Új Dunántúl, 1946. december (3. évfolyam, 273-296. szám)

1946-12-25 / 293. szám

1946 december 25.

ÜJ DUNÁNTÜL

13.

így, Ui& uilÁfypoUtiUa

BS II II fii

Ida: FARKAS SÁNDOR

jobboldal beiolyása.

Elég Görögország» Irán. a román beavatkozás példáira jutatnunk, vagy Törökországra, hol éppen most tartóztatják le még a szociáldemokrata mumkásvezetóket is. Megállápodósokat lehet így, vagy úgy csavargatni. De a tőkésosztály, a maga érdekeinek védelmében nem tűr tréfáit.

Kiméire pedig Péter a. Városból és szembejőve ve-} le egy férfiú és megismeré, J hogy az a Mester. És szólóit j a Mester: Quo oadis, Do- j mine? Hooú mégy, Uram?... ]

Í

gen. Hová is megyünk? Merre tart a világ? Valamennyiünkbe* éget a kérdés. Ez a generáció ció, a mi nemzetiékünk alaposan táfizatett tájékoztalanságára; két Wágháború véres élményében h>lt része, jóformán anélkül, hogy •ejtelme lett volna róla, miért Örtént vele mindez.

A második világháború egyik egíóbb tapasztalata az, hogy a ékésosztály értett hozzá, miként ászr.ositsa a maga részére az első világháború tanulságait. Akkor a Üáxsyos előkészítettség, a qazda- ági szervezetlenség, a katonaság :°ssz ellátásának következményei •tár 1915—16-ban mutatkoztak, ■anek most alig volt nyoma, 'tervezési szempontból mind- ígyik hadviselő féd mintaszerűt hódúkéit.

I Az első világháború a piacok újrafelosztásáért indult meg. A provokáló fél, II. Vilmos Németországa póruljárt. A világ újrafelosztása végbement ugyan, de úgy, hogy az eddigi birtokosok birtokaikban megszilárdultak, gyara- , pitották azokat, a veszteségeket í es az új igénylőket pedig végleg kiszorították a gyarmati piacokról.

Á

mde, — különös és mégis törvényszerű játéka a társadalmi fejlődésnek: a „béké"-vel éppen az új háboTÚ magvát vetették el. A legyőzőitek elkeseredését végsőkig fokozták, ugyanakkor viszont: az amerikai töke j pénzzel tömte és naggyáfejlesz- tette a német nácizmus kitenyésztőjét és kitartóját: a nehézipart. Angol tőkebeáramlás erősítette az olasz gép- és motorgyártást. Cso- dálkozhatunk-e hát, ha Chamberlainnek nem sikerült az ilyképpen . felidézett gonosz szellemet a pa- j lackba visszavarázsolnia?

így zuhant ránk a háború, az igazi világháború. Nem vitás, hogy ehhez képest az első világ- i háború csak „kisvilágháború" I vagy ,, fél világ-háború" volt. Leg- ] lidércesebb államainkban sem kép- < zeltük volna el embernek, tudásI

nak, anyagnak, területnek ilyen mérvű bevetését a pusztítás szolgálatába.

A N w Deal 1 európai piac egy része is. Kétség- ] Veszélyes utak

kélyek kiújulnak. A New ueai j . , 01,;>an h0gy az előálló 7

politikája, ha arra nem “ ^felesleg, jelentős részét így U fí tókés profitpoütika — akaalkalmas, hogy egészségessé tegye - helyezni a mindenből;«.. rata eflenére - újabb es

az amerikai kapitalizmust de mg- t Európában, — amíg az uiabb ke-epoeket állít önmagénak,

alább enyhítette a ^gsulyosabb ] k^opo.t^EmopaD ^ ^ De Idönkém megoldja válságait, de

tüneteket, a centralizált ^mi ira-:ag tud aP koldusszegény i csak úgy hogy ezzel újabb, nanyitás hatalmával legalább, hozza-1 j*°9Y ÖS6Zegeket kifizetni, gyobb, átfogóbb válságok útját

vetóleges egyensúlyba hozta ^ ^ ? sokkal^fogasabb kér-, készíti e.ó. Az első vuáqhaboiu

