Új Dunántúl, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-18 / 40. szám

2 o.i punantot; 1947 FEBSUAJJ o> Ä bányamunkások életnívójának növelése az államosítás egyik legjelentékenyebb ieladata Dr. Hajdú Gyula elvtárs, államtitkár nyilatkozik munka­köréről, a pécsi bányászati és kohászati középiskoláról és a készülő munkokódexről Dr. Ha jdú Gyula elvfárs. ipar-1 ügyi államtitkár rövid ideig Pé-I csttt tartózkodott és ez alkalom j ból megkértük, hogy tájékuztas-1 son bennünket arról a munkáról,] mely az Jparügyi Minisztériumban folvik. Természetesen Hajdú Gyula elvtárs elsősorban a saját ügy­osztályáról számolt be, annál is inkább, mert bennünket Pécs— baranyaiakat ez érdekel legjobban mivel a bányákról, valamint az ípiari szociális ügyekről van szó. — A szénbányák termelése a felszabadulás után siralmas volt, — mondotta Hajdú elvtárs — de a Nógrády Sándor elvtársunk ve­zénylete alatt lefolytatott szén- csata eredményeképpen folyton emelkedett a termelés. A napi, alig 1000 vagon helyett ma mér 2500 vagont termelünk és köec- lediinik a 3000-hez, sőt el lehet érni a napi 4000 vagont is. melyet a 3 éves terv előirányzott. Ha ez si­kerűi, nemcsak a 3 éves terv ezen pontját valósítjuk meg, de felül­múljuk a béketermelést. Az állami tulajdonba vett bá. nyák a „Mász“ kezelésében van­nak. F.z az állami részvénytársa­ság már kezd kijegecesedni. A feladat most az, hogy a ter­melés emelkedését állandósítsuk és biztosítsuk, de egyben az üz­letvitel úgy történjék, hogy a bá­nyák jövedelmi forrást is jelent­senek. Most ráfizetünk a bányák­ra. Ez nehéz dolog mert a hábo­rús rablógazdálkodás következté­ben költn'-gcs előkészítő munkák­ra és a felszerelés kiegészítésére van {‘szükség. A „Meszbart“, a pécsi bánvák nincsenek államtulajdonban, de a magyar állam , felerészben részese ennek is, úgyhogy ennek egészsé­ges menete ugvancsak államérdek. A hányák államosításával kap­csolatban meg kell oldani a volt bánva tulajdonosok kártalanításá­nak kérdését is. Erre vonatkozó, nagyon komplikált adat összeá'- lításnk folyamatban vannak és rö­vid időn belül törvényjavaslatot terjeszthetünk be. A kártalanítás­nak oly módon kell történni, boga» kifejezésre jusson az a »énv: a magántulajdon elve alapján állunk, de viszont meg tudjuk , védeni az állam érdekét a ma- gánkapitalistáklca! szemben. — A bányamunkások életnívóié­nak növelése az államosítás egyik legjelentékenyebb feladata kifejezésre jut ez abban, hogy a keresetek a termelés eredménve- nek arányában automatikusan emelkedjenek, de kifejezésre jut ez az üzemek szociális és higiénikus berendezésének fejlesztésében is. T.egközelebb pedig kétségtelenül erőteljes befolyást kapnak n munkások a bányaüzemek igaz­gatásában és vezetésében. A bányamunkások kiképzése céljából jelentékeny a hányász- tanonc-skolák létesítése melvre vonatkozó rendclcttcrvevet meg is vnn. Pécset különösen érdekli a bá­nyászati és kohászati közép­iskola kérdése, amely iskola ez- ideig ideiglenesen Miskolcon voll elhelyezve és most Pécsre kerül. A volt Ferenc József laktanya r épületében állítanak fel négy bá I ryészati és négy kohászati ősz-1 tály, körülbelül 150 tanuló szá. mára, akik részére ínternátus is tervbe van véve. Az államosítás keretébe tarto­zik az erőccntralék államosítása is a törvényt már elfogadták, végre hajtásán most dolgozik az ipar­ügyi minisztérium. Nagy