Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-05 / 4. szám
4 (T J D U N A N T V l 1947 JANUAS S Január Mi a MMMniüelmazoiiali a Nőegylet összes helyiségeiben nagy farsangi bált rendeznek. Meghívó igény és Küssüin-g.35T.:K Baj van a gyerekekkel! A gyermekek felett sem múlt el nyomtalanul a háború A szülőkön és pedagógusokon malik, hogy tönkretett lelkű gyermekeink és Hiúságunk alkalmas tesz-e' beleilleszkedni a békébe és fenntartani azt Nemrégiben kiözöLtc a rádió, bogy az egészségügyi 'világszervezet -foglalkozott ia gyermeknevelés kérdésével is és a legutóbbi kongresszuson dhangziottaík olyan irányú indítványok, hogy a gyer- fntdklétókran (körében tudományos vizsgálatot l*dl folyhatni. Erre a vizsgálatra azért tenne szükség, bogy- összegező tapasztalatokat szerezve, pedagógiai (rendszert lehessen felépíteni abból a célból, nŐkérut és hogyan- (kelt a gyerme- iodket nevelni arra, hogy felnőtt korúikban békességben megférjenek: egymással. Kétségtelen ugyanis, hogy a gyermekekkel a háborút követő időkben mindig baj volt, de most különösen. A gyerekek legtöbbje gyanakvó, bizalmatlan, kevés benne a szeretet és sok! benne a harag. Sértődékeniyek és indulatosak. Szülők és pedagógusok panaszkodnak arról, hogy a gyerek nem hisz nekik, a gyermeknek imponál a felnőtt. A gyermekkel •tehát baj van és ezen a bajon segttenó (kell. De hogyan? A feí- nőübekre hárul az a feladat, hogy megvalósítsák azt az örök békét, amelyről au emberek minden időkben- , -de ma különösen • — ábrándoznak. A békéhez más lélek kel1 A bélke megteremtésének, első elengedhetetlen előfeltétele a más ember. Másfajta emberek 'kellenek a békéhez, mint a háborúhoz A más ember -mellett természetesen a másfajta -társadalom, amelyik nemcsak neveli, hanem ki is cermetó ezt a másfajta ember- tipust. Nem elég ugyanis megszüntetni a fegyvergyártást és le- szerelirw, minimális létszámra csökkenteni a hadsereget, ha ugyan- akkor tovább tombol iaz emberek telkében a gyűlölet és a rombolás vágya. Nem érdektelen tehát, ha irtcg- vizsgáljuk és próbálunk feleletet adná arra, a kérdésre, mi bántja az emberek lelkét, az elmúlt esztendők sok borwalma hogyan hatott rá, mit váltott ká belőle? Szakemberek, ipisaLóhoanalitiku- sok megállapitásiai szerint az env berek támadó 'indulatai minden háború után élesebbek és kegyetlenebbek, mint az úgynevezett normális -időkben. Nagyrészük nehezen törődik bele abba, hogy a gyilkolás és rablás, ami intézményesen megengedett volt hirtelen, minden átmenet nélkül tilos és büntetést maga után vonó cselekedet legyen. Óriási ösztönkklégülésröl kell lc- mondai az earíbepek legtöbbje számára igen nehéz és teljesíthetetlen feladat. Háborút úgy indítanak, hogy atz -emberek támadó indulatát, agresszióját mestersógi.'sen felfokozzák és ez viszi bele a tömegeket a kegyetlenkedések és borzalmak minden felkliiismereit- furdalás nélküli cselekedetébe, illetve ezeknek a eseUcked-ctckn-elk az elkövetésébe. összehasinlíthafatlanul tnásfa jta lelki beállítás kell tehát a háborúhoz, mint a békéhez. Nemcsak a fegyvere1* döntik el a vílád sorsát Ha azonban az embernek cue- ; feet a támadó ind untait, amelyek j már születése pillanatában meg-1 mutatkoznak benne, úgy formáljuk és úgy alakítjuk át, hogy gondolkodásuknak, cselekedeteik és tetteik megnyilvánulásának szociális irányt szabjunk, olyan embereket tudunk nevelni a gyermekekből, akik azonosátjók magukat a közösség érdekeivel és soha többé nem lelkesednek a háborúért. Vagyis nemcsak a fegyverek ereje és mennyisége dönti el a világ sorsát, hanem az emberek lelki beállítottsága, a nevelés mikéntje is. A gyermek Lelkében ma több a támadó indulat, mint a háború előtt volt, — mond ják a pszicho- anlaiátikusok. Mindez azzal magyarázható, hogy az ostrom, az éhezés, az Üldöztetés valamint a síik passzívan elszenvedett kínzás sok támadó -indulatot váltott íká (belőle. Ezzel kapcsolatban érdekes és 'jeLLemző történeteit olvastam -a múltkoriban. Gyermekek egymás közt az óvóhelyen Egyik nagy gyermekotthon lakói az alagsorban kerestek menedéket az ostrom alatt. A közelben bomba csapott be. A bombázási .szünetben a gyermekotthon (felügyelői a felnőttek, kimentek az udvarra, hogy 'téglákkal megerősítsék az alagsort. Bent a helyiségben néhány 2—12 éves gyermdk maradt és egy anya a csecsemőjével. És ez az anya végighallgatta a gyermekek' beszélgetését. ( A gyermekek azon -tanakodtak, mi történne, ha lebombáznák az udvaron tartózkodó felnőtteket? Néhány percnyi tanakodás után megállapodtak abban, hogy vég- * eredményben a tfeLnöttek elpusztulásából semmiféle baj nem szár- -maEnjók rájúk, mindössze az lenne körülményesebb valami ha a védelemre szoruló csecsemő anyja is telpusztuina Egyik igyermek közbeszólt és megjegyezte, hogy olyan szörnyű baj az sem lentié, mert legfeljebb meghalna a csecsemő, de ők, nagyobbak', már megállnák: a helyüket, felnőttek nélkül! is. A gyermekek 'telkében rengeteg a felnőttek elleni agresszió és düh. Ezt a felnőttek elleni haragot ezek a gyermekek azzal fejezték kli, hogy egykedvűen belenyugodtak abba az elképzelésbe, hogy a felnőttek meghalnak. — Valahogy összesűrűsödött -a gyer- inoklélekbeni anniak a bizonyosságnak a tíiclata, hogy ha a felnőtt nem tudja megkímélni a gyermeket a sok bajtól, szenvedéstől, akkor valójában nem is lehet rá szükség. Régen' a szülők és pedagógusók azt mondták az ilyen gyermekekről; hogy „rosset“ és „neveletlen“. Ma azonban meg. kell látnunk, hogy ez a kérdés1 sókkal bonyolultabb, mint első pillanatra lát- . szik. ! Az aggres&zló, a támadó indulat a gyerml.k lelki életének: termé- iszcfes megruyiIvámrása. A gyermek legelső megszólalása: sírás. Tehát már születésének pilon irtában dühös és aggressziv. Amikor az anyja melléből kikerül u hideg és kényelmetlen életbe, fklborzo- 1 ódnak az idegéi, bossrzankodi-k és mérges. Aztán megéhezik és éhségét sírással fejezi ki. Ha tovább éhezik, dühében dikékül és aigyonikarmof ja magát Benne van tehát) a gy®rai*dkbte>n a támadó indulat. A sorsdöntő gyermek- játékok Kétségtelen, (hogy bizonyos mértékű támadó indulat nélkül nem élhetünk. A cél tehát nem az; hogy kiöljünk a gyermekből minden támadó indulatot, hanem az, hogy ezeket a tulajdonságokat szociálissá alakítsuk át hasznossá, hogy ne embertársai ellen, hanem éppen azok érdekében élje ki. Felvetődik tehát a kérdés, hogyan/ neveljük a fdkozottiaxi indulatos gyermeket, műyen játékot adjunk a 'kezébe? Az ember életére, jövőjére, sorsára ugyanis sokszor döntő módon hatnak a gyermekkori játékok. Fontos tehát megválogatnunk, hogy mivel játszatjuk gyermekeinket. | Olyan játékra van szüksége a ; gyermeknek, amellyel kiéli támadó indulatait, anélkül azonban, hogy rombolna. Iyen játék többek között a kép- kivágós játék (a vágás ugyanis ( aggresszáv .munka, de ezzel együtt a gyermek valamit épít, formál is) vagy azok a játékok, amelyeket először felépít, széjjefazed és aztán újra felépít — Semmiesetre sincs tehát szüksége a gyermeknek a háborús időik alatt annyira divatba jött tankokra, katonás játékokra, szóval olyanokra, amelyek inkább fokozzák az aggresz- szüvátását mint szendébb utakra terelték volna. A nevelés igen fontos eszköze a jóirányú propaganda, a ffim. a rádió, a színház. Lényeges az is, hogy milyen ideálokat állítunk a gyermek été. A múlt iskolai rendszerének épipen az volt a bűne, hogy már az. elemi iskolák történelmi könyveiben is ideális embernek például bárom bőst mutattak be. Elf eteij tették, vagy egyszerűen nem akartak' tudomást venni arról, hogy a történetem nemcsak háború, hanem társadalmak alkotása, gazdasági rendszerek felépítése és egyes korok 'kultúrája. Vagyis nem lehet a fejlődő gyermek előtt ideálként be- , mutatni azt a Kinizsi Pált, aki szájában két török hullával táncolt, hanem sokkal eredményesebb és célravezetőbb az. ha példaképül a tudomány hősét, nagy írót nagv művészt állítunk elé. Fontos feladat tehát a jövő szempontjából ez az ideál-képzés is. Először a felr ő 'e tét kell megnevelni Erre a nevelési módszerre azonban elsősorban, nem a gyermeket, hinnem a szülőkét és pedagógusokat kell éretté tennünk, meg- nevélnünk. Az új neviclési rendszerrel kapcsolatban legfontosabb feladat a pedagógusok átnevelése. Hiszen a felnőtt nem egyszer a gyermekével szemben éli ki támadó imduíatát A gyermekben találja a legkevesebb eUenáTlást Könnyebb egy gyermeket megütni, felpofozni példáid, mint egy felnőttéi vitatkozni. És a gyermek énd ezt a felnőtt meg gyermek között fennálló igazságtalanságot. Tudja, hogy legtöbbször nem ef- inditója, hanem csupán kiváltója a felnőttek támadó indulatának. Tudja és szenved a felnőttel szenében való határtalan tehetetlensége miatt. A túlságosan szigorú és rossz bánásmód éppen olyan káros, mint a mindent megengedés. Persze fegyelmezés néMil nincs nevelés, csak éppen a fegyelmezés alkalmazási módja a döntő. A gyermeket nem lehet bezárná üve^kalrtkábö, — a külvilág bisebb-nagyobb bajai házzá is eljutnak. Viszont a szülő feladata, hogy a gyermeket a sérelmek eb viselésében segítse. Az az „álomvilág“, amelyről ma mindannyian ábrándozunk, az „örök bébe korszaka“ csak akkor követkeszhétik <á, ha helyes irányban nevelt, egészséges idegzetű és egészséges lelkű emberek váltják fel a mai támadó indulatokkal telített, (idegileg tönkretett embereket. Csakis akkor teövetkezhetifc el egy olyan áhopoti hogy minden ember úgynevezett emberi színvonalon élhet majd és nemcsak a betevő falatért (kell robotolnia, hanem ráér, módja lese arra is, bogy tanuljon; pihenjen, örüljön az életnek. Csbkis egy új nevelésé, (módszer (szerint felnd- vekvő generációnak lesz módjában megszüntetni a mai nagy szociális és gazdasági elleti téteket: Nem nehéz elképzelni, mi lehetett volna akkor, ha például mindazt a tömén téten pénzt és energiát, ambíciót és lelkesedést, amelyet az emberek a háborúra pazaroltak, a nép jólétéinek emelésére fordították volna. Ezért méihetetíenáií fontos aa új pedagógiai módszer helyes én 'béitelhettette® következetességgel kérész tül vitt gyakorlati megvalósítása, az új eszme, a demokrácia szellemének megfelelően történő nevelés és oktatás — hogy elérkezhessünk végre a fejlődésnek arra a magaslatára, amikor végre már az értetem lesz úr «* indulatok feltett, — Béky Júlia dr„ , A munkásosztály a íja A haladó szellemű ipari és gyári munkásság a szocialista világnézet első évtizedében még uz analfabetizmus hátrányaival küzdött, mégis jövőbe látó hittel, (kitartással, a következő munkásgenerációkkal szemben érzett felelősséggel vállalta a nehéz harcot, megragadott minden atkáimat és eszközt, melyekkel tudását bővíthette, együvétaxto zását erősíthette es saját osztályúból termelte ki az osztályérdekeket szolgáló vezető értelmiségi réteget. Ma amikor nemcsak egyenrangúnak, de erősebbnek, céltudatosabbnak bizonyul h társadalomformáló erők harcában, már megengedheti magának azt, hogy a 'dolgozó társadalom nevezője alá gyűjtse a polgári középosztály haladó szellemű értelmiségi rétegét, valamint anak kiuzsorázott Lehetetlenjeit Ugyanezt a folyamatot láttuk végbemenni az eszperantó nemzetközi nyelv mozgalmában is. Az eszme első hiveit a közép- osztály haladó szellemű egyedei közül toborozta, majd elszórtan a munkásság köréből is csatlakoztak a semleges mozgalomhoz, de amikor elérkezett az idő, mely alkalmas eszköznek, mutatta az élővé vált nemzetközi nyelvet a 'munkásság politikai éj társadalmi céljainak elérésére, a munkás eszperántisták elhagyták a semleges- nemzetközi j mozgalmat és néhány ev alatt' olyan erős nemzetközi munkás j eszperantó mozgalmat teremtettek, .amely hívei számában, szervezettsége erejében, 'mozgalma nagyságúban messze túlhaladta a több (évtizedes múltra támaszkodó anyamozgalraat. Az egyre fejlődő eszperantó irodalom is újabb színt kapott u mind nagyobb számmal jelentkező mun-j Lás íróteheföégek műveinek meg- j jelenésével. A háború előtti évtized áldozatos munkája, gazdag ] tapasztalata nem csupán meg-; győzte a munkásságot, hogy az j eszperantó bevált, gyakorlati eszközt jelent számára, de ennél . többef> kultúr fegyvert, mellyel j védheti erősítheti és tovább-j építheti eddig sikereweu elfoglalt és kiépített állásait. Az ipari és gyári munkásság eszperántistálnak számbeli fölénye messze túlhaladta a haladó szellemű polgári eszperantis- ták szamát és nyelvi képzettsége; beszédkészsége átlagosan egy- szinten mozgott a nagyobb íb- kolásottsággől bíjró, a tanuláshoz szokott értelmiségi (foglalkozásunkéval. Ugyanezt tapasztalhatták azok is, akik. az éven- ‘kint megtartott Egyetemes Esz- perántó Kongresszusok és a külön rendezett Nemzetközi Munkás Eszperántó Kongresszusok számadatait és munkateljesítményét haonlították össze. Minden ország ipari ős gyári munkássága az a réteg, mely a* egynyelvűség szűk határai között legnehezebben küzdött áléiért, a mindennapi betevő falatért. E réteg számára az eszperantó a nyelvhatárok olyan méretű megsemmisülését hozta meg. -mely megkönnyíti külföldi kapcsolatok létesítését, baráti ösz- szeiköHetesek révén a kínálkozó munkaalkalmak megszerzését, közös ér,deikű ügyek közvetlen tárgyalási lehetőségét és a célkitűzéseik elérésére indított mozgalmuk egységbefogklósát Az öntudatos ipari és gyári munkásság nem mondhat le azokról az előnyökről, amit számára egy' nemzetközi semleges nyelv jelent, sőt ragaszkodnia kell használatához, mert élesen látja, hogy miként u szocializmus eszméje nélkül ismét könv- nyen kizsákmányolható réteggé erőtlenedne, éppen úgy a nemzetközi nyelv eszköze nélkül ennek az. eszmének a világ munkásságát egységbe forrasztó célkitűzése se,ni érhető el tökéletesen. Az a munkás, aki ezt nem látja, vagy szembehelyezkedik az állítás igazságával, hasonlatos azokhoz a nagyműveltségű kerékkötőkhöz, akik a haladás szellőmé mellett baktatnak, vagy azokhoz a sokat tanult feledékenyekhez, akik a szekéren az elődök munkájának, áldozatos küzdelmeinek és elért sikereinek babérjain pihennek és felelőtlenek a jövővel szemben.
