Új Dunántúl, 1947. március (4. évfolyam, 50-71 szám)

1947-03-01 / 50. szám

r pióletáiicd eQyesÜtjeUk! UJ DUNRNfUL Az Új Dunántúl harcos proletár üdvözlettel köszönti a Szabad Szakszerveze ek I. baranyamegyei Konferenciáját A MAGYAR KOMMUNISTA PART DÉLDUNÁNTULI LAPJA ]!' ÉVFOLYAM 50. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 MÁRCIUS 1. SZOMBAT A szakszervezeti konferencia elé kfe: LAKATOS JÓZSEF szakszervezeti megyei titkár rck, , «d demokráciánkért a szer- íj *' flzikai és szellemi mun- iV KN.l,ataln,as áldozatokat hoz- r'feni kímélték erejüket és íijB.5e9üket, csakhogy demokrá- a minél hamarabb megerősöd­ni 9 azonban a dolgozók az ü r>^°í építették, akadtak ebben olyanok, akik ezt a ikarlit nenl ,uflják és nem ütj „ “^ffMokni, «kik a gyalá- i^_ot “orthy-rendszert, a munkás- JL’ ,arrorral elnyomni igyekvő "*5v2? akarták visszaállitani, Mei. “** a* öntudatos munkás ^oit CSa*< üldözés és szenvedés amikor Pécseit először ül io«. a Szabad Szakszervezetek aho* a s*akszerve- ÍUk * étesztendős munkáját fog- aUalíiuid megvitatni és ebből a "saáii . leszűrve, a tanulságokat aUaitiapílani’ amikor a dolgozó az ország érdekeiért ilg,. s|tozik, folyik egy tárgyalás, sötét 8f *ar9yaláson az összeesküvők '*okr ■,erveiröl rántják le a leplet, e„n. ?*> akik a parasztoktól és lailj .a5°któ] akarták elvenni jo- ilt, akik nem akarták elismerni Jót . ®9y ma már tanubizonysá- kís a magyar paraszt és műn- ien,fl.rró1, hogy az ország és a ben f| r.at'kus államrend érdeké- }o?ni °'90zni tud és nemcsak dol­ls. y hanem vezetni és irányítani He/0*** az alattomos gazcmbe- ikikn Vor>ják most felelősségre, Vofg V, *ervei közé tartozott a loj|^ Hadsereg tisztjeinek és ka- h Äin.?k orvul való legyilkolása «ahh .er* a tervüket a legalja- bajta "j^don igyekeztek végre ts lek t A'nnak a Vörös Hadsereg- r0„y, a9lat ellen követtek el me- >zjB e ®ket, melynek az egész or- *tn8|v cs*k hálával tartozik és (itt 1nelt. köszönhetjük többek kö­be*« *s’ h°íiy 3 Szabad Szak­is i.Ze* mcglarthatja Pécseit Sz^íweneiiját. *e a múlt tanulságait. ****** arra, hogy ezek az IVqjj -s_küy<5 urak és elődjeik mi- ^kkailnié*etlenck voltak a dolgo- teó *z®mben. Emlékezzünk erre Cs^ás- ink félre minden megbo- '► a 'i hajlandóságot, számoljunk a< j|, e9kfmélellenebbiil ezekkel kai £ latiakkal, akik családjain- ** uir,’^tyéreinket akarják újra Ej k jármába hajtani. ** ári* ’árgyalás leszámolás lesz kaian,i ^'mosztevőkkel és politikai Makkal. vezetob ío9 tárgyalni a s/aKszer- Els5* konferenciája? S?ervP 0rban: le akarjuk fektetni H tökéletesebbé tételé­í(a*r»j Piait. Meg akarjuk sokszo- eddigi oktató és felvilágo­sító munkánkat, mert a felvilágo­sítás a legerősebb fegyver a múlt­ból ittmaradt kísértő árnyak ellen. A gazdasági jólét alapjait akar­juk megvetni, ezért megvitattuk a Magyar Kommunista Párt gaz­dasági fellendülést célzó három­éves tervét, megvitatjuk, hogy megyénkben mivel járulhatunk hozzá országunk megerősítéséhez és azonnal hozzáfogunk a terv végrehajtásának előkészítéséhez. A többtermelést tüzztik ki célul, s ennek alapján állandóan ánye­lünk arra, hogy a munkásság élet- színvonala arányosan emelkedjék, Ezért szükséges lesz, hogy a jö- ben a szakszervezet még aktívab­ban vegyen részt az árak letöré­sében. Most már kíméletlenül kell eljárnunk az árdrágítókkal szem- ben, akik visszaéltek a munkásság áldozatos munkájával és türelmé­vel. Nagy súlyt kell fektetnünk az értelmiségiek és a fizikai mun­kásság kapcsolatának szorosabbá tételére. Nem utolsó sorban: ko­molyan foglalkoznunk kell a me­zőgazdasági problémákkal, me­gyénk rákfenéjével, a sváb kite­lepítéssel, gyors és eredményes segítséget kell nyújtanunk a falu népének. Fel kell világosítanunk a parasztságot és egybe kell ko vácsolnunk a dolgozó rétegeket, hogy egységesen vegyenek részt a demokrácia megerősítésében, de a demokrácia ellenségeinek fel számolásában is. Már eddig vázolt szándékaink­ból is megállapítható, hogy kon­ferenciánk komoly munkát akar végezni. Itt, e konferencián kell a megye parasztságának és mun­kásságának tanúbizonyságot tenni arról, hogy nem tagadja meg ön­magát és múltját és a demokrá­ciáért kész minden áldozatot meg­hozni. A szervezett munkásság mindig oszlályharcos alapon állt és ép­pen ezért különös jelentőséget ad konferenciánknak az, hogy ma avatja Pécs városa díszpolgárává az osztályharc hősét, az 1918-as forradalom vezérét. Károlyi Mi Irályt. Konferenciánknak a forra­dalom köztársasági elnöke előtt is bizonyítania kell, hogy a szer­vezető szerepet játszanak az ősz a forradalmi szellem, hanem kü­lönös lendületet kapott azzal, hogy soraiban ma már egyenrangú, sőt A cinizmus teteje: Dalnoki Veress Lajos az ellenállási mozgalomhoz hasonlítja az összeesküvést és azt átlitja, hogy jelenleg három hormányelnöke van az országnak: Kállay Miklós, Lakatos Géza és ő Budapestről jelenti a MOT: Pénteken reggel 9 órakor nyitot­ta meg Jankó Péter elnök a nép- biróság ötös tanácsának folytató­lagos tárgyalását az összeesküvés ügyében. A második napon Dál- noki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredes kihallgatására került sor. Az elnök kérdésére kijelen­tette, hogy nem érzi magát bű. nősnek. Tagadta, hogy az állam- hatalom erőszakos megdöntésére irányuló szervezkedésben részt- vett volna. Szerinte „csupán“’ a honvédség megszervezését vállal­ta arra az esetre, ha a békeszer­ződést aláírják. Beismerte, hogy október közepe táján Szentmik- lóssy István lakásán összejövete­len vett részt, amelyen beszéltek Veress Lajos megbízatásáról. A honvédség, illetve katonaság szervezésének a megbízatását elvállalta. Amikor Kiss Károly felkérte őt szerepének vállalására, sejtette, hogy a Magyar Közösség nevében történt a felkérés. Újabb két hét elteltével a Lónyiai utcában tar­tottak összejövetelt, amelyen Szentmiklóssy átnyújtotta a had­parancs tervezetét. A jelenlévők véleményének meghallgatása után úgy döntött, hogy a hadparancot nem írja alá és nem adja ki. „Ha honvédelmi miniszter teszek...“ Szentmiklóssy akkor közölte ve­le, hogy a Közösség polgári vo­nala ez nem fogja jó szemmel nézni és ezt a véleményét erősí­tette meg Donáth is. Az elnök további kérdésér? Veress Lajos kijelentette, hogy a jogfolytonosság kitétellel azo­nosította magát, , . ... , „de helytelenítette, hogy ezt a had­vtzető szerepet játszanak az osz-g parancsba bevették, meft ez po- tályharc élharcosai, a Magyar! Ijtűlca Kommunista Párt vezetői. i ^ tanácselnök a továbbiakban Éljen a Szabad Szakszervezet I.f megkérdezte, hogy milyen jogci­Konferenciája! Smen használta azokat a kifejezé­Éljen a szaktanács! Éljen a népiig: demokrácia! I Dá'nok. y^ess azt felelte, hogy B zem, megbízom r katona volt és megszokta, hogy parancsoljon, vagy engedelmes­kedjék. Különben is Szentmiklós­sy véleménye aiz volt, hogy az el­lenállási mozgalom azért bukott le, mert senkisem parancsolt. — ön párhuzamot állít fel az ellenállási, mozgalommal — szólt Jankó Péter tanácselnök. Az ellenállási mozgalom az ak­kori tényleges hatalmi tényzőkkcl szemben állott. — ön is feljogosítva érezte ma­gát arra, hogy a jelenlegi állam­hatalommal szembehelyezkedjék? Milyen jogcímen? — Nem ezen a jogcímen — hangzott a felelet. — Azt a helyzetváltozást, ami. kor ön esetleg hanyédelmi minisz­ter lesz, saját erőiktől független erők politikájától várták? — Igen — hangzott a felelet. — A Magyar Közösség politi­kájától függetlenül? '•— A Donáth György által elő­idézett politikai helyzetváltozástól nem, a Magyar Kötzösség politi­káját azonban számításba vettem — felelte a vádlott. Az elnök ezután szünetet ren­delt el. A Kisgazdapárt hátterében... Ezután szembesítették Dálnoki Verest Donáttal, de nem sikerült tisztázni, hogy a hadp&rancs le- tárgyalása után hány fővezérségi ülésen vettek részt. Dálnoki Veress ezután a csendőrség főparancsnokának kiszemeléséről beszélt. Választá­suk Kozma Istvánra esett Dálnoki Veress védekezése sze. rint csendőrséget csak az ő sze­mélyének pozícióba jutása után állított volna fel, a honvédség nyugati alakulatairól azonban szó nem volt. Dálnoki Veress ezután az elnök kérdésére előadta, hogy jegyző­könyv kihallgatásánál tiltakozott a „fővetzérség“ megjelölése ellen és tiltakozott az ellen is, mintha a katonai szervezkedés a hatalom átvételét célozta volna. Arról tu dott. hogy a közösség áll a háttérben az esetleges pártokkal, pl. a Kis­gazdapártiak Két államtő. három miniszterelnök A közalkalmazottak vasat! kedvezménye ^ U A ^ a Pestről jelenti a MTI: ■ nyának megújítási határidejét a ,t|Yug<jj Zsz°'gálati alkalmazottak és I közlekedésügyi minisztérium már. asára 'as°k féláru vasúti jegy vál-1 cius 15-ig meghosszabbította. l°gositó arcképes igazolvá-1 j, demokrácia megerősítésének alapja a 3 éves terv. ^ftek végrehajtásáért küzd a Szabad Szakszervezetek '* Megyei Konferenciája! Elmondotta ezután, hogy 1944. augusztus 5-én előzetes telefon- értesítés után levelet kapott Hort- hytól, amelyet Vattay főhadsegéd juttatott el hozzá Bánffy volt földművelésügyi miniszter utján a főhadiszállásra. Ebben a levél, ben arra az esetre, ha őt egy ide­gen hatalom megakadályozná kor­mányzói jogainak gyakorlásában Dálnoki Veressé nevezi ki mmisz- terelnöknek és megbízza kormány alakítására Erről a levélről az ost­rom után említést tett Douáthnak aki erre azt mondta, hogy akkor tulajdonképpen Dálnoki Veress a miniszterelnök, ő azon­ban felhívta Donáth figyelmét arra, hogy se Kállay se Lakatos nem mondottak le a miniszter- elnökségről és ezek szerint há­rom miniszterelnöke lenne az országnak. A jogfolytonossággal kapc#) at­ban az elnök kérdéseire Dálnoki Veress kijelentette, hogy a jog folytonosság letéteményesének' a volt kormányzót tekinti. Szerinte ma két államfője van az ország­nak, mert a kormányzó nem mon­dott le. , ,, Az elnök megkérdezte a vádlot­tat, tudtta-e azt, hogy a Magyar Közösség megmaradt Horthysta köztársaság ellenes ideológiájánál. A vádlott azt felelte, hogy nem tudta, de régi alapon állva kép­zelte el a Magyar Közösség mun­káját. Bevallotta, hogy a jogfolytonosság alapján állt, és ebből következik, hogy vagy királyságra, vagy kormányzóság­ra gondolt. Dr. Antal népbiró megkérdezte ezután, hogy kik voltak azok. számítottak az országban. Dálnoki Veress ast vallotta, hogy sok tiszt, A magyar közösségre és más erőkre számítottak a meglevő politikai pártok közül a kisgaz­dapártra. Arra a kérdésre, hogy tudott-e arról, hogy a csendőrséget a Ma­gyar Köztársaság kollektive fele­lősségre vonta, a vádlott tagadö- lag válaszolt. A tárgyalást ezután félbeszakí­tották és szombaton reggel folv tátják. Megérkezett Károlyi Mihály Este 9 órakor megérkezett Ká­rolyi Mihály, a második köztársa, ság elnöke Pécsire. A város és a megye küldöttei, a főkapitány, a katonaság képviselői várták. A honvédzenekar játszotta Himnusz hangjai mellett futott be a vonat. Az R-Gárda, valamint a rendőr és katonai diszszázad sorfala között vonult be az elnök a váróterembe ahol az emigránsok testületileg várták. Csak Tolnai polgármester üdvözölte néhány szóval Károlyi Mihályt, aki köszönöszavaiban ki­fejezte örömét, hogy a történelmi városba jöhetett, ahol élete egyik legszebb napját fogja eltölteni. Károlyi Mihályt az üdülőszállóban lévő szálláséra senki sem kísérte el, — saját kívánsága szerint csak a titkára, ment fáradt volt és akik reá, mint egyetlen katonára pihenni óhajtott. J

Next

/
Thumbnails
Contents