föladat vár ránk a baux't- tcrmelés és felhasználás kérdésé­ben is. Az iparügyi szociális és higié­niai kérdésekben most készítik elő a tanoncotthonok tervét. Készül általában egy munka­kódex, amely a munkások jog viszonyait minden vonatkozás ban szabályozza. Általában au a törekvésünk, hogy végre megvaiósitbassuk a munkásság érdekében mindazt, ami eddig álom és terv volt Amit Hajdú Gyula elvtárs el- mondett végső kifejlődése az iga­zi demokratikus álLamvezetést-ek Ezeknek a terveknek, céloknak pc lig alapja: a három éves terv. És igen jó tudat, hogy keresztül­vitelénél Hajdú Gyula áll egy az ország érdekeire és a munkásság­ra nézve fontos poszton. («y. «••) Szövetkezeti alapon ki kell fejleszteni a kert* gazdálkodást és gyümölcskultúrát * Az ország több vármegyéjében, különösen Borsód és Heves me-, gyeikben sok 10 ezer hold gaz­daságilag teljesen kihasznáiatlanl földterület van, amelynek a nem- j zeti vagyon ás a nemzeti jövede- de’.em szempontjából való haszno­sítása is egyedül a fölművesszö­vetkezeteken keresztül valósítható meg. Borsód és Heves vármegyék, ben 10 ezernyi hold föld várja, hogy rajtuk virágos gyümölcsker­teket létesítsünk. E két váimegye területén olyan gyümölcskultúrákat tud­nánk biztosítani, amelyek a ben­nük íoglalkoztalott parasztságai boldoggá, gazdaggá tehetik és alkalmasak a magyar nemzeti jövedelem igen jelentős emelé­sére. Az így hasznosítandó sok 10 ezer hold területen tudnánk elhe­lyezni szegény parasztságunknak azokat a tömegeit is, amelyek föld hiányában nem részesülhet­tek juttatásban. A termelőszövetkezetek számta­lan előnye mellett ezúttal nem kívánunk egyéb fontos szempon­tokat felsorakoztatni. Rá kell mutatnunk még egy igen fontos körülményre, amely szintén sürgetővé teszi a földmű.'' vesszövetkezetek talpraállítását, megerősítését és minél magasabb tökélyre való fejlesztését. A gabonát nagyüiemileg ter­melő országok már most egyre nagyobb tételekkel jelentkez. nek a világpiacon. A háborútól sújtott országok egyelőre még igen nagy tétel ga. bonamennyiségeket tudnak fel­venni és ezért a világpiacon a búza áránál még nem jelentkezett az elöbb-utóbb kétségtelenül be­következő nagy és indokolt árle­morzsolódás. A magyar nép az egyoldalú nagybirtokos szántó­földi gazdálkodás mellett az 1928—33. évi világgazdasági vál­ság idején már megtanulta, mit jelent kenyérgabonát termelni olyan országban, amelynek adott­ságai egészen más termelési ágak­ra hivatottak. A boléta és liszt- forgalmiadó terhei alatt egy bé­kés ország gazdasági élete is ros­kadozott. Á háborútól megtépá­zott magyar gazdasági élet és a dolgozó nép semmiképpen sem tudná elviselni a magyar mező- gazdayq világpiaci versenyképte­lenségéből folyó terheket. Ezért is elengedhetetlenül fon­tos a földművesszövetkezetek megsegítése és a hároméves ái- lamgazdasagi terv ezeket az oko­kat is alaposan mérlegelve igyek­szik a íöldművesszövetkezeteket hathatósan alátámasztani. Fontos ülést tart Baranya Termelési Bizottsága Baranyavármegyc Termelési j Bizottsága aiz összes Községi Tcr-! mclési Bizottságok részére érte kezlctet tart március 1-én. szom­baton délelőtt 10 órakor a Vár­megyeház közgyűlési termében, amelyre minden Községi Terme-! lesi Bizottságot ezennel meghív.: Szivesked jeniek megbízottaikat, vagy legalábbis egy megbízottju­kat a gyűlésre elküldeni. | A gyüJcscjr (Vbdn Vilmos. Ba­ranya vármegye rermc’ési Minisz­teri biztosa tájékoztatót tart a következő, kérdésekről: 1. Általá­nos gazdasági helyzet. — 2. Tava­szi vetőmagkérdés. — 3 Parlag­földek megművelése. A tájékoztatót vita követi. Még néhány napig szabadon szolgáltai hatók be a fasiszta sajtótermékek Több ízben hírül adtuk, hogy a fasiszta sajtótermék', k beszolgál­tatásának végső határidejét a kor­mányzat február 20-ban állapította meg. Csupán néhány nap áll te­hát a közönség rendelkezésére, hogy könyvtárát átvizsgálja és a fasiszta könyveket belőle eltávo­lítsa. Mindenkinek egyéni érdeke a hatóságok felhívásának ponjdí végrehajtása. Akinél a hatandó után bármilyen fasiszta sajtóter­méket találnak, igen szigorúan megbüntetik súlyosabb esetben internálják. A gyűjtőhely a Városi Könyv­tár (Apáca utca 8) és a rendőr- kapitányság 11. emelet 79 szobája. a Szabad Szabszeruezeieh l. megyei urü munhásoü - Parasztok - Miségiek szövetsége! Március t-án te 2-án a Munkás Kulfurfiáz narfvtonnáheu. Megnyílt o baranyamegyci földrmlves'szövethczct ügyvezetői tanfolyama Tegnap dólelőtt nyitották meg meg a barartyamegyei földmíve*. szövetkezet ügyvezetői tanfolya­mát. Mintegy 50 hallgató jött ősz- sze a baranyai falvakból, hogy « kéthetes tanfolyamon tanultakkal megerősödve erőteljesebb mérték­ben belekapcsolódhassák faluja gazdasági életébe. Az ünnepélyes megnyitáson resztvettek a pártok képviselői, valamint a tanfolyam vezetői és előadói. Elsőnek Dombay Já­nos, a tanfolyam vezetője köszön­tötte a megjelenteket, majd a MKP nevében Fehérvári elv. társ, a Szoc. Dem Párt nevéban T u rs 11 s Imre elvtár», a Kisgaz­dapárt nevében Kostér Nándor, a Nemzeti Parasztpárt nevében Deák Ferenc, az UFOSz nevé­ben Vörös László elvtár», az or- szagos fogyasztási szövetkezetek képviseletében pedig Schlich- t. e r János elvtárs szólalt fel. Va­lamennyi szónok méltatta a tan­folyam jelentőségét és kért* * hallgatókat, hogy a tanfolyam el­végzése után minden erejüket a vidék problémáiknak megoldására fordítsák. S<ztedt*n: Uázas& ? Csők boldog emberek építhetnek boldog orsságot Szerelemből nem lesz mindig| megjelenik a pár a tanukkal, házasság, házasság nem jelenti mindig u szerelmei. .4 sors külö­nös kegyeltjei azok, akik szerel, mesék összeházasodhatnak. .-Íz anyakönyovezelő előszobá­jában. lehel lilni, hogy milyen, so­kat jeleni az élei légimé pél yc- sebb, legszebb, nagy legtragiku. sabb eseményénél, a házasságnál: a szerelem. Ez az egy, mely kor­tól, politikától igen, de sajnos gazdasági oiszonyoktál nem füg­getlen. Anyakönyvvezető előszobája.. Csúnya nő, csinos fiatalember: várnak, hogy összeeskessék őket. A'em nemek egymásra, egy szól sem szólnak egymihoz, a szemük unalmasan néz a semmibe és a tanuk hernádi an unják az egész ügyet. Ez tipikus érdekházasság. A másik pár fiatal, ők sem be­szélnek, de a szemük egymásba mélyed. A kettő együtt nincs 40 éoes. A fiatal nsszonyjelöllön ta­vaszi kosztüm. Ismerem a nőket, biztosan azért vette fel, mert ez a legjobb ruhája és ma szép akar lenni. A fiatal férj, akii egy perccel előbb esketlek, mikor az anya- könyvvezető 6 faríntól kért tőle: iratért, zavartan, de feltalálta magát, a tanútól kért hat forin­tot. mondván: nincs aprója. Amikor meglátogattuk az anya- könyooczetö hivatalt, aznap 15 pár esküdött össze, Legkedvesebb ooll az a f iatal pár, amelynek, az arcán a mosoly és mélységes ’ komolyság váltakozóit az aktus alaft és a hátuk mögött folyton egymás kezét fogták. Egy percre sem engedték el egymás kezet, (alán egy életen át így lesz. Ki. pátijuk nekik. A férfiak sokkal inkább za­varban vannak az anyakönyove­zelő előtt, mint a nők. A nők va­lahogyan fölényesebbek és a sok. jzor piruló mosoly mögött már oft bujkál a házasságban eljö­vendő határozottság. Az idei házasságkötések száma csökkent a tavalyihoz képest. Ta­valy valóságos házasodási láz fogta el az embereket, pótolni kellett a háború miatt akadályo­zott házasságokat. Ma már béke. beli az ütem, legtöbben 18-~>t) év közöli házasodnak. Pécsett igen sok volt a gyári alkalmazott házassága, ebben a pécsi Kokszműoek munkásai ve­zetnek. Viszont visszaesett a köz- alkalmazott réteg, melyet gaz­dasági okokkal lehet magyarázni. 0 az az átkozott pénz: béké­hez hasonlítva növekedett az ér­dekházasságok száma. Viszont a demokrácia okozta azt, hogy a házassági külsőségek leegyszerü, södlek. az emberek még a saját életük eseményeinél is tompítot­ták a külsőségeket. Mostanában '.lines ott papa, mama, testvér, nagynéni ,sőt a virág is ritkaság A 15 pár közül egynél Wtam * vőlegény kezében 2 szál szegfűt­Valóságos színes filmkaoaríi* az, ami az. any aköny övezeti előtt történik Az arcok őszinték itt lehullnak az álarcok és az em­berek szemében öröm, bánat, szenvedély, vagy elkesercdedsét látszik II át elég sok az el kést' redettség, főleg a férfiaknál. Lélektanilag meg nem magya­rázható, de új jelenség az is, hoti sok újabban az olyan pár, aw a férfi a fiatalabb. Ilyenkor * nő mormol valamit a házassit előtt az anyakönyvoezetö füléé* és utána az anyakönyvoezetö, mi­kor a nő születési évszámát ol­vassa fel, vagy köhög, vagtl dünnyög, de sohasem lehet meg­érteni, hogy hányban született ** ifjú ara. Beszélgettünk Csokonai any* könyvvezetővel. Neki, mint >z*k embernek az a véleménye a há­zasságról, hogy: rengeteg a ok lás... Sajnos, a munkásosztálynál <s lábrakupott e'z a szokás, főleg oh ahol mind a ketten dolgoznak i* a férfi az elfoglalt, pénzk'-reii nő mellett nem találja meg a <’3A" ládi otthon melegét. Ezt a de­mokratikus nézőpontból igen sí0’ mordnak találjuk és a mi új !,l‘ tágunknak ezen is keltene A házasságkötések száma nem- csak azért csökkent, mert a há­zassághoz. nemcsak szerelem, ha­rtem pénz is kell, hanem mert * házasság előtti kötelező oro0;‘ vizsgálat átszűri a jelentkezők és a szűrőben sok pár fcrinak*"' Sok tragikus eset játszódik le eleiben: két ember igazán réti egymást, és nem lehet e&V másé betegség miatt. Az az ifjúnak nem neo8/hn,fí férj jelölt, aki ötödször jeleid ,nf~ az anyakönymezeid előtt, "**r igen otthonosan mozgott az is,r,t' rős helyen és házasságkötés id i»kacsintott az anyakönyvi'>el* tőre, mintha azt mondaná• -1° gok én még idejönni." A sok komoly gazdasági és P°ft litikai programul melleit azt 1 progratnmba kellene venni, hot, kor és társadalmi, különbség n( kill mindenki egymásé leh8sffrj aki szereli egymást, aki ke1 pénz, a gazdasági viszonyok pif {oszlanak el egymástól. lge:l. •• boldogság nemcsak „kék Tiiaik<r’ de lehet gazdasági programi . .»,h«rr pont is, mert boldog end" Vb boldog országot építenek és ffi egészségesebb utódokat hotn** világra. Ez az „újjáépítés“ i* talán olyan fontos, mint új p zak, új hidak. (gpen**l

Next

/
Thumbnails
Contents