Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-28 / 294. szám

2. O J D Ü N A N T 0 í: 1946 december 23 A Magyar Dohány*- |©veÄ©k gyártmányai cigarettái?, szivarok, pipa- és cigc reítado hányok minden igényt kielégítenek. Ä Jé szivar vösjy cigaretta mindenkor salvesen fogadott ajándék Is. Biológiai újjáépítés! Havonta 100 ajszihiöttből 70 a munkásosztályé oak, hogy a nemetek által felrob bántott, a falu szélén lévő< hic még ma is gerendákkal van lerak va, amelyek ugrálnak és Korognék ha csak egy kocsi is áthalad raj­tuk. — Az államépitészeti hivatal már tavasszal megkezdte a hid új jáépítését,' akkor azonban munka, erőhiámy miatt az építés abba maradi. A gerendák azóta otl vannak, de hogy a munka folyta tása valakinek is eszébe jutna arra semmi sem mutat. — A másik felrobbantott híd­dal is ez volt a heyzet, azt végül is a falu iparosai saját ki- termelésű faanyaggal építettél újjá, orosz segítséggel. — A falu határában a rászorulé nincsteleneknek a község 80 ház- Kedvet akart szétosztani. Az érin­tett földtulajdonosok persze min­den erejükkel tiltakoznak a jutta­tás ellen, a határozatot megfelleb­bezték. —A falu ház bar tása egyenleg­ben van, deficit nélkül tudta £ község végigküzdeni azt az 0I5 nehéz esztendőt, sőt még az övó da rendbehozásáboz is hozzájárult 2500 forinttal. A beszolgáltatást 100 százalékig teljesítette Sásd, a szomszéd község, Oroszló pedig 110 szá zalékig. Mindkét község része sedik ezért a textilakcióban — feiezi be Pozsonyi főjegyző. A falu népe tehát, annak eile nére. hogy félrevezetésére n sötét emlékű múlt mai képviselői min­dent megtesznek, mégis megérti ae idők parancsát, Afr saját jólfel­fogott érdekének szemelótt tartá­sával1 termelő munkájával veszi ki íészét az újjáépítés nagv fel­iadatából. De, hogy ennek a cél­nak maradéktalanul eleget tehes­sen el kell távolítani utjából a hátráltató rcaíkciós erőket és fo­kozott felvilágosító munkával is rá kell ébrestzeni arra, hogy munká­jának az ad igazi értelmet, ami neki és nemzetének egyaránt ér­deke: totális munka és harc a de­mokráciáért. ^ (Folytatjuk) Sásdi Tibor. A rendőrség figyelmébe; Rendet kellene teremtem a gyalogjárók megtisztítása és a vadrédlkás körűi Karácsonyra leesett az első hó, amit az emberek most is, mint miskor vegyes érzelmekkel fogad­tak. A fiatalok, akik természet­szerűleg hódolói a téli sportnak, de különösen a ródüzást kúltivál- ják nagy előszeretettel, élnek is a lehetőséggel, sót mondhatni, vissza is élpek vele, mert a rend­őri tilalom ellenére az első hó le­esésekor százával lepik el azokat az utcákat, ahol azoknak lejtős fekvése lehetőséget nyújt e téli sport gyakorlásához. Pécsett igen sok ilyen utca van a város bel­területén. és azt is tudja minden ródttizó, hogy tilosban jár, amikor ezekben a belterületi utcákban él sport szén vedéi vének. A rendőrség A szakszervezetek előadássorozatában december 28-án, szóim balon d. u. 5 órakor a Munkás líuFíurliá/ nagrtemében: Farkas Sándor: Szovieforoszország tervgazdálkodása. ■ugyan az idén niég nem tett közzé semmiféle tilalmi. rendelkezést 'errenézve, a ródiizóknak azonban tudni kellene, hogy nem meg­engedett dolog a városnak amúgy is síkos, lejtős utcáit a ród’.teással méri obiban elsikositani, járhatat­lanná tenni. De r.em intézkedett a rendőr­ség aziránt sem, ámbár ezt is tudni kellene minden jólnevalt házigazdának, hogy a gyalogjáró­ikat meg szokás tisztítani ilyenkor ia hóitól és rájuk taposott jégtől, mert a síkos gyalogjárók már nem egyszer, idéztek elő kisebb-na- gvobb beleseteket. Kéz- és láb- törések, sőt halálos elesések is előfordultak, már a múltban és előfordulhatnak 'a jövőben is. Éppen ezért a rendőrségnek a fentiekre nézve pemcsak kiadni kellene tiltó rendeleteket, hanem annak betartását kellőképpen ellenőrizni is mielőtt nagyobb ba- jpk nem történtnek. mniw-MW«« arm: jmmwjvua SZERKESZTŐSÉGI ÜGYBEN SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI A 2V-49 TEIEFONSZÄMOT! Karácsony és újév között a Kis­ded születése és ez új óv szüle­tése között elmentünk a Szülészeti klinikára, hogy körülnézzünk ott, ahol a leghangosabb sírás is a bé­két és a szeretetet hirdeti. A mosolygó fiatal anyák arca, sok kicsi baba mindennél jobban hirdeti a békét, az igazít, mely a szívekben lakik. Aohgy végignéztem a kórterme­ket, a halkon suhanó fehérruhás orvosokat és ápolónőket, a tiszta­ságot és a csendet, a sok szépsé­ges alvó babát, az jutott eszembe, hogy ebből a sok gyönyörű gye­rekből mi is lesz valaha? Ebből a sok angyalból, hogy fog az éret, a politika talán szentet vagy ör­dögöt formálni. Határtalan fele­lősségérzet fogija el az idegent is, ha szíve van és gondolkodik ezek­nek a párnapos csecsemőknek a kicsi ágyánál. Oly sok volt a ha­lál és oly szép, hogy az emberi­ség regenerálódik. Átlag havonta 100 szülés törté­nik a klinikán. Ennek körülbelül 70 százaléka a munkásosztály asz- szonyaira esik. Igen, a dolgozó „prolii” asszony éhesen eseüegt gondokkal küzdve is vállalja a gyermekáldást. A földművelő parasztság asszonyai a klinika statisztikáján csak lő százalékkal szerepelnek. 15 százalékot vállal magára az ú. n. intellektuális kö­zéposztály is. A születés szabályozás nagy gazdasági és szociális problémája még nincs ivíagyarországon eldönt­ve. Pedig ezt a problémát is meg kellene oldani. A rendőri jelenté­sek még mindig beszámolnák ki­tett és megölt kis csecsemőkről és a klinikákra is igen sokan jönnek elkezdett és elrontott elvetélések­kel. Ennek a demokráciának meg keli azt is oldania, hogy ma már., amikor á törvénytelen gyerekek társadalmi és törvényes sorsai rendezték, a leányanya vállalja 8 gyermekét. Vagy- pedig azt kellene megoldani, hogy- a proletárasz- szony, ha már. érzi, hogy meg­levő gyerekeit rövidíti meg, b8 egy új szájba is falatot kell rakni, segítséget kapjon a maga mély egyéni, de szociális problébájánfik a megoldásához. A sok nevető, síró kisbaba kö­zött a szép tiszta környezetben ezek a gondolatok tódultak elő- És az is, hogy amikor a Szülészeti klinika olyan nagyon küzd anyaghiánnyal, hisz alapjában vé­ve minden hiányzik, mégis olyan bar Jóságos, meleg és szép ott minden. Lajos László dr. profesz- szor, mint e9Y varázsló, a semmi­ből produkálja ezt, hogy- mint a demokráciának egyik régi harco­sa az új nemzedékért, ott a kez­detnél mindent megíegven. Születés és halál... Ami közte van, oly rövid és küzdelmes. Ezek­nek az újszülötteknek az életét szebbé és könnyebbé kell .terád* hogy legalább nekik legyen telje5 hasznuk ebből a mi nagy har­cunkból. fgyenes) A magyar reakció gazdasági szabotázsa A moszkvai rádió a spekulációs tőke ^ lsakkhuzásairól Moszkvából jelentik: A moszkvai rádió „A magyar reakciósok gazdasági szabotázsa“ címen közölte munkatársának cik­két, amelyben hangsúlyozta, hogy a magyar dolgozók megszilárdí­tották a miagyar gazdasági hely­zetet és gátat vetnek az inflá­ciónak. A magyar reakció ezzel szem­ben mindent elkövet, hogy a demokrácia alapját, a gazdasági egyensúlyt ismét megbontsa. Külföldi segítségre számítva. — ál­lapítja meg a moszkvai rádió — ismét pénzromlást, sőt munka­nélküliséget szeretnének előidézni; és m spekulációs töke szolgálatá­val azon mesterkednek, hogy az ország mielőbb elveszítse gazda­sági függetlenségét. Céltudatosan terjesztik azt a hirt, bogy .a ma­gyar gazdasági élét megszilárdítá­sa csakis külföldi, elsősorban nyu­gati segítséggel történhetik“ s ez­zel a nyugati nagytőkések érdekei! védve, célkitűzéseiket támogat­va szeretnék a maguk hasznát is biztosítani. Nem törődnek azzal, hogy ezumi Magyarország elveszti gazdasági önállóságát és a Szovjettel létesí­tett gazdasági kapcsolatokból szár. • mázó előnyöket is. A demokra­tikus Magyarország vezetői statú-% riáéis rendeletekkel védik a dol­gozók érdekeit és az eddig elért eredményeket. A spekulációs tőke és a politikai reakció mestietikc-1 dései. hogy a dolgozó Magyarom szagot kiszolgáltassa a nyugati nagytőke egyeduralmának, ered­ménytelen marad. (MTI) BARANYA FALVAI Ki tudja, holnapra mit ér a forint... prédikálta Sásdon ár. Pátion plébános, de a paraszt nem*aggódik vele, hogy „hol ébred fel holnap", hanem 100 százalékig* teljesíti a beszolgáltatást Az anyagi újjáépítés mellett a fejlődő demokráciának meg egy, óriási feladata van: az erkölcsi, újjáépítés. Ez az erkölcsi újjáépi- / tés hivatott arra. hogy a 25 éves > .propagandával ámított és félreve-! zetett népnek megmutassa a he-, tlyes- alapot, melyre jövőjét fe! kell j építenie. A fölvilágosító munka j szerepe nagyjelentőségű: rávilágí- j tani a múlt hibáira és megértetni J a helyes fejlődés irányát. i A városi lakosság körében ez a j munka — a falúhoz viszonyítva! — aránytalanul könnyebb. La-| púnkban már sokszor foglalkaz- ■ tunk a falvak életével és helyzeté- j vei, és rávilágítottunk azokra a ] hibákra, melyek kerékkötői a falu fejlődésének. A városi ember^ maga j előtt látja azt az óriási erőfeszí-; téssel végzett munkát, mely_ aj múlt romjain építi a jövendőt.' Megtanulja becsülni azokat, akik \ élen járnak ebben az építő mun - ’ kában, ugyanakkor azonban a fal-1 vakba csak igen nehezen jut elJ ez a megismerés. Nehezen, még- j ’pedig először azért, mert a falvak \ anyagilag áltálában kevesebbet j vesztettek a háború miatt, má- >, sodszor pedig azért,, mert a falui népe ma is látja, hogy azok, akik helyi vezetői voltak a múlt i országrontó és bajt szülő irány- j zatának, ma is szabadon és bár rendszerint megfordított köpő- í nyeggel, de résztvesznek az új életben is. A falu bajain pedig segíteni kell ? mert a falu lakossága, a magyar, paraszt, számbelileg is legnagyobb ! tömege és góca & népességnek, e i demokráciának pedig célja ennek j a rétegnek szerves és maradékta-j tan bekapcsolása az anyagi és er-• köles? újjáépítésbe. * Sásd, a Hegyháti járás szék- j helye, kétezres lakosságú község j a Mecsek dombjai között. Néhány i 'évvel ezelőtt olyan erős nyilaske-' reszfes mozgalom volt a faluban, I melyhez hasonló — ilyen kis hely- j ségekben igen kevés akad. A volt nyilas vezetők — akik-! ről már megemlékeztünk az „Uj j Dunántúlban“ — nyugodtan és vidáman, békés családi körben! és nyiltárusitású üzletek mellett élik zavartalan életüket a de­mokráciában. De meg van hozzá az erkölcsi alapjuk. Ezt bizonyítja „POLGÁRI KÖR“ megalakításának terve is, mégpe­dig a valamikori „úri-kaszinó“ helyiségében. Ék volt a falusi „intelligencia“ igen szigorúan zártkörű gyülekező ] helye, amelynek közelébe munkás vagy afféle paraszt még a lábát: sem tehette. — Sőt, a kaszinó • kiebrudálha a tartalékos emlék-! lapos századost is, mert történe- ! tesen zsidó volt. Most készülnek j újjáalakítani az együttest „polgári' kör" néven. Hogy ez munkás, pa-i raszt, vagy dolgozók köre is le-; hetne, az persze eszébe sem jut senkinek... _ I Sásdnak egyébként ma a szó- j kastól eltérően mozgalmas napja' van. A MOZIBAN üroneni előadás keretében ma kez­di cl működését a katolikus misz- j szió. Már folyik az előadás, de azért még jókor értünk oda: ; Dr„ Patton, pécsgyárvárosi pié- J : bános, a misszió vendége mond ! ünnepli beszédet. A Ksúfolásig j I megtelt moziban ott szorong a \ 'falu apraja-nagyja:' mindenki ér-’ ; deklödéssel várja a beszédet. És > : dr. Patton kitesz magáért. Először ; ; vallási téren marid, aztán azon-' ban már nem tartózkodik attól s ! sem, hogy beszédébe némi pöliti-\ i kai árnyalatot is vigyen. Figyel-1 í mezteti hallgatóit arra a nácizmus-: ’ na, mely vallástalan és istentagadó íj ívolt és elpusztult. Utal árra, hogy* ! „a kelék forog“ majd elmeséli j egy „münkiúsveizérrel‘‘ folytatott | vitáját akinek elmondta, hogy Ma | gyarországon négy év múlva papi» rémuralom lesz, hogy az újjászü-» lető kereszténység Magyarország- ] ró! fog európai hódi tó útjára el- . indulni. De mást is mondott még J a „perviktori“ szellemben szónok- \ tó plébános úr. Hivatkozott arra, • hogy a tiszta és őszinte vallásos- j | ságra ma különösen szükség van,? I mert • ma sohasem tudhatja az ember. í hogy holnap hol*ébred fel, [ sőt Isten tudja miért, de aizt is j [ szükségesnek tartotta még a to-1 ; váhbiakban megjegyezni, hogy | ma igazán nem tudja az ember, j : hogy holnapra mit ér a forint, j Ilyen beszéd hangzott él Sásd j községben, az Ur 194ó-ik eszten- í dejében. Mégpedig plébános szá- j jából, az pedig köztudomású, hogy I a falu népe általában vallásos és | papjának tanítása az, amiit szívesen | megfogad. — Azt azonban, hogy ! napjának ajkairól forintrontást ! halljon többek között, sehogy sem i helyeselheti senki, aki csak kicsit ! is demokratának érzi magát. I Hogy megláthassuk, minden er­kölcsi métely ellenére, hogyan fco- I gyan dolgozik a magyar paraszt, i felkeressük a jegyzőt, aki a falu | ügyes-bajos dolgainak legjobb is- I merője. I A FŐJEGYZŐTŐL I Pozsonyi Józseftől mindenekelőtt azt kérdezzük meg, mi az oka an-

Next

/
Thumbnails
Contents