Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)

1947-03-18 / 63. szám

Mfcfif puMáAi*i tfyetutjthk !

^’ Bányalgazgafd, 'detektívfelügyelő,

hadi üzemi parancsnok és régi miniszteriális tisztviselők sorakoznak fel mentötanuként Kovács és Szeli, a bányászgyilkosok fellebviteli tárgyalásán — 170 telepes kapott birtoklevelet Véménden 40 árva gyereket vendégeltek meg a MaDISz-ifjak.

M A

3 Y A í?

KOM M U N IS TA PÁ R T DÉL DU N Á NT U L 1 LA P 3 A

IV. ÉVFOLYAM, «3. SZÁM

Aro 40 fillér

PÉCS, 1947 MÁRCIUS 18. KEDD

A dolgozó népben él a szabadság szeretete

Tízezres tömegek ünnepelték Pécsett a szabadságharcos ifjak vérteten forradalmának 99. évfordulóiét

Március 15-én borús, felhős idő- j ben ünnepelte Pécs dolgozó tár- ndtlrna .«afeadságlharco« ifjak »értélén forradalmanak 99. cvfor éulóját.

Fél 10 órakor a Majlátfc téren *z ifjúság tartotta ünnepét. Dr Újvári Pál tankerületi főigazgató ünnepi beszédében a 48-as már oá* tanulságait vonta le 1947 aiárciuninak ifjúsága »rámára — Ne higyjetek azoknak, akik *r elmúlt erekben előttünk jártak és akiknek vakság* és bűnei «iatt a megsemmisülés örvényébe wbant az ország. Ne higyjetek »oknak, akik a szabadságot el. »mlva, csak rettenetes örökséget fagytak ránk: romokat, vízbe hu! lőtt hidakat, tönk szélére jutta-1 tot országot, me^hasonlott, sebeiül: lelkek szomorúságát. De

higyjetek azoknak, akik két év alatt csodát műveltek a pusztulás földián, higyjetek a magyar él ni akarás öazertlen legendás hőseinek, a magyar fizikai és welkem! munkásoknak,

’kik két kezük és agyuk roppant Munkájával, verejték, nélkülözés és könny árán létrehozott termeléssel megindították az daléit ország vérkeringését és ezzel 1944 óta olyan nemzetmentö cselekedetet visznek véghez, amilyenre 'lem akadt példa a magyar történelemben, — mondotta többek hozott, majd felszólította az ifjúságot, hogy fogja meg a magyar Paraszl és a magyar munkás ke- zct és velük együtt a demokratikus országépítés első sorába.

Dr. Újvári Pál beszéde után Zeller Gyula Széchenyi gimnáziumi tanulő az ifjúság nevébén beszélt, de nem a ifjúság szavait tolmácsolta. Ezután az ifjúság, a pártok, a szakszervezetek küldöttei megkoszorúzták Kossuth szobrát és ezzel az ifjúság ünnepe, amelyen a munkásifjuság nem vehetett részt, végétért.

Fél 11 órakor a Széchenyi tér zsúfolásig megtelt a felvonuló dolgozókkal. Nemzetiszínű és vörös zászlókkal jöttek a különzö- ző üzemek, gyárak irodák dolgozó férfiai és asszonyai. Rendezett sorokban jöttek a pécsvidéki bányászok. Zenekaruk indulókat játszott, míg a Baloldali Blokk ezres tömegei elhelyezkedtek a téren.

A Himnusz hangjai után Sráhl Sándor elütárs, hadnagy Petőfi Nemzeti rfs’át szavrlts. hon védzenekar előadta a „Kossuth emlékére" nyitányt. Petőfi: Egy gondolat hant engemet c költeményét I. e n k e i Nándor elvtárs szavalta A kommunista és szociáldemokrata párt munkásdalárdái a „Zászlóbontás“ c. dalt és a ...Marseillaiset“ énekelték.

Vidolovits Nándor elvtárs, a Szabad Szakszervezetek elnöke, megnyitotta a Baloldali Blokk szabadság ünnepet, hangsúlyozva, hogy a márciusi ifjakhoz méltóan mi is eltiporjuk ellenségeinket, de a márciusi gondolatot nem adiuk fcl soha.

mai március 15-én közel vagyunk ahhoz, hogy az országépítés hatalmas háromesztendős terve kormányprogram kötelezettség legyen a magyar nép számára.

Ne becsüljük te a belső ellenséget

48 tanításai azt mondják nekünk, hogy ne becsüljük le a belső ellenséget. Ahogy Petőfi nevezte őket: harcoljunk a belső bitangok ellen és elmondhatjuk Petőfi tanítását arra is, hogyan harcoljunk: „Tapossátok el a belső bitangokat, mint a kigyót, mert ők népünk legnagyobb ellenségei!“

— Beszéltem az építésről. És nyugodtan mondhatjuk, hogy a dolgozó nép minden rétege, munkás, paraszt, bányász, kispolgár, erejét megfeszítve, nélkülözések közepette tk'«goz£gg„ hagy 'wrmi lis viszonyokat teremtsen ebben az országban. De amig a magyar paraszt a nehéz viszonyok közt a földet túrja és a munkás az infláció fillérei mellett éhezve dolgozott addig a mostani belső bitangok összeesküdtek és szervéül; cd tek a nép ellen, összeesküdtek arra, hogy a nép szájából kivegyék az olyan keservesen megteremtett falatot. Kik ezek az összeesküvők?

Amig a nép dolgozni, munkát akar, békét akar, az összeesküvők azt akarják, hogy vérontás, zavar, rendetlenség legyen ebben az országban.

Van annyi erőnk ma már, hogy a szabadságot mindenkivel szemben megvédelmezzük

Ezután Kádár János elvtárs. "emzetgyűlési képviselő, a MKP

központi vezetőségének tagja, — Mondott ünnepi beszédet.

— A MKP nevében köszöntőm Pécs és Baranya dolgozó népét, összejöttünk, nvi. a Baloldali ftlokk pártjai, bogy 1848 március 15-re emlékezzünk. 48-ban felkelt * magyar nép, hogy kivívja függetlenségét, kivívja szabadságát és végetvessen a jobbágyság rab- *zo!ga korszakának. Ma itt ez a üyölés tanúságot tesz arról, hogy

a dolgozó népben él a szabadság szeretete.

A magyar nép emlékezése nem lehet üres emlékezés.

A 48-as szabadságharcból a magyar nép a szabadságharc céljaira kell, hogy emlékezzék és arra, hogy miként vívta harcát a magyar nép, — 48 március

15-cn maga a nép mozdult meg, lépett sorompóba, hogy beleszóljon az ország, azaz a saját ügyeibe.

. Március 15. a forradalom nap- M.volt, amikor odafenn az ország ’ivében a Rákos mezején gyüle- parasztság, a városi ipari Munkásság és a legjobb ifjúsá- a diákság, amely késői B,0rl ja it ól olyannyira különbözően egy volt néppel és a magyar nép akaratát fejezte ki.

1848-ra emlékezvén először arra kell gondolnunk, hogy 48- ban csak rövid időre is, de a felkelt magyar nép saját erejéből vívta ki szabadságát és rázta le az igát a nyakáról.

De Magyarországon a jobbágyfelszabadítást mi fejeztük be akkor, amikor megcsináltuk a földreformot és összezúzva a nagybirtokot néhányszázezer nagybirtokos helyét a földön és az országos politikában is 600 ezer nicstclen foglílta el. Amikor a magyar ipari munkásság megalkotta a felszabadulással nagy harci szervezeteit, szakszervezeteit, üzemi bizotwtságait. akkor bizto- iizerni bizottságait, akkor bizto- ken a szerveken keresztül tud őrködni érdekei felett.

Ha a szabadságot kivívni egyedül nem volt elegendő erő, barát és ellenség jegyezze meg jól: a magyar népnek egyedül is van ma már annyi ereje, bogy a sok szenvedés és áldozat után, a rabság hosszú korszaka után ránkköszöntött szabadságot mindenkivel szemben meg védelmezzük.

\ magvar nép nekilátott, hogy a romokon országot építsen és a

Arra törekedtek. hogy azt aiz egyetértést, ami 45-ben a magyar koalícióban megvolt, megzavarják és semmivé tegyék, hogy a kormányzás ne legyen egységes és a nép érdekeit képviselő. Az ünnepséghez hozzátartozik, hogy őszintén és az igazságnak megfelelően beszéljünk. Sikerült ezeknek a népet gyűlölő kiváltságukat elveszített belső bitangoknak a magyar demokrácia egyik nagy jobb sorsra hivatott pártját, a Független Kisgazdapártot céljaiknak megfelelően kihasználni, mint 1920-ban, akkor aztán eldobták volna a szemétdombra, mint egy kifacsart citromot.

Alá kell húzzam, hogy a MKP a békés építés céljait tűzte maga elé, a dolgozó nép egyetértése legfőbb törekvése .de nem

mondhatunk le arról, hogy a nép érdekei ellen vétőkkel szemben a

harc álláspontjára helyezkedjünk.

— Kormányzati válságunkat egy egyezséggel oldottuk meg.

Ezt az egyezséget a MKP és a BB lobbi pártja becsülettel be akarja tartani. Mindent meg kell tennünk, hogy a békés épi- tőmunka feltételeit biztosítsuk.

Módot kívánunk nyújtani a kisgazdapártnak, hogy becsületes fordulatot hajtson végre, mutassa meg, hogy tud szakítani a nép

ellenségeivel, hogy szava és cselekedete között nincsen ellentét.

— A 48-as márciusi ifjúság Petőfivel az élén pontokba foglalta, hogy mit kivan a magyar nemzet. Most 1947 tavaszán is van kívánsága a dolgozó magyar nemzetnek. Ha ma feltesszük a kérdést, mit kíván a magyar nemzet, aet hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy elsősorban kívánja az életére törő, békéjét felborítani szándékozó összeeskü-1 vők teljes frontját göngyölítsék | fel és juttassa a vádlottak pad-1

jára a magyar demokrácia közrendészeti szerve.

Társadalmi állásra, származásra való tekintet nélkül az összeesküvők valamennyi segítőjét, támogatóját, barátját és oltalmazó ját a törvény elé akarja állítani a magyar nemzet, mert ha munkás, vagy paraszti sorból kerül ki olyan, aki a nép eile« emeli fel kezét, annak nem enyhítő, hanem súlyosbító körülmény származása, mert kétszeresen vétett az ellen a réteg ellen, amelyből származik.

Szűnjék meg ebben az országban a kéthulacsosság

Azt akarjuk, hogy olyan demokrácia legyen, amelyben a miniszterek mindegyikét a nép érdekei vezetik. Azt kívánjuk, hogy a két kulacsosság szűnjék meg eb- ben az országban. Emlékezzenek rá, hogy az összeesküvők vezetői leleplezésük előtt tiszta demokráciáról, félelemmentes életről beszéltek. Mi azt szeretnénk: ha valaki azt mondja, „demokrácia“ vagy „éljen a kötztársaság“, az este, ha hazamegy, ne esküdjön össze ugyanez ellen a demokratikus köztársaság ellen. Hozzá- tehetem, ha valaki ünnepnapokon azt mondja, „éljen a Szovjetunió“ az hétköznapokon ne szövetkezzen -izdvjet Ősziek fncgg> ilkW- sára.

Azt kívánjuk, mi a BB pártjai és az egész dolgozó nép, hogy a Független Kisgazdapárt vállalt kötelezettségét becsülettel tartsa he.

