Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-05 / 250. szám

ftM&tíUfeu egyttütieteU! Rajk László belügyminiszter elvtárs vasárnap Mohácson nagygyűlés kereté­ben ismertette a bel- és külpolitikai helyzetet. —A Pécs-baranyai szakszer­vezeti vadásztársaság Kopár Lajos fő­felügyelő azonnali eltávolítását követeli. — Az újvidéki vérengzésért kivégzik Szombathelyit és társait. g K O H # U N I S T APART i E I 0 U N A NTtl I I L A P 3 Á ÉVFOLYAM, 250. SZÁM ÄHÄ 40 més PÉCS, 1946 NOVEMBER 5. KEDD Nem lesz háború, mert a fegyvert a népek tartják a kezükben- mondotta Tito marsall a választásokkal kapcsolatos beszédében jelenti a Tanjug: ijiraap délelőtt mintegy negyed rWónyj tömeg előtt Tito marsall izédet mondott a közelgő vá­ltások alkalmából. Beszéde c!c- f1- méltatta a november 10-én r,irtandó szerb alkotmányozó e.'fsztások jelentőségét, majd ■politikai kérdésekre tért át és Vetkezőket mondotta: t~\ A Szovjetunióval, Lengyel- aággji Csehszlovákiával és a JMiri Bulgáriával fennálló szö- ,,.tScSÜTik nagy lehetőséget nyújt farunkra és minden szövetsége­ik számára is. Ami a azomszé­í? Országokat illeti — folytatta 1,0 marsall — ''agyarországgal helyreállítjuk a [ende$ diplomáciai kapcsolata- at- Magyarországgal gazdasági *rcn is együttműködünk. J Vzes szomszédos országokkal akarjuk teremteni a legjobb 2*yt és a legszorosabb együtt- tju»alést tekintet nélkül a múlt­b l^'ániával a legjobb viszony­ai. éH|nk mind gazdasági, mind jj.'iKai téren. Mindamellett Ro. k» és Magyarország jelenlegi )(“«te sem nekik, sem nekünk ■ - teszi lehetővé, hogy politikai ’^működésnek olyan hatása :i). amilyen pénzügyi és gaz- vonatkozásban Albániával lift'* .^egen újságírók gyakran 2jk nekem a kérdést — foly- (5° Tito — hogy mit kellene ijj,1 egyrészt Jugoszlávia, más- kj,1 Amerika, Anglia. Franciaor- közötti viszony megja- iJlr,a- Én megmondtam már és 1 Ismételten, W raitunk, hanem rajtuk áll, fjy. ez a viszony megjavuljon. l ,l°viszonyt csak akkor lehet (i^Vreállitani, ha azt látjuk, íj” szövetségeseink elismerik . sOszlávlának a háborúban ho- W áldozatait, Jugoszláv!! ^Lt*e? erejét feláldozta a győ- , T a közös ellenség elleni fc'eban. V,2onban ezt ma nem látjuk. ‘tiD3 Országok reakciós vezetői Ijjj^arják, hogy Jugoszlávia N iosson, hanem minden ^ak a^arna^ okon! orSEá­^ először Amerikát. Miért kif *ár alatt már másfél éve - orú befejeződése után 200 ha belátják, via a háborúban amelyek annyira >t) rizsek idehaza? Vagy való- í i,**« gesztusnak mondható bogy Olaszországban és * Wa“an táborokban gyűjtik ^(‘^gyverzik azokat a mene- akik százezrek vérével y<zték be hazánkat. Jugoszlávia a reakciós Churchill Stfcetnek módot adnak a >,■ *®W»re és megengedik azt. Megbízottakat küldjenek Jugoszláviába, hogy terrorcselek­ményeket hajtsanak itt végre. Mi azt szeretnénk, ha a köz­tünk lévő viszony jobbra for­dulna, mert senkivel sem óhaj­tunk összeütközésbe kerülni. Különösen Amerikával szeretnénk jő viszonyban élni. De mit tehe­tünk, hia vannak reakciósok, akik a köztünk lévő viszonynak ártani akarnak. Mint mondom, egyes szövetséges országokban reaketó. sok is vanniak. Egyet említek kö­zülük: Churchillt. Churchill igen gyakran szükségesnek tartja, ami­kor valahol beszél, hogy Jugo­szlávia ügyeibe is beleavatkozzék. Ismételten megtámadott bennün­ket és azt mondotta rólam, hogy hálátlan vagyok. Nincs miért há­lálkodnom CheeohHlniek. * . <.-• hozzája hasonlóknak. Két és fél évig harcoltunk életre-hahíira anélkül, hogy bárkitől is segítséget kaptunk volna. Két és fél évig Churchill ur csak Mihajlovicsot ismerte és őt segítette. Nagy fegyveres segítséget mi a Szovjetuniótól kaptunk, amikor egyesültek hadseregeink. Churchill úr kőszívű, amikor egy nép függetlensége és szabadsága háborút, hanem békét akiarunk. forog kockán. Ilyenkor ő nem lát egyebet, csupán imperialista cél­jait. Lágy szíve van azonban ak­kor, amikor egy királyról van sző. Churchill úr rendkívül szereti a királyokat. Péterkébe is szerelmes Arra akart bennünket rábeszélni, hogy fogadjuk