Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-05 / 4. szám
4. oldal Sk bänyAsz 1947 január 5. Ä régi szakin ány és az nj norma A felszabadulás után új rendszer jelentkezett a bányászatban: a norma. , Sok helyen 'tiltakoztak a bányászok a norrna ellen. NÉZZÜK Ml YEN VOLT A RÉGI SZAKMÁN YBÉRRENDSZER? Elsősorban sablonos, olyan, hogy csak látszólag volt különbség a es i 11 esz akin ón y b a n például szimpla közié kihajtásnál 82 fillér, dupla kölc 72 fillér, 'szintes fejtés 62 fillér, frontfejtés 55—56 fillér, vagy ha a hó végén úgy látták, hogy naigyon jól mepit a termelés, akkor 45 fillér. Ha beágyazás is volt, akkor a beágyazásért semmit sem kapott a bányász, vagy esetleg pár fillért a látszat kedvéért, hogy ne mondhassa, hogy ingyen dolgözóttTermészetesen nem mindegy a csapat részére az sem, hogy ereszkében vagy lejtaiknában, szárazon, vagy állandóan vízben dolgozik. De a csilleszakmány a múltban egyforma volt. Azzal a különbséggel, hogy a szelvényre itekintettel voltak. Pedig minden bányásztársam tudja, hogy (yeszkében vagy sikló- hajtásban nem azonos a munka, ha a szelvény azonos is. A szakmány ára azonos volt, akár csille, akár ácsolatról volt szó, pedig az ácsolásnál is lényeges különbséget jelent, ha irány után kell ácsolni vagy ereszkehajtásnál, ahol a vasutat 20 fok eséssel kell lerakni (fektetni). Régente csak a szelvény határozta meg a szakmán ybérf, nem a munkahely minősége. Ahol dőlt a szén, ott ugyanannyit kapott a csille dupla szelvényben, mint ahol 10—12 lakat kellett fúrná és tégy csomó lőszert használt el a csapat. Persze az utóbbi esetben ez is ok volt a kisebb bér fizetésére, hogy sok lőszert használtak el, bár a tőkésnek így is meg volt a maga haszna, de így még arra is rászorították a bányászt, hogy a lőszerrel takarékoskodjon, ha 'többet akar keresni. A felszabadulás után szűkén volt a magyar bányászat lőszer tekintetében, mert nem volt nyersanyagunk. De 'takarékoskodni kell azért is, mert a nagy fogyasztás hozzájárul a szén önköltségi árának emeléséhez, ami a bér rovására megy. Kisebb rezsiköltség mellett több marad a bérre 4s. Ha például 5 vágón szénre ellövünk egy mázsa lőszert (á 200.— Frt.) és egy másik csapat 5 vágón után 50 kg lőszert Iá el, határozottan megmarad 100.— Frt., meri a szén ugyanazon az áron kerül a piacra. A megmaradt 100.— Frt egy része az üzem felszerelésére megy, új gépek bevásárlására, de egy bizonyos része a bér vonalán is megmutatkozik, mert a bánya rentábilis lesz, jobban tud gazdálkodni és segíteni szociális téren is. Ml AZ UJ A NORMÁBAN? A szakmányt a munkahely minősége szerint kell megállapítani, tehát' vizes helyen, ereszkében többet kap a csapat, mint szintes, dupla- szelvény ú vágtában, de legfontosabb, hogy a munkásnak joga van szót emelni az igazságos megállapítás érdekében, tehát a normt megegyezésen alapul és ez az igazi akkordmunka. Természetesen nem szabad helyzetet kihasználni 'és vdsszo|Bi a szabad egyezség elvével. Az üzemi bizottság feladata az, hogy norma megállapítását felülvizsgálja. Persze jó vájárnak ás kell lennie, hogy erre képes legyen. A normával vissza lehet élni, de aki ezt teszi, nem csinál egyebet, | mint a saját létfenntartását drágítja, sőt itovábbmenve, az egész nemzetét, mert minél drágább a szén, ' annál drágább a vasút és a vasúti szállítás s minél drágább a szállítás, annál drágább az áru, amit szállnának. A drága szén drágítja a villanyenergia előállítását és ez ma- iga után vonja az ipari cikkek drágulását, mert a gyáripar villanyra van berendezve. Tökremegy maga & bánya is, vagy kölcsönt kénytelen felvenni, esetleg államkölesönt, ami az államháztartás egyensúlyát veszélyezteti. Láthatjuk, hogy a nor- imával való visszaélés mindenképpen a dolgozónak van kárára. Nem szabad tehát visszaélni azzal a joggal, hogy a norma szabad egyezség tárgyát képezi — amit nem akarok feltételezni bányász- társaimról —, hanem ehelyett önérzetesen éljünk vele, akkor sakkal nagyobb kereti lehetősége van a báyúsznak, mint a régi" szakmá- nyok alapján volt és nem leszünk annak kitéve, hogy vizes munkahe- . lyen ha alkarom 200, ha akarom 500 forint, keménységért 100 forint alamizsna pótlékot adnak csapatonként. A rendes norma becsületes bért biztosít és ha emelkedik a termelés, emelkedik a fizetés is, mégpedig progresszív alapon. Az üzemvezetőknek kicsit több munkát ad, d« nekünk, munkásoknak jobb az egyéni norma, mert így a többur- melésből bérben is Többet kapunk, Zgyér hu János. Bányászelőadás somogyon í Nem sokkal ezelőtt mutatta hé a 1 somogyi bányászifjúság' a „Dávid i Áron rózsája“ című nagysikei ti ! színművet. A sikert nem csak a darab j bányász-tárgya biztosította, hanem a szereplők kitűnő alakítása is, I A darab írója Sándor Karoly- szászvári református lelkész, ki a I bányászok közt élve, átérezte azt ■ a mérhetetlen kizsákmányolást, mely ,a bányamunkásoknak o->z- tályrésziil jutott az elmúlt rendszerbe. Látta .azt a válaszfalat, ameh- fennállott a bányatulajdonos és <a bányamunkás között. Csak olyan ! ember tudott ilyen színművet alkotni, ki eggyé forrt a munkássággal. A legnagyobb elismerés hangján tudunk csak! a színműről megemlékezni, mert a hányászság sorsát élethűen örökítette meg A szereplők a bányászifjúságból tevődtek össze és így átélték a rájuk kiosztott szerepeket. Dávid Áront, a vén bányászt, Tóth József. alakította teljes sikerrel. A nézőtérről nem egy esetben jutalmazták nyíltszíni tapssal kitűnő játékáért. Mélyen átérezte a szerepét, a néző megtalálta benne az embert, a szenvedő bányászt, ki három évtizedes munka után békés életre vágyik. Leánya szerelméért kockáztatja életét és megmenti azt a mérnököt, ki békés életét megzavarta. Leányát Sík Milike alakította, kit az őszinte kritika alapján mély elismerés illet. Minden mozdulata mögött az élet megnyilvánulását láttuk. Dávid Áron fiának szerepét Pernecker Andrásljfátszotta. Az író követelményeinek megfelelően beilleszkedett szerepébe. Erdei Józseffel a mérnök szerepében kitűnő alakítást nyert a színmű. Füredi Edit kétségtelenül egyik legjobb alakja volt az előadásnak a bányatulajdonos leányának szerepében. Elismerés illeti még Szilágyi József né alakítását, kiben élethű személyt öltött a gőgös bányatüLajdonosnő. A többi szereplők is, mint egy- egy mozaik járultak hozzá a színmű sikeréhez. Kétségtelen, hogy a szjnmű szereplői sokszorosan túlnőtték magukat a műkedvelők keretein és így nem indokolatlan az a siker, melyet játékukkal kiérdemeltek. Szabadság Nyomda és Könyvkiadó K. F. T. Pécs, Mnnkácsy M.-n. 10. A nyomdáért felel: Acs József.
