Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-22 / 90. szám

2 ÜJ DUNÁNTÚL 1947 ÁPM.I5 22 * Itt a paraszt nem robotol többé! Színek is auoU a UuászUeliniji zátzléaualásMl — A telepetek fnunUát/at készülnek a Uácojnéves tew íne^ualésUdsáea Lovászhetény. Kicsi falu. el­dugva a baranyai dombok között 250 lakosa van cs olyan béke van, mintha itt minden jobb len­ne mint másutt. Tiszta sváb fai# volt, ma már telepes falu, bárom svábjuk van már csak 65 c»alád közül. Itt nincs pártvillon-- gás. : -zorgalmusan művelik a földet. Még a boltos is telepes. A faluban csak kommunisták és parasztpártiak vannak. Lovászhctény kommunista seer- v zete zászlót avatott vasárnap Szomszédos falukból eljöttek a népek cs éppen úgy hallgatták a parasztpártiak, mint a kommu­nisták a Pécsről kiküldött szó­nokokat. SERÉNYEN FOLYIK e munka és bár második, har­madik osztályú földjük van, át­lagban meg lesz holdanként a 6 gazdaságokban végre pihenő' ;dejc is jusson a parasztnak, hogy a föld után olvoshasson művelődhessék. Ezek nem á’mok, mert a hároméves terv 6 mil­liárd forintot irányzott elő és eb­ből 2 milliárdot szánt a költség­vetés a parasztság problémáinak megoldására. A GÉP FELSZABADÍTJA a parasztot. Az első évben 9U0 új traktor lesz üzemben, a má­sodik évben 3600, a harmadik­ban 4500 és ezt beállítják a szö­vetkezeteken keresztül a paraszt­ság szolgálatába. Ezernyolcszáz vetőmagtisztitó gép lesz kész. és három év alatt annyi eke, kapa, j árak olcsóbbodjanak borona, rosta készül, hogy min­denkinek jttt. A gépesítés át­állítja a mezőgazdálkodást, és foköziza a termelést. Gabonát csak annyit fogunk termelni, — a hároméves terv csak aizoknak ad szebb életet, akik résztvesz- nek aiz ország újjáépítésében — Nem a naplopóknmk. a magyar népnek építünk. A KOMMUNISTA PART KIHARCOLTA, hogy ha jó termés lesz, megszű­nik a beszolgáltatás, ha rossz ter­més lesz, csak tíz holdon felül kell beszolgáltatna, de megszű­nik a dézsma, mert az a cél. hogy a parasztságot tehermente­síteni kell. Ezt fokoziza az, hogy földműves szövetkezeteket kell teremteni, hogy a közvetítő ke­reskedelem kikapcsolásával az rnásza termés Lóvászheíténynek I amennyi a belső szükséglet, ellen- igei. ■>'. rénv a kívánsága: | ben a jobban fizető tengeri, bur­14 holdra' való kölest kérnek, gonyia. répa dohány, mák. rost hegy eltarthassák így a kánto­rukat aki egyedül vezet S osz­növények, gyógyfű vek fokozott termelésével fogunk exportot te- táiyr az iskolában, de viszont mi-| remteni, Az állattenyésztésről is vei a lelkeket műveli, a földhöz nincs ideje és úgy gondolják, hogy kölessel javítani tudnának a helyzetén. Itt Lovászhetényben újra be­bizonyosodott az, hogy a büro­krácia mennyit tud rontani ott. ahol hivatalos szervek építeni akarnak Például Lovász,hcfény- r.ck Sásdról utaltak korpát, ho­lott Pécsvárad közelebb van Igv korpa nélkül maradtak, mert olyan drága lett volna a szállí­tás, hogy inkább nem is kellett. A VANDORTEHÉN körül zajlott csak egy kicsit a falu kedélye. A földalapnak van cgv olyan tehene, amelyet ki­segítőbe ad olyap gazdának aki­nek a saját tehene borjadzik A gazdák nehezen adják vissza, viszont a követk ző nehezen vár­ja. Ebből aztán kitört a helvi háború amelyet a pártvezetők­nek' igen nehéz elsimítani. A ZÁSZLÓ AVATÁSI ÜNNEPSÉG nagy beszédét Boros István főispán elvtárs tartotta. gondoskodás lesz, mert szarvasmarha helyett az első év­ben már 1265 millió, másodikban 1750 millió lgsz. A lóállományunk is 372 ezerről fel fog ugrani 566 ezerre. Gazdaságilag kell •alátámasztani •i magyar demokráciát és így megoldjuk a politikai és kultúr- •prob’.émákat is. Itt többet a panaszt nem fog robotolni és elérünk a nép: de­mokráciához ahol a nép fiai u’- szik kezükbe a hatalmat. Boros elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után felavatták a zászlót. Dr. Boros Istvánné c’.vtársnp volt a zászióanya. aki a zászlót Lovászhctény MKP el­nök fc'eségénck, Kocsis Islván- nénak adta át. A gyűlésen megjelent Horváth János helyettes megyei titkár elvtáYs is. ó a beszédében arra mutatott rá. hogy az elmúlt rend- i szer mennyit gyalázta a kommu- j nistákat, holott bebizonyítottuk: dolgozunk és felemeljük a dolgo­zókat. De a kommunista munka, MELEG SZERETETTEL ünnepelte Lovászhctény a pécsi elvtársikat, a gondosan feldíszí­tett emelvény annyi hitet, annyi várást árult el. Kivonultak a lovas R. gárdis­ták. Még a lovak füle mellett is MKP jelvénye« vörös zászlók díszelegtek. Kedvesebb esetet hallottam Lovászhetényben. 1919-ben " egy ottani parasztlány kommunista volt és a forradalom leverése után, hogy a pribékek ki ne vé­gezzék, megszökött, Oroszország­ba ment. Ez történt 1919-ben. És 1947-ben egyszer csak meg­jelent i faluban cgv orosz őr­nagy. — Juliska, a nagynéném! — sírta el magát egyik parasztasz- szonv és nvakába borult az orosZ őrnagynak, aki tényleg Juliska volt a kommunista parasztlány cs most visszatért, mint Julia Lud­vigovna szovjet őrnagy. Lovászhctény telepeseinek lel­kesedé««.! és ragaszkodását kö­szöni a Magyar Kommunista Párt, amely tettél, szóval, mun­kával mindig a magyar paraszt­ság és telepesek érdekéiért küzd. dr. Szabó István elvtárs köszöntötte, aki visszaemlékezett a kommunista mozgalom mártírjaira, akik azért is meghaltak, hogy ilyen úi. kis­birtokos községek alakulhassa­nak. Boros István elvtárs kifejtette azt. hogy a kül- és belpolitika, a demokrácia megerősödése a gazdasági ölet fellendülésén a'ap- szik VISSZA KELL GONDOLNI, hogy egy éve már mennyit ha­ladtunk, 650 ezer nincstelen fö’dhötz jutott, a forint stabili­zálódott. Ez az első nagy gazda­sági győzelem, amely az indulás a hároméves terv alapján a vég­ső kifejlődésbe/; A három éves terv megoldja az összes gazda­sági problémákat. A MKP azt akarja, bogy a páni:- z-! súgnak könnyebb munkát, jobb életet biztosítson. Ne csak a minden napi kenyér legyen meg. hanem legyen meg. a vaj, tej. hús. az öl- tö/ködés. A gépesített minta­öt lépés Kairo felé Állattartók iijjyeicm i Tengeri moslék (tréberl folvamaiosan to­vábbra is kapható \ ukiadás egész nap „Agraria" keményítő gyár 'iklósl-ut 47. Telefon 33-59. sz Felhívás a gazdasági munkaadókhoz A gazdasági munkavállalók betegségi biztosítása a 5050/1941-. szánni rendelet érteimében 1947. évi április 1-én életbe lépett a mezőgazdaságban, állattenyész­tésben. halászatban, szőlőmíve- lésben selymészetbeu és méhé­szetben foglalkoztatolt alkalma­zottakra kiterjedően. Ettől az időtől kezdve ép ügy részesülnek i munkavállalók a betegségi biztosítás juttatásaiban, mint az ipari dolgozók. Az Országos Társadalombizto­sító Intézet Pécsi kerületi pénz- iára felhívja ezért a munka­adók figyelmét a társada lom- biztosítási díj fizetési kötelezett, ségiik teljesítésére. Az állandó gazdasági alkalmazottak után (pl. igáskncsis, vincellér, pásztor stb 3 a bizto-ítási díj. havonta előre esedékes, .alkalmi munká­sok. napszámosok után napon­kint. 'agy heten'kíiní iitólngo- ) san. A 16 évnél idősebb férfiak! után I".— Ft.,' a IH évnél fia­talabb férfiak, valamint nők után* 10.— Ft. értékű bélyeget kell a biztosítási igazolván' bé­lyeglapjába előre beragasztani, Napszél mosok után napi ”0. vagy 30 fillér, heti 4. - Ft. vagy 5.— Ft. rovandó le bélyegekben A társadalombiztosítási — OTI — bélyegeket a postahivatalok áru­sítják. Biztosítási kötelezettség alá tartozik minden gazdasági áiun­kavállaló. a felsorolt foglalko­zásokban minden állandó és al­kalmi munkás, ha saját kezelés­ben egy kataszteri holdnál na­gyobb ingatlana nines, vagy va. gyóntál an. A személyi és birtok- viszonyok megállapításához szük­séges helyhatósági bizonyítvá­nyok a városház lí. em. 69. sz. hivatali helyiségében szerezhe­tők be. A biztosítási igazolva-1 nyokal és bélyeglupokat 60 fil­lér térítési díj ellenében a ke­rületi pénztár II emelet 33. szobájában adják ki. „Legyetek a demokratikus szellemiség fáklyahordozói !f< — mondotta Nagy Ferenc miniszterelnök a Pécs-baranyai íróknak Vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeháza közgyűlési termé­ben dr. Boros István elnöklcse mellett diszülést tartott a Bat­sányi Társaság. Külön jelentősé- get adott ennek a felolvasó ülés­nek az a tény, hogy azon meg­jelent Nagy Ferenc miniszterel­nök is, a Társaság tiszteletbeli tagja, aki ez alkalommal tartotta meg székfoglalóját. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy mint író, nem szolgált rá erre a kitüntetésre, legfeljebb, mint az irodalom élvezője és érdeklődője érdemelte ki a tiszteleti tagságot. Visszapillantást vetve eddigi éle­tére, elmondotta, hogy már mint gyermek is, — igen szerette a könyveket és rendkívül sokat ol- vásott. — A könyvek szeretetét édesanyjától örökölte. Közéleti szereplésének alapja az olvasás volt. Ezzel kapcsolatban kijelen­tette, hogy érvényesülését a de­mokráciának és a sok* olvasás­nak köszönheti. Foglalkozott ezután Nagy Fe­renc miniszterelnök az analfabé­tizmus kérdésével, hangsúlyozva hogy a régi felfogással ellentét­ben, amikor egy nemzet művelt­ségét az analfabéták száma sze­rint határozták meg, — a jövő műveltségének fokmérője az lesz. hogy aiz olvasnitudók milyen mértékben használják fel cs él­nek olvasottságukkal Az igazi műveltség alapja nem az iskolá­zottság, hanem az olvasottság. Számtalanszor találkoztunk az életben iskolázott—műveletlen cs iskolázatlan—művelt emberekkel. A demokratikus társadalomnak nagyon sok művelt emberre van szüksége, éppen ezért ki Ki az a nagy színésznő, aki a Mindenki muzsikája című film főszereplésével felejt­hetetlenné teszi ezt a filmet? Kőtelező biztosítás a szőlő munkavállalókra A pécsi hegyközség elnöksége felhívja a pécsi szőlősgazdák és pécsi szőlőmuakavállalók figyel­mét a 3.050/M. E. sz. kormány- rendeletre, amely a ga'zd. mun­kavállalóik kötelező biztosítását f, évi április hó l-vel újból ha­tályba léptette. — Biztosításra kötelezett különbség nélkül minden szőlővállaló feltéve, hogy 1 lat. holdnál nagyobb területű földbirtoka nincsen. A szőlőmunka vállalók biztosítási igazolvány nélkül f. évi április hó 1-e után szőlőmunkát nem vállalhatnak. Az Ol pécsi kerü­leti pénztára felhívja a biztosí­tásra kötelezett szőlőmunkaválla­lókat, hogy a biztosítási igazolvá­nyuk cs bélyeglapjuk kiállításá­hoz szükséges hely hatósági bi­zonyítvány a városháza II. era., 69. sz. irodában szerezhető he. A helyhatósági bizonyítvánnyal n biztosítás igazolás átvétele vé­gett az, OTI kerületi pénztárá­nál (Munkácsy M.-u. 19. sz., II. em. 33) hétköznapon 8—14 óra között jelentkezzenek születési anyakönyvi kivonat vagy polgá­ri személylappal. A biztosítási bélyeg « posta­hivatalnál «/erezhető meg. A bélyeglerovás a munkáltató kö­telessége, aki a .bélyegek él tekét a munkavállaló béréből nein 'unhatja le. Öt lépés Kairo felé Megalakult az állami tankönyvkiadó Budapestről jelenti a MOT: OrtuUy Gyu'a kultuszminisz­ter letárgyalta a tankönyvkiadás­sal kapcsolatos kérdéseket. En­nek eredményeképpen megalakult az állami tankönyvkiadó. A most használatban lévő • tankönyveket fokozatosan kivonják a forga- lomból cs helyettük demokra* tikus szellemű, olcsó tankönyve­ket Edinák ki. Ot lépés Kairo felé kell bővíteni az olvasók tábo­rát. fkszéde további részében az írók helyzetének ismertetésére tért át, majd a szellemi élet te­rén betöltött szerepük különle­ges jelentőségére mutatott rá. — Beszélt Kv. írók multbani mos­toha életkörülményeiről, ' majd, vázolva a jeien helyzetet, bizto­sította a magyar írókat, hogy minden erejével segíti őket. Befejezésül kérte a Pécs-bara- nyai Írókat, terjesszék a kultú­rát s legyenek fáklyahordozói a demokratikus szellemiségnek Nagy Ferenc mjPszberelnok nagyjelentőségű székfoglalója után Várady Gyöngyi és Falu- helyi Veronika előadóművésznők helyi költők: Bárdosi Németh Já­nos, Kopányi György, Csuka Zoltán, András Endre, Lovász Pál és Csorba Győző egy-egy költeményét adták elő. Az ülés Keserű János alispán zárószavaival ért véget, — aki bejelentette egyszersmind, hogy Nagy Ferenc min híz terel nők a Sorsunk irodalmi folyóirat meg­jelenésének biztosítására öltezer forintot adományozott a Batsá­nyi Társaságnak. RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS HARTAN Rákosi elvtárs vasárnap meg­látogatta a Szlovákiából áttele­pült magyarokat. Első útja Hat- tára vezetett, végigjárta az új otthonukba költözött magyarokat cs közölte, hogy a magyar kor­mány megfelelő földet juttata az áttelepült gazdáknak és minden ben segítségükre iesiz. Könyvtárat minden üzembe! A felszabadulás meghozta a kultúra szabadságát és meg­teremtette a szabadság kultú­ráját. Megnyílt a dolgozok előtt a tanulás, a művelődés lehető­sége. A tanulásnak és a műve­lődésnek azonban legfontosabb eszköze a könyv. A falvak számára már gon­doskodtak népkönyvtárakról, váodorkönyv tárakról, amelyek­nek beszerzése folyamatban van, de a varos dolgozóinak csak a nyilvános könyvtárak állnak rendelkezésükre, ahol bizony nem mindig kapnak igazi, de­mokratikus szellemű tudomá­nyos és szépirodalmi könyve­ket. Már pedig a siláuy, gics- cscs „irodalomból“ nem kérnek az öntudatos munkások. Demokratikus szellemű, mű­vészi érzékkel kiválogatott könyvtárra van szükség a vá­rosi dolgozók részére is. Leg­egyszerűbb módja a könyvtár felállításának, ha minden üzem maga állít fel egy könyvtárat, így ugyanis biztosan olyan könyvek kerülnek a dolgozó kezébe, amilyent ő maga sze­ret és ami őt érdekli. • ^z. “zeiní könyvtárak meg­valósítása a dolgozók fontos u* J ele n tőség telje« feladata. Ez biztosítja egyedül, hogy a műn- kás az őt megillető színvona­lon szórakozzék, képezhesse magst és nyerhessen igazi mű­veltséget. A műveltség pedig segítségükre lesz az élet min­den terén, mert a képzett tm- ber jobban el tudja végezni feladatait. Képzett, művelt munkások építik az igazi de­mokráciát, a jobb jövendőt E.őre az üzemi könyvtárak megvalósításáért! SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZIVESKE0IÉK TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOTI

Next

/
Thumbnails
Contents