őt magunkhoz, mi azonban azt válaszoltuk, ha annyi­ra szeretitek, tartsátok meg ma­gatoknak! — Ezért haragszik Churchill ránk. Az összes háborús uszítok Chur- chillben látják vezérüket és ezért teljesen természetes, hogy ma már Cburchiltnek nagyon kevés híve akad. Mindannyian tudjuk azt, hogy a demokra­tikus erők egyetlen országban sem kívánják a háborút. Nem lesz háLo/é, mert a fegyvert a népek tartják a kezükben és az a nép, amely ma fegyvert tart kezében, ,iól tudja, hogy ki el­len és miért kell harcolni. Ezután Tito marsall kijelentette, hogy Jugoszlávia erős léptékké’ haliad a politikai és gazdasági kitm- szolidáció útján. Mi már nagyon sokat haladtunk a háború óta és természetes, hogy nem kívánjuk a Vasárnap délelőtt felavatták a déli összekötő vasúti hidat Budapestről jelenti a MTI: Vasárnap délelőtt ünnepélyesen, avatták fel a déli összekötő vasúti hidat. Az ünnepségen megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök is. A hídépítő mérnökök nevében Karczag Imre miniszteri osztályfő­nök köszöntötte Gerő Ernő közle­kedésügyi minisztert és beszámolt a hónapokon keresztül végzett ne­héz munkáról. Ezután a munkások lelkes tapsa közepette Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter szólalt fel. Rámutatott arra, hogy a déli összekötő vasúti híd milyen kulcspoziciót foglal el az ország gazdasági életében. Éneikül a vasúti híd nélkül az ország gaz­dasági élete megbénulna. Jól tudták ezt a fasiszták is, ezért dat. A miniszter ezután eredeti okmányokból idézte a németek fel­robbantási parancsát, amely a hid teljes összezúzását követelte. A felszabadító Vörös Hadsereg ezért építette meg bevonulása után nyom­ban az ideiglenes hidat, amelyet a tavalyi tél sem tudott megingat­ni. A miniszter végül köszönetét mondott minden munkatársának, mérnököknek és munkásoknak, akik résztvettek ebben a nagy munkában. Ezután felhangzott a Szózat és lassan vonat gördült a dísztribün elé. Tildy Zoltán köztársasági el­nök a kormány megjelent tagjai­val felszállt a vonatra, amely las­san elindult az új híd felé. A fel­díszített mozdony a közönség zugó tapsa között szakította el a hieb robbantották fel teljesen ezt a hí--bejáratánál kihúzott szalagot. Megalakult a Partizánok Szövetsége A iMagyar Országos Tudósító jelenti: A magyar szellemi és po­litikai ellenállás tagjai megalakí­tották a Partizánbarátok Szövetsé­gét, amelynek célja a demokra­tikus társadalmi erők összefogása. Münnich Ferenc rendőraltábornagy budapesti főkapitány megnyitó be­szédében hangsúlyozta, a szövetség azt akarja, hogy eb­ben az országban ne a reakciós elemek, hanem a nép tartsa ke­zében a hatalmat. A díszelnökség tagjai közé töb­bek között megválasztották Bán Antalt, Darvas Józsefet, Dobi Ist­vánt, Erdei Ferencet, Gerő Ernőt, Gyöngyösi Jánost, Kodály Zoltánt, Kossá Istvánt, Ortutay Gyulát, Rajk Lászlót, Szent-Györgyi Al­bertet, Riesz Istvánt. Elnök lett Sólyom László vezérőrnagy. Newyorkban megkezdődött a külügyminiszterek értekezlete Newyorkból jelenti a MTI: Hétfőn 16 órakor kezdődött New­yorkban a négy külügyminiszter értekezlete. Elsősorban azokat a kérdéseket tárgyalják meg, amelyeket ed­dig még nem oldottak meg. Ilye­nek Trieszt statútuma, a Duna igazgatása és az olasz jóvátétel. Tekintettel arra, hogy Byrnes szándékában van a német kérdés­nek, különösen a nyugati határra vonatkozóan határozott és gyors megoldása, nem valószínű, hogy a brit küldöttség bármilyen ellen­vetést tesz ez ellen. Azzal kapcsolatban, hogy hétfőn délután 4 órakor ült össze ismét a külügyminiszterek tanácsa, a Newyork Times — az amerikai rá­dió jelentése szerint — megálla­pítja, hogy az Egyesült Államok és Nagybritannia már bejelentet­ték, hogy a két kormány hajlan­dó elfogadni a párisi értekezleten kétharmad többséggel elfogadott határozati javaslatokat. A Szov­jetunió viszont azon az álláspon­ton van, hogy a volt csatlósálla- mokkal kötendő békeszerződések­re vonatkozólag a párisi értekez­let ajánlásai által nem érzi magát megkötve. A román kormány a legerélyesebben visszautasítja az USA és Anglia beavatkozási szándékát A bukaresti rádió és sajtó szerint az Egyesült Államok és Nagybri- tönnia jegyzékére adott román vá­lasz jegyzék a leghatározottabban 'visszautasítja a történelmi partok vádjait, amelyek szerint a román választások nem befolyásmente­sen, nem a teljes szabadság jegyé­ben folynak le. A román válasz­jegyzék kiemeli még, hogy az 1946 januárjában aláírt moszkvai egyezmény nem teremtett új hely­zetet, illetve pz alkalommal Ro­mánia nem mondott le felségjogai­ról. A román kormány nem egye­zett bele abba, hogy lörvényhozá-jlását. sát és az alkotmány rendelkezé­seinek értelmében meghozott tör­vényeinek végrehajtását külföld­ről irányítsák, vagy akadályozzák. Éppen ezért elvileg nem vehetik tudomásul az Egyesült Államok és Nagybritannia beavatkozási szándékát, már pedig az angol­szász hatalmak jegyzékében fog-, iáit észrevételek, kritikák és aján­lások ennek minősíthetők. Ezzel Szemben hangsúlyozható, hogy a román kormány teljes mértékben biztosítani óhajtja a választások szabad, befolyásmentes lebonyoli­Jó eredmény várható az olaszországi kereskedelmi tárgyalásokból Rómából jelenti az MTI A Rómában tárgyaló kereske­delmi küldöttség vezetője, Rónai Sándor kereskedelmi miniszter a Magyar Távirati Iroda tudósítója előtt kijelentette, hogy a tárgya­lások jó mederben és baráti lég­körben folynak és minden remény megvan arra, hogy rövidesen be­fejeződnek. Az egyezmény mind áru, mind pénzügyi vonatkozás­ban kölcsönösen szolgálni fogja a két ország gazdasági szempont­jait. Magyarorsz-ag olyan nyersanya­gokat és tenyészállatokat kap, amelyek a magyar ipar és me­zőgazdaság szempontjából nagy- jelentőségüek. Olaszországba pedig olyan árukat szállítunk, amelyek Magyarorszá­gon nélkülözhetők, Tildy Zoltán köztársasági elnök nyitotta meg az országos háziipari árubemutatót és vásárt Budapestről jelenti a MOT: ménye ez a kiállítás, majd utalt A Magyar Háziiparosok Orszá- j azokra a példátlan eredményekre, gos Szövetsége Tildy Zoltánná, a j amelyeket Magyarország az utol- köztársaságd elnök hitvese kezde.5 só másfél esztendőben az ipar és ményezésére országos háziipari mezőgazdaság leién elért­árubemutatót és vásárt rendezett a Károlyi-palotában, amelyet hét­főn délután nyitott meg ünnepé­lyes keretek között a köztársasági elnök. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Rákosi Mátyás minisz- lerelnökhelyettes és felesége is. A köztársasági elnököt és hit­vesét először özvegy Nagy Berta­lanná üdvözölte, azután Bán An­tal iparügyi miniszter mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy az or­szág újjáépítési akaratának ered­AtaíakuI a görög kormány Oaldarisz miniszterelnök átala­kított néppárti kormánya hétfőn letette az esküt György király előtt. Caldarisz még »z utolsó pillanatban is nehézségekkel küz­dött a tárcák elosztásánál. — A március 11-én lezajlott választá­sok után ez a harmadik’ Caida­risz korány. Az utolsó kormány­ból 10 ember maradt. Kimaradt a kormányból három . vezető tárcát betödő néppárti miniszter. Az előző kormányból kimaradt tíz zeti szabadelvű pár* tagja. A miniszter ezután hansúlyozta hogy minisztériuma gondjába vet­te a háziipar fejlesztésének orszá­gos jelentőségű kérdését s az or­szág minden részében háziipari át­képző tanfolyamokat rendez. Ezután Tildy Zoltán köztársasági elnök intézett néhány szót a meg­jelentekhez. Valóságos megható- dással szemlélem ezt az erőfeszí­tést, amelyet a háziipar terén a magyar vidék különböző városai­ban és falvaiban láttam — kezdte beszédét. Nemcsak munkára való elszántságot tapasztaltam, hanem láttam a magyar nép hallatlan nagy tehetségét, művészi ösztönét, láttam, hogy mennyi szépséget va­rázsolt elő aránylag nagyon egy­szerű eszközökkel. A köztársasági elnök ezután elis­meréssel nyilatkozott az iparügyi miniszternek a magyar háziipar «• i issíter közül nyolc* a Caldariusz j kifejlesztése terén végzett munká­lt* kettő pedig a nem-J járói, majd Isten áldását kérte a t dolgozókra.

Next

/
Thumbnails
Contents