A mostani egyezményben benn \-an az, hogy a Független Kisgazdapárt végetvet annak a pártjára és az országra nézve káros helyzetnek, hogy népellenes csoportok a kisgazdapártot a demokrácia ellenes támadásra fedezékül használhassák. Olyan kormányzást kirán a magyar nemzet, melyik az eddigi nem rosszul meg: kezdett építőmunkát teljes erővel, minden anyagi forrás felhasz. nálásával tovább folytatja, de azt kívánjuk joggal, nemcsak a baloldali pártok, nemcsak a BB pártjai, hanem minden politikai tényező, aki jogot formál arra. hogy az országügyek intézésében résztvegven, egy emberként ingadozás nélkül szálljon szembe a magyar nép ellenségeivel.

A vádlottak padján ülnek az összeesküvők, die a szellemi felbujtók, a támogatóik, a kiváltságukat vesztett régi urak megkisérlik új zsoldosokat keresni maguknak, akik a nép ellen emelik fel kezüket.

A parasztságnak a munkássággal és a

Kádár János elvtérs óriási lelkesedéssel és tapssal fogadott beszéde után Hegyessi János nemzetgyűlési képviselő, a NNP nevében szólalt fel.

Beszéde elején rámutatott arra. hogy Magyarországon mindig azoknak a kezében volt a politikai jog, akik a földet bírták és így a földreformmal végre a parasztság is politikai jogot kapott, beleszólhat sorsa irányításába. De ahhoz, hogy ez a föld a parasztságé is maradjon, a Nemzeti Pa- nasztpárt szegény parasztjainak össze kell fogni az ipari munkássággal és a haladó értelmiséggel.

Dolgozzunk szorgalommal és bizalommal. mert a magyar nép eréje növekszik, a magyar demokrácia izmosodik és bármit kárognak köztársaságunk ellenségei, a magyar köztársaság napja még csak most van felemelkedöben és nincs olyan erő, ebben az országban, amely a köztársaság előrehaladását meg tudná akasztani vagy visszafordítani.

— 48-ban a nagy szabadság- harc idején a német uralkodóház segítségért a cári Oroszország volt Európa legerősebb reakciós hatalma. Most azonban 100 esztendő után a helyzet megvan fordítva, ^z egykori cári Oroszország helyén a világ legerősebb demokratikus hatalma tél, amelyik bátoritója és támogatója a magyar népnek és Európa minden' szabadságharcos népének.

A kommunisták teljes erővel azon dolgoznak, hogy ffizzék mindig szorosabbra a munkásegységet a szociáldemokratákkal, a legkisebb munkahelyen is erősítsék a barátság kapcsi- latát a Nemzeti Parasztpárt embereivel.

De ezentúl fogjanak össze pártállásra való tekintet nélkül minden becsületes emberrel, aki az épitőmunkábó! ki akarja venni részét és velünk együtt kész harcolni a nép ellenségeivel szemben. Ha éberen dolgozik a magyar nép a reakció kísérleteit állandóan visszaverjük, akkor nyugodt bizalommal mondhatjuk, hazánk építése gyoTs tempóban fog előremenni és ha mához egy évre 1848 százesztendős évfordulóját ünnepeljük, akkor a nép hatalma erősebb lesz, hazánk még inkáb a népé lesz, jogaink, szabadságunk, emberi életünk még jobban ki fognak teljesedni és szégyenkezés nélkül hajthatjuk meg majd a zászlónkat Kossuth, Petőfi és Táncsics, 1848 szelleme előtt!

össze kell lógni haladó értelmisséggel

Úgy érzi a parasztság — mondotta Hegyessi János, — hogy nincs igazi szabadsága, mert nincs gazdasági SEa/badsága

Ezt a gazdasági szabadságot csak a dolgozó munkásokkal együtt tudjuk kiharcolni magunknak a demokratikus köztársaság keretében.

Éppen ezért jól jegyezzék meg azok, akik a magyar nép érdekei ellen kezet emelnek, hogy a dolgozó magyar parasztság nagy tömegeivel találják szemben magukat.

Hegyessi János b.'szédc tpváh-