Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-19 / 15. szám

ÜJ DUNÄNTÜL' 3 «Rummi« műm PARK­MOZI mmrmm Telefon ; A*»—&t. 3tRjel5vétel • A. c. I0--13 . MA UTOLJÁRA Cirkusz a moziban Corodiní a var ázsió és Crisitoph a Herkules személyes felléptével Hétfőn—kedden—szerdán, január- 20—21—22. 16 éven felülieknek. Magyarul beszél. Ellenség a vérben Kényes témájú film a nemi élet kérdéseiről. Hört, Proslitució, . csábítás, kerítés, szemérem. JÖN! Dubrovszky A BETYÁROK KAPITÁNYA Kalandor film. Híradókat Budcipastt*) egy- időbsn mutatjuk b». ^őodéíok: hétköznap 5, 7, v**órnop 3, 5,7 Vasórnen d. e. Yt i1-kor Matiné jut.n. i iihim rt i um i r Leleplezték a pécsi aatégamitolyafokat Az utói Is? Időben sóik feljelentés érkezett a rend őrségre, hogy a gépkocsik pótke lékeinek gumijait ismeretiéin' tettesek leszedték. A feljelentők közül sok üzemi és ezenkívül több magános károsí­tott vaín. Nem sokkal ezelőtt az Első Pécsi Bőrgyár gépkocsiveze­tője feljelentést tett a rendőr­ségen. Elmondotta., hogy gépko­csija körül egy gyanúsan ácsorgó magas fiatalembert látott. A rend­őrség ezen át nyomon elindulva, néhány nap alatt felgöngyölítette ia gumitolvajok! szövetkezetét. — őrizetbe vette Badacsonyi Béla B-listás MÁV kocsirendezőt, Sza­bó Sándor motorszerelőt és Far­kas István kereskedő pécsi lako­sokat. összesen kilenc rendbeli gu- imilopást és egy motorkerékpár lopást ismertek be. A gumikat kü­lönböző helyen értékesítették, a motorkerékpárt ia rendőrség a fa. alá rejtve megtalálta. Mindhármu­kat átlósért ék az ügyészségre. A dolgozók egészségéért Ne bénítsák meg oépegészség- ügyünk legfontosabb szervének, a Zöldkeresztnek munkáját IHoltiór Erik c'viárs népjóléti miniszter ügyeimébe '•APOLLO Vasárnaptól — péntekig, január 19—24 íg: ®‘idapcst és a nagy v.lágváravok 52«nzác'u>a, káprázatos szépségű filmóriás ! Tavasz a Broadwayn Mickey Rooney és Judy Garland minden eddigi s kerét felülmúló gyönyörű filmje. Előadások: hétköznap 5, 7, vasárnap d. u. 3, 5, 7 órakor. ara litt n MT ff FtLMSZINHjft Z *1 Aids Telefon ■ 28-00 Vasárnap. j4 n. 19. UTOLJÁRA! Kálmán Imre világhírű operett­jének zenés filmváltozata. Csárdáskirálynő Kbben a filmben visszatérnek a kedvenc melódiák: Túl az óperencián ... Lányok a lányok .. stb. Igazán kellemes két óra ^ szórakozás. ^•sórnap délelőtt MATINÉ . féHielyórakkal. [.Előadótok : vasárnap délelőtt *' 11 órakor, d. u. 3-5-7 őrato Jegyrendelés: 28-00. &OBOLD-MOZI S^CSEKSZABOLCS Vasárnap, január 19-én. ^ Rtagyiar filmgyártás ragyogó sikeTe A Benedek ház Szereplő: SZÖRÉNYI ÉVA és NAGY ISTVÁN. ^ __AMERIKAI HÍRADÓ vasár nap 3á3, és Yj7 órakor. A reakció és fasiszta rendszer­nek münden bűnét, aljasságát, sőt tévedését is szenvedjük. Talán egyetlen intézmény van a múlt­ból., amelyet át lehetett és át kel­lett venni, mely ji múltban is dí- cséretreméjtó munkát végzett ég ez a: Zöldkereszt. Soha annyira nem volt szükség a Zöldkereszt munkájára, mint mosit. Pécs-Baranyában három olyan körzet van, hol a Zöldiké­re szí nővérek, létszámát emelni kellene. Ez a három körzet: 1. a bányavidék: Szászváj-, Komló, Mecsekszabolcs, Somogy, Vasas. lit a bányászgyerekek sorsa fokozottan a demokrácia felelősségteljes kötelessége. 2. Az egykés vidék, amely ráadásul a Dráva mentén fek­szik és a háború okozta pusz­títások után ugyancsak rászorul a segítségre. Különösen Kémes, Harkány, Diósviszló, Siklós kör­nyéke. FILMSZÍNHÁZ Valói on: 28-00 Hétfő, 20. Kedd, 21. Szerda, 22. Rét film egy műsorban, A legizgalmasabb bravurfilm. A verekedések nagy filmje. Fekete bemditák Ezt követi: Párbaj semmiért Főszerepben: KABOS GYULA. Izgalom és nevetés egy műsorban. Legközelebb: KÉTÁGYAS HALÓSZOBA A francia pikantéria és az amerikai burleszk egyetlen éjszaka alatt pereg le. PARKMOZI RaöHitíüli eKMSÉ! CSAK FELNŐTTEKNEK! A kényes témájú film előtt Dr. Weiniger Antal igazgató íőorves, az országos hírű tudós a NEMI ÉLET KÉRDÉSEIRŐL magyarul be­szélő hangos filmen tart szenzációs előadási. EH en ség cl vérben MIRŐL SZÓL A FILM? A flört, csábítás, passzivitás és vágyódás, terhesség és anyai szeretet, szemérem és álszemérem, kacérság, a há­zasságon kívüli nemi érint­kezés, az alkohol hatása a nemi ösztönökre, prostitúció és kerítés, a nemi betegségek kezelése, szekszuálts kiiruzs- lás. a házasság egészségtana. 3. A telepes vidék. Egerág, Egyházaskozár, Erdő-mecske, Majs, Mohácskörnyék, Püspök- nádasd, Somberek, Vásáros- doimbó. Ez 80 százalék telepes­vidék. A telepesek rossz testi kondí­cióban kerültek a kapott földre ég ott eszközök, nélkül, erős küzdel­met kellett vívniuk a földdel ér1 a földért. Ráadásul a legtöbb te­lepesnek sok gyereke van, így a Zöldkeresztnek ez egy -olyan terü­lete, ahol a népegészségügy érde­kében, a közösség jóvoltáért nagy miunkát kell kifejtenie. Ezek a te­lepesek nem voltak olyan jó kon­dícióban, mint a jóltáplált svábok, a költözködés, a hercehurca, az új környezet idegessége, nem­csak a gyerekek, de a felnőt­tek egészségét is kikezdte. Pécs maga iparvárossá fejlődik, sok a munkás, tehát itt is fokozni kell a Zöldkereszt munkáját. Ezzel szemben az a helyzet, hogy az Országos Közeg&zség- ügyi Intézet, miint a Zöldkereszt közvetlen főnöke, leépítésre gon­dok Ez ellen már tiltakozott a pécsi Közegészségügyi Bizottság, az Egészségvédelmi Szövetség pécsi fiókja, valamint az Orvos­szakszervezet pécsi osztálya. Az alispán és a polgármester iküiön- külön intézett ezéirt kérelmet az illetékes hatósághoz. Tekintettel arra, hogy a Zöldk,ereszt közvetve a Népjóléti minisztérium alá tar­tozik, tudjuk és reméljük, hogy Molnár Erik elvtárs a Zöldkereszt B-listát megállítja, annál is in­kább, mert Baranya volt falán a legelső, amely az anya- és csecsemő- védelmet elkezdte, melyből az­tán kifejlődött a Zöldkereszt nagy munkája. j Mididen körorvosi körzet egyben közegészségügyi és védőnői kör is. Baranyában ötven ilyen kör van, tehát ötven védőnő a me­gyében. Pécsett egy körzeten be­lül 14 védőnő dolgozik. Ez igazán nem nagyon sok. Sajnos a, cse­csemőhalandóság 1945-ben erősen emelkedését. Pusztított a járvány kent, de még mindig túlhaladja a régi statisztikát. Az infláció, a tejhiány, a rossz táplálkozás és a megyében történt népmozoás okozta a csecsemőhalandóság emeikedésté. Pusztított a járvány is, tífusz volt. Kiugrott a TBC, a tönkrement Dráva mentén pedig nagyon szomorúak voltak az egészségi állapotok. Ennek a te­hernek a nagyrésze a Zöldkereszt vállán nyugodott és gyógyszer nélkül néha csodáikat műveltek. Népegészségügy és népoktatás a fiatal demokrácia Achi'lles- poritja, itt semmiféle B-lista sem ejthet sebet. A bányász, telepes és munkás­gyerekek egészsége a világon a legfontosabb. Kérjük. - Molnár Erik. elvtársat, hogy a hatásköre alá tartozó Or­szágos Közegészségügyi Intézetet utasítsa, hogy itt a bányász és te-, lepesvidéken a ZöldkeTeszt-moz-1 gai’om munkája meg ne akadjon.' (gy- r-) 1 Lenin és a pártsajtó A sajtó óriási jelentőségéi és töuiegeicre gyakorolt hatását fel­ismerték és kihasználták a kapi­talizmusban is, de igazi népneveid és nelyes .véleményformáló fel­adatát csak a demokráciában tud­ja betölteni. Ezt a célt a sajtó nelyes irányba való átállítását szolgálja a ipártlap. Mikor vető­dött fel először pártlap alapításá­nak kérdése, kinek a nevéhez fű­ződik, mi volt a jelentősége, ezek­re szeretnék az alábbiakban vá­laszolni. * „A szervezeti tömörülés legfon­tosabb eszköze, a pártalapítás esz­köze: az összoroszországi politikai lap. Azt tartjuk, hogy jelenleg legégetőbb feladatunk az, hogy nekilássunk e kérdések megoldá­sának és ezért legközelebbi célunk egy rendszeresen megjelenő és az összes helyi csoportokkal szoros kapcsolatban álló pártlap meg­szervezése legyen". Vladimir lijiics Lenin irja egy cikkében ezeket a nagyfontosságú szavakat, 1899-ben szibériai száműzetésében. És amikor 19fí0-ban végetér száműzetése, azonnal hozzá is fog kitűzött célja megvalósításához: a marxista párt megteremtéséhez és az összoroszországi marxista lap megalakításához. Ez a lap az Iszkra. ) Nehéz körülmények között szű­kített meg. A lap egyes Aúnka- társai, különösen Plechanov és1 Axelrod, olyan (hevesen szembe­szálltak Lenin programjával, mely egyben az Iszkra célkitűzése is volt hogy ma már a lap-alapítás tervének félredobásától kellett tar­tani. Lenint igen súlyosan érintet­te ez a lehetőség. „Valóságos drá­ma volt —- írja egy helyen ez es­hetőségéről — teljes szakítás az; zal, amit hosszú éveken át szere­tett gyermekként dédelgettem az­zal, amivel elszakithatatlanul ösz- szekapcsoltam egész életem mun­káját“. Hogy az akadályok mégis elsimultak és a Münchenben ille­gálisan dolgozó szerkesztőség .el­kezdhette munkáját, az Lenin fá­radhatatlan tevékenységének, acé­los akaraterejének köszönhető. Ha a marxista-leninista párt történetét tanulmányozzuk, lát­juk, hogy (a párt megszervezésé­ben, ideológiai megalapozásában az Iszkrónak óriási szerepe volt. A lenini Iszkra ugyanis mintasze­rű forradalmi marxista lap, valódi újtipusú Ibosevik újság, amilyen még nem volt a munkásmozgalom történetében. Az Iszkra készítette eio Oroszország jövendő forradal­mat. L iorradalom jelszavait az Iszkra szerkesztösegéDen dolgoze marxisták, az „iszkrások“ vitték a munkás tömbegekbe, az iszkrá­sok szervezték es irányították a tömegek harcát. Nem hiába irta róla Lenin: „a régi Iszkra rászól, gált az orosz és nyugateurópui ingadozók, megalkuvók, megtiszte­lő gyűlöletére.” Ls mert az iszkrások élükön Leninnel szervezték és irányítot­tak a tömegek darcát, egyre job­ban nő a lap munkásokból álló olvasótábora. Ez a széles tömeg igazolja Lenin szavait: „A lap nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kol­lektív szervező is.“ Hogy ez meny. nyíre íontos, azt legjobban éppen az Iszkra bizonyítja. Terjesztő hálózata és olvasóközönsége al­kotja az alakulóban évő marxista párt gerincét. Lenin és szerkesztő társai állandó vitacikkei a lapban széthúzzák az ellenfél ideológiá­ját és ezeken a vitákon keresztül mindjobban kikristályosodik m marxista-leninista ideológia. Az Iszkrában megjelenő cikkei egyikében veti fel először Lenin a munkásság és parasztság össze­fogásának fontosságát. Kidolgoz­za az Iszkra agrárprogramját, amelyben elsőül mondja ki, hogy a parasztságot harcba kell vinni a jobbágyság maradványai ellen; e célból parasztbizottságok szerve­zését kell követelni és azt, hogy visszaadják a parasztoknak azt, amjt a földesurak elvettek tőlük, a „kihasított“ földeket. Ezt az útat járva készíti elő a marxista párt sajtója, ,az Iszkra, az 1905-ös oroszországi forradal­mat. » * A pártlap fogalma Lenin sajtó- tevékenységén keresztül szorosan összenőtt a pártéval. És amint a párt a proletáriátus vezető szer­vezője, a legfontosabb fegyver a proletáriátus kezében, amely nél­kül a proletáriátus jogaiért vívott harcban győzni lehetetlen, úgy a pártsajtó ennek a szervezetnek aktivitásában a gyújtózsinór, eb­ben a fegyverben a puskapor, amely súlyával, hatósugarával mozgékonyságával lelőrevisz t a végső győzelemig. Rózsai Katalin s No egyletben Zene: „Staar” Swingagyiittes A team emlékünnepély műsora A Magyar Kommunista Párt. a' Szociáldemokiratia Párt, a Szabad Szakszervezetek, a Magyar Szov­jet Művelődési Társasággal együtt rendezik meg folyó hó 21-én, ked­den este 7 órakor a Munkás Ka­szinó (volt Nemzeti Kaszinó) niagy termében emlékünnepélyüket Le­nin halála 23. évfordulója alkal­mából. Műsor: Magyar ős szovjet Him­nusz. Játsiza a hovédzenckár. —- Dr. Boros István főispán, a M. Sz. M. T. enökéneik emlék beszéde. — Beethoven: Gyászán dúló. Játsza a honvédzenekar. — Sztálin esküje. Gerablyés László: Lenin. Szavalja Szigeti Pál. — Orosz dalok. Énekli G. Schlezák Auguszta. — Dr. Or­mos György, a Szabad Sziakis-zer- vczetek ügyészének emlékbeszéde Lenini gvászinduló. Énekli a MKP pártiskolájának énekkara. — Mo­nológ Gorkij: Éjjeli menedékhely c. drámájából. Elmondja Lenkei Nándor. — Dunajevszfci: Szél, da­lold el nekünk. — Rachmaninov: Lenin dal. Énekli G araim szegi György. — Pásztor Árpád: Lenin. —- Rjodnij: Hópelythek. Szavalja: Sárai János. Orosz dalok. Énekli a Bőrgyári Dalárda. — Majafcov- szki: Komszohiolok éneke. Előadja a MKP pártiskola szavalókórusa. Internacionálé. Játstza ia honvéd- zenekar. A honvédzenekart vezényli Csá- ky Nándor karnagy, a Bőrgyári Dalárdát Maros Rudolf karnagy, zongorás kisér Loránd Márton. — A rendezőség ezúton1 hívja meg a szocialista forradalom és az orosz nép nagy hősének emlék- ünnepélyéne Pécs egész közönsé­gét. Belépés díjtalan. Nézze Ül G | többezer kötetes M (T\ éH t> r 1% kolcsönkönyvtárunkat A 'i.S. X J.J. minden kötelezettség nélkül. Az összes bönyvujdonságok több példányban, naponta cserélhet. Betét nincs, betencí ek-utca 2. szára, — Telefonszám: 12-11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents