Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-14 / 10. szám
i y&tyvi+ihtf* • 'í-'V^Vli-í'-'ír-V'* -«»4 " tályra. Dp a párásé,Uá&Hák *ár n«m volt kiitak átadni, kénytelen vált a maga igáját ami a teljés mértékkel viselni, amit a íslettr iavö osztályok neki kimértek. A köztársaságba» az oeüiálytók egymás mellé ápül- nak, egymás mellé vannak rendelve. ~ - r Ai előbbi állapot csak azért ált hatott lenn, árért minden a parasztság felett iévö ösztáAyWhk rnáguditáfc a pnlitStói és gazdasági «e'erverkfides jógáit, da a magyar paraszthoz hozz anyui ni nem veit szabad »lyäaa etnberatek, aki le! akarta rázni. A köztársaság egymás mellé réndtóűséyél elértük azt a politskai és gazdasági sam- baeteágczt, hogy okban az «'sü'ágba.n mindé» egyes osztálynak súlya van- a törvényhozhsfean, amilyen » szervezett egysége. Amikor ázl moMÍják, hogy .piádon úgy van, ahogy volt: *ew igaz, A demnkrátíájjan muwten észt#!yfiák ven foga., A depnkiá- d?. az okziáiykiáöíiibség'et ne* tö. riÄtß el, de «retjlddta a lehetősé- «ét, hogy minden nsztály annyi jognt ét- voz, amennyit ki Híd barcnlni magának. (Úgy is hdlyest) Ez; az igazság. Ö3 DüWAfí^fciS 1ÍÍ47 JAFUlÁ* U léttető mádon a magyar párásét htslséz Setéi állította a hallgatóság elé állandó helyeslő ,,igy volt" felkiáltások között. Behíz»- ■D-yította, hogy a parasztság *oh*z sora az oka annak, hnqy ma gyenge a fiatalságunk, tehát .'í«ríös a*m/»ti érdek is a Paraszti tömegek jnbb élctértek' elérései Rámutatott *ria, hogy a paras’z't csak akkor veit jő, anúkpr kafo- irttaík vitték és ühűitor szavazni! kelSett. SZutáíi tSjrusáU Av'térs a királyság és köztársaság közötti kiiiönb- «égekre mutatott rá. Résztetestm isrnerteile a királyság táispd'nlnri berendezését. —* Azt látjuk, hogy az egész társadalom ahilépí'-ményt a pa- va&zaság volt, íöidmurárások és a föfpepar asztok osztálya, majd ä városi' polgárság és 'a falusi ku> iákiígv a főldfSufak, bárók, gré- htk, hercegek és végül, fent a csúcs»» wag« a király* U'hatjuk, hegy az így felépített egész UtrSacIa- .1«* sorba» ráépüli a paros«- sigra. Minden o&zU!ynak módjában voll terhének *gy részét «MrtVwi az alatta levő oszÄ nagybirtokos nép n«m nyugodott bele Öyusizka elvtárs eauláh a baU- ■játóaág áliatráb tapsvihara Pistiiéit ** «gy*s lárSBiEaiitLl osafíílyifltnkk 4 demokráciáttoz ■ való riSjzonyát ■i-Otóerteíte. ’ l i bStíidt tehát, —- tootuKa, -p~ hogy r<n itt két olyan osztály- ateelvito- **£• ewe ágában sincs,’ hotjgr *&*í- 5»Zíri te kifli, s • a párásítók és *uo&áüaí! .politikai jfalsait m*sg- ' “Zlhsfef'k<a> követei:. A .válj föl- ■ daarrak its a tfyáj-osök osstólvö «gésáén rákon, egy, » céljuk.. Hl ^ejpaSaröíi n másik kii'.oezí.'Cyt, Mtjtífc, hggy «:sé szavuk éh Kérésük >') «ÍK»»kj.áciávul,.sZintihop nuuSká és ,a. 'tíSrtás- '^sws élét. (Ej az!) ... í Ez a. kel osztály tehát sohasem lehet at előbbi két osztálynak harátfic »rati tienniuTce.gye n esi! ^IffKkyrneJk 47 érdekéik. 'V parasztok msg-, akarják tartani j * fáWe&j, nem . .«karnak többé c so-i ‘^dsmbwrek dOjizpí.' — Régi igazság, hogy a ratw-' ragadozó marad rr.étt akkor’ **•. h» llzalid kont-ösib« öTtözködtk. éppen azért teszi, hogy « : bi?\osahb lefyun. mj»--: ? rá.j.atío.’óV, legfőbb 'bccsafágy-i. í!*^y.. szelídnek -lássák, a rossz- ^iy hogy jónak lássák, tjjv kör- ^Vékezj. meg zsájjnányát. Cvszó- ' ^ulókoiv’kérésziül igy kötnyék&z- ‘ ck „meg a, magyar parasztot is. j ^afjan lemcndott-e a volt íöild-j hftioltósah os/táíva * főid vfsz- j KzaS/érzt!*íéröl? Nem. , nagyap távedfiérik, ha azt i ■'rtíhöik, hogy egyenesen kimond- ’ ja. »d’jtö yi^stsa a féUíet. Ma ezt Kein lebtet utescslnáfaii. 13e azért ftam, Yßssäxtttzk tó a reményüket. Kerülő úíalcan pióbélkozatik.. — Már enilitattivm az ag,ráro’jó Begy nyffilá&át. iyEk.özbtín. dicsérik « fhidy«tormot, eliraoTgíjátic, mt- cioda hatalmas Eörtóneími lépés, toiieöödta oagy vívmánya ez » mai rendszernek, Bohapestea, ahol el- bhfoíjk a bakancs *nsg a búza árát, megpróbálják visszaszerezni a tőidet. Azt akarják, hogy a paraszt, ha bemegy a városba a terhek alatt nyögve és ott. egy léha köay* ircelfftű osztályt talál, mely mutatókban szórja a pénzt, ntoedja azt: ..óz az a demokrácia? ez az a sza- hcctefg? Hát ivem keli a demo-k- rácla." E^t akarják. Amikor «1 40 fctrlKU* búzaárat álRipítottak meg és őzzel szemben 50» íori»t»s csizmát vagy 1111(1 forintos bakancsot, akkor íMfy lépést tettek A löld vissza- szerzéséheU érdekébe», uipxl <i magyar iftrasjtt látja azt, hogy hiába verejtékezik a mezőn, <*3tmr..je r-ixrós, jjmszttt! a család és ■a másik vés?én aö á. gazdagság. Azt HWürtIga: tesséik., itt a föld, nem kell nekem, mert c&ak gond. Anmyi bajom van volt: és még sem tudok létezni. Ez a reakció célja. ÁzJ akarják elérni, hagy a magyar paraszt utálja tneg az ételei, vesse el demokratikus jogait, hagyja *ít a főidet és ők majd elfoglalják. nincs talpra,illás paraszt és munkás szövetség aélktl. (Úgy va»!j Nincs győzelem »tt, ahol az ipari munkásság nem fogja a parasztság kezét is váivetve nem küzdenek a kapitalistákkal szemben, Ehhen az or szágó«,1 soha- a parasztik nem harcoltak együtt az ipari mmkássággal. (Ez volt a hiba!) De ebben az országban mindig utri igazság volt. Urra] egy tálból cseresznyét enni nemcsak parasztnafi, de ipari munkásnak is vesző’,yes. — Amikor a nemzetgyűlés tárgyalni kezdte az összeférhetetlenségi tprv.éanyjavaslatot, akkor a Független Kisgazdapár! soraiban nagy inozigoiótíás keletkezett. Megütköztek rajta, hogy egy képviselő .mám iaihet ügyvéd, hogy egy ké^viseíőaek nem lehelt üzlete. / Ha 4 papságtól azt követeljük, hagy ne palitizáijon, hanem csak ázzál törődj»*, hogy a hívekét a vallás téré» kielégítse, (taps!) akkor azt is mondhatjuk, hogy egy képviselő legyen képviselő, éljen a nép« között, de ne tigyvédkedjék, *e kereskedjék. Szó volt ebbien a javaslatban arról is, hagy »ki MÉP pártnolc, Gömbös pártnak, ilyen vagy olyan nyilaspártaak volt tagja, szintén ki kei? zárai a aemze.tgyűlfesből. (Éljen!) Mit gdadolnak, hányad voltak ilyenek a Kisgazdapártban? 126-an! . * | — Nézzük, Mit asinálnak a ka- tonhtiSzte.k? Ezetk a tisjftecskáó; a demokrácia ellen szemv/kednek, ennek a társadiloimrak megdöntésére. Hazafiak ezek? (Nem is voltak!) Mert ha ezök an»ytan maradtak volna a csaíatertken, mint a pa- raszlíiúk, akkor azt mondanánk, h»gy hiltiárdoztak, kártyáztak, •le meg is tudtak halai a hazáért. D» ezek a gazemberek new wei- teik. itt (eeghakw, pedig windig énekelték a Szózatban: itt étaéé, halnod kell, — elmentsek «yirgalra De ha a magyar parasztot nézzük: itt maradt. (Úgy van.) Az UFOSz mint hatósági szerv —- Mi az UFOSz, mii akarunk 1 tulajdonába. (Élje»!) ezzel? A gyúrásoknak megvan a | EM a sz,rvazetBek keU éiUaGyOSz-szuk, a kispa.rasztoknak is legyen meg a magsuk érdekvédelmi szerve. Ahogy mogv»« az ipari Humkásakua’k a seakszerve- zete, úgy legyen meg * ennek s paraszti témegniek is a maga érdekképviselete. Nem számít, hogy ki müven pártira tartozik. Az UFOSz necSak húbuwervezet legyen, hanem legyen a *ia- gyar parasztságnak egy olyan szervezete, mely felfelé, mint hslóshgi szerv is működik. Az UFOSz első feladhta, hogy a Földíiopényiő Bizuttságök szerepét vegye ét. A földreformot gyors ütembe it fejezze be. Kérje, hogy a hitelkeretet, amítt jószágvásáv- lúsra edidig előirányzott a ko'r- nsiárry, legalább 10 milii. forintra enxtiljék föl. Az ezan a pénzen Ivülfiöldről vásárolt lovakat a- kisparasztiak kapják mag. Ei a szervezet lesz az, amelyik nvegmofldja «1 földművelésügyi mánisdteriiek, vagy a kormánynak ts, ha »em éri egyet vele pl abban, hagy kiÜföldről ver- s un v lovak at liozzainík akkor, amikor a magyar paraszt gondokkal klzd, mert nem tudja, hagyan szánt majd. Ez a szervezet hivatott arra is, Igaz tehát, hogy a parasztságot t félrevezették.. Példa erre VértesSy; úr is, aká a lP-es forradalom le-| verés* Után gyilkolt ezen a kcl»j ayékeu is. így férkőzött a reoj;- j ció a dEmokratikns pártokba is. ’ hogy a 888-as readelethen biztosí- Vo-ltak olyanok, akik azt mondták, ’ jött'és igy előirt trak to rmunkat hogy a ,kommunista képvrseldk fej ül vizsgálja, vájjon-, ieluftként, között is van gyáros, báró. Nvu-; vagy városonként a rendeletnek gwdlan mamdlíatjuflc: nem igaz. De( megt'olelöeii a kiírt főWweanyisé- taléiurík értelmiségj-eket, párást-' tokát és munkásokat. (Taps!) A mi pártünk az a párt, mely Szódnak meg véljen pl. 8 koldus gazdát telt főispánnak. (Nagy taps!) Mutassanak ne&em egy . . . . . kisgazda főispánt, aki törpe-1 ^’sz a* (*'UJ,!>9V' “ aial u birtokos v»lt. ( »«JförtenlUrai gon5 de síkod'jók. öe ehhez a mi pa- — Ne bízza a magyar nkraszt 1 rasstjaitócnsk' islkoia kell és ha rciagát töblvé az urakra. Nagyon ebben az országban iparunk fejlőkozni az ellen, hegy továbbra is nyúzzák a falusi kisiparnak a parasztságot. Ez a szervezet hivatott arra is, l.ogy a Magyar parasztság éide- teit minden körülmények közhit kifejezésre juttassa míMflen irányban, Vájjon ez a sz»rvezet, ez az UFOSz a történelem folyamán megá-lílja-e helyét és new fejlődik-e belőle egy kolhóz-rendezer? Az UFOSz megállja majd a helyét és nem alakult ki belőle koihóz- rehdszer! Ha valaki kolbózreadszjerrel ijesztget falu», akkor győzzék meg, hogy a \!Kf a wagá»- lulajdo» egzisztenciáját már avval fs erősítette, hogy több mi ni 68ö ezer új egziszten-ciát teremtett. Meg kel! «tagyaiázul, hogy Magyarországon a foldbirtokvisz»- öyok, valamint az ország jötöj» sémim esetre sem alkalmasak arra, hogy itt kolhozt csináljunk. D« arra igenis alkalmas, hogy »Mérnökeink olyan gépeket csináljanak, amit a mi kisparasztiatok kis birtokán hasznain: .lehessen, A MKF 3 éves terve kimondotta, hogy ilyen gépek gyártására ácéll áttérnünk. (Éljen!) Ha megnézzük Nagy Imrének « Ül. kongresszusa» mondott beszédét, abból Is táljuk, hngy M» nem a kölhó/ok, hanem a szövetkezetek mellett foglalunk állást. szomorú történelmi tények riasz- tauak cl ettől. A magyar parasztságot a magyar paraszt képviselje, nemcsak a mezőn, ahol szóm; és vet, hanöm a törvényhozásban- Is. Mi azt nrandjuk: riésével odaérünk, hogy meglesz nek a gazdaságii alapjainlk, akkor ini itt Mhcy arortzágon kormány támogatással paraszte.gret»mehet, akadémiákat létesítünk, ahol a mi parasztjainkat felneveljük arra a kultúrnívóra, amely nélkül ebben az országban már élni bem lehet. ^ Az agrárolló P^ozóia: w? w az Anyagos Arhivalal helyet a magvar parasztságnak a törvény hozásban olyan mértékbe*, ahogy él a nemzet életében. Mj kommunisták, nőm félünk attól, bogy becsületes magvar parasztok soraink kőié. r , , . , keriiliteífi. IcladaU föw meg Dz :s, hogy j mint a magyar parassttisag erdek- Rs a magyar paraszt se féljen a1-J védettül szerve m.inál»: 0 törvénye tói, hogy ivem. tud heszétai. Jöjjön . i,0vásl>a is beleszóljon. Ha mi.n-d- közénk, trü megtanítjuk _és meg-|t,2t ey.é, jük akkor .nagy munkál (Éljen!) Meg kél mouddnom azt Ilis, hogy ennek 6 szervezetinek a ho, Hol követtük el a hibát? Ott ÜV önM,ni W-ttük nyakuiikba a, v-a* jármát. Emlékezzenuts csal ‘Ssüo, a-ec'lőU választások idtejóc .^mondta az intéző: János bár»? a “W mire kel! szavazni!? Nehogy piszkos szoedemre szavazzon v®r* Hdobom a majorból És r ^-'teztást escrudörsruronyokka1 ki jttrt*E. Ma csoda történt. Meg- £ Rtuk a tétkos választási jogot j‘.' ^égSs ..., h'a a parlament tag- a vizsgál juk, aztt látjuk, hogy \'nüä^Var íwraszt önként nyakábv 02 UTa'í jármát. Váíasztáskoi g\5yknk.i a parasztságaól 1 beszélt kttÍ^c'-(>őban!) Ezek- az álszentos- 5.^JÖ ürak rxíaférkőztek a pciraszf- hyL ®4<ralmába és ezen keresztül ^■“lék meg a pariament többse- A,., ^i kételkedik, nézze meg az ^9- és Arhivatalt. Zn«e" tt hivatalban öttagú bl- jttsáq rnüködik, - ebből három , Sgetlgn kisgazdapárti, eqy m»muui.sU és egy szociálde- r*ta. A három kisgazda kil- ^ . *9V sem paraszt! a béke hívei vagyupk. etl! aíavaZáSsal ddatöttűhxl' í3 ebben az országban, ki íélelös 'uhát azért, hogy az ipari cikkek árát olyan túlméretezetten mwta- san határozták metr? Nézzük « falusi kisiparosak béréi. Ezt is ott diörRötiék el sz Anyag- és Ar- ’livatalbati. A FikflRWttan Kisga/da- oárt három togjáífiik többségével, alri-k gyárigazgwtók és ügyvédek. 'Ki velük!) Azoknak keli kidobni áK.et, akik megválasztották Lehe- ‘etJen dolog, hagy a falusi iparos továbbra is nyúzza a mag-yar ps- rgszttjt. Azt akarták ezzel elérni, hogv a magyar parasztságot s?*m- beállítsák az ipari munkásokkal. A bakancs inagas ára az ipari munkásak bűne, — mondják soka u. Ezek összetévesztik a ki-s- 'porosokat az ipari pro'etifsággal, akik a bakancsot 4R.72 forintos áron állítják ,elő a gyárban. Szándékosa» tévesztik össze, hogy a parasztságot a munkásság ellen fordítsák. Ha a proletárok és a parasztok közül az egyik csoportot álvi- <izik a tőkések mellé, akkor a másik hiába küzd. Nagyon tisztában VggVunk mi kontmuristák azzal, hogy változtatjuk a re.nmrtgyű'és erő viszonyait. Akkor, ha a megver törvényhozásban a mauvar parasztok fog,latját; el a többségek ebben az országban rfier;.s.züte*i,< a «ráírvar paoiszt és murik ás icioz- s«g. lay tudjuk csak elérni azt az igazi, Szerttírás állal Is leazo’f. követelést: aki nem dolgozik, ne is envé’k. (Éljen! Tans!) — Amikor a tisztikar szanálásáról volt szó, akkor a Téoi Horthy tesztek .özön*,: fizettük még. 40 és rovpühá.nv ezer tiszt •' ette még fel fizetését. Azt mondtuk: lehetet len dolog, hogy a mai temogyolódoti kisparaszf Ságot ilyen henyélők íenntai tásávai terheljük. Hegyuregii Kis Pál kisgazda nem- zelgvülési képviselő felállt ás azt mondta: vájjon, gondolkodott-e a belügyminiszter, mi lesz a szagén v. szerenrKsilen katonatiszti családokkal, ha elvonjuk fizetésüket? (Menjenek kapálni!) Hová menjenek? — kérdezi Hegy me ni Kis Pál. — Sokan mondják nekem, hoqy nem volt helyes a « főldieform, mert Aem tudnak cselédet kapni. Hát én azt mondanám ezeknek a katorvafisztekuek próbájjanak ők cselédembernek beálini, akkor megoldódiík a cagv kérdés, (Nagy taps!) ' ' ____ j;e t felszánltotta-e a traktor, vagy punt é«- ha nem, vegyék az UFOSz Srős pcurasr.t ós munkás saövitség*! Az UFOSz történelmi feladata A beszédet percekig tartó tapsvihar fogadta A nagygyűlés közönsége szinte érezhetően, perc- röl-’percre jobban hatása alá került annak a közösségi eszaének, amely Gyuszka képviselő elvtSfo beszédében kifejezésre jutott és amely lelke mélyéig áthatott mindé nk if. • Vörös. László élvtár» előterjesztette a nagygyűlés határozati javaslatát: Baranya vármegye njgazdái és földhöz juttatott a i a Pécsett 1S47. évi január hó 12-én a Munkás Kultúrház nagy term éhem tartott kö/gv ülésén elhatározták, hogy megalakítják az Üjbirtokos.uk és Földhöz juttatónak Orságos Szövetségének (UFOSz) Baranya vármegyei szervezetét, melyet az újhlr- takos parasztság egyetlen érdek- képviseleti szervének ismernek el. A íöldl özjuUatott parasztság érdekében követeljük, hogy a földosztás mielőbb heíejezte&sék és a juttatctl birtakakat tetekkönyvi- leg sürgősen kebelezzék he az új- birtoknísok tulajdonául. Követettük, hogy az újciazdák részére biztosítsa a kc.rmány a föld megműveléséhez szükséges munka-eszközökét, állatokat, hitelt. stb. Követeljük, hogv a kiielepttéf,re punősitett gémet lakosság kitelepítését sürgősen hajtsák végre és addig is távolítsák el őket a községekből, mert ittmaradásuk veszélyezteti a falu hékéiétt de egy ben a föld megművelésének zavartalanságát is. Követeljük, hogy a telepesek müveinek intézésére kiválóit telcp- fe.tügvelök. valamint a létesítendő Földhivatal előadói karát tisztítsák meg a népelleues magatartásé és korrupt személyektől és ezeket hozzáértő és a néppel érző demokratikus egyének sarából nevezzék ki. Követeljük, hogy országunk fellendülése és különösen a földosztás eredményeinek biztosítása érdekében, tisztítsák meg közéletünket a reakciós elemektől, sújtsanak le kemény kézznl a népi demokrácia ellenségeire, hatólhün- les kimondásával akadályoazái végeztünk. « Amikor odakerül n sor, hogv háború vagy béke között kell dönteni, ez UFOSz les/ az a szervezet, amelyen keresztül a magyar parasztság megtagadja, hogy egy miniszterelnök, vagy miniszter kedvéért ismét odaadja 10« meg 100 ezer magyar ifjú életét. A jövőben az UÉOSz lesz az. nmelyik ha jól nzegszervazzük. e - (leérti, hogv akarunk-c háború: vagy nem? (Soha, soha!) Ha a magyar paraszt megérti a világ parasztjait, egymásra találva] egymást megismerve meg tudtak teremteni az igazi békét. (Éljen!) _Ezek azok a kérdések, amiket fel akartam tájci. A baranyai parasztság álljon az UFOSz mögé pártállásra való tekintet nélkül, mert ez az az egyesület, amelyen keresztül gazdasági érdekeiket meg tudják védeni és ez az az egyesület, amely beleszól a törvényhozásba is és kimondja Ítéletét: cs ak paraszt és munkás szövetséggel, csak a dolgozók verítékével tudjuk az országot újjáépíteni é8 neyitettjnknek újabb 1000 évet blatosítani.
