Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-19 / 15. szám
tefXA tíUá&siUlebtít! :m A mentelmi bizottság kiadott nyolc összeesküvő kisgazda képvís^ — A vizsgálat kiterjedt a Független Ifjúság egesz országos vezetőségéie — Fontos tudnivalók a családi pótlékra jogosultak bejelentéséről I HŰI J '1 i • r ; í T / 0 É l 0 U ,M A N T ü L í l A P 3 A IV. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ara 40 fillér PÉCS, 1947 JANUAR 19. VASÁRNAP Egy új egyesület és az összeesküvés Irta: ILKU PÁL pécsi egyetemisták bosszú tárgyalások után mégis csak megalkották ú] egyesületüket. Bizalmat előlegezünk ennek az új egyesületnek és valóban azt szeretnénk, ha rajta keresztül az egyetemi diákság a demokráciához, a dolgozó osztályok problémáihoz kerülne közelebb. Szeretnénk és reméljük. Két dolog tartja bennünk ezt a reményt. Az egyik, hogy az új egyesület nevében benne van a „demokratikus'', szó. Persze, nem esünk túlzásba, hipasztalatlanoknak bizonyulnának a feladat elvégzésére, akkor az ipari dolgozók nem fogják magú kát félrevezettetni a „többségi elvről" a „tiszta demokráciáról" a „pártfüggetlenségTÖl” fecsegett frázisokkal és maguk fognak rendet teremteni. R évai elvtárs pécsi beszédében kijelentette, hogy a lecke fel van adva a Kisgazda- pártnak. Ebből a leckéből felelni kell most, a tavaszig a Kisgazda fi demoKraeia nem lointaihaiia Ml eddigi eisezí, meghocsaitű iiiiiiUidE Az összeesküvők a magyar dolgozók építő munkáját akarták megzavarni — Rákosi Mátyás és Szakosíts Árpád nagy beszéde az összeesküvésről és ásnak politikai konzekvenciáiról A köztársaság elleni összeesküvés mélységes felháborodást váltott ki a magyar népiből. Ezt a felháborodást fejezte ki a szervezett dolgozók demonstratív kivonulása a Sportcsarnokba, ahol a MKP, a Szocdem. Párt és a Szak- szervezeti Tanács összvezetőségi ülést tartottak. Azok az emberek, akik ezen az összvezetőségi ülésen megjelentek, ma még csak szóval, de ha kell tettekkel is bebizonyítják, hogy minden áron pártnak. De ha nem tanulja meg szén nagyon jól tudjuk, vagy ha a leckét, vagy rosszul felel be- nem tudtuk volna, az utolsó he-; ]ő]e, akkor nekünk kell áttek eseményei nagyon is alkal-, venni a szereplést. Mi pedig ké- masak voltak arra, hogy meg- - szék vagyunk már most arra, győzzenek: a név gyakran nemhogy átvegyük. Nem jövünk za- fedi a tartalmat és olykor egye-j varba sem ma, sem holnap, ha aesen arra való, hogy az igazi] cselekedni kell a reakció végső lényeget leplezze el. Saláta Kál- és teljes szétzúzásáért, a népi de- mán például kisgazda képviselő „iokrácia megszilárdításáért és ki-j nmgvódelmézik legdrágább kincsü- volt, de címét arra használta, i szélesítéséért Ez az körülbelül, hogy mögéje rejtse parasztellenes amit mi, kommunisták az össze- cselszövéseinek bűnsorozatát. Mis- esküvésből levontunk, téth Fndre egyenesen újjáépítési ■ ;)e vonják lo a megfelelő tanutminiszter volt. de cimét és rang- ságot az új egyetemi egyesület ját arra h»“znélta fél, hogy az tagjai is, vonja gyorsan es mara ország újabb tönkretételét ké- ‘ déktalanul a pécsi diákság is. Szftse elő. A cim és a név tehát! Természetesen nem azt kívánjuk óvatosságra kötelez, mégis tőlük, hogy olyan messze menbiztosra vesszük, hogy egyetesnis-' jenék ebben, mint a pécsi karatéink demokratikus egyesülése va- munísták. De egynéhány dologra lóban demokratikus szándékkal és j rá kell jönniük, egynéhány alapcéllal jött létre. Ez a hitünk egyik vető kérdésben most már világosan kell látniok. I smerjék fél elsősorban, hogy mindenki, aki a demokrácia, a dolgozó osztályok, a parasztság, a munkásság ellen szövetkezik, az menthetetlenül hazaáruló két, a szabadságot és a demokráciát. A tömeg munkásdalokat énekelve yttri* a* ül ég» megkezdését. Kossá lslváft, nyitotta meg az összvezfHösár; üjést, az Int em«y óo - nálé eléneklése után. A hallgatóság lelkes tapsa közben üldvözöl- te a megjelenteket és vázolta az Összvezetőségi ülés összehívásának okait. Ezután Rákosi Mátyás elvtáplálója reményeinknek. másik kicsit komplikáltabb. Ennek a cikknek a címe is egy kicsit meghökkentő. Hogy kapcsolódik össze egy most alakult demokratikus egyesület kérdése és az összeesküvés? Pontosan és nemzetvesztö lesz, — legyen úgy, ahogy mi mindent össze kell kapcsolni az összeesküvéssel, — az összeesküvés konzekvenciáin keresztül. Mi kommunisták legelőbb igyekeztünk levonni a konzekvenciákat és megállapítottuk, bár zsebében a Kisgazdapárt tagsági könyve és üljön bár a kormányban mint újjáépítésügyi miniszter. A nemzet érdeke és a dolgozó osztályok érdeke szétvá- laszthatatlan. De nem abban a hogy tovább nem mehetnek úgy, sorrendben és nem úgy, ahogy a dolgok, ahogy eddig mentek.' eddig volt. Az összeesküvők nyíl Eddig is éberek voltunk és na-jván azt állítják, hogy a „jogfolytárs. áliamminiszter, a MKP főtitkára emelkedett szólásra, a hallgatóság percekig tartó éljenzése közben. Tisztelt összvezetőségi files’ Kedves elvtársak! "Nagy Budapest dolgozói! összejöttünk, hogy megtárgyaljuk azt az összeesküvést, amely egész demokráciánkat alá akarta ásná és vissza akart bennünket vetni abba a horthysta elnyomásba, melyből két évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg kiszabadított bennünket. (Percekig tartó éljenzés, éljen Sztálin!) Mindenki előtt állapítsuk meg ennek az ösz- szeesfeúvésnek a jelentőségé:. Máris azt tapasztaltuk, hogy mentő expedíciók szerveződnek, le akarják kicsinyíteni, el akarják kenni az összeesküvés je- íenjőségét. Ezért le kell szögezni, hogy az ösz- szeesküvés gazdasági és politikai téren a magyar élet minden ágára kiterjed1. Egy ilyen országos jelentőségű összeesküvést, mely befolyása alá tudta vonni nem egy kérdésben legnagyobb kormányzó pártunkat, csak az akar lekicsinyelni, aki azt akarja, hogy a magyar nép ne lásson tisztán. Fel kell tárni azt a szívós és átgondolt aknamunkát, a mellvei szinte a felszabadulás első napjától kezdve rendszeresen aláástak a magyar demokráciát Hogyan mentették a B-’istánál, a B-lista revíziónál a régi urak híveit hogyan működtek a népéi lóságokban és hogyan úolgeztak mind« - nütt a régi rend visszaállításáé.-. Ezért le keil szögezni, hogy ez az egész demokrácia lété* veszélyeztető országos összeslrii- vés és ennek megfelelően kell kezelni. Munkást, parasztot egyaránt jogfoss toltál és nyomorgóvá akartak tenni gyón sokszor figyelmeztettük a Kisgazdapártot és a benne lévő, tömegeket, hogy valami nincs rendiben a házuk táján. Figyelmeztetéseinket legtöbbször túlzott rémlátásnak vették és azok verték vissza elsősorban, akik ma megrettenve, tanácstalanul és’ bitonosság" visszaállításával a „történelmi nemzeti érdeket” akarták szolgálni. De ez a „történelmi érdek" érvényesítése elképzelhetetlen volt számukra is másképpen, mint a parasztságtól a föld elvonása, a politikai életből való kizárása, az ipari munkásságnak a tony szégyenkezve kell, hogy lás- jogaitól való megfosztása íormá- sák saját pártjuknak nemzetelle- jában. Lehet, hogy ez az elképze-' nes célokra való felhasználását, lés, ez a terv tetszik egyeseknek, A dolgok tovább nem mehetnek de ez semmit sem változtat azon, így -s ha be is Ígérték a Kis-, hogy a terv hazaáruló, nemzet- gazdapárt megtisztítását, ->■- ez, rontó és úgy kell vele leszámolni, most mér nem belső pártügy, ha- mint a nemzet igazi érdekei ellen való kfsérletteL Hiszen ma már* mindenki előtt nyilvánvaló, hogy| És az sem véletlen, hogy az újjánemzeti érdek csak az lehet, amij építésügyi minisztérium volt az a dolgozó népnek az érdeke. A| összeesküvők egyik fellegvára, dolgozó nép érdeke és a nemzet? Míg mi azért küzdtünk, hogy a érdeke szétválaszthatatlanok, —$ megrongált házak tető alá körüliem fs közömbösek ebben a kér- igy helyes és egyedül csak így| jeniek, hogy ne üvegtelen ablakok öésben. Figyeljék csak meg az or- helyes a sorrend. Az ország tönk-| mellett dideregjenek a munkások, szágszerte tartó gyűlések, össze- j retétele után ez az összeesküvés | addig azon mesterkedtek, hogy ez jövetelek hangját. A dolgozók el- erről kell, hogy meggyőzze a 5 ne történjék meg. Miiközben mi az keseredése,' elszántsága süvít ki pécsi egyetemistákat. § belőlük és ennek a hangnak nennííMa pedig meggyőződtek erről, *zabhat határt a t.pártszuveréni- j«*19 akkor nagyon könnyű fel- nagyon is tarthatatlan élve. ismerniük, hol van a helyük, — nem a késlekedés és taktikázás miatt — rendőrségi ügy lett. De nemcsak rendőrségi ügy, hanem a demokrácia, a megmaradás és a pusztulás kérdése is. A magyar dolgozók pedig nem lehetnek és Benmünlcet különösen az érdekel, hogy mik voltak a terveik a magyarság két legfontosabb oszlopa, a munkásság és a dolgozó parasztság felé. Á munkássággal szemben vak gyűlölet vezette őket. Ha terveik megvalósultak volna, akkor visszalökik az öntudatos munkásságot a régi rabszolga szerepbe. Hogy ebben a munkában milyen messzire haladtak, azt megállapíthatjuk abból a munkásellenes hangulatból, amelybe a Kisgazdapárt sajtóját és parlamenti képviseletének jelentékeny részét bele tudták lovalni. Fegyvereik rendkivül változatosak voltak. Amíg mi arra kértük g munkásságot, hogy feszítse meg minden erejét hazárik talpra állítása érdekében, addig ők az újjáépítés elszabotálásán törték a fejüket. Nem véletlen, hogy egyik legexponáltabb tagjuk újjáépítési miniszterré lépett elő. ellátatlanok élelmezését igyekeztünk biztosítani, ők arra biztatták a falut, hogy ne szolgáltassa az élelmet, hogy az általuk termelt polgárháború esetén az éhes város gyengébb maradjon. Miközben a dolgozók a forint védelmét szervezték, ők a forint megfúrásán dolgoztak. Az Ar- és Anyaghivatalban és egyebütt igyekeztek a stabilizá- - ció aláásásán. Minden eszközzel arra törekedtek, hogy jogfosztotta koldussá és a demokrácia ellenségévé tegyék a dolgozókat. Nem jobb szándék vezette őket a para9ztág felé sem. A központ a földreform megsemmisítése volt. Amint nem ismerték el a köztársaságot és a köztársasági alkotmányt, úgy nem ismerték el a legfontosabb és legmaradandóbb alkotásunkat a földreformot sem. Tervük az volt, hogy a hótszázaz urak tudománya legyen. Arról beszéltek, hogy első parasztnemzedéket, azokat a parasiz- tokat, akiknek keze az ekeszarvát érintette oda sem szabad engedni a politikához. Emellett porhintés- sel egyekeztek szembeállítani egy. mással a falu és a város dolgozóit. Erre a óéira elsősorban, az általunk annyit vitatott Parasztseö- vetséget használták1 ki. A Parasztszövetség tényleges vezetőinek nagy többsége az összeesküvésnek cselekvő tagja volt. (Le velük!) A Parasztszövetséget arra használták ki, hogy gazdasági alapot teremtsenek, az összeesküvés alá A magyar parasztság most ezen a példán látta, hogy mit jelent az a bizonyos „Nagyatádi út" amelyet már 25 évvel ezelőtt egy másik Kisgazda Párt megjárt és tönkrement rajta. Most láthatja hogy lopóznak be pártjába és soezer újgazdátől és földhSzjutta- j raik közé parasztvédő demagógia- tóttól visszaveszik a földet^ es 4 ( vaj idegen elemek és hogyan ke —4 ezer úri birtokosnak, főleg az összeesküvés résztvevőinek adják. Visszaakarták állítani a 3 millió koldus Magyarországát. Emellett az egész parasztságot rítikl fokozatosan befolyásuk alá a parasztság legnagyobb pártjá*. Láthatják,hog yan szorítják szívós tudatos munkával háttérbe az Ösz- gzeesküvők a Kisgazdapártban és az országon belül a parasztokat, csakúgy, mint a munkásságot, jog- és hogyan ültették helyükbe azo- fosztottá akarták tenni. Az volt a | kát, akiknek célja a parasztság tervük, hogy a politika újra csak1 politikai és gazdasági kisemmizése lás" A munkásság most vonja le az ha valóban hazafiak. A dolgozó összeesküvésből azt a tanulságod nép oldalán. Csak és kizárólag n°gy rendet kell teremteni a Kis-' itt. De hogy mi a dolgozó nép 9azdapártban. Természetesen nem ^agának tartja fenn a rendcsinálás jogát, támogatni, segíteni akarja ebben a becsületes paraszti rétegeket és azok valóban kis- gazda képviselőit De ha ezek érdeke, azt kizárólag maga a nép határozza meg. Ezt is gyorsan meg kell tanulni. Elmúlt az az idő, amikor mások határozták ezt meg és természetesen nem a dolgozóknak, hanem a aneghatáro. kevésnek, gyengéknek vagy ta-' zóknak volt belőle haszna. Higyjék el az egyetemisták, hogy a dolgozók sokkal fejlettebbek, semhogy súgni kellene nekik. Nagyon Jól tudják, hogy mit akarnak, sőt az elmúlt két év nem egyszer bebizonyította, hogy ha a pillanatnyi osztályérdek és a nemzet általánosabb érdeke közölt ellentét mutatkozik, akkor szó nélkül a nemzeti érdeket szolgálta és ennek alávetette pillanatnyi osztályérdekét. Megtette ezt és megteszi, bár erre példát nem igen látott a magyar nemzet történetének utolsó jónéhány évtizedéből. Hiszen összes katasztrófáinkat annak köszönhetjük, hogy a volt uralkodóosztály érdekei ellentétben állottak a nemzet, a dolgozó nép érdekeivel és nem vetette alá annak. De talán elég ebből ennyi, Mls- téth és Dálnoki Veres Lajos példája okulásra szolgáljon. Leg-J_zeti érdek. alább ennyi hasznunk legyen belőle. Higyjék el az egyetemisták, hogy a pécsi dolgozók lesznek a legboldogabbak, ha új egyesületük nemcsak a nevében, de munkájában és szellemében nyilvánítja meg demokratikus voltát. Ezen az alapon, de csakis ezen az alapou találkozunk. Ez az ö, de ez a mi érdekünk is. Közös érdek. Nem-
