Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-24 / 92. szám

rr.T PUNANTÜE 1947 ÁPRILIS 24 Magas írói hono és olcsó könyv a Szovjetunióban Illés Béla, az Uj Szó főszerkesztője tájékoztató előadást tartott a szovjet rroda9m* viszonyokról Illés Béla, az Uj Szó főszerkesz­tője szerda délután a Batsányi Társaság és a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság íróinak zárt­körű előadást tartott a szovjet iro­dalmi viszonyokról. Az Uj Szó részéről megjelent Wagner Anna, Gyáros László és Melvolkin Vaszil. A megjelentek kérdéseket intéz­tek Illés Bélához, aki az összes kérdésre átfogó választ adott. Ha az ember hallja és leírja azt, amit Illés Béla mondott, úgy tűnik fel, hogy az írók számára Szovjetunió a meseeldorádó. Mi, szegény magyar írók álmodni sem merünk olyan viszonyokról, ami­lyenben a szovjet írók élnek és dolgoznak. Az íróknak Szovjetoroszország- ban két szervezetük van: a ,,Szov­jetuniói írószövetség", amelynek tagja lehet az, aki hivatásos író és szovjet ember, a másik szer­vezet az irodalmi alap, a „Fond", amely gazdasági szervezet. De minden köztársaságban van külön nemzetközi írószövetség is. Jelen­leg kb 4000 tagja van a szovjet írószövetségnek. Hogyan dolgozhat a szovjet író? Jelentkezik a Fondnál és bejelen­ti, hogy regényt kezd írni és a munka három évig tart. Erre fo­lyósítanak neki három évig havi 600—900 dollárnak megfelelő ru­belt. Ellátják ingyen orvossal, gyógyszerrel, ingyen üdülhet. Az írókat ingyenes belföldi és kül­földi tanulmányutakra küldik. A három év alatt felélt összeget az­tán az írók a honoráriumból meg­fizetik. Hat millió rubelt ad a kormány évente a Fondnak, a kiadók pe­dig a bruttó haszon íélszázalé- kát adják le, aniely csillagá­szati összeg az orosz milliós példányszámoknál. Az írókat nem százalékként, ha­nem ívenként fizetik. ívenként 3000 rubelt kap egy író. De ez csak tízszer példányig, 10 ezer példánynál újabb 60 százalékot, 100 ezer példányon felül újabb 40 százalékot. Ukrajnában „keve­sebb” a honorárium, ennek a nyolcvan százaléka, a kis népek­nél ennek 60 százaléka. Kétszázmillió olvasóról van szó a Szovjetunióban és így nem csoda, hogy 25 ezer a legkisebb példányszám a könyveknél, — míg egy siker, min! pl. a „Csen­des Don" nyolcmillió példány­számot jeleni. Fagyajev „Tiren-kilencen” című könyve, amely most a Szikránál magyarul is méjelnt, a szovjet, iro­dalom egyik büszkesége. 11 millió példánnyal startolt. Átlagban 150 ezer példányban íogy el egy közepes könyv. A Szovjeiún’ó embereinek kui- túrmohóságára jellemző, hogy mi­kor Illés Béla a Ferenc József földre repült és leszálltak, a pilóta a landolás után leült és. elkezdte a „Csendes Don"-t olvasni. Ahol nem ismerik a ponyvái és ka*andarrcgényt Kómi messzi ország a Szoviet-, Gorkij már irodalmi kifejezője unióban, a magyarok rokonai. Ko­miban 1925-ben jelent meg az első komi nyelvű könyvkiadó, pedig az októberi forradalomig még sa­ját nyelvükön ívni sem tudtak. £s komi Nemzeti Múzeumában a szovjet uralom alatt ma már van egy terem: „a nagy rokon terme" Ezek a magyarok. A falon Petőfi, Rákóczi és Kossuth képe függ és a kis ké.ztfy'inyvtárban" Ady Arany, Petői) könyvei. Komin keresztül folyik a Pecso- ra íolyó, ezen utazott egyszer egy öreg halásszal Illés Béla. Útközben megpihentek a parton és az öreg halász könyvet vett elő. Nagyol sóhajtott olvasás közben, annyira tetszett. Kiderült, hogv Petőfi ver­seit olvasta komi nyelven. Illés Béla elmondotta, hogy a régi cári és a mostani orosz irodalom között nem nagy a kü­lönbség, mert az orosz irodalom •a cárizmussal szemben ellenetek­ben volt. A szabadság gondolata beune lüktetett az orosz Írókban, esak Csehovig nem volt tudatos A munkás-paraszt szövetség gondolata, amely Oroszországban a szociális forradalmat keresztül, vitte, Leninnek köszönheti esz­mei létét, így Lenin óta lett a szocialista irodalom is erőtelje­sebb. Kiderült Tolsztoj hátra, hagyott irataiból, hogy ő is f.e- ' nint olvasta. a lenini elveknek. Ez mind ki­szélesedett a fiatal Sztálin iro­dalmi működése alapján. Az át­menet a cári irodalom és a szov­jet irodalom között: Szerafino­vics. Dcmján Berni és Majakov­szkij jelentik. A mai irodalom tiszteli a régi orosz irodalmat, Puskint, Tolsz­tojt, stb. Az orosz irodalom sze­reti a külföldi fordításokat is. Balzac nagyobb példányszámban jelenik meg, mint Franciaország­ban, Shakespeare! többet játszák, mint Angliában. Petőfit most adták ki Mosz­kvában 100 ezer példányban és 10 nap alatt elfogyott. Júniusban jelenik meg Ady. Ősszel megje­lenik József Attila. Illyés Gyula. Mikszáth: Noszty fiúja Szent Péter esernyője. Darvas: Város az ingoványon c regénye, Nagy Lajos és Hcltai novelláskönvve Kárpáti Aurél, Barabás Tibor irodalomtörténete régi magyar írókról. Egy Zilahy regény is jön A kis könyveknél a deficitet az állam fedezi. ..F.gv háromhe­tes Tolsztoj ára 12 rubel, kb. 28 forint, de az olcsó kiadás csak 3—4 rubel. Ilyen olcsó a könyv a niagv írói honoráriumok mel­lett. A külföldiek közül Steinbeck, Huxley, Shaw. Priestley, Hein­rich Mann, Feuchtyranger, Ro­main Roland stb. a legolvasot- tabbak. A ponyvát és kialandorregé­nyeket nem ismerik. Ezt Dumas cs Victor Hugó pótolják. A folyóiratok: „kis“ példány- szám“ 75 ezer, de pl. olyan, mint nálunk a Tolnai Világlapja volt, csak nívósabb tartalommal félmillió példányszámban jelenik meg Az „Asszonyok“ c. folyó­irat egymillió pélillSnyszámban fogy el. (gy- r.) Mentsük meg a gyermekeket! A Nemzeti Segély pécsi szervezete bölcsődék és nttphözi otthonok felállítását tervezi A háborúnak az anyagi áldo­zatokon és «z emberélet áldoza. tokon kívül egy igen súlyos és nagy vétke van: erzer és ezer gyermek elvesztette szüleit, gon­dozóit. Itt maradtak ahvagi és erkölcsi védelem nélkül, kitéve az utca kisertéseinek. Ez az oka annak, hogy — amint a buda­pesti lapokból láthatjuk —- olyan nagymértékben megszaporodott a gyermekbűnözők száma. A züllés veszélyének kitett ifjúság megmentéssé re. a beteg gyermekek ápolására, gyógyítá­sára alakult meg' a Nemzeti Se­gély. Ma az állam nincs abban HIRDETÉS ÚGYSEM SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 29 50 TELEFONSZAMOTI Illés Béla íart ma előadás! a JVSSzWT és a Batsányi Társaság fcözös díszülésén ■irodalmunkban egészen kül^n-i Irodalmi leges helyet foglal el a jelenleg’ Pécsett tartózkodó Illés Béla. akit nemcsak mint a most élő íróink egyik legkiválóbbját is­merünk, hanem mint irodalom,- iirténészt :s a legjobbak közé sorolhatunk. Több esztendeig élt külföldön, többek közt a Szov­jetunióban is s így személyes be­nyomásai alapján ismerhette meg a szovjet irodalom rendkívül ér­dekes életét. Ma csütörtök dé’- után fél 5 órakor a' MSzMT Szakosztálya és Batsá- ny: János Társaság közös rende­zésében, a Nemzeti .Színházban diszülcs keletében tartja meg Illés Bcia, aki egyúttal kitűnő clőa.i' js. ..A szovjet irodalom“ i.imíi rendkívül érdekesnek és értékesnek Ígérkező előadását. — A nagy érdeklődésre való tekin­téséi jegyek már csuk koriáto't számban igényelhetők a demo­kratikus páráiknál és a MSzMT- ben (Széchenyi tér 16.) a helyzetben, hogy ezt az óriási anyagi áldozattal járó feladatot vállalja, így a Nemzeti Segély a társadalom segítségére támasz­kodik. A tehetős emberek forint­jaikkal, a szegények fillérjeikkel támogatják ezt az egyesületeit mely ‘a legdrágább kincset: a gyermeket hivatott megmenteni. Pécsett husvétkor alakult meg a Nemzeti Segély baranyai szer­vezete és küldöttjei már resztvet­tek az április 12—13-án* megren­dezett országos kongresszuson. A kongresszus legsürgősebb fel­adataként napközi otthonok, bölcsődék, tüdőszanatóriumok, nemibeteg-gondozók felállítá­sát jelölte meg. A pécST szerveezet a legköze­lebbi jövőben szándékozik egy bölcsődét felállítani. A népjó“ léti minisztérium megígérte a tá­mogatást és a megindításhoz szükséges anyagot. Ez a jövő hé­ten Pécsre érkezik, Egyelőre a helyiség kérdését nem tudják megoldani. 2.5—30 másfél-két éves gyermek befogadására tervezik « bölcsődét, akiket aztán teljes el­látásban részesítenek. A '.terv kiviteléhez azonban szükség van Pécs lakosságának megértő tá­mogatására. A Nemzeti Segély országos vi­szonylatban már eddig .is na­gyon jó munkát végzett. A pé­csi szervezetnek is meg kell áll­nia helyét. Szép és fontos célo­kat kivan elérni, amelyek néni egyéni, hanem az egész ország érdekét szolgálják, A bányászok tejellátása és az OMTK A bányászok a kenzüi szövet, kezten át nyolcvan fillérért fris. sen fejt teljes tejet szereznek maguknak. Ezt a tejet a szál­lítási költségek beszámításával egy forint tízért adják. Ez a tej teljes tej, kifogástalan és táp­dús. Háromszázötven, négyszáz-,’ liter kerül így a bányászok asz­talára. Az OMTK azt szeretné, hogy a bányászok tőle vegyék a tejet és ezért igyekszik a kesziii tejet önmagának megszerezni. — Bányász információ szerint az OMTK 60 filléres köteles tejen túl vidéken egy forintért ^4sú­rol ja fel a tejeket. A bányászok tiltakoznak az ellen, hogy a te. jiiket a felvert vásárlási áron az OMTK vigye el tőlük. Bányászok naponta 25 liter te­jet adnak a gyermekklinikának saját tejükből, mert ez frissen fejt tej és kizárja a bélhurutot. Ezt is fenyegeti az OMTK ak­ciója. A bányászok nem jó szemmel nézik, hogy tejüket i drágábbá akarják tenni csak azért, hogy az OMTK még többet keressen. Ufafob hitelt kapnak Rákosi Mátyás miniszterelnök-j kölcsönt. A javaslat szerint a helyettes tárgyalásokat folytatott' kölcsönben részesülők legalább a pénzügynyniszterrei és ennek feje úigazda legyen. Rákosi Má- credményekeppen javasolni tog-; , , . , 1 , „ , , . iák a kormánynak, hogv aiz indítványává! a Gazdasági OKH-án keresztül azonnal folyó. Főtanács szerdai ülésen foglal- .sVasianak ötmillió forint gazda-' kozott. Fel kell lendíteni Pécs idegenforgalmát! A város vezetősége az idegen, forgalom fellendítése érdekében tegnap értekezletet tartott a gyá­riak, különféle intézmények és a vendéglátó iparosok képviselői­nek' bevonásával. Tolnai József polgármester fel. szólalásában hangoztatta, hogy az