árakat és béreket, stb. — Roose-j a következményei kényszerűen veveli az „okos kapitalista" (tegyük 5 űe|_ jelenség: ez . zettek az 1929—33-as gazdasági

hozzá: külpolitikailag a becsületes ; Ls ,e'r| az Egyesült Államok-, vájárhoz, emez a másodok vilag- demokrata) politikáját követte. : ev J ^ yoU a munka- háborúban tálalta meg levezetéA betegségéből felépült, ame-j száma. Ugyanakkor 7 sót. Most meg akartak semmisírikai nagytőke nem ismert mér- áliott fegyverben, em legveszeiyesebb vetélytarsuéket a kapzsiságban. Nem elége- ha ezek leszerelnek? kát, a német és japan ipart. De

jál» --»»3 hnrtír 3 víc- é< Vn.l‘,u 1 .u tettbe kerültek:

uuuy ruiicma ujouu **a icaicieus a német ipart, Angtikus hadinyereségekből kisem-, ^ .1 {elé halad. Az árak liának és Amerikának kell eltaimtzni hanem jelentős részben el a bérszabályozás megszüntetése tania Nyugatnemetország népét “ nvelte, fel is szívta őket. A} sietteti * ennek a folyamat- (a gzovjetzona az erelyes fold1 tőkék es a? -----11 — i

P?

«* ^HM?friiSUUTnaa^la polgári termelési hivatal „hi- látva, sőt gabonát'száíÜt a‘n'y£ SrÄk a kis' 'halakat"! vataibó! optimista" vezetője, így gáti résznek). Ha nem szerelik le:

»■ ' - • _

Politikai és gazdasági problémák

í tőkekoncentráció, a Luuktktk co a”

kézben összpontosuiása j kifejlődését. John D. Small, osztás következtében' ÍaÍ~i —“ Jógit fel................... ** termelést hivatal ..hi- látva. f1

ha

lak megeszik a ikis naaja.rs.cit , , mondása soha így még nem illett ] nyilatkozik: r épen marad az agresszív 7 »

> országra. Hiszen a hadirendelések ! -••a legvérmesebb reménye-! nagytőke. Ha nem enn*aiiT

; több, mint 85%-át 8 nagy koncéra] két táplálom a jövőre. Nem Iá- ködni a japán textilipart™* •mu" 5 kaparintotta megl A General Mo- tom a közveUen válságnak sem-' nők éhenhalnak- az Ecrv^'.m kSÍ* ! tors autógyár egymaga 14 milli- mi jelét, sőt ellenkezőleg, nagy zeteknek kell élelmezniar -v í árd dollárnyi rendelést kapott. A 1 fellendülést várok még hosszú Ha engedik: vészéivé* k-nnV„ k6t’ f tiszta nyereség 84%-a pedig a j hónapokon keresztül." ' cia az angol fexKrnaj^^'

szállítók mindössze 4%-a között] Tehat: hosszú hónapokon ke-í így oldja meq ezta (i;i„ Be^m oszlott meg. Egy kimutatás a hadi-j resztül! Az amerikai finánctM.e ' Anglia nemfizethet rA

yaggyárak évi nyereségét az; (mos* már értjük!) azért ráz le’móré a legyőzöttorszlgolTS------------n-STir., X.,______________

21 háborút, — közhely ma **■ már — a tőkés gazdálko- s megoldatlan problémái vetik ; a gazdaság és politika folyása más, erőszakos eszközökkel, ^oldotta-e a feladott kérdést a •sodák világháború a tőkésosz- y részére? Talán, — kisidőre. V azonban bizonyos: az, hogy tőkés gondoknak hydra-termé- -“te van: minden levágott prob- áafej helyébe kettő nő ki. A ágkapitalizmus egyideig elásta a gazdasági válságot, a há- rús készülődés felszívta készle- t De mi lesz most? j^togy erre a kérdésre feleletet “ássunk, előbb azt kellene !!JálLapítanunk: mi van? Pillán- ’'htk először a hatalmi viszo- °kban beállott eltolódásokra ■k' A harmincas években öt ?Yhatalom ágált a világpolitika 'topádén: Anglia, Amerika,

ahciaország, Németország, Jato- Ezek száma most kettőre ékként. Győztesen és frissen je- meg azonban a színen e9y egészen mástípusú nagyhajóm: a Szovjetunió.

tőkésállamok közül azonbah toéndváltozás is történt. Anglia Wtéppen „jó második" helyre i ru*t Amerika mögött. Mondjuk ü® második világháború alapon rengette meg az angol vi- Sbirodalmat. Gyarmatai szünte- felkelésektől lángolnak: az r*®ti Charta, a félelemnélküli alapokmányának egyik alá- J®, ismét

^tot a szabadságtörekvések ten- jtofentúli csendőre mutatkozik ®9.

Egyiptom, Indonézia!) És ^ is a gyarmatok lázongása a Jtoágyobb baja. A bajok mélyeb- ? vannak.

jtotoglia a második világháború gf ® „világ bankárja" volt. A r?rúban kb. 22 milliárd font- jtohget kitevő nemzeti vágyóig egyharmad részét elveszí- Saját dominiumainak is je- „°s összeggel tartozik. Külke- 'ádelmi mérlege hosszú időre ^ivvá vált; jelenleg évi 200 Jjto font kiesést mutat. Hozzá- yjtoák mindehhez a nehéz társasok után megkapott ameri- kölcsön meglehetősen súlyos, Ijjtogol birodalom húsába vágó (jtokai és gazdasági feltételei. jíVanekkor — a háborús kd- ! j is alaposan megtépázott — 4 mennyiségben és minőségben messze lemarad az USA nagylendületű fejlődése mögött.

Régi folyamat ez, amely a háborúban kulminációs pontot ért el. Nézzük csak meg kissé közelebbről.

Anglia és Amerika

A múlt század második felében Anglia még lélek- számban is, főbb iparágaiban pedig döntő módon túlszárnyalta az Egyesült Államokat. Századunk elején az USA behozta hátrányát, 1938-ban pedig széntermelése a másfélszerese, acéltermelése közel háromszorosa, elektromos energiatermelése csaknem négyszerese Angliáénak. Hogy ez mivé fejlődött a háború alatt, azt indexszámokkal fejezhetjük ki legjobban. Ha az 1935-ös termelést 100-nak vesszük, úgy az USA ipari termelése 1944-ig 238-ra, gépipari termelése pedig 353-ra, azaz három és félszeresére növekedett. Ezzel az angol ipar versenyképessége legalábbis lecsökkent.

A dollárkölcsön eredményeként Anglia kénytelen volt gyarmatain Amerikának a „nyitott kapu” elvét biztosítani, ami nem marad hatás nélkül Anglia gyarmati kivitelére.

Ha így a mostani háború következményeit Anglia számára össze akarjuk foglalni, azt ebben a két pontban tehetjük:»

1. hitelező országból eladósodott országgá,

2. gazdaságilag vezető államból lemaradt, Amerikától függő viszonyba került országgá lett.

Azért vigyázzunk: ezek a je- j lenségek csak

fejlődési folyamatot fejeznek ki. Hiba lenne végleges következtetéseket levonni és ha a viktoriánus értelemben vett angol világhatalom felbomlása meg is indult, még igen-igen hosszú ideig döntő, figyelmen kívül nem hagyható tényezője lesz a világpolitikának.

A

merika tehát az élre tört. De vájjon zavartalanul élvezheti-e megérdemelt győzelmének gyümölcseit? Valljuk meg: nem úgy néz ki. Amerika belső életében súlyos válságok aggasztó jelei mutatkoznak, mind politikai, mind gazdasági téren. A régi feulaptőke 2%-szeresét teszi.

| minden megkötést, korlátozást, mezese formájában. Magyarul:-DótItattál y UMiivtu uiuyuwkwi, ---------------------------------->^i .. .-------------------------------------------------j

» , .# i hoov a válság előtt niég bezse- i muKödtetnd akarja a német nagyA nagY’ J-f„anorodta!t í konjunktúrás haszonnak' ipart. De erre egyszer már ala“T“ ,é5Ié’ •“““<*■ H°* “ » “'•>

munkás^ száma kb egyharmadá-.ies^9^k:u _ ideig.óráig val “tokként a háború alatt (az | c&ak erélyes központosított sier-l osszmunkásség 17 o-árol 12%-ra),! ^ j lehetne. De Wallace ke-j M.- f S-Zama reskedélmi miniszter kibuktatásá- . A;A^^k gyakran és sok

azonban 49-ről 344-re nőtt es az j j tervszerű gazdálkodás utolsó, kérdésben aditják szembe a nvu- azokban dolgozo munkassereg 14: kormányon kívül került. 1 ?ab kapitalista államokat a Szovmillinml 5.4 millióra szaladt fel.; 1

baj ott van, hogy a felBloklcpoSibka

Uj válság fe!é ?

A háború által felduzzasztott apparátust azonban képtelen működtetni. Az egész ipar átállítása béketermelésre olyan árubóséget idézne elő, amelynek következtében ez a hatalmas földrész — munkanélküli milliók mellett —

saját zsírjába fulladna.

(Előttünk van az 1929—33-as példa!). így azután nem csodálhatjuk, ha 45 millió tonnás kereskedelmi flottájából 20 milliót máris tartalékba tett, alumíniumiparának 50%-át, repülőgépiparának 95%-át le kellett állítani. (A fellendülő autógyártás ennek csak töredékét hozza ismét működésbe).

Gondoljuk meg: az USA-nak hatalmas fogyasztópiacai, estek ki: 1937-ben Németország 137 millió,

duzzadt hatalmú tőke politikai téren is érvényesíteni akarja céljait A republikánus párt munkásellenes intézkedések egész sorát javasolja, sztrájkjaimat követel és a szakszervezetek jogkörének csökkentését.

jetunióvaL Ahogyan a nagytőke a kisállamok önállóságának természetes ellensége, ugyanúgy a a Szovjetunió természetes szövetségese a külső-belső szabadságukat féltő kis nemzeteknek. Ez pedig ahhoz az önként értetődő törekvéshez visz, hogy a tőkés országok igyekeznek eiszigeí- o---------—- ' ’ - ’ ' '

LENIN SZERINT a monopoltöke ( telni a Szovjetunió befolyását. A uralma feltétlenül a demokrácia | boldog emlékezetű Nyugati Blokk

tagadásához kell, hogy vezessen. Ez az irányzat, —7 amely, mellékesen szóivá Európában a nácizmusba torkollott — kezd mgst felbukkanni az amerikai fináinctőke politikájában is. Nem nyílt fasiszta jelszavakkal, de a szabadság védelmének kalózlobogója alatt, tartalmilag a fasizmusra veszedelmesen emlékeztető követelésekkel.

A-műnk áss ág természetesen nem

terve azonban époly halvaszületett volt, mint a közben felmerült (török-arab-iráni) Keleti Blokk és a legújabb kísérleti ballon: a parlamentáris nemzetek blokkja. A szovjeidLplomácia fölényesen szereli le ezeket a gáncsvetéseket és pedig nem azért, mert diplomatái jobbak, hanem főleg és elsősorban, mert az igazság és az emberi haladás oldalán áll a kizsákmányolás törekvésével szemben és

Japán 295 millió dollár értékű árut vásárolt tőle. Kiesik a kelet- sztrájknapot.

Á győztesek ^külpolitikája

A politika országközi viszony- j rialistább hatalom." latban a gazdaság fegyvere. A | jt marxizmusnak ez a ma már álta-j Jtx.

Ián osan el- és felismert megálla

i ez álláspontjait támadíhataüanokká hagyja jogait: ved.ekeak. bz i teszi Nyugodtan mondhatjuk: a első 11 hónapjában a sztrajicnap | mdsodik világháború története, —

száma meghaladja az eddigi csúcs-j ^ sz0Vjetfegy^verek és a szovjeteredményt: az 1919-r o.öuo.uuu / diplomácia győzelemsorozatának

története is.

II ; Maradna — mondják a primitiv

logika barátai — a tőkés rendszer csak meg: van-e konkrét háborús ultima ratio-ja, a háború Nézzük veszély. És mindjárt adjuk meg a a feleletet: közvetlen

karjuk tudni, miért támogatják az angolok a görög a ro

~~ “ * ■ ~=> ~ j Vj-aijuu». dó anyvfAUXv. a ywiuy, a iu*

piíasa meg nem mutatkozott meg, mán reakciót, az amerikaiak a oiyan kendőzetlen meztelenséggel, j iengyel emigráns jobboldalt? íme- mint a második világháború után.! , ----Ho

l vannak ma már a népek sza- jj badságáról hangoztatott frázisok? i Anglia megtagadja az elemi sza- j badságjogokat Egyiptomtól, fegy- j

verrel veri le az indiai sztrájk-! . ______

mo

zgalmakat, a holland kormányt lengyel szénbányák 70—80%-a fegyveres csajmto-kkal támogatja ] volt idegen kézen.

Indonéziában. Amerika csak o*t] A nyugati nagytőkés államok támogatja a felszabadító mozgai- i tehát

mákat, ahol azok Anglia hatalmát nem lehelnek a népi demokrácsökkentik. A Csendes-Óceánon “a barátai.

kölcsönvett flotta támaszpontokat j Ezzel maguk alatt vágják a fát,

• • • - I « n őni /I atv, nlrvá «4 « j

a Görögországban befektetett tőkék 57%>-a külföldi (jórészt angol), a román olajtermelés 40%-a, az olajfinomítók 60%-a a Shell-Royal Dutch angol olaj- koncern kezében vannak. A

azonban esze ágában sincs visszaadni Angliának, a kínai reakciós Csang-Kaj-Sek-kormányt pedig fegyveresen támogatja a népi hadsereggel szemben. Ezért írja róla 5 az egyik legelőkelőbb angol folyó- j irat: a „New Statesman and Na- ! tion", hogy „a jelenlegi legdmpehiszen a népi demokrácia mindenütt a nép teljes gazdasági és politikai szabadságát írja zászlajára. Nem véletlen, hogy -— függetlenül az Anglián belül kivívott demokratikus jogoktól —

az angol befolyás alatt álló államokban egyre erősödik a-l rését

háboius veszély

nincs. Nem kis mértékben azért, mert a szovjet diplomácia: béke- diplomácia, amelyen megtörnek Byrnes és Churchill mesterkedései. Ezen túl azonban: a Szovjetunió élen jár a leszerelés, a béke biztosításának követelésével és mindenekfelett, mert minden diplomáciánál hatékonyabb védő* gyűrűvel tudja magát körülvenni: a világ összes elnyomottjai, gyarmatok, kis nemzetek és a nagy országok dolgozói is természetes védőd, szövetségesei a Szovjetuniónak. Végül ne feledkezzünk meg a Szovjetunió tényleges, enerjéről sem és arról, hogy a nagyhatalmak egymás között távolról sem egységesek. Mindez a legnagyobb mértékben valószínűtlenné teszi a háború közeli kitö-