Új Dunántúl, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-05 / 4. szám

s uw 7 január 5 H kÖZtálTSdSá^tél dolgoziJi az új íöldhözjaüatolt a szövetkezetig Jegyzetek az Í946. év törvényalkotásairól Tava>y óta tO—50 száza ékkaí ernelkvdeít at őszi vetésterület Minden politikai gondolat vég. tö célja az, hogy jogszabállyá le­gyen, törvénnyé, amely állandó jelleggel szabályozza a közösség életét. A törvények mindig elért eredmények visszatükröző:, s egy­ben legbőségesebb kifejezői a kor politikai gondolkozásának, tár­sadalmi és gazdasága arculatának. Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe, mikor végiglapozzuk az 1946. évi törvénytár számait, ami­kor végigpillantunk az év távla­tából azon a sok tízezer rendele­tén, amelyet a letűnt évben sor­sunk intézői kibocsátottak. Mit értünk el 194ö. évben? Mi lett törvénnyé az év nagy politikai karcaiból? Hogy élt újonnan megszerzett szabadságá­val a magyar nép? A törvények vá'aszári büszkék lehetünk. 1946. évi törvényeink a magyar demokrácia megalapozásáról, gaz­dasági haladásról és társadalmi téren eléri nagy eredményekről beszélnek. Az év legnagyobb eredménye: a köztársaság megalapítása volt. Azért ez a legnagyobb ered­mény, mert a szabad köztársasági életforma adja meg a lehetősé­get'minden fejlődésnek. E törvény kihirdetésével véglegesen lezárult a 25 éves felemás kormányzói rendszer s visszavonhatatlan meg­rögzítést nyert, hogy az aliamha- talom kizárólagos lorrása és bir­tokosa a magyar nép. Kossuth Lajos és Károlyi Mi­hály elbukott köztársaság gondo­lata a Harmadik Magyar Köztár­saságban véglegesen testet öltött, mert ez az államforma le.el meg legjobban a nemzet akaratának és érdekeinek. Köztársasági törvényünk ünne­pélyesen nyilatkoztatja ki, hogy ■sódén polgár részére, minden- irányú megkülönböztetés nélkül, • demokratikus NEHÉZIPARI VÁLLALATOK vas- é<s kohómüvek állami keze­lésbe vételéről szó.ó readeletek. A szénbányák, eiergiatelep^k államosítása, a nehézipari vállala­tok állami kezelésbe vétele: ár­formája egész gazdasági rendsze rünket s a monopol-kapitalizmus legfontosabb kulcspozícióit, — az egyéni érdek helyett a közösség szolgálatába állítja. £ változások valóban forradalmi jellegűek amelyek igazi jelentőségét, éppen úgy mint a löiüreíormét, csak évek múltán tudjuk felmérni. Az ipari élet eme legfontosabb szektorának állami kézbe vétel- teszi lehetővé az új tervgazdálko­dás kiépítését. Az ipari élet szabályozásának kommunista munkával elért ered­Kedvelt és hangzatos jelszó, az egész nemzet jövője függ. Min- hogy a földreform a termelés den erejét összeszedte és az átia- eredmányét csökkenti. Ezt a frá- got 1946-ra erősen feljavította. íme utóbb tárgyalt: a házasságon kí-szhit a reakció találta ki, hogy a a beszédes számok: vü! született gyermekeknek a tör- Magyar Kommunista Párt munka- vér.yes gyermekkel vaió jogegyen-i J®t gáncsolja. Az öntudatos pa- lőségről megszavazott törvények, $ rasztok, a foidlhöz juttat ott telepe- A demokratikus közszeliem 1 sek azonban kitartóan dolgoztak tisztaságát, a demokrácia hitelét í és az eredmények a földreformot, védi meg a szigorú összeférhstet-1 a fotlxlrerorroert harco.ó Kommu- lenségi törvény. t nista Pártot igazolták. j A cél hozta magával, hogy nsmjí A háború követő időkben min-! törvény szabályozza, hanem ren-’denki számolt azzal, hogy a tér-! deletek sorozata a 1 | més jóval a békebeli alatt marad. ________ . Ezt természetessé tette elsősorban FO RINT MEGTEREMTÉSÉT, . az hogy az országon végigvonuló a stabilizációt, a A búza vetésterülete 99.508 kataszáeTi hold, a rozsé 12.008 k. h., ami hozzávetőleges számí­tás szerint a tavalyival szembe* közel 50 százalékos emelkedést jelent. Az őszt árpa vetésterüle­tének átlaga 18.500 k. h., ami kb. 8 10 százalékos javulás. Ezek a számok mindennél job­ban bizonyítják, hogy a paraszt­ság munkája eredményes volt, A falu népe azonban még. nem hacry­demokratikus háború elkerülhetetlenül magával ja aW>a a harcot a több és jobb Magyarország páratlanul álló gaz- hozta a gazdaságok gépi eszközei- termelésért. A termelés állandóan dasagi te.j esi .menyét, j nek pusztulását. Az állatáüomá. gS fokozatosan növekszik. A cél: r.yunikat a németek és a nyilasok jómódú parasztság, virágzó mező- „menekitetíék nyugatra, azt is gazdaság. S ez a cél minden áldó- | nélkülöznünk kellett. A -------­. . ..... . á.lamrend kere-:m^nyej utajl a parlament az év teui be.ul egyiorman es egyenlő - véQén a ■»értékben biztosítja * “ a személyes szabadság, a íéle- iem es nélkülözéstől mentes I szabályozásával foglalkozott. A élet, a munkához és xnéltó cm - löldrefortn, a nagyipar áüamosi­SZÖ VETKEZETI ÉLET beii megélhetéshez való jogo­kat. A demokratikus áiiamrend’ vó- dtelmérol és az emberi alapjogok hata.yosa.bb védelméről szó.o tör­vények súlyosan 'büntetik azokat, akik a magyar nép végleges élet­tása után a szövetkezetek a ke reskedelmi életben, a kisipar terén hivatottak a kollektív gondolatot diadalra juttatni. A népi demok rácia szociális demokráciát is jelent, vagyis a gazdasági éTv-é formáját, vagy a polgárok elide-1 nyesülés biztosítását a nagytöme- gemthetetlen eietjogait megjárnád-! g«á részére. A szociális demokrá- ják. ( cia érvényesülés biztosítását a Nemzetgyűlésünk, a köztársa, nagytömegek részére. A szociális ság megalkotása után nátron hoz-* demokrácia a.apvetó gazdasági in- sálátoti. a magyar gazdasági elet' tézményei az egyéni munkán s a alapvető jellegű átszervezéséhez, gazdasági egyenlőségen nvuavo A 1ULDREEORM BEFEJEZÉSE nyugvó 1 elénk, virágzó szövetkezetek. I A köztársasági élettonna a de- és a te.építés, az év másik leg- mokrácia alkotmányos alapjait, nagyobu eredménye. ' tejiödési lehetőségét biztosította. A nagybirtokrendszer végleges A földreform, az a.lamositások, a felszámolása a magyar népi de-;" kollektív szövetkezetek, a gazda- mokrac.a a.apveiö törvénye, 1 sági demokrácia oszlapai. De a amelynek igazi hálását csak évek | demokráciához demokratikus szel-' múltán ,ogjuk érezni. i lem, társadalmi 1'eiiogás: igazi A tóátkérdés megoldása után a* demokraták is kellenek. «vagyipar felé fordul tórvényiiazá­a magyar gazdasági csodát. Az 1946. év törvényalkotási eredményei jogi, gazdasági, társa­dalmi szempontból alaposan meg­változtatták a magyar nép éle­tét. A demokrácia első évének mérlege sok pozitív eredménnyel zárul. Az eredményeken végignézve, s a fejlődés vonalát keresve, min­den tárgyilagos bírálónak meg kell állapítania, hogy ezen ered­mények kiharcolásában, a fejlődés vonalát mutató, élen járó elméle­tével élen járt a Kommunista Párt. Dr. Junger Mihály. szárazság Zatot megér, szintén nagy kárt okozott gazda­sági életünknek. Végiül, de nem utolsósorban óriási volt a hiány emberben, hiszen a harcterek- ál­dozataikat nagyrészt a földműves lakosság köréből szedték. 'ft# Ifit es' e 7-tól 11-ig 1*M MS LASSIN össztánc a Belvárosi Kát Korban __________Zene : BROUDWAY <■ A 3 éves tervben célul tűzte ki a MKP, hogy Magyarországot j kertgazdasággá kell átalakítani. Ez a vágy a kisemberek széles tö­megeiben már régóta él. Egyetlen, példát hozunk csak fel ennek iga­zolására: Ujpetrén a telepesek már tavaly is, de idén még’ nagyobb mérték­ts2-rr«»«*sr SÄÄT2SSSÄ lMüoVkataszteri hold.) A rozs burgonyát ültettek ^ Ez^ sokkal jó- ,, ia<u»_L 1« non vedelmezobbnek bizonyát es a termelési viszonyok is jelentősen i elősegítik. A háborút követő első gazda­sági éven mindezek a hiányok erős nyomot hagytak. 1945-ben az 1938-as átlaggal szemben az vetési területe az 1938-as 16.000 k. h. átlaggal szemben mind­össze 8.300 k. h. volt tavaly, az „ őszi árpáé pedig 10.000 kaUsz-( Csak nóhán szám néhány L ü v lt “ CSak 16 300 Í adat. De éppen elég ahhoz, hogy ' ' vo a földreform sikertelenségére spe­A falu népe, az új fölrihözjutta-I kulóló reakciósok belássák téve tottak tudták, hogy munkájuktól I désüket. Sz. E. Az Intézőbizottság jóváhagyta a pécsi szakszervezetek nagyarányú munkatervét Az ofciaíás, a munkamegoszlás, az értelmiségiek, az üzemi bizott­ságok, at áretlencrzes és a mankásiitiüiletes kérdéseit óleli fel a munhaterv / sunk Ugye Íme. Megtörténik a SZÉNBÁNYÁK Államosítása Majd következik a másik kima­A DEMOKRATIKUS KÖZSZELLEM kialakításának szolgálatában áll­nak: a nők egyetemi íelvételé­I nek biztosításáról szól törvény, «•*«***. ■; A VILLAMOSENERGIA- { öröklési jog rcor.átozása, a magyar TELEPEK f zsidóságot ért üldözések inegbé­éllami kezelésibe vétele. E rendel- lyegzéseröl, a feudális címek és kezeseket kiegészítik az egyes v rangok eltörléséről, végül a leg­Va§árnap és hétfőn este 7-től TÁN C Swing verseny döntő. Zene : „STÁR“ A NÖEGYLETBEN. A Szociáldemokrata Párt L hó 5. és 6-án d. e. lót U órai kezdettel« hímmel egybekötött magyamóta hangversenyt tart az URÁNIA filmszínházban. Fráter Lóránt, Dankó Pista, Balázs Árpid és a többi neves, magyar n itaszerxök felejthetetlen nótái csenduh ek fel Kollor Jósseinő és Somi Jenő énekművészek tolmácsolásiban. Jegyelővétel I Közreműködik Dörömböző Gáza cigányzenekara fi jiénzfárnél | Konferál Katas Bála előadó. A napokban dolgozta ki nagy- forvtosság-ú munkatervét a szak- szervezeti titkárság, amit jóváha­gyás végett az Intéző Bizottság elé terjesztett. Ezek szerint minden, szakcsoport vezetőségi megbeszélésére vagy gyűlésére szakmaközi megbízottat küld ki, hogy összhangba hozza a szakcsoportok érdekeit. A mun- kiaterv Leszögezi azt, hogy a jövő­ben minden szakcsoportnak minden körülmények között a szakszer­vezet irányvonalát be kell tar­tania. Ha egyes szakcsoportok ezt nem tartják be, úgy a szakszervezet ki­zárja őket soraiból. Nem élvezhet egyik szakcsoport sem kiváltságot semilyen. téren. Minden esetben csak a dolgo­zók egyetemes érdekeit fogja figyelembe venni a szakszerve­zet a jövőben is és ennek meg­felelően íog intézkedni. A munkatervben szerepel az ok­tatás kérdése is. A szakszervezet vezetősége jóváhagyta a titkárság három irányú oktatásának munka- tervét. Ezek szerint szakoktatást, szakszervezeti ok­tatást és politikai oktatást nyújt a dolgozók számára. A szak­oktatás lehetővé teszi, hogy a dolgozók szakmájukban fejlődhes­senek, magasabb képzettséget nyerjenek. Szükségesnek bizonyult a szakszervezeti oktatás bevezeté­se is, hogy a dolgozók ismerjék a szakszervezet történetét, célját és ennek, megfelelően éljenek moz­galmi életet. Nem utolsó fontos­sággal ibiT a politikai oktatás, hol ideológiát adnak azok számára, kiknek eddig nem adódott mód: en­nek elsajátítására. A urunkaterv egyben munka­megosztást is eredményezett. Ed­digiek során nem egy esetben ál­lott fenn, hogy egyes vezetőkre túl sok munkát hárítottak, amelyet csak részben vagy csak nagy nehézségek árán tudott elvégezni, másoknak vi­szont alig maradt tennivalója. Ez nem csak a túlterhelt veze­tőségre volt káros, hanem a dol­gozókra is, mert ügyeik elintézé­se késedelmet szenvedett. Az új ■munkaterv megszüntette ezt a hiányos munkarendet. Ezután min­den resszort élére felelős vezetőt állít, ki felelős a munkájáért és a resszortján esetleg felmerülő téves intézkedésekért. A resszort veze­tőknek havonta jelentést kell ten ni a munkaterületükön elért ered­ményekről. Foglalkozott az Intéző Bizottság az értelmiségek kérdésével is. Az elkövetkezendő időkben még szorosabbra kívánja fűzni a szakszervezet az értelmiségi és fizikai dolgozók összefogását. így az Intéző Bizottság néhány tagjának feladatául ennek az ösz- szefogásnak elősegítését jelölte meg. Ennek a munkatervi pontnak nagy jelentősége van. A szakszer­vezet ezzel kívánja sorait egysé­gessé tenni, mert ez elengedhetet­len feltétele a jobb és eredménye­sebb munkának. A miunkaterv az új esztendő leg­fontosabb feladatának , megerősítését a szakszervezet tűzte (ki. A munkaterv gondoskodik arról, hogy a pécsi szakszervezetei rö­vid idő alatt, úgy gazdaságilag, mint ideológiailag megerötsdtse. Az U. B. munkáját és az üzeme­ket még fokozottabban ellenőrzi, hogy az üzemek dolgozói a leg­teljesebb mértékig ki legyenek ’ elégítve úgy, ahogy a gazdasági helyzet megengedi. Az UB mun­kájának ellenőrzése kizárja annak lehetőségét, hogy a dolgozók or­vosolható sérelmei késedelmet1 szenvedjenek az Üzemi Bizottsá-j gok gyengesége révén. Ez a komoly intézkedés nagymér­tékben elősegíti a szakszervezeti munka megerősödését az üze­mekben. A munkaterv foglalkozott a bizal*| mi rendszer kiépítésével is. A je­lenlegi üzembizalmiak nem tudják betölteni hivatásukat úgy, ahogy kívánatos lenne. Szükségesnek mutatkozott tehát ennek a mun­kás érdekképviseleti szervnek tö­kéletes kiépítési formája, amely aztán hivatása magaslatán áll. Az ár ellenőrzést is egyik legfon­tosabb teendőként jelölte ateí a munkaterv. A sizakszervezet hónapok ót* folytat harcot az áremelés ellen Ezt a harcot most az elkövetke­zendő időkben még fokozni fogja- Árellenőrzök és forintvédók fog­ják naponta bejárni a várost é* kíméletlenül lecsapnak az árdrágh tokra. I*. ‘f Az intézőbizottsági ülés úgy ha­tározott, hogy naponta tájékoztat tót adnak a két munkáspárti lap' nak közérdekű kérdésekben. A* indítványokra ezt a pontot is bej vették a munkalervbe. A baranyai dolgozók sok ase1' ben sérelmesnek tarolták azt, hoflf egy munkás-üdülőhely sem él' rendelkezésünkre. A pécsi szak' szervezeti titkárság ezt a sere-' met Indokoltnak vélte és így 1 munkatervben több baranyai kastély kiigruY lését helyezte kilátást»«. Az Intéző Bizottság a munkaiét' valamennyi pontját egyhangúid elfogadta. É

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents