Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)
1946-12-05 / 276. szám
\titá$ ^í<Mm\úí r^tmUdzk! A raktáron tévő árukra is vonatkozik az áj ármegállapítás — A kiosztott földet nem lehet újra felosztani — Pénzjutalmat kapnak a jól beszolgáltató gazdák A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT D Él DUNÁNTÚLI LAPJA * Évfolyam, 27b. szám ARJi «0 fillér 1946 DECEMBER 5. CSÜTÖRTÖK IMost a mindennapi kenyérért harcolunk Budapesten is felvette a szakszervezetek munkássága a tömegharcot] az árdrágítók és spekulánsok ellen A tízéves izovjefalkotmáoy jWt nagy ünnepe van a fialal ™,*1et4niónak. November 7. és briber 5. ‘Wtmber bő hetedik napján az *i'f. évi nagy októberi forrada- hta emlékeznek vissza a Szov- Sénió népei. Arra a forradalom-! *■ <unely felszabadította a szolga- bba-E élő hatalmas orosz népet, hüy lehetővé tette véres harcok bilizáció előestéjén a dolgozóknak %>, hogy ezek a népek megte- azt mondották, hogy a forint staBudapestről jelent; a MOT: A Szakszervezeti Tanács az üzemek, gyárak, bizalmi és üzemi bizottsági tagjait nagygyűlésre hívta össze. Kisházi Ödön elnöki megnyitójában hangsúlyozta, hogy a staHtsék a termelő munkások, pa *flok és értelmiségek hatalmas »tóját. Member hó 5. napján a Szövőtűé népei egy kimagasló tör- j»Y*ikotást ünnepelnek, az immár, esjiend&s, 1936. évi december * 5. napján megszavazott szov-| Ckotmányt. áaoen forradalom, minden po-J "•‘ai mozgalom azért harcol, JSV politikai célkitűzései vég- M»ényb< n joggá alakuljanak át,1 lHYis olyan szabályokká, «ne- »k az életviszonyokat tartósan ■J5*zik, az egyének és népekj |Virtíélését véglegesen szabályoz. ^ december 5-i alkoimány, ame- M- »aga Sztálin dolgozott ki* tófember 7-i foradalom végered- Seihek joggá válása, — ahogy ^Ur, fejezte ki magát „regisz '■Gsa és törvény formájában való Rögzítése annak, amit a való- 'Ir'isn már elértünk és kivív, »k." . az alkotmány a szocialista^ ®'kiírni rend jogi képe, amely árszgrzószámok. Ha jogunk van kalapácsot a kezünkbe venni — mondotta emelt hangon Kossá István — amikor építésről van 6zó, jogunk kell, hogy legyen akkor is, amikor lesújtunk vele. Vagy lesz rend olyan, amilyent a dolgozók megérdemelnek, vagy magunk fogunk rendet teremteni. bilizációját csak alacsony életszín. vonalon lehet biztosítani. Az ér és bér'közötti egyensúly azonban el- Nyomatékosán akarjuk a kormány* ..... A ..... . trrr1rtTinir-:ira adni Vinn., n tolódott és az augusztusi árnívó már nem áll fenn. A munkásság fegyelmezetten, de keményen sürgeti most már a cselekedeteket. Ezután Kossá István főtitkár elv- társ szólalt fel. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy azok az intézkedések, amelyeket két héttel ezelőtt a kormányzat bejelentett, az árak és a bérek közötti eltolódást meg fogják szüntetni, sőt méq javítani is fognak a helyzeten. Kossá István ezután bíráltz a közellátási' miniszter tevékenységét. Meg kell mondanom — mondotta — zat tudomására adni, hogy a kollektív szerződésben biztosított kötött béreket csak úgy tudjuk tovább vállalni, ha az árak össze, hangolása a bérekkel megtörténik. A n\i harcos tömegeinket nem kell titokban szervezni küldöttségjárásra — folytatta beszédét Kossá István . Ha mi menni akarunk, minket az Isten sem tarthat vissza és elfogunk sodorni min. deakit, aki az utunkba mer állni. A magyar proletariátus már öntudatra ébredt, tisztában, van erejével, tudja, hogy ez az erő ellenállhatatlan. Es ha mégis ezt az erőt eddig nem vette igénybe, ez abban, hogy az augusztus elseje' csak. azért törtem t, mert bölcs, után joggal várt javulás helyett építő szándékkal nem a saját, ha' alapja az a tény, hogy a? ^jetúnióban győzött a szoeializA Szovjetunió alkotmánya a vi-j I* első szocialista alkotmánya,] topját a szocializmus elvei a. ^«lirnus már kivívott és meg-, ‘j'kiiott alappillérei szolgáltatják:! ‘^ttelő szerszámok és eszközök] ‘dialista tulajdona, a kizsákmá-' 'I**, a többség nyomorának ésj ksabbség fényűzésének, a műn- ^kiiliségnek a megszüntetése,] „»"laka joga, a pihenés joga, a> , ■ dödés joga és mindezen jo-J tóak a biztosítékai, i? Szovjetunió alkotmánya ellen- ( minden inás alkotmánnyal,! I slső igazán internacionalista éken felépített alkotmány. Ab- M»dnl ki, hogy minden nemzet, „"^n faj egyenjogú. Abból in- l W — ismét Sztálint idézve —, ?í a bő; színe, vagy a nyelv J^bsége, a kultúiszinyonálak, t az államfejlődés színvonaláig különbsége, — vagy bárminői ^ különbség is a nemzetek és között nem szolgáltat alapot hogy igazolja a nemzeti /St'enlőtienséget. Minden nem- 1 6k és fajnak, függetlenül múlt J«tóii helyzetétől, függetlenül Jat6l vagy gyengeségétől, egy- J?1» jogokat kell élvezni a tár- i'?*°® gazdasági, szociális, ál- , és kulturális életének minden idáig jutottunk, nem kis része van a komolytalan, kapkodó, minden tervszerűségei nélkülöző l.'izeHa fásunknak. Amikor*augusztus 1-én megállapítottuk a béreket, akkor 3.5-szörös. szorzöszámot vettünk alapuNés ab- ban egyeztünk meg, hogy' az iparcikkek árút az ár- és anyaghivatal fogja megszabni, de az árak és a bérek viszonyát előre megállapítottuk, És, mit tapasztaltunk? Hogy az Ár- és Anyaghivatal nemhogy maga elemezte volna ki az árakat, hanem a lökésektől, spekulánsoktól kért he kalkulációkat és az esetek túlnagy többségében minden változtatás nélkül ezeket hagyták jóvá. í Ezért vannak ma a 3.5-szörös bér- | szorzószámok mellett 8—13-szoros építő nem hazája érdekeit nézte. Most a kenyérért, nem is nagyobb darab, hanem a mindennapi kenyérért harcolunk. Ehhez jogunk van, ezt bőségesen kiérdemeltük. Éppen ezért nem kérjük, hanem követel jük ezt a kenyerünket. Követeljük, hogy aki egyetlen gram élelmiszer, vagy egyetlen centiméter teVtilcsempészésen elfognak, statáriális bíróság elé kerüljön. Követeljük, hogy a siberek. feketézők, valuta zók, csempészek mentése ügyében eljáró kijárókat ugyancsak a bíróság elé állítsák. Az ilyeneket örökre meg kell bélyegezni és el kell tiltani attól, •hogy valaha is közfunkciót tölthessenek be. A határozd követeli Kossá István viharos tetszéssel fogadott beszédének elhangzása után Kisházi Ödön határozati javaslatot terjesztett elő. A haározati javaslat hangsúlyozza, hogy az újjáépítésbe niin. hivatal vezetőjét mentsék fel hi- den erejét belevető munkásság nem nézheti ölhetett kezekkel a stabilizáció aláásó sara véghezvitt kásság. hogy a, közellátási miniszter által kiadott rendelkezéseket vonják vissza, az Anyag- és Ár- vatala alól, az üzemek dolgozót szervezzenek árvédő akciókat, a bíró; karból, az igazságügyi szolgáltatásból haladéktalanul távolítsák' el azokat, akik a nép érdekei ellen vétenek. A munkásság a jelenlegi rögzített bérrendszert csak úgy tudja vállalni, ha a kormány biztosítja az árrendszer kötöttségét. Az áruk szétosztását biztosítsák a dolgozók között. A feketézők árdrágítását a szervezett munkásság nem tűri tovább és az egész magyar társadalmat és hivatalos tényezőket felszólítja, vegyenek részt az árellenőrzés munkájában. A határozati javaslatot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta, majd a Szakuzervezeti Tanács a nagygyűlés résztvevőivel együtjt a miniszterelnök elé vonult, hogy a határozati javaslatot átadja. NAGY FERENCi A Kisgazdapártnak is meg keli értenie az idők szavát A Kisgazdapárt képviselői csoportja kedden értekezletet tartott, amelyen tíz pontból álló deklarációt fogadtak el. Az egyes pontok az árdrágítók elleni harcot, a tűzetések közötti aránytalanság megszüntetését, a luxuscikkek helyett közszükségleti cikkek gyártását, az éjszakai mulatozás megrend- szabáíyozását mondják ki szükségesnek. Felhívja a parasztságot a beszolgáltatás; kötelezettség pont- ters betartására. Szükségesnek tartja továbbá a hatékony és pontos bankellenőrzést, az újgazdák megsegítését, munkáslakások építését, a koalíciós kormányzás számára közös gazdasági terv kidolgozását és végül annak a kívánságnak ad kifejezést, hogy ezea elhatározásai ne maradjanak papíron, hanem minél előbb megvalósuljanak. Mint látható, ezek szerint a Kisgazdapárt képviselői csoportja szükségesnek mondta ki azon követelések egy részének megvalósítását, amelyeket a Baloldali Blokk követelései alapján a pártközi megbeszélésen nagyrészt már jóváhagytak, részint pedig, amelyek megvalósításáért ma is harcol a pártközi megbeszéléseken a Baloldali Blokjt' Az értekezleten Nagy Ferenc is felszólalt és olyan beszédet tartott, amelyre fel kell figyelni. Mindenek előtt megállapította, hogy a magyar nép hangulatában bizonyos türelmetlenség jelei mulatcselekedeteket. Kívánja, a mun- koznak, ugyanakkor „akár a közeli, akár a távoli országokra vetünk pillantást, meg kell állapítani, hogy Európának minden országa egyre nagyobb tempóban tart balfelé. Arra kell törekednünk, hogy e két tény felismerésével találjuk meg a magyar politika egészsége» útját. Nem állíthatjuk szembe a magyar «épet az európai fejlődés irányával. Meg kell állapítanunk, hogy ma még fokozottabb mértékben van szükség a koalíció fenttartására, mint eddig." A továbbiakban kihangsúlyozta, hogy a Kisgazdapártnak is feltétlenül meg kell értenie az idők szavát Megállapította, hogy Sulyok Dezső és pártja hadat üzent a demokráciának és felszólította a kisgazdapárti képviselőket, hogy ezek után teljes mértékben számolják fel azokat a kapcsolatokat, amelyek köztük és a Sulyok-párt között fennállnak. Végül kijelentette, hogy az egyházak munkáját minden igyekezettel támogatni kívánják, de kénytelen megállapítani, politikai élet demokratikus lödéséhez képest az egyházak fejlődése lassú. — Úgy érzem — fejezte be beszédét Nagy Ferenc —, hogy a koalíció jártjainak az eddiginél szorosabban kell vállalniuk az együttműködést. hogy a kus iejv Szovjetunió alkotmánya nem t*5 * polgárok között sennni- n. különbséget. Nem ismer jogi \''»bsóget férfiak és nők, va- 3°*»k és vagyontalanok, kép- i *k és nem képzeltek között, „ingátoknak a társadalom el- Cji helyzetét eszerint nem vált»* helyzetük, vagy nemzeti le- ijjtótásuk, nemük, hivatali ál* állapítja meg, hanem szeméül képességeik és személyes mun* tór. Y'JJten más alkotmánnyal szemei elveken felépített és új- '“*• megfogalmazott ez az alkotmány. Nemcsak a polgárok 1 kráciákban, a magyar, jugoszláv, formális jogának leszögezésére he- j bolgár, francia demokráciákban, lyezl a fősúlyt, hanem ezen jogok biztosítására, azokra az eszközökre, amelyekkel ezek a jogok megvalósíthatók. A szovjet alkotmány valóban történelmi jelentőségű okmány. Történeti jelentősége a francia forradalom által történt emberi jogok deklarálásához, vagy az Amerikai Egyesült Államok alkotmányához hasonlítható, amennyiben ezeknek az alkotmányoknak továbbfejlesztése és mint ilyen, az emberi együttélés magasabb fejlődésének kifejezője. Amíg a Szovjetúnió alkotmánya befelé, a Szovjet polgárai felé, a nagy forradalom eredményeinek stabil törvénnyel való végérvényes lerögzítése, kifelé a világ népei- nek példaképet, akcióprogrammot mutat. S valóban a második világháború után kialakuló új szabad demomegielelöen a különböző társadalmi fejlődésének, a demokratikus átalakulás fokozatainak, sokban vették mintául a szovjetalkotmányt. Különösen a jugoszláv föderatív köztársaság alkotmánya áll közel a Szovjetúnió alkotmányához. így lett a 10 éves szovjetalkot- j csodálattal és elismeréssel tekint mány olyan történelmi fejlődés sugalmazója, mint amilyen történelmi fejlődést indítottak el a francia forradalom után született alkotmányok, vagy az első világháború után amiképen példakép gyanánt vették az angol és amerikai alkotmányokat. 10 éves születésnapja alkalmával az egész müveit világ a Szovjetunió felé, amely nemcsak a világ első szocialista társadalmát építette iti, hanem a jog formális szabályait mélységes szociális tartalommal telítve alkotmányával új, jövő fejlődés képét vetítette a haladni vágyó emberiség felé. Dr. Junger Mihály. MA délután léi 6 ómkor a Munkás Ku! árházban a Haladás Széliemében előadássorozatban Dr. Boros István: Az élő világ fejlődése Az előadást vetített képek illusztrálják. Belépés díjfalait! Az előadást vita követi.
