Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-17 / 286. szám

2 ÜJ DUNA N T t?1 l-MS űeeeflüM* W Kérdem a pénzügyminiszter árat... Hajdú Gyula interpellációja m kisemberek adóagyi zaklatásának megszüntetése és az inflációs jövedelmek megadóztatása tárgyában A pénzfigyulnkttériunHUk az 1948. évi augusztus 1. előtt elő­irt, de le nem rótt adók és illetékek tárgyában kiadóit -rendeleti1 szerint ezek minden valorizálás nélkül fizetendők be, vagyis azo­kat a valóságban az államkincstár elengedi. Ezáltal az inflációs nyereségek teljesen mentesülnek minden adótól. Viszont a közigaz­gatási metélteket, mivel az inflációs időkben ezeket senki le nem rótta, de bélyegjegyek hiányában le sem róhatta volna, most utó­lag megleletezik, az adóhivatalok nemcsak teljes forint rendszerű befizetésüket követelik meg, hanem még érzékeny pénzbflntetéseket is rónak ki. Ezen eljárással kisemberek, főleg földművesek tíz­ezreit zaklatják a kincstár szempontjából jelentéktelen összegekért Kérdem a Pénzügyminiszter Urat hajlandó-e intézkedni, hogy az inflációs keresetek megadóztatás alá kerüljenek? Hajlandó-e Intézkedni, hogy az Inflációs időkben le nem rótt körigazgatási ille­tékek, főleg kérvények bélyegei miatt senkit se zaklassanak? Prémium a Sekelőzőknek T. Nemzetgyűlés! A jó pénz be­vezetésével kapcsolatban igen sok jelentékeny kérdés merült fel, • amelyeknek homlok terében áll kétségtelenül az is, hogy a köz­terhek lerovása milyen módon történjék. Az adók és illetékek lerovása szempontjából különböző rendelkezések jelenteit meg. Ész- i szerű módon azt kell feltételez-J nünk, hogy a közterhek valorizá-l lása különösen háiom szempont-j ból Ítélendő meg. Az egyik af pénzügyi szempont, vagyis, hogy az állam pénzügyileg károsodást ne szenvedjem A második szem­pont a méltányosság, hogy azok az emberek, akik az inflá­ció következtében aunúgyis szenvedtek és nem egyszer tönkrementek, ne sújtassanak fokozottabb mértékben köztér-j beikkel. A harmadik pedig az a politikai ■ szempont, hogy a demokrácia ál- • talános politikai elvei ezen a té-' ren is érvényesüljenek. • Ha az, adók és illetékeit valo­rizálására vonatkozóan kiadott rendelkezések tekintetében kér­dezzük, hogy ezeket a szem,pon­tokat rcspektálták-e, egész hatá­rozottsággal azt kell mondanunk, hogy nem. Még pedig azért nem, igen t. Nemzetgyűlés, mert az ál­talános rendelkezés- szerint azokat az adókat, amelyek 1946 augusztus l. előtt esedékesek voltak és me­lyeket • pengőben, minden valori­zálás nélkül azon az alapon kell leróni, hogy kétszázmillió adó- pengő egyenlő egy forinttal. Ez tartalmilag annyit jelent, hogy ezeket az adókat nem kell meg­fizetni. Mivel pedig a tisztes kereskedők, a normális jövedelemmel és adó­zási etikával bíró emberek az adóikat lerótták, ellenben a feke­tézők, az inflációs jövedelmet él­vezők az adókat nem fizették meg, tulajdonképpen most ezek­nek részére biztosítanak adómen­tességet, mert ha utólag meg is állapítják róluk, hogy abban az időben jövedelmük volt, amely után nem adóztak, ennek az utó­lagos megállapításnak alapján a kibocsátott rendelétek értelmében többé tőlük adót -követelni nem lehet, illetőleg lehet követelni 2Ű0 millió adópengőért egy forintot, tehát semmit. Nyilvánvaló tehát igen t. Nem­zetgyűlés, hogy ezeknek a reti- deleteknek alapján az inflációs jövedelmek mene­külnének az adófizetési kötele­zettség alól. Kétségtelen, hogy nagyon nehéz elérni ezeket az inflációs jöve­delmeket, nehéz elérni a feketé­zőket, mert hiszen ezek iparenge­dély, bejelentés és nem egyszer telephely nélkül dolgoztak. Azt kell ellenben mondanunk, "(hogy bármilyen nehéz és körülményes is ez a feladat, el kell Őket érni, mert adót kell nekik fizetni. (He­lyeslés.) Még pedig arm kell tö­rekednünk, hogy necsak egyszerűen adót fizes­senek, hanem erős adót fizes­senek. Ezt követeli az állam pénzügyi ér­deke és az általános erkölcsi kö­vetelmény is. Büntetés a kisembereknek Arra kell tehát kérnünk a pénz­ügyminisztert, intézkedjék, hogy a fennálló rendelkezéseknek rész­ben megváltoztatásával, részben kiegészítésével az inflációs jöve­delmek nagyon komoly, nagyon erős megadóztatás alá essenek. (Helyeslés.) Annál inkább kell ezt követelnünk, mert van egy adónem az inflációs időkből, amelyet igenis behaj­tanak, a búzaadó. Kik fizetik a bűzaadót? A legsze­gényebb és nagyon is dolgozó parasztság, amelynek adóját nem pénzben, hanem búzában rótták ki, tehát a fennálló rendelkezések szerint nem törlik, ha-nem ismét búzaalapon, vagyis teljesen érté­kében valorizálva, # -fizettetik. Tel­jesen lehetetlen, hogy a dolgozó kisembereknek az in­flációs időkben elért jövedelmét megadóztatják, ellenben az In­dokolatlanul, komoly közgazda, sági tevékenység nélkül elért nagy ifláclós jövedelmeket adóz­tatás nélkül hagyják. Tudjuk, hogy az inflációs jövede­lem minidig újabb inflációnak volt a kiinduló pontja. Merénylet volt tehát a nemzet egész közgazda­sági érdeke, egész gazdálkodá­sunk ellen. Ismétlem, tehát, telje­sen lehetetlen, hogy ezeket az inflációs jövedelmeket ne vonjuk a legerősebb mértékű adóztatás alá. T. Nemzetgyűlés! Arra valók-e a valorizációs ren­deletek, hogy prémiumot adjon az állam azoknak, akik köteles, ségüknek nem tesznek eleget? Ez teljesen képtelenség. Intézkedni kell tehát, hogy ilyen eklatáns esetekben, -amikor kétségtelenül hasznát látta az illető valamely szolgáltatásnak, a méltányossági szempontok figyelembevételével ugyan, de ezek az illetékek va- lorizáltan .befizettessenek. Itt van a közigazgatási illeté­kek kérdése és tulajdonképpen Unalmas őszi estéin, legjobb és legolcsóbb szórakozást nyújt’ a MODERN kölcsönkönyvtár legújabb könyv újdonságaival. — Naponta 2 könyvet cserélhet. BETÉT NINCS, Ferenciek-u. 2. Telefon: 12-11, ezekből indul ki interpellációm indokolása* Az egyik baranya- vúrmegyei községből felkerestek 45-en. Ezek az emberek —• vala­mennyien egy községből — fize­tési meghagyást kaptak azért, mert az inflációs időkben, amikor csal: utazási engedély alapján le­hetett utazni, a jegyzőnél jegyző­könyvbe vették, hogy ők utazási engedélyt akarnak. Ezeket a ké­relmeket most utólag kérvénynek minősítik és minthogy akkor nem rótták le a bélyeget, ha akarták volna, akkor sem róhattál: volna le, mert (köztudomású, hogy ak­kor bélyegjegyck nem voltak kaphatók, most kiküldetlek nekik fizetési meghagyást arról, hogy űzessen mindenki bélyeg címén valorizálva 3 forintot és birság cüuén 10 forintot. Megkérdeztem az adóhivatalt, hány emberre vetnek most ki utólag illeték at, erre kitűnt, hogy egyetlen járásban 1500 ilyen fizetési meghagyást készülnek kibocsátani, az egész vármegye területén pedig tízezret. T. Nemzetgyűlés! En azt hiszem, hogy azok, akik ezeket a rendel kezéseket kibocsátják, azért teszik ezt, hogy felzaklassák, a demok­ratikus Tend ellen ugrassák, uszítsák az embereket. Egyéb oka az ilyen rendelkezésnek nincs és nem is lehet. Ha az inflációs időkben óriási jövedelmeket szer­zett nagykereskedőket mentesitik az adófizetés alól, ugyanekkor azonban ezeket a kisembereket, akik semmit sem tettek, nem nyerészkedtek, csak utazni akarj tak, most teljes valorizációval és emellett bírsággal, illetékfizetésre kötelezik, akkor ez merénylet a demokrácia, az adómorál s mindaz ellen, amit mi ma a demokrácia keretébea politikailag és pénzügyileg el akartuk érni. Hajtandé-e a pénzügyminiszer ér— Éppen ezért kérdezem a pénz­ügyminiszter urat, hajlandó-e in­tézkedni, hogy ez az oktalan zak­latás, mert -másnak minősíteni nem lehet, megszűnjék? Hogy ez zak­latás, abból is kitűnik, hogy amíg a múltban a leletezés után. kirótt bírságot méltányos esetekben tel­jes egészében el lehetett engedni, a mostani rendelet ‘szerint legfel­jebb húsz százalékig lehet csak mérsékelni. Ez annyit jelent, hogy Baranyában tízezer, az ország egész területén százezer embert lehet a rászabadított adóellenőrök leletező tevékenysége nyomán zaklatni és fizetésre kötelezni anélkül, hogV az államháztartás­nak ebből valamirevaló előnye is lenne. Kérdezem tehát a pénzügyin! niszter urat, hajlandó-e ennek a zaklatásnak végatvetni és az ilyen csupán zaklatási jelleggel bíró valórizációt megszüntetni? összefoglalom interpellációm anyagát. Azt kérdem a pénzügy- miniszter úrtól-, hogy az inflációs jövedelmeket valorizáltan adóztas­sák meg, mégpedig erősen adóz­tassák meg. Kérem továbbá, hogy az ilyen közigazgatási illetékek behajtását, amelyek az államház­tartás szempontjából jelentőséggel nem bírnak, töröltesse a pénzügy­minisztérium, mert a mostani hely­zet fenntartása nem egyéb a la­kosság nagy tömegének zaklatásá­nál. (Taps a Hác minden oldalán.) Juh ital iánk? Egy hónapja tologatják az aktákat a jegyekkel elszámolni nem tűdé pétiek üflyébeSt <akiknek kezén 54'«« lél mázsa * őzei lóid» fliszt tá*,e* Pécs városa a november 15-i ta­nácsülés határozata alapján felje­lentést tett az ügyészségnél négy pék ellen. * t Pécs város közellátási, ügyosztá-1 lya a pécsi péfaiparosok üzemei-1 ben razziát tartott és megállapí-j tóttá, hogy 1 a közellátási ügyosztály által kenyérsütésre ú|adott Észtből \ Jurasits Jánosnál 19.40 mázsa. Kiás Józsefnél 16 mázsa, Virág Józsefnél 11.37 mázsa, Aparácz. Péternél 7.71 mázsa kenyérliszt ‘ hiányzik. Énre kitűnő és „demokratikus“ pékek sem a lisztet sem az ezek­ért járó kenyérjegyet nem tudták előadni. Vájjon hol vanj? Azt hiszem ezt mindenki sejti és tudja ... Nevezettek a közellátás érdekét veszélyeztették és,a 8.800/1946 M, E. az. rendelet 7. § 5. bekordésÓ- ben foglalt büncseletanéoyt*» követték el. — Vájjon hogy“1 fogják őket felmenteni? Egyelőre a város megvont* tő­lük a közellátási Hsztellátást. t®r jelentette őket, hogy a nyomo*“ után bűnügyi szempontba J* telősségne vonhatók legyenek. Nagykereskedőtől lisztet kapnak, ügyükről az IjBfMJjJ sütőipari szakosztályát is tették „j A nyomozás folyik, az áfe nőnek. Aztán több, mbit dS- hónap telt ei Talán ' kicsit gyorsítani » ilyen ügyeket-, mert ezek és a kenyér „játékok“ mér ** mennek. És ideje már, hogy^**^. ne a dolgozók, hanem « * vérére menjen. „Humoráért * 10 havi ioghá»bfinfetésf* ítéltek egy orvostanhallgatót Tegnap délelőtt tárgyaim a pé­csi népbiróságok öttagú különta- uácsa Ádám Károly, az Erzsébet Tudományegyetem orvostanhall­gatójának a köztársaság védelmé­ről szóló törvénybe ütköző bűn­tettét A vádirat szerint Ádám Károly 1946 október 22-én az egyetem kémiai előadótermében egy papír- szeletre elferdített írássel a követ­kezőket írta: „Felkérjük az egyetem zsidó hallgatóit, hogy az óra végén a termet elhagyni szíveskedjenek. Rendezőség“. Ezt a papirszereletet aztán a hallgatók között még óra alatt körözte. A vezetőt*író kérdéseire Károly elismerte« hogy « ses köroevényí valóban ő tette és körözte az órán. tette azonban, hogy nem ó** ^ gát bűnösnek, mere az égé** $ got csak humornak szánt*. ^ azért tette, hogy a lányokat láttassa vele. Az ötöstanács félórás után nem fogadta el Adáto^ roly védekezését, és a orvotanhallgatót 10 havi ‘vpt büntetésre, politikai jogai®**. - dig 3 évre való felfüggeariP ítélte. A népügyész súlyosbításé** lebbezett. A dolgozókra sérelmes siklósi adókivetést a munkáspártok és a szakszervezetek együttes tetiépése orvosolta Még.nem késő! Most még nagy válasz ékot talál a Szent István Társulat könyvesboltjában, Sxéchenyi-t 17 A 3630/1946. M. E. síz. rendetet 3. §-a szabályozza a Vörös Had­sereg élelmezésére beszolgáltatott állatok kifizetését. Eszerint a te­her a jövedelmi és kereseti adó arányában oszlik meg a község la. kói között Siklóson azonban az elöljáróság a járulékot a fenti rendelkezés fi­gyelmen kívül hagyásával vetette ki és 15 -napú fizetési kötelezett­séget rótt a dolgozókra. Ez a jog­talan intézkedés súlyosan érintet­te a dolgozókat. A Magyar Komnumhsra Párt, a Szociáldemokrata Pőre és a Sza­bad Szakszervezetek vezet«* dö^tséget menesztettek megye főispánjához és sérelmes kivetés megváltóit®^ A delegáció december 7-éo meg a jőispánnál és elérte.^^' 10-én személyesen kiszálltaid ra, ahoi meggyőződött a feliláborodásánük jogossáÖ«"\á * Szomorú doloj;, hogy dolgozó kisembereket ** ^ megterhelni. A háborút P«dV ők. hanem elsősorban f*2 „ ‘ vesztették el. Ezt meg . nia Siklós község elöljáró*1*^ A tavaszi építkezésekkel kapcsolat^ értekezletet tartottak az é ítömonká50 A tavaszi építkezésekkel kap­csolatos új munkalehetőségek meg beszólásé céljából az épitőmunkú- sok vasárnap délelőtt közgyűlést ■tartottak. A gyűlés első szónoka Somogyi elv-tára, budapesti kiküldött volt. A faül- és belpolitikai helyzet is­mertetése után rámutatott arra, hogy a Szovjetunió gazdaságpoli­tikája az egyetlen, amelyik eddig a munkanélküliség elleni harcban a legkézzelfoghatóbb eredménye­ket tudta felmutatni. Az állam tőkeszegénysége miatt a pénzsegélyezés csak a jóvété- teli üzemekre korlátozódhat. Ee az oka a többi iparágakban mutat­kozó munkanélkűlüégnak. A há. borús károk kikeverése é* * mun­kásság életszinvpnalának emelése csak több termeléssel oldható vág. Hangoztatta még a szóü®*J # mindent elkövetnek unna* vénynek a módosítására, f az építő munkások szövetkezetei az építőip3*08^ „ engedi át. Az előadó foglalkozott táíyharccal és az igaz; tató szervek munkájának lenségévei, majd vázolta talmas munkát, melyet a D* :e\r paraszt szövetség kiépítés«5 a Szakszervezeteknek. Ezután Török elv társ fc* zott a tavasszal megi*1®* v . tlakásépitkezésekkel, munkanélküliség & enyhülését fogják elősegít® teljesítménybér beve*« fontosságát hangsúlyoz**- $ Az előadások elhang***1 a gyűlést vita fejaate

Next

/
Thumbnails
Contents