idegenforgalom fellendítése nagy mértékben előnyös volna Pécs számára, nem csak anyagi szem- jiontokbób hanem erkölcsileg is. Pécsnek minden lehetősége meg- van ahhoz, hogy az idegenek ér­deklődését felhívja és erős ide­genforgalom kifejlődjék váro^uok­iban. Az idegenforgalmat azon­ban intézményesen kell megol­danunk, hogy a vendégeinket a legteljesebb mértékig kielégíthes­sük. Ezért vált szükségessé az értekezlet egybehívása. Ezután dr. Misángyi Sándor elvtárs, városi tanácsnok szólalt fel. Részletesen ismertette a vá­ros vezetőségének elgondo’úsát, mely szerint a vendégek elhelye­zését és étkeztetését a város in­tőmé az érdekelt vendéglátó iparosok és a szállók tulajdono­sainak bevonásával. A továbbiak­ban elmondotta, hogy a város- uak minden reménysége megvan arra, hogy az idegen forgalom fellendüljön. — Több értesítést •kaptak, hogy nagyobb számú csoportok jönnek tanulmányi lá­togatásra. Misángyi felszólalását főbb hozzászólás és indítvány követte. A vendéglátó iparosok indítvá­nyozták. hogy valami pécsi spe­cialitást kell felszolgálni egysé­ges áron. Kértek továbbá a vá ros vezetőségét, hogy a húsbe- fczerzést eegitsc elő, mert már most is mutatkoznak beszerzési nehézségek. — Több hozzászólás és indítvány után Misángyi elv­társ bezárta az értekezletet. Az Uj Dunántúl cikke nvomán Faliórát hapfak a Varga Katalin népi kollégium diákjai Tegnap számoltunk be arról, hogy vasárnap megjelent cikkünk nyomán a MNDSz napközi ott­honának gyermekei színházba mehettek és ezután minden hé­ten ingyen fürödhetnek Ma bol­dogan jelentjük, hogy tegnap megjelent cikkünk hatására Schőnwald Edárné óra- és ék­szerkereskedő egy faliórát adó. mányozott a Varga Katalin népi kollégium diákjainak. Az Uj Dunántúl munkatársa személyesen vitte ei az értékes ajándékot a lányoknak, akik ki­törő örömmel fogadták az annyi, ra nélkülözőt;-: őriét és ezúton is hálás köszönetüket fejezik ki a Schőnwald órásüzlet megértő szívű tulajdonosának. Az 1947. évi mezőgazdasági főidény tartamának megállapítása Az Alsódunántuli Földművelés, ügyi Tanács felhívja a kerület igaz da közönségének figyelmét a földművelésügyi miniszter 170.390/ 1947. számú rendeletére (megje­lent a Magyar Közlöny III. 29-j 72. számában.) A rendelet az igásá'.latok és fo- gatos járművek közérdekű bér­munkára igénybe vétele tekinteté, ben a 4/1945 G. F. sz. rendelet 4. §-ának 2. bekezdésében meg­állapított mentesség szempontjá­ból az 1947. évi mezőgazdasági fő­idény tartalmát március 15— május 31., továbbá június 25— november 15. napjáig terjedő időre állapítja meg. A 44945. G F. síz. rendelet szabályozza az igásá'lr.lok és fo­gató« jármüvek közérdekű bér­munkára való igénybevételét. - Eszerint a 3 évesnél idősebb lovak, öszvérek, igásökrök és bi­valyok, valamint a fogatos jár. müvek közérdekű bérmunkára igénybevehetők a rendeletben előírt díjazás mellett. A rendelet 4. §-a értelmében az igénybevétel bizonyos idő­tartamra, vagy meghatározott tel­jesítmény elvégzésére szólhat. Az igénybevétel leghosszabb időtar­tama naptári éveknél 60 napot meg nem haladna. A hivatkozott rendelet 2. be­kezdése értelmében a mezőgazdaság körében rend­szeresen foglalkoztatott jármű, »eket, igásállatokat nem mező- gazdasági célokra a mezőgaz­dasági főideny tartama alatt igtnybevenoi nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents