Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-13 / 83. szám
IWtá} pMleiÁtfai tQytsulieUU! Ma ieíjes heti rádiómelléklet A MA GYÁR KOMMUN ISTA PÁRT 0 É lí-0 UN ÁNT U L 1 L A P .3 A IV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 ÁPRILIS 13. VÁSÁRNÁL Szabad Föld — Tavaszi Vasárnapok Húsvéti számunkban már részletesen Ismertettük a Szabad Földnek, a Magyar Kommunista Párt iöldmüves hetilapjának Tavaszi Vasárnapok mozgalmát. Ezzel a mozgalommal a Szabad Föld a tavaszi vasárnapokat a falu népe számára a derű, a jókedv, az öröm, a sport, kirándulások, ünnepségek és mulatságok napjaivá akarja szentelni. A hatnapi kemény munka után a hetedik napot a veröfényes tavasz, a természet újjászületéséinek ünnepévé teszi. A Tavaszi Vasárnapok programja a gyermeknek, az ifjúnak, a felnőttnek egyaránt örömet és meglepetést jelent. A gyermekek számára bábszfn- házeiöadásokat rendez, megismertetik őket más tájak gyermekjátékaival, verseivel, dalaival. A dalokat, a verseket, a gyermekjátékokat mind a magyar népi hagyományokból meríti. Általában a mozgalom egyik főcélja a népi hagyományok ápolása. Ezért nép- dalversenyeket is rendez, népi játékokat és táncokat mutat be. Az ifjak számára nagy versenyzési lehetőségek nyílnak a sport minden ágában. Ehhez sportfelszerelésre, sportpályára nincs szükség. Azt használhatnak, ami van. Lesz futball, röplabda-, kézilabdaverseny, ugrás, futás, kerékpározás, verseny. Az idősebbek számára kugli versenyt, ezenkívül sakk- versemyt is rendez a Szabad Föld. Népünnepélyek, majálisok, ju- niálisok. kirándulások csábítják a szabadba a föld népét. Vidám színjátékokat mutatnak be. Erre már meghirdették az országos pályázatot. De ezenkívül is úgy állították össze a programokat, hogy az derűt, jókedvet vigyen. Lesz táncmulatság, faluszépe választás, zsákhafutás, kacsavadászat, kötélhúzás. póznamászás, stb. A népművészet, iparművészet termékeit kiállítják és megrendezik a falusi feltalálók seregszemléiét, hogy a falusi tehetségek ne Kallódjanak el. Magyar néprajzi értékeink megmentésére országos néprajzi gyűjtőmunka indul. Ezért arra kéri a Szabad Föld a falusi értelmiséget, hogy vegyen részt a gyermekversek, kiolvasók, közmondások, szólásmondások, népdalok, népmesék, népballadák, népszokások összeírására irányuló mozgalomban. A sport- és kultúrversenyek résztvevői először falvak közti versenyekben mérik össze erejüket, majd a járási és megyei szék-| helyen döntik el az elsőséget. A| megyei versenyek győztesei Szt. István napján Budapesten mérkőznek egymással. A Szabad Föld Téli Esték mozgalma már bebizonyította, hogy a magyar parasztságban nagy tudásszomj és tehetség rejtőzik. A Tavaszi Vasárnapok méginkább ki akarják ezt a tehetséget fejleszteni és a tudásszomjat kielégíteni. Ki akarják vinni a legényeket a korcsmából a napfényre és ehhez kérik a falusi asszonyok segítségét. A mozgalom célja nem párt- ügy, hanem a dolgozó nép ügye. Programja népi és nemzeti program. Szórakozás közben előreviszi a népi kultúrát. Mezőgazda- sági szakelőadásaival a földműveseket új termelési módszerekre ésl lehetőségekre oktatja. Ezáltal nemcsak az ő tudásukat, hanem az ország termelésének növekedését, az ország gazdagodását, tehát a lakosság életszínvonalának emelését érjük el Az ország újjáépítésében a parasztság óriási áldozatok vállalásával mutatotx példát. Ezt az áldozatvállalást í.ell meghálálnunk. A Magyar ij* mmunista Párt hároméves ter -is a parasztság jobb sorsát, virágzó mezőgazdaságot, § jómódú paTaszisigot akar elérni. 1 A Szabad Föld is ezért a rél-| ért dolgozta ki programját. AJ program megvalósításához hív min-l den pártot, egyesületet és demo-S kratikus közösséget. Külön hívja fel a falusi értelmiséget, amely már a Téli Estéken is segítségére volt nemzetépítő munkájában. A Tavaszi Vasárnapok programja előreviszi a falvak dolgozóit a megelégedettség felé. Ez a megelégedettség pedig a demokrácia megerősödését szolgálja. Szerdán ítélkeznek az összeesküvők felett \* összeesküvők, szombati tár. Syalását jóval 10 óra után nyílott* meg Jankó tanácselnök. — |'e!s»ólította Dálnoki Veress Lajos*« amennyiben élni kíván az utolsó szó.jogába!, adja elő még VJH szükségesnek tart. Dálnoki ' érúss Liajos anzal kezdte felszólalását, hogy kijelentette, nem fT7' magát bűnösnek. — Szavait az/al fejezte be hogy ügyét az *hsz**1ut igazság mérlegére téve, é.re' Könnyű lesz a biróság- p felmentő ítéletet hozni. . V?®n_tTn'klóssy látván rövid fel- s/.ójalásában kijelentette, férfias otelességének érzi, hogy mind- , ™iatt a cselekedetek miatt, melyekkel a magyar nép érde- „ ' , fn vőtett, őszinte bűnbáttti ^reíeen ős a magyar nép- fol bocsánatot kérjen Nándor két perces be- vedében különösen a «rádirat- n-A.*”” részével kapcsolatban nr^*lt védekezni amelyben őt ‘Beregki-Berger és László-Laus- chek jobboldali érzelmekkel átfűtött tanítványának nevezik. Szentmiklóssy Domonkos előbb külföldi kapcsolatait világította meg az utolsó szó jogán és vázolta o Hetes Bizottságban végzett külpolitikai munkásságát. — Kijelentette, fájlalja, hogy bármilyen tevékenysége ártott a külföld előtt a magyarságnak. Kiss Károly az utolsó szó jogán azt hangoztatta, hogy jó szándék vezette. Berkó István egy mondatban reflektált András Sándornak, az utolsó szó jogán elmondott sza. vaina. A többi vádlott nem élt az utolsó szó jogával. Jankó tanácselnök kihirdette a bíróság végzését, amely szerint a- Mytató'ngos tárgyalást április 16-án. szerdán reggel 9 órak,or kezdik meg, amikor már Ítélethirdetésre is sor kerül. A szovjetunió nem egyezik bele Németország feldarabolásába Molotov a külügyminiszterek pénteki ütésén nagy beszédben ismer- ette a német nyugati határokkal kapcsolatos szovjet álláspontot A moszkvai külügyminiszteri tanács péntek délutáni ülésén Molotov szovjet külügyminiszter nagy beszédben vázolta a német nyugati határokkal kapcsolatos szovjet álláspontot. Bejelentette., nem támogathatja a Saarvidékre vonatkozó francia elgondolást, amely „gazdasági egységet“ teremtene Franciaország és a Saar- vidék között. Molotov ellenezte a Rajna és a Ruhrvidék elszakítását Németországtól. Megállapította, ez a lépés végül is Németország felszámolásához vezetne, ehhez pedig a Szovjetunió semmilyen körülmények között nem járulhat hozzá. Véleménye szerint ilyen lépések szélsőséges akciók számára szolgáltatnának alapot és a bosszúra vezérelnék a német népet. Molotov emlékeztetett Sztálin egyik kijelentésére, amely szerint a Szovjetunió nem egyezhetik bele Németország feldarabolásába. A Ruhrvidékre vonatkozólag a szovjet külügyminiszter a négyhatalmi ellenőrzés Azonnali bevezetését indítványozta, majd éle. sen támadta a két , angolszász gazdasági egyesítést. Rámutatott arra, hogy ez a fúzió gazdaságilag és politikailag egyaránt kettéosztja Németországot Gyakorlatilag ez a kettéosztás már akkor megtörtént, amikor az egyesítést Franciaország és a Szovjetunió nélkül hajtották végre. A külügyminiszterek helyettesei pénteken arról tárgyaltak, adjanak-e Németországnak lehetőséget arra, hogy az értekezleten nézeteit előadhassa. A szovjetjavaslat világosan kijelenti, hogy a békeértekezlelet a központi német kormány megalakítása után hívják egybe, szovjetvélemény szerint tehát ennek a kormánynak lehetőséget kell adni arra, hogy a békeszerződés kérdésében nyilatkozzék. Visinszkij a szovjetjavaslat indokolása során kijelentette, hogy egyedül ez a módszer felel meg a demokratikus alapelveknek. A brit küldöttség képviselője csatlakozott ahhoz az állásponthoz, hogy a b'ékeszerződést központi német kormánynak kell aláírnia, az amerikai és francia delegátusok ellen- véleménye miatt azonban nem hoztak végleges döntést. A magyar demokrácia legbiztosabb alappillére a munkásegység Rákosi Szakasits áüamtriniszterek rádióbeszélgetése az aktuális belpolitikai kérdésekről Tegnap este M8 órakor Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminiszterek rádióbeszéflgetést folytattak. Ennek a rádióbeszélgetésnek legnagyobb jelentősége: rámutat arra, hogy a magyar köztársaság pillére a munkáspártok együttműködése, a munkásegység a demokrácia biztonságának és fejlődésének záloga. A MKP és a SzDP nemcsak két munkáspárt, hanem testvérpártok is, amelyek együtthaladnak az összes magyar dolgozók békéjének és jobb jövőjének elérésében. — Arra a kérdésre, milyennek látják hazánk politikai helyzetét? Rákosi elvtárs a következőkben válaszolt: Egy hónappal ezelőtt hosszú és az országra rendkívül káros politikai válság jutott legalább is ideiglenesen nyugvópontra azzal, hogy a Baloldali Blokk és a Kisgazdapárt megegyeztek Ez lehetőséget ad arra, hogy betartása esetén a koalícióban tömörült pártok közösen vezessék az ország ügyeit. Alapfeltétele ennek, hogy a megegyezést minden aláírója, elsősorban a Kisgazdapárt, pontosan tartsa be. Annál is inkább, m€rt a régi úri rend hívei semmi körülmények közölt nem nyugszanak bele, hogy ak ár megegyezéssel, akár anélkül, a demokrácia egészséges, erőteljes fejődésnek induljon. A maguk részéről mindent meg fognak tenni, hogy a békés nyugalmat újabb politikai zavarok felidézésével megzavarják. A megegyezés ellenére, a Kisgazdapárton belül még mindig akadnak, akik azt a szándékot segítik és bátorítják, amely meg akarja akadályozni hazánk demokratikus felvirágzását. Szakasits elvtárs: A széles dolgozó tömegek szeretnék belpolitikai helyzetünket megnyugtatónak látni. De nem azon múlik, hogy mit akarunk, hanem hogy mit mutatnak a tények. A magyar demokrácia még nem szilárdult meg. Nem ringatjuk magunkat illúziókba. A megegyezés óta nem sok idő telt el, végleges véleményt nem mondhatunk, de egyenlőre néni’ sok okunk van arra, hogy teljesen nyugalommal nézzünk a jövő elé. A dolgozó tömegeknek teljes éberségben kell élni és a készenlét állapotában kell maradniok. — Mi a véleményük az összeesküvésről? Rákosi elvtárs: A tárgyalások bebizonyították, hogy valóban komoly és nagyszabású kísérletről volt szó. Ha demokratikus rendőrségünk nem lett volna feladata magaslatán és nem göngyölítette volna fel idejekorán az összeesküvőket, súlyos csapást tudtak volna a fiatal magyar demokráciára mérni. Az összeesküvők legádázabban a földreformot gyűlölték és az összeesküvés elsősorban a parasztságot sújtotta volna. Vissza akarták venni az újgazdáktól a földet, vissza akarták hozni a hárommillió koldus Magyarországát. Az ipart munkásságot a Horthy- nál hasonlithatatlanabbul súlyosabb rabságba taszították volna vissza. Növelte veszélyüket az a befolyás, amit a Kisgazdapártra gyakoroltak. A tárgyalás tisztázta Kovács Béla, a Kisgazdapárt volt főtitkárának a szerepét. Kiderült, hogy az összeesküvők céljaiknak igen jelentékeny részét Kovács Bélán keresztül tudták elérni. Reméljük, hogy a bíróság most már gyors ütemben letárgyalja a többi összeesküvő ügyét Is, annál is inkább, mert az első tárgyalás elhúzódása csökkentette azt az éberséget, amelyre a dolgozó tömegeknek ennél a kérdésnél szükségük van. Szakasits elvtárs: Ország- világ meggyőződhetett arról, az összeesküvés nem lázálom szüleménye. A napnál is világosabban kiderült, hogy az összeesküvés komoly veszélyt jelenthetett volna a magyar demokrácia számára, ha nem sikerült volna leleplezni és felgöngyölíteni. Ezt a veszélyt sajnos, teljesen csak a két munkáspárt tagjai értették meg. A hároméves terv — Milyen a dolgozó tömeg helyzete? ciánk. Nem kapták meg, ami megilleti őket. Rákosi elvtárs: A dolgozó ipari munkások, parasztok és értelmiségiek határtalan önfeláldozásról tettek tanúbizonyságot az elmúlt két esztendőben. , ,, , „ , , Meg kell mondanunk Ez tette lehetővé, hogy a leg- hogy lényegesen jobb a helvzet, .súlyosabb nehézségek felett is mint a múlt esztendő hasonló úrrá tudott lenni fiatal demokrá- időszakában. A munkabérek és fizetések színvonala alacsony. Súlyos gondokkal küzdenek a falu és város dolgozói egyaránt. azonban
