Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-10 / 7. szám

IKjág, cf yc&UicéckJ ÚJ DUNRIITÚL A lielügyminiszter szigorú rende­letét adott ki a közigazgatás meg* gyorsítására — Felemeltek a magánalkaimazottialsókalegóríák fizetését M A G y 4 H KOMMUNISTA PAW T-OELDUNANTULJ lA P 3 A IV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ara 40 Ullér l’ECS, 1947 JANUÁR 10. PÉNTEK Egy személyi változás — és ami mögötte van Kevés politikai személyi válto­zás keltett olyan feltűnést és adott alkalmat olyan széleskörű és sokoldalú megtárgyalására, mint Bymes amerikai külügyminiszter „váratlan” lemondása és Marshall tábornok külügyminiszteri kineve­zése. Még aki (teljesen kívülálló­ként Ügyeli a világpolitika esemé­nyeit, az is icUigyelt, mert men­tésében és most elsősorban a Szovjetunióhoz való közeledéssel kísérlik meg a küszöbön álló el­nökválasztás idejére visszaszerez­ni ezjt a bizalmat A békeszerző­dést tárgyalások itt csak annyi­ban játszanak szerepei, hogy a moszkvai értekezleten ezt a tö- megszimpátiát megszerző Szovjet- barát politikát már érvényre is Londoni vélemény szerint Szovjet-angol katonai egyezményt készít elő Montgomery Moszkvában Montgomery elragadtatással nyilatkozott tapasztalatairól és meghívta Angliába a szovjet vezérkar főnökét Londonból jelenti az AFP: A brit közvélemény nagy fi­gyelemmel kíséri Montgomery moszkvai látogatását. A sajtó uwu uiwj- pwimiwu jjuojt moímvai iarogatasau sajtó érezte, hogy emögőtt a személyi akarják juttaatni, hagy annak ha-l derűlátással Ítéli meg a brit— VáltAzáfi mőnött allirhanAm iöhh a vilacrticülrnn már áWdw-5 _____• A _;______ o:__ válto zás mögött alighanem több van, mint egyszerű csere az Egye­sült Államok külügyeinek vezete­tésében. És, mint a legellentétesebb kam- n ént ár okból kiderül, a hivatalos tása a választásokon már érez­hető is legyen a demokraták ja­vára. És, hogy a külügyminiszteri vál­ságnak ez a magyarázata leg­alábbis közeláll a valósághoz, azt közlés azon kitétele ellenére,1 éppen a telsorolt három tényező utolsója, a változásban szereplők személye bizonyítja. Bármennyire hangoztatja ugyan­is a hivatalos közlemény, hogy a személyi változás nem jelent egy szersmind irányváltozást is — ez a kitétel minden ha hogy a „személyi változás nem jelent irányváltozást az USA kül­politikájában”, attól a személy­cserétől mégis mindenki jelentős fordulatot vár. Mégpedig több ok­ból. Hogy nem egyszerű, (egész­ségügyi leváltásról van szó, azt bizonyítják: a külügyminisztervál- j sonló közleménynek szinte séma­tág flirténete, B változás időpontja és a változásban szereplő szemé­lyiségek kiléte egyaránt Nézzük, mire enged következ­tetni ez a három tényező, ha pusz­tán a tárgyilagos tényekből tódu­lunk ki. tikus járuléka — a roosevelti po­litikát mindenkor helyeslő, de a trumanival többségében egyet nem értó tömegekre feltétlenül hatás­sal lesz az a körülmény, hogy Marshall tábornok az elhunyt nagy elnök egyik legbelsőbb hi­szovjet viszony jövőjét. Hivata­los körök rámutatnak arra, hogy Montgomery semmiféle hivatalos javaslatot nem vitt Moszkvába. Londonban azonban nem titkol­ják azt a kívánságot, hogy Ang­lia szívesen kötne katonai együtt­működési egyezményt a Szovjet­unióval, hasonlót ahhoz, amely a brit cs amerikai vezérkarok’ össz­hangját biztosítja. Moszkvából jelenti a Reuter: Vaszalt j evstókij tábornagy, a szovjet vezérkar főnöke elfogad­ta Montgomery meghívását és a tavasszal ellátogat Angliába. A Frankfurtból ^elervtílő: Az amerikai hírszolgálat értesü­lése szerint a szovjet vezérkar főnöke londoni útja alkalmával Amerikába is ellátogat A w» hingtoniba szóló meghívás Eiaon- howertől származik. lavdőóódu vuaívgfti jTLU^iaiiKV. átx - uuwwwji öXraauuuőut. szovjet kormány már beleegyezett i Mint a londoni rádió jelent^ Vasziüijevszkij angliai utazásába ‘ Montgomery elragadtatással ayi- és Montgomery kijelentette, hogy latkozott moszkvai fogadtatásáróL örömére szolgál, ha alkalma lesz A Szovjetunió álláspontja barút- Vaszilijevszkijnék bemutatni a ságos — mondotta — láttam mte- brit katonai iskolákat és intéz- I dent, amit akartam és mrndtm menyeket. • i kérdésre választ kaptam. 4 magyar állam 5 mikiv irántijából pénzelik a hazaáruló szervezkedési A külügyminiszteri tárca válsá- zahn! sn.'bare voll tu> poi.LUaja­Zürichből jelenti a MTI: A Voix Otrvriere hosszabb cikk­ben foglalkozik a dél-amerikai ma­gyar emigráció kérdésével. A cikk. szerint Magyarországon 30—40.000 személyinek kellene bíró elé ke- íi 'i’nie -5 nénx'ilkal való cüiibo i a ga az USA-ban nem újkeletű. Leg­ismertebb megnyilvánulása Wal­lace emlékezetes szeptemberi be­széde volt, amikor a Szakszerve­zetek több tízezerfőnyi gyűlésén nyíltan elítélte és helytelenítette Byrnes külpolitikáját, mivel azt látta a -legnagyobb akadálynak a két nagy szövetséges, a Szovjet- Únió és az USA háború utáni együttműködésében. Emlékezetes az is, hogy Truman elnök napokig habozott hogy a tömegek bizal nak feltétlen híve. A Szovjet&nió-, val kapcsolatos problémákat ille­tően pedig: Marshall több ízben volt, mint vezérkari főnök, köz­vetlen tárgyalásban a Vörös Had­sereg vezérkarával, sőt magához Sztálinhoz is a diplomácia keretei között barátainak mondható kap­csolattal bír. Mindezeken túl pe­dig legutóbb, mint az Egyesült Államok kínai nagykövete, állan­dóan a két nagyhatalom távolke­leti érdekeinek összegyezletésén' mát élvező Wallace, vagy a busi- fáradozott és éppen küMlgyminisz­ness érdekeit képviselő Byrnes mellett döntsön-e, végül Is —mint most, az utólagos magyarázatok­ból kiderül, vagy talán helyeseb­ben: mint utólagosan, a tömegek felé megmagyarázni próbálják — a béketárgyalások zavartalanságá­nak biztosítása érdekében Walla- »Cet menesztette és Byrnes maradt. A válság eddigi történetéből te­hát nyilvánvalóan kitűnik, hogy annak egyik sarkalatos pontja: a Szovjetunió és az USA viszonyá­nak alakítása. A tömegek a Szov- jetúnlóval való legszorosabb ba­ráti együttműködést követelték, Byrnes, az üzletet — ha kell, akár háborús-pániküzletet — kereső nagytőke érdekében a két nagy- hatalom viszonyának megmereví­tésén fáradozott. Felmerül a kérdés, hogy Tru­man, akinek eddigi magatartása — N. a sztráj kkérdésben — koránt­teri kinevezésekor adott nyilatko­zatában fejtette (ki, hogy a Kína- politikájában a Szovjetúnió a sárga birodalom belső békéjéért küzd és ebben! törekvésében a Kuomin­tang amerikai nagytőkés csopoi> tok támogatását bíró tagjai aka­dályozzák. Valószínű mindezek után, hogy az „egyszerű személycsere" mö­gött igen komoly külpolitikai vál tozás áll. kénytelenek voltak belátni, hogy a Szovjetunióval szemben ellog­lés mfiatit Ezek. egy része magá­ban az országban, más része Ausztriában és Németországiban bujkál. Brazíliában tekintélyes ma­gyar vagyon is van elhelyezve, Argentínában hasonlóképpen. Az előrelátó. Horthy-családnak sikerült a háború alatt hatalmas összegeket juttatnia bizalmi em­bereikhez. Isztambulban mintegy 100 ma­gasrangú személyiség keresett vé­delmet, köztük Vönäe János. Ahelyett, hogy iparkodnának el­felejtetni magukat, magyarelle­nes propagandairodákat rendez­tek be. A magyar emigráció egyik fő alakja, Barcza György volt londoni magyar követ, aki állandó vendégeivel, a Sigray, Hadik és Széchenyi gróiokRSl a ilabsburg-restaurációról álmodo­zik. Bakách-Bessenyei György volt berni követ most párisi katolikus újságoknak ír cikkeket, amelyek­ben vitriólos támadásokat intéz az új Magyarország ellen. A banda pénztárossá, Radvánszky báró ke­zeli a dásszádéns alapot, mintegy 5 millió svájci frank értékben. A munkanélküli diplomaták ebből kapják havi illetményüket. Ez az arany jogszerűen magyar tulajdon, de jelenleg sajnos Mlagyarország nem érvényesít­heti álláspontját. 4tettekhazafiságára van szükség Révai József e 5 dása a nevelésügyi konferencián Budapestről jelenti eaz MTI: A népi kollégiumok országos szövetsége -első országos ne velős- Amerika ^inai^ vezetői ügyi konferenciájának utolsó nap. ján Révai József nemzetgyűlési íalt feszült, vagy baráti állásíog- képiveslő a Szabad Nép főszer- lalásuktól függ nemcsak a világ kesztője tartott előadást „diák- nyugalma és biztonságérzete, de ®ág és hazafiság címmel. Megál- saját tömegeik roíkonszenve is. És lapította, hogy nem a szavaik, ha­levonták ennek a felismerésnek nem a tettek hazafiasságára van konzekvenciáik | szükség, az orseégépítő rnunká­A személyi változás még vala-tban kifejeződő hazafiasságra, mire enged következtetni. 'Mar­shall tábornokot úgy ismerik, mint a távolkeleti ügyek egyik sem volt túlságosan munkásbarát- legkiválóbb szakértőjét és külüqy­Bak mondható, miért tartotta most Időszerűnek Byrnes leváltását Azt hisszük, nem elégedhetünk meg az angolszáz sajtó felületes ma­gyarázataival, amely szerint a sze- *»élyi változást az tette lehe­A tettek hazafiassága nem áll ellentétben a nemzetköziség kérdésével, hanem egyenesen kigészíti azt. ' A nemzetköziség azt jelnti, hogy aki nmzetköei, az az emberiség miniszteri kinevezése minden bi zonnyal azt Is jelenti, hogy Ame­rika érdeklődése elsősorban a Tá­volkelet felé fordul. Ha nem is valószínű, hogy éppen a német haladásiért-saját népének felerne- békeszerződés megtárgyalásának lésén keresztül küzd. Szeressük lővé, hogy a párisi tárgyalások előestéjén ez az európai kérdések , tehát hazánkat, népünket és gyű- hefejeződtek és a moszkvai tár- iránti teljes érdektelenséget mu-í Ryalások, amelyek Európa legsors- tatja, majdnem bizonyos, hogy na- döntőbb kérdésében, a Németor- gyobb engedékenységet, vagy in- Szággal kötendő béke kérdésében kább: kevesebb merevséget von J®«*nek hivatva dönteni, még nem majd maga után az európai prob- hexdődtek meg. Sokkal valószi- lámákban Amerika részéről. A Távolkeleten pedig... nos ott sem mindegy, hogy a kínai feudá­lisakat támogató amerikai narry- tőke, vagy a nemzetközi megbé­kélés hive irányítja-e az USA po­litikáját. Azért persze túlzásokba esni löljük ellenségeinket, őzen keresz­tül Jgyünk nemzetköziek. Erre a hazafiasságra kell nevelni ifjúsá­gunkat, amelynek értelmiségi ré­tegében még igen sokan'nem így, hanem helytelenül értelmezik hazafiasságot A belső ellenség, a haladás kerékkötői elleni harcon keresztül kell felemelni a magyar népet és naggyá, boldoggá tenni atz országot — fejezte be előadá­sát Révai József. Forinthamisítókat lepleztek le A MOT jelénti: A III. kerületi kapitányság el­fogta Fonyó Sándor és Vajda Er­nő budapesti lakosokat, akik pénz­hamisítással foqäaläcoztek. 100 és 10 forintos címletű bamiecRjeket készítettek és a város különböző helyein, piacon, utcai árusoknál, mulatóhelyeiken stb. hozták for­galomba. Fonyó lakásán a ház­kutatás során előkerültek a ha­misításhoz használt razjeszközök, festékek és egyéb bűntárgyak. Jelentik még... Londonból jelentik A hamburgi rádió jelentése Mo­rált francia katonai hatóságok közölték, hogy a jövőben némá­tok csak különleges útlevéllel léphetik át -a Saar-vidék határút és 100 márkánál többet nem vi­hetnek magukkal, Frankfurtból jelenti az MTI: Az amerikai hírszolgálat ér­tesülése szerint a Palesztinái brit főhadiszállás visszavonta az elfo­gott zsidó terrorismk megkorbá­csolására vonatkozó rendeletét. Berlinből jelenti a Reuter: A szövetséges parancsnokság megerősítette a hírt, hogy a ber­lini német bíróság halálra ítélte dr. Hilda Wernidke 47 éves or­vosnőt és Helene Wieczerek ápo­lónőt, mert egy keletnémetorsaági szanatóriumban az elmebajosok százait ölték meg. A német fel'j»be­viteli bíróság mindkettőjük ke­gyelmi kérvényét elutasította. Nem less pontrendszer Tekintettel arra, hogy a textil- cikkekben még fennálló nehéaaé- gyáraink havi termelése lelérte a geket kiküszöböljék, februártól a 9—10 millió métert, a textilpont- cipők vásárlására és javftáaára rendszer bevezetésének gondolatát szóló utalványokat adnak ki elvetették. Hogy ae gyes ruházati > 'übbnek hisszük, hogy ezt a vál­tást az tette szükségessé, a közelmúltban lezajlott vá- '4s>Usoik republikánus győzelme Jeflgyőzte a Fehér Házat arról, '°0Y a tömegek már nem bíznak . " demokraták politikai vonalvoz.e- * sem lenne helyes. Marshall tábor­nok lehet személy szerint — bár­mennyire tárcsán hangzik Is ez katonai személyiségnél — a béke legodaadóbb, legtántorithatatla- nabb híve, mint az USA külügy­minisztere mégis bizonyos fokig érvényesítheti csak a maga egyé­ni vágyait és elképzeléseit. És éppen az ilyen katonaembernél joggal feltételez belő, hagy őszinte békevágya nem annyira a huma­nisztikus, önzetlen békeszereteten, mint inkább az esetleges ellenfél — jelen esetben a Szovjetúnió — katonai erejének alapos ismere­tén és helyes értékelésén alapul. A bekövetkezett személyi vál­tozás jelentőségének megítélésé­nél azonban ez merőben mellékes szempont A lényeg az: Marshall tábornok külügyminiszteri kineve­zése az előzmények ismeretében szovjet—amerikai viszony meg­javul ásár a, az ellentétek kedvező elsimítására és ezzel a béke én nemzetközi együttműködés erő­södésére enged következtetni. Ez pedig, minden őszintén de­mokratikus nép számára, tagvan az bármily nagy, vagy kkntay, feltétlenül előnyös és örömtaljes esemény. Révész Gy. István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents