Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-06 / 78. szám

VOá# pwie&fofíu e$ye*ütfaUk/ ÚJ DIMHNTUL Minden olvasónknak, minden elvtársunknak kellemes hús­véti ünnepeket kívqnnak az ' UJ DUNÁNTÚL szellemi és fizikai dolgozói a Ü Kni AW UN ISTA PÁ R T 1) S 1 .DU NÁ ÍlÉ t i L A P 3 A IV. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM » ♦ Ara 48 fillér PÉCS, 1947 ÁPRILIS 6. VASÁRNAP ÜNNEPI VEZÉRCIKK helyett, a megszokott szólamok és allegóriák helyett ma egész lapun­kat, annak minden oldalát az ün­nepnek szenteljük. A naptár játé­kos kedve az Idén egymás mellé sodorta a magyar történelem leg- nagyobb ünnepét és a keresztény­ségnek a maga magasztos miszti­kumában még szlmbólikus értet- lemben Is legszebb ünnepnapját Egymás mellé kerüli Feltámadás és Felszabadulás. Bs ágy árazzák, hogy nemcsak a naptár sodorta egymás mellé ezt a két ünnepet Egymás mellé rendelte éket egymással rokon jelentősé­gük Is. Mert felszabadulásnak ne­vezi a magyar nép annak a napnak emlékünnepét, amikor évtizedes rákéayszerftctt tetszhalálból Ismét életre támadt. És feltámadásnak nevezi a keresztény világ annak a nagy eseménynek emlékét, amikor a Hit, az evangélisták bizonysága szerint áttörte az anyag bilincséit és az Istenember felszabadult az emberiségnek a kifizetés óta Örök.; íetes átka: a halál magfellebbez-' “eteUensége alól.» A keresztény hitnek és a ma- ffVax népnek ez a két egymás mel­került ünnepe tehát lényegé­ben is kBreláll egymáshoz, ünnepi is púnkban tehát engedtessék meg nekünk, hogy ünnepi vezércikk helyett tényekkel és adatokkal ünnepeljek a felszabadult magyar nép feltámadását. Hisszük, hogy az* Üt. az Igaz­ság és az Élet magasztos feltáma­dásának Is éz a legméltóbb, leg- magyarabb megünneplése. \Szvmdov aliábmnagv: . ü. szabadság®! dolgoz® tömegeknek Jioztuk 1 A Felszabn dalás ünnepén leleplezték a gellérthegyi • 36 méteres Felszabadulási Emlékművet A fővárosban a felszabadulás második évfordulójának megün­neplése alkalmából leplezték le a Gellérthegyen felállított felszaba­dulási emlékművet, amely méltó­képpen örökíti meg a magyar nemzet életében 1945. április 4-én bekövetkezett sorsdöntő fordula­tot. Az emlékmű, «melyet Kisfa­ludy Stróbl Zsigmond tervezett, a Millénhimi Emlékmű mellett a iegnagyobbszabású magyar művé­szi alkotás. A felszabadult dol­gozók 17 hónapon át hóban-íagy- ban és tükkasetó hőségben, inflá­ció nélkülözései és a stabilizáció erőfeszítései közepette éjt nap­pallá tevő lelkesedéssel dolgoztak azért, hogy az emlékmű erre-az ünnepnapra készen álljon. Az em­lékmű magassága 36 méter, két­oldalt szimbólikus szoborcsopor­tozattal. Aiz egyik főalak egy 14 méter magas pálmaágat tartó fia­tal nő, a másik egy szovjet ka­tona, aki a győzelmes zászlót tartja f kezében. Kétoldalt orosz és magyar felinatok hirdetik a felszabadító szovjet hősök emlé­két. Ezalatt az emlékmű alatt zaj­lott le az idei felszabadulási em­lékünnep. Hirdesse- ez a szobor a szabad népek testvériségét Marshali közeledik a szovjet állásponthoz % * Londonból jelentik: .. A külügyminiszterek csütörtöki .ülésen Marshal külügyminiszter előterjesztette a német jóvátétel­re és Németország ipari termelé­sire vonatkozó álláspontját. A jóvátétel ügyében Marshall kompromisszumot indítványozott Az Egyesült Államok hajlandó megfontolás tárgyává tenni a né- nret jóvátételnek részben a folyó emelésből való teljesifcsét, ■ ezt zonban ahhoz a feltételhez köti, ogy hagyjanak üzemben a nagy- ta.mak bizonyos gyártelepeket, anicycket eredetileg jóvátételi célokra jelöltek ki. j- . J?ndoni rádió moszkvai" tu­dósítója megállapítja, hogy a jó- kéréseiben a véíemé.ny- . bsége*- még fennállanak, az meiglenes német kormány és al­kotmány ügyében azonban lelhe- rnutatVozik a megegyezésre, ótarsírni! külügyminiszter csütör- *2*0" .. előterjesztettt javaslatai • J01, közeledést mutatnak a szov­jet állásponthoz. (MTI) Vigyázol! %ári időszámítás var ka>*P;6. mára virradó éjsza- beléoA*?^2 orsz®g területén élet- va»vic a időszámítás, keny;«n6-*6 n.kat e^y órával előre *an'* Felhívjuk olvasóink jafl' -?’ét. arra- bdgy program- fői ji mar n* ünnepek alatf se! u f^nrk el az időszámítás- n cekÖN'cíl;cZvtt változásról. i Ba!ogh Isthrán minSsztereJnök- ségi államtitkár volt az ünnepség első szónoka. "Majd Tildy Zoltán köztársasá­gi elnök a következő beszéddel adta meg nz engedélyt az emlék­mű Leleplezésére: Országunk teljes felszabadulá­sának második évfordulójára ké­szült el a nemzet akaratából ez ja monumentális emlékmű, amely ! a mai Ó3 az utáni következő nemzedékeknek hirdetni fogja né­pünk és nemzetünk el nem múló háláját a hatalmas Szovjetunió és annak1 diésöséges hadserege iránt felszabadítsunk történelmi té­nyéért. Hirdefrjj fogja kegyele­tünket a Vörös Hadsereg hősei iránt, akik. életüket adták hazánk népünk és az emberiség szabad­ságáért. őrök figyelmeztetés lesz ez a magyar nemzet szamára, ,hogv függetlenségét és belső sza­badságát féltve őrizze és soha többé ne kösse sorSá't, össze a szolgaság és elnyomatás sötét ha­talmaival Hirdetni fogja ez^ a szobor a, szabad népek testveri- , ségét és őszinte, igaz barátságun­kat a nagy ..Szovirtuniö népeihez. Ezekkel a gondolatokkal az em­lékmű leleplezésére az engedélyt megadom. (Taps). A köztársasági elnök beszéde után lehullott a lepel a hatalmas emlékműről. Ezután az, ágyúk 21 díszlövést adtak le. • IVogv Ferenc beszéde Ezután Nagy Ferenc miniszter­elnök mondta el. ünnepi beszédét, amelynek elején összehasonlítást tett magyar nép két szabadság- ünnepe, március 15. és április 4. között, ismertette a felszabadulás történetét és megállapította hogy a győzffcs nagyhatalmak politi­kai bölcsességét mutatja, hogy a fasizmus oldalára kényszerült kis országokat is szabaddá tet­ték. , Sohasem szabad elfelejtenünk, kik szabadítottak fel bennünket. A magyar földet szovjet katonák vére öntözte végig, akik halált hoztak a fasizmusra, de barátként jöttek a magyar nép­hez. A Vörös Hadsereg nem bűnöseinket kereste elsősorban, ham*m az elnyomottakat, hogy biztassa őket az országépítésre. A hősiesség, a nagylelkűség és a politikai bölcsesség jelentkezett egyszerre ennek a hadseregnek a magatartásában. Legyőzött és fel. szabadított ország lőttünk egy- időben. Tanuljunk a Vörös Had­sereg hős katonáitól, tanuljuk meg, hogy soha hűtlenek nem lehetünk a nemzeti függetlenségünket visz­szaadó Szovjetunióhoz. /P demokrácia érdekében, “— folytatta Nagy Ferenc, — jogiak van ugyanolyan keményen résen, állni, mint ahogy a régi rendszer tette a maga kisebbségi uralma védelmében. A győzelemért harcolni kell Ezután Szviridov altábornagy &/Szövetséges Ellenőrző Bizottság helyettes vezetője' szólalt fel, üd­vözölte a megjelenteket. — A pzovjet nép, —mondotta többek között — amelyet Sztálin és a Kommunista Párt nevelt, hős­tetteivel és hatalmas győzelmeivel bámulatba ejtette az egész vilá­got. A szovjet nép és kormá­nyra mindig a magyar nép javára kivánt cselekedni és ezért hoztuk ,el a szabadságot a dolgozó tömegek és a dolgozó demokratikus értelmiség számá­ra. De tudjuk azt, hogy’ a magyar nép a demokratikus átalakulás nemes útján haladva a reakció sötét erőinek nagy ellenállására talált, amint azt a leleplezett ösz- szeesküvés is bizonyítja. A ma­gyar népnek azonban nem szabad elfelejtenie, hogy a győzelem nem őriként adódik, hanem harcban kell kivívni. Nekünk szovjet embereknek tá- vötről sem közömbös ez, hogy ki Fogja élvezni a népnek adott sza­badság gyümölcsét. Mi a szabad­ságot a magyar dolgozó népnek hoztuk és kívánjuk, hogy e sza­badság gyümölcseit elsősorban a magyar parasztság, a munkásosz­tály és az értelmiség széles dol­gozó tömegei élvezzék.. "Szviridov altábornagy beszédét a demokráciát építő munkához való jókívánságokkal és jz em­lékműért mondott köszönetté!1 fe­jezte be. Pécs a szovjethősök sírjánál tett fogadalmat a demokrácia mellett ' Tegnap délelőtt 11 órakor ün­nepelte Pécs város közönsége fel- szabadulásának második évforduló­ját a köztemetőben lévő szovjet emékanűvéríéL A tjonyédzenekat a szovjet és magyar himnuszt játszotta, majd Tolnai József polgármester elv­társ a város nevében megkoszo­rúzta az emlékművet. — Megalíztatás, jogfosztás, ül­döztetés után a magyar demokrá­cia súlyos és terhes örökséget ka­pott és eleiettségéhen egyetlen igaz barát állt mellénk, a nagy és dicső szovjet nép mondotta —. Üj életformánk kialakításánál merítsünk erőt az, értünk hősi halál* halt -’szovjet katonák em­lékéből. ' A Nemzeti Bizottság nevében Hotváth János «Ívtárs, h. me­gyei titkár szólalt fel. Foglalkozott a Nemzeti Bizottságok szerepével a felszabadulást követő, időkben. Majd rámutatott arra, hogy orszá­gaink szabadságát elsősorban a Vö­rös Hadseregnek és Sztálin gene- r^lisszimusznak köszönhetjük, de meg kell emlékezrtünk a magyar »hősökről is, akik az életüket ál­dozták az ország szabadságáért, akik resztvettek az ország talpra- állításában és felszabadít ás ábaft. A magyar nép örök hálával gon­dol azokra a hősökre, akik éle­tüket é$. vérűket aejták a ma­gyar földért, azért, hogy a meg­maradt magyar nép nekifoghas­son egy szabad, függellén, de­mokratikus Magyarország felépí­téséhez. A magyar nép az ország ‘újjáépí­/ . ' tését továbbfolytatja és megte­remti a népi demokratikus köz­társaságot, amely a dolgozó ma­gyarok szebb életét teremti meg. Éljen a Szovjetúnió, éljen a szov­jet-magyar barátság, éljen a de­mokratikus, független, népi köz­társaság! ‘ Baranya vármegye koszorúját Keserű János alispán helyezte el és a vármegye közönségének háláját tolmácsolta. — Nyugodjatok békében — mon­dotta —, mert a szabadság esz­méje él és uralkodik az egész ■világon! Dr. Boros István elvtárs, vá­rosi főispán, a MSzMT nevében koszorúzta meg az emlékművet. — Ez az emlékmű £ hála és be­csület kifejezője azok előtt, akik a fasizmus elleni harcban feláldoz­ták értünk fiatal életüket. De szim­bolizálja ez az emlékmű a felsza­badult dolgozók akaratát is, hogy az új irányzatú Magyarország soha vissza ne térjen a múlthoz. A de­mokrácia diadal* nem attól függ, hogy a demokrácia ellenségei egy­más között mit susognak, mennvit epekednek angol és amerikai reak­ciós barátaik után, de attól sem. hogy mennyire gyűlölnek, hanem attól, hogy ml magyar dolgozók és a világ 'dolgozói, köztük az angol és amerikai dolgozók Is, mit akarunk. Mi pedig valamennyien pz átko­zott múlt omlad éjkai felett új éle­tet, demokratikus Magyarországot akarunk! Vadász Mihály főhadnagy a demokratikus honvédség koszorú­jál helyezte' el., — Két évvel ezelőtt felszabadult az ország és megindult az újjéépí-l tés, melynek gyönyörű lendületét az egész világ elismeri. Ezt csak a Szovjetúnió támogatásával ér­hettük el. Köszönetét mondunk a szovjet' bajtársak őszinte segítő- készségéért és ígérjük; hogy min­den erővel a népek közti barát­ságért harcolunk, A mai napot az­zal tehetjük, igazán széppé és em­lékezetessé, ha. a békét hirdetjük. A magyar honvédség mindig a demokrácia harcosa lesz, néppel a népért I \ ' Ezután elhelyezték koszorúikat a 6. hadosztály, a 10. határvadász- zászlóalj, a pécsi rendőrkapitány­ság, a szabad szakszervezetek, a MKP, a Független Kisgazdapárt, a SzDP, a MESzHART és a MNDSz. Az orosz hatóságok részéről Guszarov alezredes mondott rövid beszédet. — Az orosiz nép azéjt vonult 'harcba, hogy megsemmisítse a fasizmust és megvédje a demo­kráciát — mondotta —. Nemcsak itt, de minden városban és minden községiben találunk sírokat, azok­nak a sírjait, akik életűket adták a demokráciáért. A szovjet hősök-- nek csak az a kívánsága, hogy a jövőben biztosítva legyen, amiért harcoltak ebben a háborúban: a demokrácia. Zaharcsenkp őrnagy, várospa. rancsnokhelyettes hangsúlyoztá, hogy ez az dmlékmű a jelképe an­nak, hogy a szovjet katonák meg­haltak az európai civilizációért, demokráciáért., szabadságért.- « \

Next

/
Thumbnails
Contents