílást a kifüggesztett fel­hívások nyújtanak és az állami adóhivataloknál kapható. A be­jelentés elmulasztása 2000 forintig terjedhető pénzbüntetést von maga után. — Nagy az érdeklődés a nyári div»Jtbemiitató Iránt, ami érthető is, mert a vasárnapi divatbemu­tatón nemcsak a nyári ruhák sok-sok újítását láthatjuk, hanem az érdekes strandruhák egész so­rát is. Éppen újszerű voltánál fogva a budapesti stúdió filmre veszi fel úgy a modelleket, mint a közönséget. Jegyek Fridrich könyvesboltban kaphatók. (x) — Csincsák Béláné gyógyszer- tárát június 1-től haszonbérbe vet­te Rázsó Edit gyógyszerész, (x) — ADÓZÓK FIGYELMÉBE! Felhívja a pén zügyigazgat ós ág a feltétlenül vagy feltételesen nyers bevétel alapján adózók figyelmét a 92.568/1947. VII. P. M. sz. rendeletben foglaltakra, mely szerint a nyers bevételükről a be­jelentéseiket negyedévenként az évnegyedet követő hó 15. napjáig tartoznak az illetéke« állami adó­hivatalhoz benyújtani. A bejelen­tésiben a nyers bevételt havonkénti részletezéssel kell feltüntetni. Az I negyedévi bejelentéseket kivé­telesen június hó 5-dg lehet be­nyújtani. Aki ezen határidőig be­jelentését be -nem nyújtja, az a kivetendő adó 10%-át. tartozik bír, sag címén megfizetni. Júniusl mulatság A HULLÁMFÜRDŐBEN JÚNIUS HÓ 1-É.N RENDEZIK A KERESKEDELMI ALKALMAZÓ ITAK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents