Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-05 / 4. szám

2. oldal A BÁNYÁSZ 1947 január 5. A Szakszervezel vezetőképző szemi­náriumot indított a bányatelepeken A Szakszervezet Bárány amegyei Titkársága valamennyi bányatelepen vezetőképző szeminárium«, indított. A szeminárium célja, hogy a bánya­munkásokból olyan vezető tagok at neveljen, akik a szakszervezet cél­ját ismerve, megfelelően töltik be helyüket a m un kásmog alomban. A múltban nem adódott olhaloin ar­ra, hogy n bányászság maga képvi­selje érdekeit és az ezáltal keletke­zett hiányt most kell bepótolni. A felszabadulás után közvetlenül sem volt mód a hiány kiküszöbölé­sére, csak nemrég indulhatott el a szeminárium. A hallgatók régi moz­galmi embereik* akik a szükséges el­méleti tudást eddig nem sajátíthat­ták el. A munkásmozgalomnak pedig el­engedhetetlen feltétele az elméleti tudás, mert az a eéitudaos munka legjobb bizosítéka. A szakszervezet egyik legerősebb bázisát képezik a bányatelepek és ezért a Szakszervc- zet nagy gondot fordít iájuk A szeminárium résztvevői lelkesen és szorgalmasan látogatják az elő­állásokat. mert tudják jól, hogy íz­zel is a munkásság, és így a -ajál érdekeiket szolgálják. A Mecsekszabolcsi Sport Egyesület tavaszi tervei 1934-ben alakult meg n addigi Levente Egyesület helyett a Mecsek- szabolcsd Sport Egyesület. Azóta ezen a néven működik, hol jól, hol rosszabbul. Gyakran az elsők kö­zött volt és jónevű ellenfeleire is veszélyt jelentett. Színeiben nagyon sokan szeretnének jásza ni. Jelenleg kb. 40 leágazóit játékon van. A futbal szakosztályon kivid ping­pong és sakk szakosztál yok is mű­ködnek. A felszerelése élég jó. vsak cipó' és labda dolgából áll rosszéi. A dolgozóknak kell segítséget nyújtani, hogy a MSE működését folytathas­sa, Tavaszra tervezik egy új öltöző építősét. Sürgős megoldásra vár a pálya külső kerítésének kérdése is. Reméljük, hogy mindez tavaszig elintéződik. Akkor egyesületünk fel­veszi a „Munkás Sport Egyesület“ nevet, s mint ilyern fáradozik tovább a munkában elfáradt testók felfris­sítésén. Lorencsics. Hétfőn délután 4 órakor a kerü­leti irodában a bán íjászkerületi tit­kárság kerületi vezetőségi illést tart. Utána 5 órakor kerületi bizottsági ülés leszűrne!yré a kerületi elnökök és titkárok megjelenése kötelező. Kritika egy kritikáról Irta: Pikier György ÜTI vezérigazgató- A Bányász oki 20-i számában „Együtt az értelmiséggel •.c.f>e- számoló jelent meg. !Dr. Velényi László vusasi orvos nyilván jó- szándékból mondotta el súlyos OTI kritikáját. De nem. a régi, reakciós, munkásellenes OTl-nak őrt ez a be­állítás, hanem a mainak, a dernok- fiíaijikus OTT ellen csinál hangu­latot. Pedig az OTI élén ma nem az ellen- forradalom levitézlett politiku­sai állnak, hiszen elnöke egy régi szociáldemokrata munkás, vezérigazgatója pedig egy el­veiért 9 évet börtönben töl­tött kommunista. És a visszakapott önkormányzat vezetői a munkások szakszerveze­teinek képviselői, köztük Kossá Ist­ván a Szaktanács főtitkára. Ez a névsor már önmagában meggátolja az OTI mai szelleméről írottakat. De nem felel meg a valóságnak egyetlen aÁ OTI-val kapcsolátos áílrtás sem, kivéve talán azt, hogy Vasason 3700 betegre jut egy or­vos. Ez neon az OTI-nak a bűne, a hiba ezért is másutt keresendő. Dr. Velényi azt mondta: , „Az OTI azonban éppenúgy, mint : a múltban, u jelenben is (megköti orvosai kezét, mert a költségvetés egyensúlyára hivatkozva kizárólag olcsó gyógyszert hajlandó kiutalni. ,-Nálunk aszpirinnal kezelik a munkásokat...“ Í Az olcsó gyógyszer meséje távol van a valóságtól, de furcsa, hogy dr. Velényi nem a magas gyógy- | szeráraikat kifogásolta, amelyek nri- 1 att az infláció válságos hónapjai­ban egyes pénztáraknál a gyéren befolyó járulékok háromnegyed részét kellett gyógyszerészeknek kifizetni, nem a gyógyszerárak csökkentését követelte, hanem az OTI egyik régi, az inflációban ki­adott köriratára utalt. Az infláció legválságosabb ide­jében készült körirat azonban ne.iu azt kívánja az orvosok­tól, hogy aszpirint «Aljának a munkásoknak, hanem, hogy a betegségeket ténylegesen befo­lyásoló orvosságokat árra való tekintet nélkül írják fel és csupán olyan gyógyszerekkel J szemben ajánlott óvatosságot, ame­lyek a betegségeket nem befolyá­solják és legfeljebb a patikusok­nak jelentenek, hasznot. Téve« az is, hogy nálunk a raun- kásbiztosífás felét a munkás fize­téséből vonják le, mert a járulék befizetése teljes mértékben a mun- ^kaadót kötelezi. A társadalombiztosítás élén 30 tagú (vidékiekkel 60 tagú) orvosi tanács áll, amelynek ugyan csak véleményező hatásköre van, de a inunkásönkormanyzat és az orvosok szakszervezetének el­lenőrzése garantálja, hogy az -OTI abba az Irányba haladjon, amelyen a Szovjetunió olyan csodalatos eredményeket ért el. Nem kételkedem abban, hogy dr. Velényit előadásában a munkásság érdekeivel szemben önzetlen jóin­dulat vezette, de mégis szükséges­nek tartom ez,t a helyreigazítást, mert beszéde «lapján kialakulható kép a demokratikus OTI célkitűzé­seivel és végzett munkájával szem­ben igazságtalan és téves. Börtönbe az árdrágítókkal! A magyar munkásság áldozatos mimikája lehetővé tette, hogy augusztus elsején megteremtsük a jó pénzt, a forintot. A nemzet min­den dolgozója őszintén örült ennek a hatalmas lépésnek, amelyet a sta­bilizáció a könnyű pénzszerzés és munkanélküli jé élet megszűnését jelentett. Ezek nem tudtak bele­nyugodni a „szép napok“ eltűntébe és a forintot az e%ő naptól kezdve „fúrják.“ Az utóbbi hón apókban csakugyan drágaság indult meg.Mi munkások bíztunk abban, hogy eré­lyes forintvédő reudeleteink segít­ségével, ezeket a dragítási kísérle­teket megsemmisítik. Az árdrágí­tókat pedig példás és Szigorú bün­tetéseikkel riasztják el hasonló pró­bálkozásoktól. Nem így történt. A drágaság néni szűnt meg, sőt emelkedett. Az új­ságok ugyan napról-napra közölték. hogy a Gazdasági Rendőrség mi­lyen erős kézzel leplezi le az ár­drágítókat, — de ugyanakkor nap- ról-napra közölték az uzsorabíróság ítéleteit is. Mi volt az uzsorabíróság ítélete majdnem mindem esetben? 100-200 forint pénzbüntetés. Ezt az árdrágítással már megkeresett haszonból könnyedén kifizetheti bárki, Azt akarjuk, hogy azok a lelkiis­meretlen emberek, akik céltudato­san akarják az országot egy újabb infláció lejtőjére sodorni, ne sza­baduljanak az igazságszolgáltatás 1 kezéből 100-200 forintnyi „vám“le- j fizetésével. Éppen olyan, vagy még nagyobb a bűniik, mint a tolvajoké, — kerüljenek ők is börtönbe,, hogy alkalmuk legyen kellően átgondol­ni tettük következményeit. Lakatos József.

Next

/
Thumbnails
Contents