Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-20 / 89. szám
1947 ÁPRILIS 20 ÜJ DUNANTÜt PARK a jf|L MOZI Telefon- 49-81. ™ ^1 § M eavelőv- d e iO-ti Vasárnaptól—keddig, április 20 tói 22-ig: Csillogó színek, behízelgő dalok, pazai kiállna ragyogó rendezés RIÓI ÉJSZAKA Carmen Miranda, a brasii Josephine Baker első színes filmje Főszerepben : még két világhírű sztár : ALICÜ FAYE és DON AMECWE tagadások hétköznap 3 és 8, vai-árnap 4. 6 és 8 órako> ^csórnop jéi 11-lco.* MATINÉ féfhelyórakkai A Gyosz-nak nem kell fánoncoSthon Az ország Hala'sága ipari kiállítást rendez, a Gyorsz „eltanácsotio” tagjait a f»srfoéfel<6l JÓN! Öt lépés Kairo felé JÖN ! APOLL O ' «I <^0-46 ie it ■ - -* • Var át naptál— vasárnapig április 20 töl 27-19: Világviszonylatban a legnagyobb filmek egyike Gaston Leroux világhírű drámájának uj végig színe káprázatos feldolgozása. Az operahásr fantomja Rejtelmek és izgaln ak drámáin ^szerepeiben világhírű művészek Nelson Eddy, Susanne Foster. Claude Rains Figyelem: Az előadások kezdete hétköznap 6, 8. vasárnap délelőtt *4IX, d. u. 4, 8. 8 árakor kezdődnek URANIA flLMSZEKHÍZ i etetőn: 18-0' Vasárnaptól—szerdáig, április 20—21—22—23 Két és féiörás előadás 16 éven felülieknek! rtmber volt-e vagy szörnyeteg ? űrre a kérdésre ad választ a Metro n erész témájú drámája Ördög az emberben (Dr. Jekyll és Mr Hyde) főszereplők: Spencer Tracy, Ingrid Bergman Lana Turnet f gy férfi tragédiája, aki felmerte (épni a mindenkiben lappangó bűnös vágyak bilincsét A Jekyll-ből Hyde-dá való átva tozások különösen ragyogóan vannak tototrafálva FIGYELEM í Az előadások kezdete hétköznap fél 6 és 8 órakor vasárnap 3, fél 6 és 8 órakoT I elefonon rendelt jegyek kiválté- déln'án külön pénztár Legközelebb : Mindenki muzsikája ÖN Är a b JÖN a,szakák Megnyitja kapuit a Munkás Líceum Április 21-én délután 6 órakor nyílik a Munkás Líceum első páiv huzamos évfolyama. A megnyitó ünnepséget aiz Erzsébet Tudomány Egyetem aulájában tartja a Munkás Kultúrszöveteég. Az ünnepélyen a magyar kormány képviselőjeként jelenik meg dr. Boros István főispán. Tolnai József polgármester nyitja meg a Munkás Liceumo* "din ít rendeltetésének. Az ünnepség, n résztvesznek rajtuk kivüí: dr. Kertész Endre vármegyei főispán és Keserű János alispán, dr. Krisztics Sándor az egyetemi rektor magnificusa a Nemzeti Bizottság és a Munkáspártok vezetői. A megnyitóra a Munkás Líceum hallgatói szeretettel várják a város kÖEÖnségét. SZTIPICS uj tánciskolája április; 29 én, kedden kezdődik a NŐEGYLETBEN SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN szíveskedjék TÁRCSÁZNI A 29-49 TELEFONSZAMOT' Legújabb... Párisból jelenti "az MTI: A francia rádió jelenti teherán- ból, hogy jólértesült körök szerint Irán 550 millió dollár jóvátételt követel Németországtól a szükségszerű szövetséges megszállás folytán elszenvedett károk megtérítésére Varsóból jelentik: A berlini amerikai megszálló hatóságok titkos irattárat találtak Az ott talált okmányokból megállapítják, hogy Hitler uralomra- jutása, 1933 óta 34.000 titkos ügynök működött a nácizmus szolgálatában a világ különböző államaiban. KOBOLD-MOZI MECSE&SEAB OLCB Vasárnap, április 20-án a köny és mosoly felejthetetlen filmje Parancsolj a csillagoknak Főszereplő Charles Boyer, Olivo De Havi! and és Paul'ette Goddard HIBA O Ö K Előadások asá> i p d Jután VJ,* y27 és >• 9 • rak or. 1 el.-eL ietfyze>*>-48 tple*r*n i Követkéz nu-oruou NAGY HARC Az ország dolgozó fiatalja; lázasan készülnek vásárukra, mely a> háború utáni első békebeli vásárnak ígérkezik. A pesti ifjúmunkások már napok óta az Adatkertet rendezik, a pavillonokal: állítják fel, holott a vásár csak 30-án kezdődik. De -udiak hogy ■/. a vásár nemcsak a magyar ar nagy seregszemléje lesz, anem a magyar jövő megmentésére irányuló hatalmas akció is. A vásár jövedelmét ugyanis a Tan one és [fjúmunkásoUhon Építő Mozgalom céljaira fordítják, 130 tanoncotthont építenek az országban, hogy árva és otthontalan műnkásifjak meleg otthont., nevelést és tanulási lehetőséget kapjanak. Ez az a kérdés, mely ma az ország egyik legfontosabb kérdése. A jövendő dolgozók nem nőhetnek fel az utcán, a várótermekben, a nyomortanyákon, hanem békés, nyugodt környezet, ben, tisztaságban, gondos nevelésben önérzetes, öntudatos emberekké kell fejlödniök. Ezt a célt szolgálja a TIÉM ipari és kereskedelmi vásárja. A legnagyobb üzemek, vállalatok meg- értetté1 , probléma döntő jelen tőség# ’s bejelentették részvételüket a vásáron. De dolgoznak maguk az ifjúmunkások is, hogy a vásár minél szebben, jobban sikerüljön — és minél több jusson így a tanoncotthonok építésére. Az üzemek szívesen q/dnah... A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség pécsi szervezete néhány héttel ezelőtt kapta az értesítést. Azóta a fiúk és lányok, diákok, tanoncok. katonák és parasztinak járják a pécsi és pécs- kömyéki üzemeket. Kérik a vállalatokat, hogy járuljanak hozzá a kiállítás sikeréhez adományukkal. Eddig a következő adományokat gyűjtötték össze: Zsolnay- gyár: porcellánszobrok, dísztárgyak, kávéskészletek kb 1000 formt értékben; Turul kesztyűgyár: 5 pár bőrkesztyű, Klein cipőüzem: 3 pár luxuscipő; Munkásszövetl»e- ; zet: 3 pár cipő és 1 sorozat kefe; Németbólyi Likőrgyár: 5 liter ':kőr és 5 liter rum; Sopianae gépgyár: egy mezőgazdasági qép; ezenkívül- átvettek bizományi eladás céljából a Munkásszövetke- zettöi több sorozat kefét és több pár cipőt, a németbólyi Keszler sajt- és vajgyártól 2 mázsa sajtot és 1 mázsa vajat. Sopianae gépgyártól 10 darab mezőgazdasági gépet. A sikeres úton azonban nem állnak meg a MaDISz-ifjak, hanem a még rendelkezésre álló pár nap alatt további üzemeket is felkeresnek. örömmel mesélik, hogy a legtöbb helyen szeretettel és megértéssel fogadják őket. Percek alatt összeül az üzemi Bizottság az igazgatóval és már mondják is, hogy mit és mennyit fog az üzem felajánlani az ifjúmunkások mozgalma javára. Azonban nemcsak ilyen üzemek vannak. De a Gyosz „figyelmeztet” Az egyik pécskörnyéki üzemben is ismertették a fiúk és leányok a TIÉM céljait, a vásár fontosságát és jelentőségét. Az Igazgató Ur meghallgatta őket, majd rövid siránkozás után levelet húzott elő. A levelet a GyOSz — a Gyáriparosok Országos Szövetségének — vezetősége küldte szét tagjai között. Az Igazgató Ui részleteket olvasott fel, mely szerint a GyOSz felhívta tagjai figyelmét, hogv a tanoncotthonok építése az állam feladata és a gyáriparosok nem „kötelezhetnek", hogy kevés hasznukból erre fordítsanak valamit. Természetes, hogy. senki nem akarta kötelezni a gyárosokat, mindenhová kérő szóval fordultat az ifjak. De csak a bolond nem érti, mit takarnak az ilyen „gondos figyelmeztetések". És az ifjak most azt kérdezik a GyOSz- tól: mi az állam? És a felelet rá; az állam a nép maga! Úgy látszik, a GyOSz tagjai, az Igazgató és Gyáros Urak, nem érzik magukat az államhoz tartozóknak I Legalább is akkor nem, amidőn a jövő munkásai érdekében hozandó áldozatról van szó. Mert akkor, amikor az állam kölcsönt juttatott a nagyiparnak, nagyon is idetartoztak. De mit szóltak volna, ha azt a kölcsönt az állam tanoncotthonok építésére fordította volna? Szerencsére, a GyOSz körlevele nem igen talált tagjainál visszhangra, mert a naponta érkező jelentések szerint a vállalkozóknak, gyárosoknak többsége megértéssel fordul a tanoacok ügye felé. De ez az ügy nemcsak a tanon- coké, hanem az egész országé. A jövő nemzedéken, a jövő dolgozókon, az ő egészségükön, képzettségükön, tudásukon, munka- készségükön áll vagy bukik a magyar nemzet. 130 tanoncotthonért megindult I az ifjúság szorgos munkája, — támogassuk és segítsük vállalt feladatának elvégzésében! I Még akkor is, ha a GyOSz urai i nem helyeslik I ’ SZ. E. Amit a rézgálic monopóliumról tudni kell A felszabadulás után a földreform során minduntalan merülték fel panaszok, főleg a szőlősgazdák részéről, hogy aránytalanul magas! a rézgiálic ára. Abban az időben' még cserevilágot éltünk a pengő- infláció miatt és bizony előfordult, hogy 1 kg rézgálicért 5—8 liter bort is elkért a kereskedő. Igaz, hogy akkor a gyártás még nem indult meg, úgyhogy a réz- gálic eladás legnagyobbrészt meglévő készletek piacra hozásából állt, kis része pedig romániai, többnyire csempészbehozatalból, de akkor is érthetetlen volt ennek a közszükségleti növényvédekező szernek megfizethetetlen ára. Az újjáépítés során a forintstabilizáció óta lényegesen megváltozott ez a helyzet, mert ma már a gyárak a békebeli árparitásnak megfelelően cca 2 lit. bor áráért tudják forgalombahozni a rézgálicot. A jelenlegi rézgálic ára felette van a gyári árnak, mert minden kg rézgálicot még külön 90 fillér, u. n. termelési járulék terhel. Ez azonban kormányzati intézkedés volt, mert ezzel a 90 fillér kg-kénti rézgálic termelési járulékkal a műtrágya árakat lehetett lényegesen mérsékelni. A háború előtt, békében, általában 50 kg búza ara felett meg 1 q műtrágyának (szuperfoszfát) elenleg pedig csak a gyári előállítási ár négyszereséért, tehát cca. 2 q búzáért lehet kapni 1 q műtrágyát, (szuperfoszfátot.) A modern szántóföldi termelés feltétlenül megkívánja a minél kiterjedtebb és alaposabb műtrágyázást, ennek azonban előfeltétele, hogy a műtrágya ára beleférjen a mező-, gazdasági termény árába. A jelenlegi helyzetben a műtrágya termelési költségeket és így a műtrágya árát csökkenteni nem lehet, mert műtrágya nyersanyag tekintetében behozatalra szorulunk, éppen ezért szükséges, hogy egy másik, mezőgazdaságiban általánosan elterjedt tömegcikket amivel a műtrágya árát lényegesen mérsékelni lehet. Bár jelenleg a műtrágya árával a békebeli nívót nem értük el, ezért volt szükséges, hogy a rézgálicot még szorosabb állami ellenőrzés alá vegyék. Utóbb a Gazdasági Főtanács foglalkozott a rézgálic monono- liummal és elvben hozzájárult ahhoz, hogy a rgzgálic éppen olyan állami monopólium legyen, mint pl. a szesz. A rézgálicmonopoliumot több- olda’ról lehet vizsgálat tárgyává tenni. Nézzük meg ezt a kérdést közelebbről. Mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy nincs szó arról, hogy a rézgálicgyártó gyárakat és üzemeket államosítsák, csupán a rézgálic forgalomba- hozatalát kötik külön engedélyhez. Ez annyit jelent, hogy a rézgálic előállításával foglalkozó érdekeltségek ilyen külön engedély alapján továbbra is gyárthatnak és minden valószínűség szerint gyártanak is rézgálicot, azonban for- galombahozatalát már az állam végzi, tehát a gyár a továbbiakban a rézgálic gyártását a rézgálic monopólium keretében bérmunka fejében látja el, a rézgálicgyár- tásból származó igen tekintélyes nyereség pedig az államkincstárt fogja illetni. Felvetődik itt a kérdés, hogy valóban olyan nagy haszonnal járt-e a rézgálicgyártás. Az országnak évente ezer vagon réz- gálicra van szüksége, az ehhez szükséges réznyersanyag, cca 270 vagon, amelynek értéke a jelenlegi rézárak mellett 13.5 millió forint. A rézgálicgyártáshoz szükséqes mellékanyagok, pl. kénsav, stb., valamint a gyári rezsi és 12% haszon, továbbá munkabér, kitesz 6.5 millió forintot, a kettő együtt kereken 20 millió forint, tehát ezer vagon rézgálic legyártása ab gyár, 20 millió forintot jelent. Ezzé, szemben ezer vagon rézgálicnak eladási ára, ha a rézgálic kg-ként 3 forintban állapittatik meg, 30 millió forint. Lényegileg tehát kereken 10 millió forint különbözet mutatkozik a rézgálic gyári és eladási ára között, ami eddig természetesen a gyárakat, ill, a naov- tökéseket gazdagította Ezek szerint tehát feltétlenű várható, hogy a jövőben a rézgálic ára olcsóbb lesz, ezáltal a parasztságot és főleg az új birtokosokat lehet majd olcsóbb rézgáliccal ellátni, emellett a rézgálic-monopólium az államnak is tekintélyes bevételt fog biztosítani, amely- lyel az állami kiadásokat lehet majd csökkenteni, ez azután végső fokon kihat az adóra is, mert amennyiben az államháztartás egyensúlya biztosítva lesz, feltétlenül csökkeni fognak az adóterhek is. Meg kell még azt is említeni, hogy a rézgálic-monopoliumot .indokolttá teszi még az is, hogy a rézgálicgyártás minden fázisa legnagyobbrészt állami üzemben történik, csupán az a folyamat, amikor a rezet kénsavval vegyítik, történ! * olyan üzemekében, amelyek eddig magánkézben voltak. Tehát indokolatlan egy olyan termelési ágat a népi demokráciában magánkéz szabad spekulációjára ,bízni, amelyhez minden nyersanyagot az állami üzem'' adott. dr. Antal Pál