Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)
1947-03-25 / 69. szám
puUetfaioi eyyt&Uí&UU! iíjdun ■p A 3 éves ietv a gazdag és erős M agyarországért f M15, VAS KOMMUNISTA PÁRT OÉLDUNÁN TU L 1 L A P 34 IV. eVpOLYAM, 69. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 MÁRCIUS 25. KEDD Szabadságot Q lelkiismeretnek isi Irta: Dr. BÉKY JÚLIA **®>iör°r i* *1^*>0r^ befejezése után névleges szabadságot élvezzenek, tjeaial ^, ,ent me9 a magyar nép , hanem el tudjuk érni a lOinagyob- len w elöt< ^Y szabad, filgget- j bat: az igazságon, emberségen felvág “fV^urszág képe, nemcsak . épülő tökéletes demokráciát. (lén . államlérfiaink, de maga aj Kik ellenségei ennek a munkának, kik gátolják ezt a kibontakozást? Azok, akik éppen ezek miatt az érvek miatt ellenségei minden ha-j ladásnak, minden progresszivitás-! nak, akik az utánzás és mázolás vádjával terhelik azokat, akik haladni akarnak, akik önző, egyéni érdekeiket nem tudják, de nem is akarják alávetni a közösség érdekeinek. Azok elégedetlenkednek és bújtogatnak, akiknek nem tet-j szik semmi sem, ami elszakadást; jelent a múlttól és ami a demoh<* is kezdett rádöbbeni arra, .^V elszenvedett tragédiánknak J* elmaradt társadalmi és gazda- 1*9; berendezettségünk mellett köz'“91 helyzetünk és alkotmányunk '»lezettlenségében rejlik. A hiá- J“*. sok tekintetben rossz és sza- Jr^sgérzetünket sértő alkotmányokat és «ónban csak úgy lehetett tani h tehet orvosolni, megjaví- ássn'u , tendámentumát mélyebbre »t »«reléit ldbővitjük és ha »I ffmmány funkcióját garantálóiig* na9Y népi tömegeket új %KSOkh(,z, emberi életlehetö- jnttatj^’ me>9 érdemelt jogaihoz gy * * sorsfordulóhoz érkezett Ma- eláji. r.s^á9 a szabad nemzetek pél- 1« -j »“Vetve, egymásután vetette terült századok viseletét és **»haa éjat ölteni magára. A fel- í«tott L* friss lélekzetvételhez néPl tömegek ma már nem ,,^vj.,6n^*c meg a politikai jogok Rákosi Mátyás Dorogon: A kommunisták szándéka a nyugodt termelőmunka és hazánk felvirágozásának megteremtése Rákosi Mátyás miniszterelnök- helyettes vasárnap Dorogon nagyszabású ünnepség keretében adta át a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket az An- navölgyi bányászszerencsélenség halálos áldozatai hátramardottjai- nak, a mentési munkálatok során kitünteknek, valamint azoknak jeiem a mmuoi es ami a aemo-.j —_—— ............. kr ácia megerősödését, megszilárdí-S a^ik az újjáépítésben, „a szén- tását szolgálja. És agitálnak, szer-|csafa arcvonalán“ kimagasló ered- vezkednek föld alatt és föld felett, 1 menyeket értek el. A többezer főnyi tömeg igen meleg fogadtatásban részesítette Rákosi Mátyást. ’ ttuyj ^iT’enlőségével, hanem a1 hűségesek maradtak. H< ^*0» 68 helyzeteit, a valóság1! ,m feudaf-fasiszta rendszere, 0^?^®*®^ aránytalanságokat fel-; ni és a reakció Iránt. Eg «Iá . aránytalanságokat ® azok megszüntetését, ált, vagy állami ará- érdekek próbálják elhinteni a kétely magvait, hogy megfertőzzék a közvé-j leményt azzal az érzéssel, hogy hiába minden erőfeszítés, mert úgyis meddő marad minden termelő munka. Ezt a tudatos méregkeverést azok végzik, akik félre álltak a termelő munkától, akik£ Rákosi Mátyás a kitüntetések maradtak. Horthy fél-j kkiszíist. Utálj ar ünneplő közön, a hábo-| jéghez szólva rámutatott arra. Egyetlen al-Hhogy a Magyar Köztársaság ezekA bányászság a dolgozók élcsapata ÍL Vate rendelését köverélíkr A ti,-, 'teealista” felfogás helyett ív. °*usabb jelleget nyert a mali" gondolkodás és a politikai, Jogi fikciók helyett élettel, dinamizmussal, tartalomig *har ja ma már a maga, tatás I ***» kaimat sem mulasztanak el, hogyd ne rágalmazzák a demokráciát, sí ha már maguk is belátják sikerte-l len próbálkozásaik kudarcát, új1 ezsközökhöz, új módszerekhez^ folyamodnak. kitölteni. E szközeik között most első helyen áll a fakultatív hitok- megvalósításának kérdése. '^Öiébe*7' * SZÓ legteljesebb ^r- i Demokrá- j Felhorkannak, mint a „sebzett vad-' állatok” és a „vallás” védelme- Vett demokráciát, amely! zőlként ágálnak a tömegek előtt, *l*9Ytftií kötelességet jelent a mintha bárkinek is szándékában 9ot, yn’®Sek számára, hanem jo- í állana a vallást bántani, vagy bár- hak j * ÄfMnhataloni gyakorlásá- kit szabad vallásgyakoríatában * toil”®?4 >*• A demokráciának az i me ilk-.teitősége, hogy az egész polity ** gazdasági és kultúrálls éle- alárendeli a népi érdekeknek. nemMÜ ős társadalmi kel] M ^ «VJ áj szervezetet nyert és nyer g *^oktív gondolat politikai, gazdag! és kultúrálls lntézményesirévén. E* * fejlődési irány „bölcse- «ÜJ. teti" téren lehet valaki előtt éj j7^fenves, |>olltlkal, gazdasági hjjj uttúrálls vonatkozásban azon- si^ijtelndenlajta Ilyen okoskodás lek *• ®ert a felszabadult nemze- •>4t Dlai Európájában ez van, te- ehh«01 nt adottsághoz és tényhez, «(íj-,* kell a magyar életnek is azkodnia. Ma mindenekelőtt term >yan 8zd. bogy korszerű re- gyar°kkal megszűntessük a ma rüg "tetben mindazt, ami korsze- herten'.ani1 akadályozza más, sza- hifli.Jepekkel való békés együtt- gajJteáshnket akár politikai, akár vagy kultúrálls téren. h'aaír”1 8 ““gyár „polgárság”, a hara "r "k^réposztály", hanem a •, áj és a munkásság feleme- 1 sürgeti az új, nemzetépltő, reformszellem, mert íei | ''«Mi ikí^ar tömegerő Is ezekben az teokrattkm 'ar tfl aki .""Tokban nyugszik, azokban, **éd^ so*la többet nem lehet meg- iw, ..hazafias" Jelszavakkal, •tetiii telszavaktól függetlenül az hatra ébredt örök magyar né- , esítik meg. Ma ezeknek a Hka- ,megeknek gazdasági, poli- sáéA uS kultúrális egyenjogúsitá- kell megfeszülnie minden re- ’“^rándéknak, hogy ne csak hat a megakadályozni azzal, hogy erre a vonalra Is kiterjeszteni igyekszik a demokrácia a szabadságeszmék, szabadságjogok legtökélekel a kitüntetésekkel is bizonyítani kívánja, hogy másképpen viszonylik a munka hőseihez, mint ez a régi világban történt. A bányászság a magyar dolgo- , zók élcsapatának bizonyult. Ennek óriási jelentősége van, hiszen a bányász termelésén, a szénen nyugszik nemcsak a miagyar ipar, de a közlekedés is és sok tekintetben ettől a munkától függ a mezőgazdaság sikere is. Ez a körülmény azonban kötelezi is a bányászokat arra, hogy eddigi szorgalmukat és fegyelmezettségüket csak fokozzák és marad janak továbbra is a dolgozók gyón szépen fejlődnek. Az árviz. már teljes erővel megindultak és veszedelem szerencsére már nem megvan a reményünk arra, hogy mutatkozik olyan komolynak, A aiz idén tavasszal az utolsó talp. mezőgazdasági munkálatok most alatnyi földet is bevetjük. A dolgozók honiján nincs hiba tesebb kiteljesedésének gondola-félén abban a harcban, amely ha tát. Belekapaszkodnak most ebbe a' lehetőségbe s nyíltan rágalmazva, azt harsogják mindenfelé, hogy „lám, lám! mégis csak kibújt a szeg a zsákból!” a demokráciával egy új, „istentelen", „vallástalan korszak köszöntött a magyarságra. Közben elfelejtik, vagy gondosan titkolják, hogy nemcsak a keleti, hanem a nyugati demokráciákban is régen bevezetett dolog már a fakultatív vallásoktatás,| mert ott már ráébredtek a nagy tömegek arra, hogy egyetlen em-[ bért sem lehet meggyőződése, vagy hite ellenére rákényszeríteni valamire és elemi joga minden embernek a szabad választás joga, azt tanuljon, amihez nemcsak képességet érez, vagy ami „tradicionális kötelessége", hanem amihez hajlama és kedve van. Ha vallást akar tanulni, tanuljon vallást, de ha akad olyan, aki annak tanításaival nem ért egyet, legyen meg annak a lehetősége Is, hogy ne zánk újjáépítéséért és felvirágzásáért folyik. Rákosi Mátyás a továbbiakban utalt arra, hogy a mezőgazdaság terén két száraz esztendő után, amely a demokrácia gazdasági esélyeit alaposan megrontotta, most végre jobb kilátások várnak ránk. Az ősei vetések a vastag hó — Azt hisszük — folytatta Rákosi —, hogy ha az idén csak átlagos lesz is a termés, akkor befejezhetjük a hét esztendeje tartó háborús gazdálkodást, a gazdák számára megszűnik a kötelező beszolgáltatás, a városok és ipartelepek lakói pedig jegy nélkül vásárolhatnak tetszés szerinti mennyiségben kenyeret és egyéb élelmiszereket. — A kommunista pártnak, mint a magyar demokráciának áitnlá ban, a jelenlegi helyzetben központi kérdése az, hogy annyi hányattatás, szenvedés és nyugtalanság után a dolgozó nép végre nyugodtan, békésen és súlyosabb gondoktól nem gyötörve, haladhasson a boldogulás útján. Mi kommunisták, ezért dolgoztuk ki a hároméves tervet is, amelynek lényege az, hogy a magyar dolgozó nép életszínvonala három esztendő alatt duplájára emelkedjék. Azonban ez a három esztendő csak kiindulás lesz, az alap lerakása. Ezalatt behegedtjük a fasiszta rablók által ütött sebeket és uána kezdünk tulajdonképpen tel jes erővel annak a célunknak a megvalósításához, hogy békebelinél egészségesebb, boldogabb országot építsünk. — Gazdasági téren minden lehetőségünk megvan ebhez. Ipari munkásságunk mindenütt beváltotta a beléjük helyezett rémé nyékét és nem csalatkozott a ma gyár nép a fialu dolgozóiban sem Az újgazdák a leleményesség és önfeláldozás valóságos csodáit művelték, de nem maradtak el takaró alatt jól kiteleltek és na- mögöttük a régi gazdák sem A haladó értelmiség szine-java is vállvetve dolgozott a munkásokkal és a parasztokkal, tehát a dolgozók frontján nincs ■hiba. A dolgozók akanata és egységes, szilárd kiállása pedig biztosítja majd, hogy a politikai előfeltételek is meglegyenek a nyugodt termelő munkához. A Magyar Kommunista Párt * nyugodt, bé- kiés termelő munka előfeltételeit akarja létrehozni. —A reakció; nyugtalanság, a zavar, a békétlenség, de a demokrácia és benne a kommunisták szándéka a nyugodt termelőmunka éá hazánk felvirágzásának megteremtése. Ezért dolgoztak a dorogi bányászok is. A dorogi bányász hősi halottak hagyatéka kötelezi a bányászokat arra, hogy az ő szellemükben dolgozzanak lelkiismeretesen, hogy gondoskodjanak a ItermeMs növelcbéről és a minőség javításáról. A túlnyomó többségükben kommunista hősi halottak politikai hagyatéka pedig arra kötelez, hogy meg nem alkuvó, kíméletlen harcot kell vívni a régi úri világ hívei ellen, akiknek nem kell a demokrácia és akik mégegyszer rabszolga- sorsba akarják taszítani a város és a falu dolgozó népét —mondotta. Az ilyen szellemben végzendő munkám hívta fel Dorog és az ország népét Rákosi Mátyás, akit a gyűlés résztvevői szűnni nem akaró meleg sitettek. ünneplésben részelatának kérdését a Független Kisgazdapárt vetette fel, mint a párt egyik első demokratikus reíorjn- tervét, mégis bennünket, kommunistákat illetnek a „vallástalan- ság" vádjával, világosan bizonyítva, hogy nem számit nekik kitől, vagy kiktől erednek a reformgondolatok, egyetlen céljuk gáíolni, akadályozni azok megvalósulását nehogy a magyar élet évszázadok- tanuljon. Az emberi szabadságié-1 ra méréssé lábát a demokrati- gok kiszélesítését jelenti a tervbe- j kus haladás és továbbfejlődés ut- vett reformgondolat, semmi egye- ján. S ezek a modern „keresztesbet, s akinek ez ellen van kifo-, lovagok hol találnának leghübb gása, az tudatosan és készakarva j követőkre, legszámottevőbb köve az igazságot hamisítja meg. J£j|^ vallásos meggyőződésében júság és ennek a pedagógus társadalomnak jelentős rétege még mindig nem ébredt fel, még mindig nem tudja eltépni magát a múlt rendszer ideológiájától, nem tud, nem akar beleilleszkedni a haladás irányába és egészen természetes, hogy nem tudja felmérni a demokratikus jövő korlátlan lehetőségeit sem. Soviniszta és „vallásos" jelszavak cégére alatt ezért lehet belelovalni őket olyan tüntetésekbe, amelyek saját sorsuk, saját jövőjük és saját embervoltuk (legszentebb eszménye: a szabadság ellen Irányulnak. ízek azok, akik öntudatlanul éppenúgy tökre, mint a politikailag éretten Hiúság köreiben, valamint azokJLellenségei a magyarságnak, mint vauasos ' Uözött a pedagógusok között, akik ahogy tudatosan ellenségei a hala-----„megsértett hivők tá4>or *°é mindig a gyászosemlékü i dásnak és minden demokratikus roh amot mdítött a .^^lóstalan , szegedi-gondoiat" szellemében reformtörekvésnek. f°m fakSv htt^taíáT gido-mérge^ fiatalságunkat? Ez az li- ' Azok azonban, akik ezeket a lármákat csapják, elenyészően kevesek ahhoz a tömeghez képest, amelyik munkával, elszánt akarattal építi az új világot. A mé- regkeverőkkel, a handabandázók- kal szemben ott állanak a magyar dolgozók milliós tömegei, akik a békétlenség helyett a békén, tervszerfillenség helyett a tervszerű újjáépítésen fáradoznak és akik egyetlen lépést sem hajlandók többet hátra, csupán előre menni. A megszervezett tüntetések Is arra ösztönzik ezt a tömeget, hogy még elszántabban, még keményebben fogjon össze és küzdjön azoknak az eszméknek maradéktalan megvalósulásáért, amelyek az egymásnak ugratás szándékával szemben a béke és a jobb élet megteremtését, az igaz emberség gondolatának kiteljesedését célozzák.
