Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-27 / 95. szám
ÜJ DUNANTÜIi »947 ÄPBIUS V fúl sok a pedagógus? NEM! Túl kevés! A hároméves terv nemcsak anyagilag tavit a pedagógusok helyzetén, hanem az általános kultárszinvonal emelésével egyre főbb munkalehetőséget is teremt számukra Nem érdektelen ma, az iskolai év lezárulásának küszöbén •és a hároméves terv megvalósulásának előestéjén a nevelői kar, a pedagógusok demokráciához va- ló viszonyának kérdésével foglalkoznunk. A pedagógusok egy- vésze ugyanis még mindig bizonyos idegenkedéssel, sőt sokszor tudatos tartózkodással vegyes ellenszenvvel viseltetik a demokrácia és a demokratikus intézkedések, rendelitek iránt. Ezekben valami ellene, jövője ellen irányuló veszedelmet „sejt“, valami »smmibevevésíélét „érez“ s egy állandóan megújuló ,3“-lista lehetőséget képzel ae ő érdekét is szolgáló intézkedések és rendeletek mögé. Hallottunk olyanokról is,'akik meggyőződéssel vallják, hogy a demokrácia baloldala a pedagógusok, de általában a köztisztvi- elők kétségtelen nehéz anyagi helyzetét azért „tartja fenn“, mert számukra ezt a fajdaiom- mentesebb, lassúbb, de természetesért veszedelmes módszert eszelte ki likvidálásukra. Arra persze ezek a „világosan látók“ pillana. i ig sem gondolnak, hogy a fasiszták által koldussá tett ország pénzügyi helyzete, illetve az állam, amelytől fizetésüket kapják, pillanatnyilag még merede- kebb emelkedésű költségvetést nem bír ©1. Viszont természetes, hogy egy .olyan meredek gazda, sági fellendülés, mint amit a három éve« terv megvalósulása jelent, a költségvetési lehetőségeket minden vonalon, tehát a pedagógusok vonalán is kitágítja. Hallottunk aztán olyanokról is. akik úgy ahogy beleilleszkedtek, próbálnak beleilleszkedni a demokrácia megszabta íii rendbe de valami „minden-mindegy“, le- mondásszerü érzés jcezd kialakulni bennük. Annak leszögezése mellett, hogy a pedagógusok társadalmának nagv tömege egészséges, friss lendülettel igyekszik megtalálni helyét és feladatát a demokráciában, mindjárt elöljáróban meg kel! alapítanunk, hogy az előbbi két elfogás merőben téves. Ennek igazolására tisztáznunk ell mindenekelőtt azt, milyen esz általában a pedagógusok lelyzcte a gazdaságilag is megerősödött demokráciában. Rövidesen ne tagőgtvsbiány les? A népi demokrácia hatalmas erőfeszítéseket kíván tenni abban ,'z irányban, hogy. az egész nép anyagi és szellemi színvonalát a egrövidebb időn belül a béke- bi ire. azután a békebelinek többszörösére emelje. Erre, ennek megvalósítására készült a három éves terv, ahol szára- tdatokbart bontakozik ki az* előttünk álló. hatalmas fejlődés vonala. 1 ta pedig emelni akarjuk népünk színvonalát, nemcsak iparunk újjászervezése, mezőgazdaságunk átalakítása, korsz.erűsitdse a cél, — hanem a műveltség általánossá tétele kiszélesítése,' és elmélyítése is. Hogy anonban ezt elérhessük. ó-iási arányokban kell fejlesztenünk iskolapolitikánkat. Ehhez számtalan tanító, tanár szüksége». Ezenkívül nélkülözhe- terlcnek lesznek az újabb és újabb kutatóintézetek, egyéb tudományos intézetek, hogy a különféle szakiskolákról ne is beszéljünk. Nyilvánvaló hogy a hábo-ú befejezését közvetlenül követő időkben ezek a perspektívák még nem bontakozhattak ki, hiszen minden gondunk áz volt, minden figyelmünk csupán arra irányult, hogy a halálba dermedt életet újra .megindítsuk és elviselhetővé tegyük. Ma azonban, amikor már túljutottunk ezeknek az elsődleges feladatoknak1 a megoldásán, lehetőségünk van arra, hogy nagyobb távlatokban lássunk és tervezzünk. Míg a háború utáni időkben úgy látszott, hogy csaknem minden értelmiségi rétegben. így a pedagógusokban is fölöslegünk' van, a reális alapokra támaszkodó, átfogó és nagy szakértelemmel kidolgozott háromév« t*rv azt bizonyítja, hogy rövid időn belül hiánnyal fogunk számolni, A hároméves államgazdasági tervből kitűnik, hogy már a következő évben kevés lesz a mérnök és orvossal együtt a tanár és a tanító is, — hogy a következő években még fokozódik a hiány és bosszú ideig még az lesz a helyzet, hogy a gyors iramban újjáépülő ország nem is tudja majd kellő mértékben kitermelni; kinevelni a szükséges pedagógusok garnitúráját. Szellemi inségmunka helyett lokozoU szellemi mnnk-n Ha így, ebben a távlatban szemléljük a pedagógusok jövőjét, — mutatkozik még az az óriási ellentét, mely egy népi demokratikus, felfelé ívelő pályájú társadalmi rendszer, és a letíint fasiszta, Hcu-thy-rendszer között áll fenn, amely nem a nép életszínvonalának emelését, hanem az osztálykiváltságok konzerválását, megerősítését tartotta első feladatinak. Nagyon jói emlékszünk még mindannyian a Horthy-rendszer szellemi inségmunkásaira, a Duna- parton zsákot cipelő, vagy havat lapátoló állástalan diplomásokra, az éhbéren, nyomorult óradijakon tengődő pedagógusokra. Társadalmi törvényszerűség, hogy a nép nyomorából mindenkor szükségszerűen bekövetkezik aiz értelmiségi réteg elnyomo- rodása, életnívó süllyedése is, mint ahogyan a nép jóléte maga után vonja az értelmiség, tehát a pedagógus társadalom anyagi felemelkedését és fokozott megbecsülését tiszteletbcntártá- sát is. A fejlődés leglvétségbcvonha- tatlanabb jele az, ha hiány van értelmiségiekben és egy «ép műveltségének fokmérője ma már nem az, hogy mekkora az analfabéták száma, hanem mekkora a hiány tanítókban ég tanárokban. <1 A tanerők demokratizálódása Természetesen vannak ennek a kérdésnek, e probléma megoldásának politikai előfeltételei is. Nem érdektelen ugyanis a demokrácia szempontjából annak a kérdésnek a tisztázása, — mí- iyen viszonyt tartanak fenn a tanítók, tanárok, tehát a felnövekvő generáció nevelői w. őpiflő új renddel. Mert a pedagógusok hivatásuknál fogva olyan poszton állanak, hogy tőlük nemcsak megkívánja, hanem joggal meg is kell, hogy követelje a kormányzat, hogy harmonikus kapcsolatba lépjenek a demokratikus társadalom gazdasági és politikai rendiével. Tudjuk nagyon jól, hogy a Horthy-rendszert híven kiszolgálták a pedagógusok. A népi demokrácia tehát joggal követeli meg' tőlük hogy híven szolgál-- ják és teljes szívvel álljanak melléje, mert nemcsak az ország jövőjének biztosítása, de saját egyéni sorsuk érdeke is ezt diktálja nekik. Az új pedagógus társadalomnak merőben különböznie kell a légitől magatartásban és tartalmában egyaránt. Mert ennek atz új, pedagógus társadalomnak, amely számarányában lényegesen szélesebb. súlyában fontosabb lesz a régi korszak pedagógus társadalmánál.' nem aszerint osz- tályozódnak majd tagjai, hogy ki milyen bölcsőben született, ki, vagy kik voltak :s rokona:, Protektorat, hanem az az egyetlen szempont szabja meg helyzetüket. be tud.iák-e és miként tudják betölteni hivatásukat szakszem- pontból — és hűségesen ott á’lanak-e a nép ügye mellett. Tehát a nép és nem „osztályok“ számára nevelik fel a magyar ifjúságot. —- és becsületes, dolgozó, a demokráciáért élő és égő szellemben készitik-e elő a jövő nagy feladatainak megoldására a felnövekvő generációt, A népi demokrácia tehát hatalmas távlatokat nyit meg a PJ- dagógusok előtt és kizárólag tőlük függ. mennyiben érzik. latiak meg ennek hosszú nemzedékekre kiható, sorsdöntő jelentősegét. Réky Júlia dr. Halálos bányaszerencsétlenség a vasas» Petőfi aknában Mély megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a vasasi Petőfi aknában gázkifuvás következtében. Vörös Mihály 39 éves bányamunkás meghalt. A szerencsétlenség körülményeiről eddig megállapítást nyert, hogy a műszakváltás előtt provokációs robbanás volt. Ennek a robbantásnak célja az, bogy a gázfészkekből előkészített időben, nem pedijz váratlanul, muokaköz- ben hatoljon ki a gáz, ami esetleg az ott dolgozókat megölné. A provokációs robbantás után a lőmester megvizsgálta a robbantás helyét és miután gázt nem észlelt, engedélyt adott Vörös Mihálynak és a velclévő vájárnak, hogy a munkahelyet elfoglalhatják. Vörös Mihály és társa kb. 11 órakor ért a munkahely közelébe é? rövid ottartózkodás után gázki- szívárgást észlelt, néhány perc múlva pedig bekövetkezett a gázkitörés. Vörös Mihály a gázkitörés színhelyétől mintegy 15 méter távol. ságta volt és a csilléből bányafái rakott ki. Tőle néhány méternyire társa a szerszámait rendezte. A gázkitörés pillanatában mindketten menekülni akartak, de Vörös Mihályt az előtte lévő csille megakadályozta menekülésében. A vájárnak sikerült megmenekülnie. A bányamentők a szerencsét lenség után azonnal hozzáláttak a mentéshez, de majdnem kilátástalan volt, hogy életben találják munkatársukat, mert Vörös Mihályt mintegy 400 csille szén temette maga aiá. Holttestét csak tegnap délután 1 ómkor sikerült megtalálni emberfeletti mentési munka után. Vörös Mihály a munka hőse volt és bősként halt meg. Halálát nemcsak felesége és gyermeke, hanem valamennyi bányász gyászolja. Tetemét ma délután be lyezik örök nyugalomra a vasast temetőben. Gobbi Hilda, VárZoltán és Marton Erzsi Pécsre jönnek Gyenes Rózsa politikai vígjátékénak premierjére A legszellemesebb és kacagta- tóbb mondásokból a mai politikai élet alakul ki és a család, amelynek minden tagja más pártban van, a koalíciót szimbolizálja. A darab bemutatójára Budapestről megérkezik Gobbi Hilda, a Nemzeti Sziniház művésznője, Várkonyi Zoltán, a Müv.őszszán- báz igazgatója és Marton Erzsi, a Marton Színpadi ügynökség tulajdonosa. Mert ez az a darab, amelyre három év óta szükség van. Kedden lesz a bemutatója G y e- aes Rózsa: A mama férjhez- megy c. vígjátékénak Ezt a darabot 19l38-ban játszották Budapesten, de most teljesen átdolgozta a szerző és a darab főszereplője Mari, az öreg kommunista cseléd, új szereplő. Szalay Károly szerepét a pesti bemül alun Somlay Artur játszotta, Fa'.u'Ai bériét Mátrai Erzsi^a fiatal házaspárt Jávor Púi és Somógyi Erzsi. Egv hangos társaságbéli dámát pedig Kökény Ilona alakította, ~ mdst Torma Auguszta személyesíti meg. Nevetve megmondani az igazat, ez az ókori közmondás érvényesül a darabban. Ismeri ük Gyenes Rózsa szellemességét és éles nyelvét, most azután szabadon kitombolhatja mindkettőt. LeasQrgöSQbb teendők msiőlö£»en — Ifjúsági értekezlet. Kedden este 6/ órakor bányászkerületi irodában az Ifjúsági megbízottak értekezletet tartanak. Áz ügy fontosságára való tekintettel az alap- szervezet; és körzeti ifjúsági megbízottak megjelenése kötelező. A szőlőtelspcket eléggé megvisel le az idei hosszú tél és a lassú tavasz. Ennek megfelelően a szőlőmunkák is ehhez az adott helyzethez kell, hogy igazodjanak. Általában el lehet mondani, amint a mezőgá/zdaságj hírszolgálat is közli, hogy a gondosan befedett szőlők jól bírták ezt a rendkívüli telet is. Ma már a szőlők nyitása jóformán mindenütt megtörtént, a soronkövető és legsürgősebb munka a szőlő metszése. Ezzel a kérdéssel egy kicsit érdemes foglalkozni. Általános szabály, hogy a nálunk honos szőlőfajtádat 1—2 kivételtől eltekintve, mindig rövid csapokra metszők. 3—4 azetnes a leghosszabb, ú. n. termőcsap, 2 szemes a jövő évi termést biztositó ú, n. ugflrcsap, cs ugyancsak 1—2 szemes a tőke alakját, vagyis életéi és életének folytonosságát biztosító. ú n. biztosítócsap. Ha a szőlő jó! telelt és a szemek épek. akkor a metszést így szoktuk végezni. Az idén azonban ettől a legtöbb esetben el kel! térni. Semmiképpen sem indokolt a szőlőt hosszabb csapokra hagyni, mint általában szokásos, feltétle. mil meg kell várni azt az időt. amikor » szőlő már maga megmutatja, hogy melyik csapot lesz érdemes meghagyni cs melyiket kell majd eltávolítafii. Általános szabály, hogy lehetőleg a tőke szélein lévő csapokat hagyjuk meg és a középet kirit- kíti'uk, mert a továbbiakban, nyár folyamán \ szőlő ilyen középen meghagyott csapokból nőtt zöld hajtások miatt nagyon el- sűrűsödik, sőt befu'lad. Az idén azonban ettől az ál j taíános szabálytól is el kell tér-1 ni mert végeredményben soha sem a szőlő formája az elsőrendű termelési cél, hanem az, hogv a szőlőből minél jobb és minél nagyobb termést kapjunk. Tehát, rögtön nyitás után ne kezdjük el azonnal a metszést, hanem várjuk meg. amíg a szőlő egy kicsit megindul. Ilyenkor a szőlőszemek megindulnak, ú. nevezetten i „borsokásak“ köznek. Az ilyen szem rendkívül könnyen lepat- ' tan, ezért metszéskor csak na gyón óvatosan lehet vele bánni. Ezt a borsokás állapotot azért kell megvárni, hogy a szőlősgazda lássa, hogy melyik szem és melyik csap nem fagyott el melyikből várhatjuk, hogy a szőlő kihajt és termést hoz. Sokszor a szőlővessző szeme koratavassza! egészen barna sőt fekete, úgyhogy első látásra nem látszik, hogy kihajt, azonban ha iiyen szemet gondosabban megvizsgálunk. késsel ketté vágunk, akkor rájövünk arra, hogy a metszés lapján a szem mellett oldalt kis zöld folt van, ami azt mutatja. hogy ha a. főriigy el is fagyott, a mellette lévő 2 zöld rügy még él, tehát várható, bogy a szőlő a megfelelő helyen fakad és kihajt. Ez az előzetes megvizsgálása cs elbírálása a szőlőtelepeknek és a vesszőkön lévő szemeknek azonban a legjobban képzett szakembert kívánja. Általában a magyar szőlősgazdák ilyen szakértelemmel nem rendelkeznek, ezért azt ajánljuk, hogy várjanak a metszéssel egy kicsit, addig, amíg a szőlő magától megindul és akkor a rügyek duzzadásából cl lehet találni a helyes roctszé-t, A metszéssel még nincs befejezve a szőlő tavaszi munkája. Á metszést soron követi a ,.ki- tányérozás“ és a „harmatgyöke- rezcs“. Ezt a munkát úgy végezzük, hogy a szőlőtőke körül a földet kisnvelü kaparni gondosan elhúzzuk. Mikor ezzel készen vagyunk, akkor a haipnat- gyöker két ollóval lovagiul. A kitányérozásnak az a hatása, hogy a napfénvt odagyüjti. a meleget ott raktározza, amire azután a szőlő úgy felel, hogy hamarabb indul meg. ' A harmatgyökerczcst minden fiatal (5—15 éves) szőlőtelepen rendszeresen és évenként el. bcU végezni. Erre. azért van szükség,; hogy a tőke alsó gyökerei jobban megerősödhessenek. Különösen nyáron, szárazság kiején látja a szőlősgazda az alsó gyökereknek igazán hasznát mert amennyiben a harmatgyökerekej meghagyná, ez csak a talaj felső rétegében fejlődik ki, ott pedig a nyári meleg hamar kiszárítja, ezért könnyén előfordulhat, hogy a harmatgyökerek nem tudják a szőlőt táplálni cs így a szőlő végeredményben táplálékhiány miatt gutaütésben pusztul cl. Idősebb szőlőkben az alsó gyökerek legtöbbször már elpusztultak, ilyenkor a harmatgyökerck helyettesítik a gyökér munkáját. Ezek a harm.itgyökerek azonban épp olyan mélyre lehúzódnak', mint az eredeti falpgvöKerek, Úgyhogy ezeket nem w tekinthetjük harmat gyökereknek. hanem az elpusztult^ talp gyökerek természetes pótlásának. Ilyen sző- lőtelcpen (tehát 15- 20 éves) tőkéket már nem ajánlatos harmata gyökerezni, mert ott rendszerint már a tőkének más gyökere nincs. Ezek voltak röviden összefoglalva a szőlős legsürgősebb tavaszi munkái. dr. Antal Pál.
