Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-21 / 16. szám
Mág ftMUiánjoi r Parragi György kiadását kéri a buda pesti föállamügyészség — Újabb nyolc kisgazdaképviselöt gyanúsítanak az ösz- szeesküvésben való részvétellel — Dán és quáker bizottság jön Pécsre ~ Byrnes aláírta a magyar békeszerződést - Megoldás előtt a bánvászok üdültetése. I KOM li ÜNiSTA PA PT DELDUNÁNTUtíi LAPU IV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Ára 40 fillér PÉCS, 1947 JANUÁR 21. KEDD Lenin és a népi demokrácia Tudós volt-e, vagy forradalmár? Egész kis könyvtárra való müve bizonykodik amellett, hogy tudós. % hatalmas birodalom átalakulása, fejlődése, hatalma és boldogsága bizonykodik amellett, hogy •orradalmár. Tudós /volt, fiz asztályharc, a társadalmi törvényszerűségek tudósa. i£s íorradalmár voít, mert toldását nem csak papíron rögzítette meg és tette valósággá, lia- toem ,a történelem lapjain is. Tudását bevitte, érvényrejuttatta az ^nyomottak tevőleges harcában ebből a harcból újabb tapasztaltokat, újabb tudást szerzett, ami- V®1 tudományát gazdagította. Igv valósította meg és dokumentálta a dialektika igazságát a saját életében, >a saját fejlődésében is. * Sokan vetik szemünkre jobbról 65 úgynevezett balról — vagyis •■dndazon oldalakról, amelyek 'Va9y nem ismerik, vagy félreismerik Lenin tanításait —, hogy l°Stalanul mondjuk magunkat le- •ÍDisiáknak; az, amit ma teszünk, c irányvonal, amit követünk, *e® Leniné, sőt állítólag egyénein ellentétes Lenin tanításaival. W érezzük, halálának évfordulóin nem adózhatunk méltóbban '»rcos emlékezetének, mint azzal, "" a kétkedőket meggyőzzük, a 'elremagyarázókat felvilágosítjuk, Ö nevét tanainak ismerete nél- ellenünk felhasználókat az ö havaival verjük vissza. . Akik a magyar kommunisták ^°>nista mivoltában kételkednek, ?)tálában két csoportra oszthatók, fannak rosszindulatúak, akik tár- ^dalmí, vagy anyagi helyzetükről fogva egyéni és osztályér tiedből ellenfelei minden szociális ’"hozásnak, vagy ezeknek propa- ^dájától annyira fertőzőitek, l 9y többé meggyőzni őket inem De vannak jóindulatúak is, fittet hiányos, kellően el nem j*® rendezett, vagy meg nem reszten tudásuk vezet helytelen '“vetkeztetésekre. Meg kell monsakor sem szocializálást, hanem földosztást, a földnek kis parcellákban való újabb magántulajdonba juttatását tűzték napirendre. 3. A magyar kommunisták nem "dóm: még azokat is ezek közé * jóindulatú kétkedők közé soro- *?•>, akikéi a polgári irodalom "hOíiomány ossága vezetett télre, jjjttb hajlandóak pl. Wellsnek el- pbii, hogy az egész marxizmus j'Reklám" magyarázata Marx Ká- iJV májbajára vezethető vissza r[*9y, hogy magyar példával éllé*1 Szálasinak Horthy paralizisé- keresik „lélektani" magyará, Az ej eve elfogultakhoz, a rossz- Jkilatúakhoz nincs szavunk, mcg- Jv^Znl úgy sem tudjuk őket, lii- .*1 nem is meggyőződésből, ha- pte rágalmazási szándékból vitat- |J* leninista voltunkat. A jóinduIrta: Révész Gy. István 2. A magyar kommunisták nem hetnek meg arról, milyen keveset közelebbjutni, mint a teljes poli- jának szigorú ellenőrzése a párt követik Lenin tanait, mert Lenin tud még a munkások tömege a tikai szabadság, mint a demokra- részéről és függetlenségük íettét- a magántulajdon szocializálását szocializmus céljairól és meghódt-, tikus köztársaság... E feladatok len megőrzése..." hirdette, a kommunisták pedig a fásának módjairól." j lefokozása elméleti tekintetben a Lenin maga ezt a határozatot a legfontosabb közgazdasági ténye- Néhány sorral lejjebb: f marxizmus karikatúrája és nyárs- következőképpen magyarázza és zőnek, a földbirtokoknak elkobzá- „Válaszul arra az anarchista el- polgári eltorzítása, gyakorlati-poli- indokolja: lenvetésre,, mintha mi elhalászta- tikai tekintetben pedig a íorrada- „A politikai szabadság és asznék a szocialista forradalmat, ezt lem ügyének kiszolgáltatása a tályharc nagy kérdéseit végered- mondjuk: nem halászijuk el, ha- burzsoázia kezébe...” | menyben csak az erő dönti el és nem az első lépést az egyedül le-j Világos és félreérthetetlen sza- nekünk gondoskodnunk kell en- hetséges módon, az egyedül he-'vak. Ha összekötjük az előzőkben nek az erőnek az előkészitésérőL követik Lenin tanait, hiszen Lenin lyes úton tesszük meg hozz\ a elmondottakkal, egységesen bon-! a szervezéséről és aktív, nemcsak kihangsúlyozta, hogy a kapitalista! demokratikus 'köztársaság útján.") takozik ki előttünk egy, a szocia- védekező, hanem támadó alkalmaáliamszervezet az uralkodó ősz- j Ismét .lejjebb: > lizmus mielőbbi megvalósításáért; zásáról is. Az Európában a párisi tály elnyomószerve, amellyel a < „Ha a munkások megkérdeznek tántoríthatatlanul küzdő, de a ki- kommün óta csaknem szakadatia- proletariátusnak semmi közösségei bennünket a megfelelő időpont- kerülhefetlen és eltagadhatatlan nul uralkodó politikai reakció nem lehet és íme a MKP részt ban: miért nem valósítjuk meg a realitásokat nyitott szemmel szám- hosszú korszaka túlságosan hozzávállal az államszervezet munkájá- \ maximális programot, azzal fele- bavevő harcos és tudós pontos szoktatott bennünket a csak ..alul ban, sőt magában a kormányban j lünk, hogy rámutatunk arra, meny- analízise. A végcélt egy pillanatig’ ról" való cselekvés gomlolatá- is, i nyíre távolvannak még a demo- sem szem elől léveszteni, de ka- hoz ... Most kétségkívül új knrMindezekből pedig kétféle kő-! kratikus érzésű néptömegbk a szó- tasztrófákba vezető élomkergetés szakba léptünk..." vetkeztetést vonnak le. Az egyik J cializmustól... mennyire szerve- helyett a valóság talaján megáll- A „Jelűiről", tehát a kormány- az a kerek megállapítás, hogy a | zetlenefc még a proletárok. Szer- ni: ez Lenin válasza az ellenér- ban való részvételből eredő íeL- MKP letért a lenini elmélet alap- j vezzétek hát meg a munkások ’ vekre. adatokat két pontban foglalja öszjairól, a másik pedig az, hogy a' százezreit egész Oroszországban,! f Most pedig, amikor azt a kér- sze I.enin: MKP mai magatartása „csak tak- terjesszétek a programunk iránti dést vizsgáljuk, hogy szabad-e „Meg lehet és meg kell ha tátika", amelyből hiányzik a belső j rokonszenvet milliók között! Pró- kommunistáknak egy többségében roznj részvételünk jellegét és célmeggyőződés őszintesége. j háljátok meglenni ezt, de nemcsak polgári kormányban aktív részt ját. A határozat ezt megteszi, a Mint mondottuk, ezek az elleD- csengő, üres, anarchista frázisok- vállalni, hivatkozzunk Engels „Fór- részvétel két célját jelölve meg: érvek —amennyiben jóindulatúak kai — és nyomban meglátjátok, radalom és ellenforradalom Né- 1- az elleníoTadalmi kísérletek el- — vagy Lenin tanainak hiányos hogy ennek a szervezetnek a lét- metországban" c. munkájára, leni kíméletlen harcot és 2. a ismeretéből, vagy az ismeretek rehozása, ennek a szocialista fel- amelyben a frankfurti nemzetgvü- munkásosztály önálló érdekeinek zürzavarosságából, vagy pedig a j világosításnak a terjesztése a de-. lésről a következőket írta lenini elmélet nem dialektikus, te-; mokratikus reformok minél tétje-) „A vénasszonyoknak ez a gyü- hál az adott történelmi htiyzeUt sebb ruegv alósLísá’ól iügg.’^ : tekezetw már fennállásának első figyelembe nem vevő alkalmazá-j Vájjon ki tagadná, hogy a mai napjától fogva sokkal jobban resz- sából 'erednek. j Magyarországon pontosan ugyan- ketett a legparányibb népmozga Ám lássuk, mit felel ezekre a; azok az objektiv és szubjektív lomtól, mint az összes németpr kérdésekre a ma huszonhárom esz- • 'körülmények állnak fenn, mint szági kormányok reakciós össze- tendeje elhúnyt harcos tudós. I amelyeket annakidején Lenin esküvéseitől együttvéve ... Ahe- * j Oroszországra kianalizált? Ki ta- iyett, hogy a nép erejével vértez1905-ben, az első orosz, forrada-t gadná, 'hogy a helyes analízisből^ te volna fel magát, egyszerűen napirendre tért jogainak minden goromba megsértése felett..." (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy amellett, hogy Engelsnek ebből a néhány mondatából logikusan kell következnie Lenin magatartásának Is a felvetett kérdésben, döbbenetes tanulságot nyújt ez az Engels idézet a mai magyar helyzetre is. Megmutatja, milyen lenne a mai magyar kormány magatartása, ha abban nem vennének Tészt a kommunisták, hanem az egész kormányzást átengednék a népmozgalmaktól oly nagyon reszketőseknek.) De lássuk most Lenint, aki feltétlenül ragaszkodott a londoni kongresszus határozatához: „Az erőviszonyoktól és egyéb előre pontosan meg nem határozható tényezőktől íüggőleg, a mindenféle ellenforradalmi kísérletek ellen való kíméletlen harc és a munkásosztály önálló ‘érdekeinek védelme céljából megengedhető pártunk meghatalmazottadnak... a kormányban való részvétele: e részvételnek elengedhetetlen ieltélom évében a .proletáriátus pártja, itt u ugyanazoknak a konzekven a szociáldemokrata párt, bár szer- dáknak kell megszületni ők? vezetlleg még egységes volt, lényegében már ketté vált: a párt többségét alkotó (bolsevik) és a párt kisebbségét kitévő (mensevik) csoportra. A kiéleződő történelmi Más helyen Lenin ezt írja: „A proletariátusnak végig keli vinnie a demokratikus átalakulást, helyzet szükségessé tette, hogy a kapcsolva a parasztság munkásság pártja is félreérthetet-i kogy az önkényuralom lenül leszegezze a maga hányvo- eH«rfUásÍt erőszakkal elnyomja nalát. A párt bolsevik része Lón- é? a burzsoázia ingadozását ellen- donban kongresszust, mensevik. su Y°zzarésze Genf ben konferenciát tar- -Az egész nép és főleg apátot!. A két ülésezésnek merőben 5 rasztsfá» e1^ - a SZa*ad' különböző határozat lett az ered- •»««*a, következetes demokraménye. A bolsevik kongresszus, felismerve az akkor éröíorrada-érU A* d°lgOZÓk « Wzsákl°.n »erőben polgárt Jellegét, úgynevezett minimális programmot ’ .tz ke,!r °?X egYen. f Y?, adott (maximális programnak rö- sá9ba"a ío|radalmi proletariátus viden a szocialista forradalom Pmlttkaja ••• megvalósítását nevezhetjük). A két 1 llt f á.r' .bn^.a. deiTkr?bkus »™r»m kritikáiét és összehason- köztársaság leninihelyeslését idéztük, „könyökünkkel súroltuk a ' ^ tévelygőket pedig hadd <rvöz- • ®>eg halála huszonharmadlk év- í(lulóján maga Lenin. »Az elmúlt hónapok során sok jegy zést hallottam ezektől a w^éulatú kritikusoktól. Mindre ^szólni itt helyünk nincs, de ^ is szükséges. Mert ezek a k?tokák, az egészen naivaktól elintve, főleg három csoportba jUiatók. Nevezetesen: u' A magyar kommunisták nem Lenin tanait, hiszen Le- a forradalom hive volt, a pro- ^Y'ltk taturáé, a MKP viszont kaucióra állt át, forradalom he-’ lassú fejlődési ‘kíván, proLe- ^ktatnra helyett demokráciát. ‘ program kritikáját és összehason lítását Lenin még ugyanabban az évben elkészítette „A szociáldemokrata párt két taktikája" című művében. Ebből vesszük az alábbi idézeteket, a IMKP jóindulatú kritikusainak meggyőzésére. „Végül megjegyezzük, hogy a í határozat már akkor, amikor a minimális program azonnali megvalósítását tűzi ki feladatul, kiküszöböli a maximális program azonnali megvalósítására, a szocialista forradalom céljára való hatalom-meghódítás badar, félanarchista gondolatait Oroszorparasztság és ezzel szerves összefüggésben, a földosztás, vagy Szocializálás kérdését is. Nézzük hát meg, milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben a mienkével hasonló objektiv és szubjektív feltételekkel rendelkező társadalmi és gazdasági helyzetben Lenin. e Ugyancsak a Két Taktikában Lenin a következőket írja: „A demokratikus forradalom polgári forradalom. A „teljes új- jáíelosztás" vagy a „földet és szaszág gazdasági fejlődésének foka badságot" jelszó, az elnyomott és (objektiv körülmény) és a széles tudatlan, de lényt és boldogságot proletártömegek öntudatosságának szenvedélyesen kereső paraszttöés szervezettségének foka (szubjektív körülmény, amely elszakít- hatatlanul összefügg az objektív- vei) lehetetlenné teszi a munkás- osztály azonnali teljts felszabadulását Csak a legtudatlanabb emberek hunyhatnak szemet a jelenleg végbemenő demokratikus forradalom polgári jellege előtt; csak a legnafvabb optimisták feledkezmegeknek ez a roppant elterjedt jelszava: polgári. Nekünk marxistáknak azonban tudnunk kell, hogy a proletariátus és parasztság igazi szabadságához nem vezet és nem vezethet más út, mint a polgári szabadság és polgári haladás útja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg nincs és nem is lehet más eszköz a szocializmushoz megvédését." Természetesen a kormányban való részvételtől Lenin nem vár mindent, nun vár csodákat. Nem veti el, sőt egyenesen előírja az „alulról", tömegakciók által való cselekvés szükségességét is: „Miután a határozat ilyenformán minden oldalról tisztázta a párt politikáját a felülről való akcióban, — ebben az új, eddigelé csaknem példátlan harci módban — gondol arra az esetre is, amikor nem sikerül felülről cselekedniük. Alulról hatni... minden esetben kötelességünk." tele a meghatalmazottak munká- és élni íog.. Ügy érezzük, Lenin sírjára nem tehetünk le halálának évfordulóján méltóbb koszorút, mintha hanqzatos lírai frázisok vagy méltatások helyett az ő szellemében, az általa kezünkbe adott fegyverrel harcolunk az ő ellenségei ellen, mert az ő ellenségei és íélre- raagyarázói ugyanakkor a munkás- osztály törekvéseinek, harcainak, céljainak és jövőjének ellenfelei vagy meg nem értői is. Legyen ez a néhány idézet új építésre és harcra ösztönző forrás azoknak, akik az ő szellemében élnek; érv azok meggyőzésére, akik kételkedtek és fegyver azok legyőzésére, akik szemben állnak velünk. Ha megfelelően felhasználjuk, akkor igaz lesz a költő 9z«Ta: Lenin nem halt meg, Lenin ék, él Annyi a textiláru, hogy már exportálni is íudunk Budapestről jelenti az MTI: Vas Zoltán államtitkár, a Gaiz. dasági Főtanács főtitkára a textil- helyzetről az alábbi nyilatkozatot tette: Van textiláru elég és lesz is. Ezéirt nem volt szükség a pontrendszerre. Ma ott tartunk, hogy bizonyos cikkeket már exportálni is tudunk és ezzel mindenképpen biztosíthatjuk textiliparunk nyersanyagszükségletét. A pamutszállit- mányok jelentős réaze már beérkezett és a csökkentett üzemű gyárak is felvehetik a teljes békebeli kapacitásukat. A textilipar — reméljük — az év első negyedében akadálytalanul leszállítja a 17 millió méterben megszabott típus- árut is. Ez a mennyiség úgyszól- pár típusharisnyát és mindezeken felül 5 millió méter egyéb pamutárut s. Ez a mennyiség úgyszólván eléri, sőt egyes cikkekben meg is haladja a békebeli termelési számokat.
