Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-06 / 78. szám
SH DÜNANTÜl taxa« F is«r ApsauB # iy»!Biwí^T!M.\gaaeaKww»Műa»:rit'?i!g<;.y WMMwaw zr a '•sw»Ä>«3»ai > «oNONRimiHtn Ä FÄT TT FELTÁMAD AS A »------■ 9& t w®* wK» A* **lta vÄwstJI *r$*wJI »«Sw vM* *A* difi «ILi nJ!c »Mm Mb# rma Am c'' * ipj^wpwaw^wffiwa^^ ti^ssrvaw.^hy.V' Alantas mezőgazdaság! szerszámból — ember A magyhr parasztság ú$ja a lotdesumk IftMasziímátéí az arak földjének felosztásáig Jól emlékszem még a felszaba- j’tásó'k alkalmával • is. A főjegyzői lett a. p&msztségból tevődik' ösz- duiás előtti falvak életére. Olyan J úrnak joga volt a titkos váíasr-j s*e- a FÉKOSz vezetőség«. volt mindig, mint most, nagypénteken' szokott lénnj: csendes és kihalt. Napi munkájuk elvégzésén kivíil nem törődhettek s világ folyásává.Ír — (Hsak valami rendkívüli esemény, háború,, vagy tási törvény mellett is ellenőrizni, j A felszabadulás után minden kire szavaz a 'paraszt. így aztán faluban megalakult a Nemzeti a választások kimenetele előre; Bizottság, a falu politikai és gaz- megállapítható ''olt. Jaj' voll an-; őneágj életének irányítására, mák, ki érvényesíteni akarta a legelemibb polgári jogot. — Ha hasonlók kavarták fel a falu meg j megtette: ki volt téve a folytoszokott képét. Ilyenkor az emberek izgatottan tárgyalták az eseményeket és ha felcsillantak a cscndőrszuronyok1, .sietve tűntek el a kapualjakban. Tudták, hogV nos üldöztetésnek, míg végül meg kellett válnia földjétől', a falutól. De aerocsak politikát elnyomást gyakoroltok a, magytar parasztságra, hanem tilos nekik politizálni* meri a, gazdaságilag is meg akarták régi rendszerben kemény és1 semmisíteni a kisgazdaságokat, megdönthetetlen íratlan törvény Egymást érték az árverések, mert volt:'a pttharA ne politizál jon 1 törpebirtokosok nem voltuk ßs e. parasztság tudta vezetni a falut még akkor is, ha a főjegyzők nyugatra szöktek. A politikai és gazdasági iskolázottság próbatétele volt «t t» i fahi népe fényesen megállta a próbát. Bebizonyította, hogy nem ;geten övéik a föld. osak a feudális urak értenek és hivatottak a politikai ólat vezetésére, hanem ők, a parasztság is. Életre keltették, foháumaztottAV nemezsak békétlenségeit idéznek elő, hanem az újgazcMkat is megakadályozzák munkájuk elvégzésében. A tel <0. könyvesé« megkezdése is «x UFOSz érdeme. Mo«t már kilété* van orra, hogy ez a kérdés legiövídeiyb időn bglül megoldódik. Ez nemcsak a földreform utol- so knÄt fisait jel anti, hanem nagyobb munkák édvet, nagyobb lendületet ad az ójgazd óknak, kik Naponta «ok «záz kérelem fwt he az UFOSz pécsi vezetőségéihez. Vannak olyanok, akik új lakást szeretnének kapni, mert, amelylien jelsnleg- laknak, össjsedőléssel fény ©get. Vannak olyanok is,' akik házhelyet szeretnének kapni. Ss ezeket a kérvényeket vagy elintézi, vagy illetékes helyre továbbítja az UFOSz pécsi vezetőé ige. Hetenként egyszer A falvakat járják a pécsi TevjwősAgi tagok, hogy most már úgy érzik, hogy vég-le- megrrizrgálj& az újgazdék és főldhözgrartat oltok helyzetét. Safövetkexlk és fonni a «bog*!*' Nagy jelentőséget tulajdonit a I falu népe ma mér a szövetkező- j .nem von« k a falut. f véfnenyképesek' a nagybirtokok. földreform végrebajtásáit nagy i !,,knek te. Fér a régi hangyaszöEngek ndtajc kifejezést a régi! ka! szemben, ihíszsr« támogatás ( mértékben elősegítette s Föld-; 'e‘é*zeté,c munkáját nsro a po- j rendszer urai # éri amen« válasz-1 helyett elnyomták őket. ........................... ................* " ‘ ”"***" *“ íg y olándábeiofi a rabié De külföld felé nem igyekeztek, ütött meg egy hetven éves cselé- igazi arculatukat bemutatni. F.zért det, ki már ott született « kastély orv ’h.i csinálják a Nagyatádi féle föld reformot. Kaptok a parasztok szókból a földekből, melyet a földesurak nem tudtak rendbeli ózni .Tó drágán kaptái a mssz főidet' úgy, bogy rövid idő múlva ismét a földbirtokhoz csatolták. De nemcsak ezt a földet vesztették el, hanem még azt is, amit azelőtt magukénak mondhattak. közelében és miót* csak él. szolgálja » földcsuret. Nem ij kori, nem a ’ szolgálati Idői tisztelte benne, hanem az* tartót hí visriW a mejípöfojiástól. Hogy :»•: öreg, Elérték a feudálisok ezzel céljukat, kiábrándították őket a földreform gondolatából és olcsó munkaerő! teremtettekA törpebirtokosok he'vezetőnél még «okkal rosszabb volt a mezőgazdasági cselédek helyzete — Sok helven nem is embereknek, hanem mezőgazdasági eszközöknek tekintették őket, Munkájukért csak annyit kaptok, amennyi erőt adott a másnapi munkához. Megbecsülés helyett megvetették őket A földesurnak 'joga a m égve résbe/ ••géaren természetes '-olt. A« "téző is azt csinált * cselédséged, amit akart, tetteit nem korlátozta senki. — ’’érszc szó sem lehetett arról, ősz cseléd i felemelt láttát» sírva fakadt. Zokogot1 mert fájt neki, hogy megbacaülés helyett megvetést k*p hosszú szolgálat után. _ , A háború alatt meg fokozódott a parasztság elnyomása, A Jur- csek-fél« beszolgáltatás sok p* rasztnak nyomott kezébe vándor- botot, mert nem tudtak beszol- gáTtatási kötelezettségüknek eleget tenni ' Raranya sok fa,Ivóban a b&sz<|l- gáltatási nehéfzségcken kívül sok bajt okozott a volkebundisták igénylő Bizottság. Voltok híbáfci íémoptása ós segítése de méds elmondbatiuk. honv ló liellemeztc .es így , múltban ked- n' a k tat Ott, földéé.« melési Bizottsággá amely felügyel arra hogy % gazdasági felszerelések hiányában is elvégezzék’ az ú igaz dák és föld Minden rateten k«S! JéíesitewJ szőv#tk«Be*et, hogy a foto gax- d ívigt vérkeringése még egész, ségesebb lendületet nyerjen. alakul í terror uralma 'is. Ez nagy mértékben megnehezítette a nem- volksbundisták munkáját és a falu békéjét teljeson felborította- A magyar hatóságok nem- igen merték n volksbundir.ták ténykedése^ V ■riiitojmi. mert hisz a m*. gyár v ormány .tetté (járőré a Volksbund szervezet megalakuló, sát. Jött * nriln* uralom, közeledett a felszabadulás napja. — fis hiizjuttotottak a mezei munkál Enn eV. a aservnek köszönhető, hogy igénybe vehették az #jgaz- dák * felesleges 1 fogatokat és gl- '-égezátették a mezőgazdasági munkálatokat. & puszin iMú ©lég Az új gazdák és az újonnan földhözjuttatottak legnagyobb érdekvédelmi szedve az UFQSz lett. Ez á szerv rövid idő alatt nagy munkát végzett el ly: újgaz. dík érdekében. Ma- már minden telc,p«s!akta községban v»n UFOSz é* itt Baegy szövetkezetek fie ez a* ér- deŰödés egyáltalán nem Indokolatlan, A mát működé szövetkezetek Ilonkája váHeSía ki- ezt «enarjy- akányú érdeklődésit A fahwaiiediili» xúia létesített szövetkezetek, dHeRtéthen a régi szövetkezetekkel, nean a parasztság kizsákmányolásét», haneton megsegítésére jöttek "létre. A háború következtében lerongyolódott parasztságot «Hitték ölesé ruhával. A felszabadulás után beállott sóhiány idején nagy mennyiségű sót szállítottak a falvakba. A mai szövetkezetek tehát a parasztság érdekeit szolgálják. Nagy feladat hárul a jövőben a szövetkezeti központra. r égzése ha, belekapcsolódjanak « falu gazdasági életének irányffésSlM, Űj és egészfégvtseWb gazdasági életet teremtenek a falvakon a szövetkéz etekkel. Két. év ato« megváltozott a falu képe, megváltozott a falu élete. Nagy és felrBériheietlori vál; toxást jelentett a felszabadul á* úgy a ppUtilkai, mli»t a gwxdaságt életben, fis nxOTicsak változott, hanem változik a jövőben is és ez a változás hozza meg a virágzó mezőgazdaságot, jómódú parasztságot, a falvak gazdasági életének feltámadását Ez a parasztság két évi munkájának megérdemelt jutalma lesz. Cs. .T. sCttlftirlta!^ ?- Szellemi s^ab^dságkére! ranya megyében is több ezer tagot számlál. Az újgazdák és fold. j Üjjáájdtés, 3 évös tervek össze-jlyet nem akarunk és «©m Is tü 'A 'dsazavonuló nyilasok kitesz az elnvomaíás ellen. Aki mégi, '^Vk . «äJm megkockáztatta, az ki volt téve telték.« parasztságot, az éhenipusztuIAe veszélyének, vittek Mindent, ami vib'C+ő volt, mert másutt nem igen szerződteti! Nálunk Baranyában csak a Drá- dék Megfcwhahitliin ^olt és mintj va mentén,, de más országrésze iiyef kiközösítette a feudális rend- ke,r mtedeníitt hatalmas arányú és egyéb mezőgazdasági f.-lsze rclés nélkül kapott földet, mert. S föld régi birtokosai \^gy el« WUn .$«.*■ CSS“' ÄS*“ Vctőmagtoiánny»!' is küzdöttekhöz jut tatot tok nagy része fogat ^jsávést per, árvíz közepette etry!rn'lk weg a mai helyzofben. Nem kérdés tarifa izaalftmban « őrssé- * hogy a szahadságjoflok zebb a parasztság helyzete. szrr. Már nem tudom hol hallottam, de nagyon megdöbbentett' ez a kis 'örténet. Az intéző úr ym pus- ',1‘ökiat okozott n fasiszta háború Hajléktalsnué vált, és mindenéből ki f osztottan állott sokszázczer csalid. mlnd©s*ki szolgája — sojéf ura lett Ti yen körülmények között érte i: vyar falvakat a felszabadu- i . A magyar paraszt tudja is értékelni ezt annyi szenvedés és ryomnfás után. A demokrácia ♦ovsddel a f?lszabadu3ás után földet oszlott, Vnegvalósította a vvifösziság évszázados «álmát a földreformot. Mr.gaziiht a feudális ícnd'izer hosszú uralma és az orgzág vezetése a munkás ságé, parasztságé és haladó értelmiségé lett. A falviak ma mint husvétkor szoktak lenni. — Mozgalmasak, tele vannak élni- akarással, mert* feltámadt, megszületett a szabadság. És, ha nehézségekkel is kell megküzdenie a falvaknak, mégis más a helyzetük, mint azelőtt. A felszabadulás után megalakultak . ti pananztsik» érdekvédelmi szervei, melyek azonnal hozzá- ’ attak a falvak sérelmeinek orvoslásához. Nemrégiben az UFOSz kezde- méaiyezé.sór.' indult meg egy ca-szágps vetőmag akció, melynek célja az volt, hogy az lQ4ó-ban 'ctelc.pcdett újgaizdák s az aszálytól ’ sújtottak tavaszi vetőmagot kapjanak Nagy fontosságú tevékenység volt ez, mert biztosította, hogy az újgnzdák felszántott föld jóikét bevethessék. Aészántá.si kölcsönt is az UFOSz szorgalmazta. Mint már említettük, a földosztás során az újgarz- dák, nagy részének nem volt él méj! ma sincs igavonó állata. — Ilyen körülmények között egyáltalán nem lett volna lehetséges, hogy a földhözjuttatottak clvémindig olyanok, Hús vét mindkét * tt p \ ó o 'issüsténc e»t» 7 áfoítor a Vasutas otthonban fort!■sima iazz együit».« A FftKOSz első teendője volt a földmunkások helyzetének megváltoztatása. Gyökeresen meg is változtat** a földmunkások helyzetét, mert ma már kollektív szerződésben meghatározott- bérért doigoctpak. Így a földmunkások milliós tömege mentes a kizsákmányolástól és joga van megállapítani munkája bérét érdek védelmi szervén keresztül. A PÉKOSz tábora egyre kérdés torija izgalomban az őrs rá- me^,ósrtása íelé tftW lépékto'kot got: kölnlezzük-c az - IskolAsgyor- cgyesek arr* használják íel, hogy »»ekekei arra, hogy s'alamolylk be- a népet szembeállítsák az egész vett vaUásfelekezet hittanóráit Iá- országópíl.6 kormárfykoaUcióvai, togassék, vagy sem? —• Persze, csak azért, mert ők a koalíció, maga a kérdés egy pillanatig som j sőt az egész magyar demokrácia tartotta vote* Izgalomban a magyar sáncain kívülre őriek. szülök tömegeit, a hívőket ép©ly kevéssé, mint. * nem hívőkéi. De mégis azonban akadtak ’ olyan politikusok és más közvéleményalakító erők, akiknek sikerült néSankt *«m vonja kétségbe az Bgyhife és az egyházak érdgjneit a kuKúrjj ferjesztóse körül.- D© ez a knlbirá a mai napig csak a kinti Izgalmat ielkorhánao tolok a magyar közéletben. KThasználták a tömegek tolvilágosoiatíanságát ' áltságosívk tulajdona maradt. A kultúra terjesztésén ek munkáját már régóta az állam végzi és a demokráciában az áttam maga a a középosztálybeli szülők „B-lista- nép. A magyar nép már elég éréit komplevomál", a falusiak naiv arra, hogy választott képviselői vallásosságát és tiszteletüket a által megállapítsa' mire akarja ta- szószókről elhangzott tg« fránt. nütatiú gyermekeit av iskolában. Kultúrharccal íenyegetöxtek, ezer- géposftett világháború horral- évcs érdemeket emlegettek ép —j orm bizonyítják azt, Hogy még a a vallásszabadságot (!) vették ve- j kis n#|«zerfii*égnek örvendő szám- delmükbe. Hogy mit értenek Kul-] lan és iizikaleckét. is jobbon meiíárharcán, neim tudjuk pontosan IU azt értik rajta, hogy harccal gezhessék munkáóikat. F,zúrí in-j kejj jíjvívnunk népünk számára dítoMa meg az l rOSz a szántási | :ooái. leh,sióséoét lítotüa kölcsönre iránVuló akciót. Ered- ményekétft Baranya és az ország szántóföld területének túlnyomó re özet megmunkálták. Ezzel az UFOSz nemcsak az újgazdáknak tett szolgálatot, hanem az egész országnak is. Ma ipár az UFOSz-t mindenütt bevorvják a fajvak Nemzeti Bi- izottságába is. Ezzel nagy mértékben megrfövekcd-'tt befolyás« » falu Afaténvk irányitásábgn. Az UFOSz távolabbi célja mz újgaz.dák helyzetének megjavítása. Az egész országban, de W- ké-p Baranyában, nyotrwsztóan fnkább növekszik, mert a.pu.raszí-j ltot u volksbunijjsták jelenléte, »ág belátta, hogy eddig is ered j Legtöbb faluban, hol még van- mÚJiyea munkát végzett és amel-| nak voiksbundwták, művelődés jogát, lehetőségét ss szabadságát, akkor álljuk ezt a harcol még újjáépítés közben is. Nem ijedünk meg akkor sem, ha tanulta az ifjúság, mint a hittanórák erkölcsi tanulságait. Tehát nincs minden olyan rendben ar. eddigi hitoktatás körül sem, mint azt egyesek szeretnék feltüntetni. A magyar demokrácia nem vallásellenes. Célja, hogy megváló-. kultúrharc a kultúra eszközeivel j sítsa a gyakorlatban minden val- lolytatott társadalmi harcot jelent, j lás közös alapelvét: „szeresd fele- Egy ilyen harcban nemcsak Marx, i barátodat, mint önmagádat”. Anti Engels, Lenin, Sztálin a légy ve-! ezen az alapelven túl van, azt rá- • rünk, hanem velünk van Daniétól i bízza az r^gvéni hitre és lelldisme- Petőfin, Adyn, József. Attilán, Goi- j retre és gondoskodik is arról, kijön át Stejnbockig minden nagyi,hogy minden vallásfelekezet sz.a művész, aki fölismerte (te kiíejezta j hadon hirdethesse tanait. Ezért tikot« igazságát. Persze, Sulyokék j mogatja a* egyházakat, ezért építi nem erre céloztak Inkábh a szá-1 fel a lerombol! templomokat. Ne zadvógl parlament hírhedt egyház- j féltsék tölün!-^ a vallásszabadságot politikai vitájának réméi festették azok, akik a „Nagypéntek nélkül a falra. „Kultúrharc" címszava j nincs Feltámadás” jelszavával véd- alatt végeláthatatlan, gáncsoskodó,: felen és ártatlan emberek tízezreit az újjáépítési gátoló parlamenti j gyilkolják le, mikor látták, hogy obstrukcióval fenyegetőznek. Ez az ő nagypéntekjükre soha neiH valóban olyan „kuilúrharc", *mo- Vesz leRfcnadáa. H. F.