Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-19 / 262. szám

2 ÜJ DUNÁNTÚL 1946 november 19 Több birtokos — egy birtok A telepesek legégetőbb panaszait a vetőmag, szántási hitel, a kitelepítés, a terep- felügyelő ft és az MSzK sorozatos visszaéléseinek kérdését akarja orvosolni az IV. fi. bizottsága A Nemzeti Bizottság legutóbbi ülésén olyan felszólalások hang­zottak el, amelyek szorosan a telepesek kérdéseved foglalkoz­tak. és amelyek a telepeseik mel- Jetjt, illetve ellenük hangzottak cl. Ezektől a felszólialásoktó in­díttatva a Nemzeti Bizottság el­határozta, hogy világos képet kí­ván látni a telepesek helyzetéről és egy bizottságot küld ki, amely aztán a különböző szakértők és illetékesek . bevonásával megvitat­ja a telepes ügyet és esetleg kon­krét indítványtervezeteket tud terjeszteni a Nemzeti Bizottság elé. Tegnap délután a Nemzeti Bi­zottságnak ez a kiküldött bizott­sága ülést tartott, amelyre meg­hívták az összes érdekelteket és illetékeseket. A kijelölt, de meg nem jelent Szécsey Béla elnök helyett dr. Hajdú Gyula elvtárs nyitotta meg az ülést, és összegezte azokat a kérdéseket, amelyekre a Nemzeti Bizottság választ kér. Hajdú Gyula: Rászorulók helyett a befolyásosak Hogy a telepeskérdésben denkinek, mert ez csak szántási végre mindenki tisztán lásson — mondotta Hajdú Gyula elvtárs — ahhoz először tisztán kell lás­suk elsősorban a sváb kitelepítés kérdését. Mert a kitelepítés meg­indult ugyan, de abbamaradt, és most az a 'helyzet, hogy egy birtok két birtokosnak, a még ki nem telepített svábnak és a még véglegesen be nem helyezett telepesnek kell ke­nyeret adjon. — Másik fontos probléma a te­lepesek vezető szerveinek az ügye Súlyos panasKok merültek fel azon szervek ellen, akik a telepesek •felülvizsgálásával és irányításával vannak megbízva, és igy elsősor­ban a telepfelügyelők és a tele­pesgazdák ellen: Ezek 'az urak elsősorban a sa­ját meggazdagodásukra gondol­nak |és ezzel elősegítik, bogy egyes irányzatok a 'telepesek rossz hírét kiüthessék. — Nem lát tisztán a Nemzeti Bizottság a vetőmagakciók kérdé­sében sem. Nagyon sok helyen pipe$ vetőmag és hiába van vető­magakció, a telepesek mégsem kapnak. Ide tartozik a termelési hitel ügye is. Van egy bizonyos termelési hitelakció, azonban u rászoru­lók helyütt a befolyásosak, — és ezek elsősorban a jómódúak kapnak hitelt. ' Hajdú elvtárs bevezetője után elsőnek Orbán Vilmos, Baranya- megye termelési miniszteri biztosa szólt hozzá a tárgyhoz. A vető­magkérdéshez megjegyzi, hogy Ba­ranyából 350 vagon vetőbúzát vittek ki, és csak 10 vagonnal engedtek szétosztani. Ezzel szem­ben aiz igénylők összesen 50 va­gonra jelentették be igényüket. Nagynehczen sikerült aztán min­denkit kielégíteni, csak a leg­újabb felmerült 10 vagonos igény­lés fut még, — De szólnom kell itt még az MSzK visszaéléseiről is — mon­dotta Orbán Vilmos. Mi kiuta­lunk a telepeseknek vetőmagot, és értesítettük őket, hogy azt az MSzK raktárában átvehetik. A telepesek el is mentek oda. de az egyes raktárosok önkényesen a (40 forintos búzaár belydtt 57— 59 forintokat kértek a ve­tőmag mázsájáért. De más visz- szásság is van ezen a téren. Az MSzK még mindig ,nem fi­zette »» gazdáknak a már tavaly beszolgáltatott lucerna­mag és sok helyen a búza árát sem! Orbán Vilmos beszámolója után Hegedűs János gazdasági főfel­ügyelő szólt hozizá a hitclkiosztás Ügyéhez. Bejelentette, hogy a telepesek nem is kérnek hitelt, mert a .kihirdető (szervek a fal­vakban nem hirdetik ki, és így nem Is tudnak róla. Hiába viszont az, hogy ezt a ter­melési hitelt nem adják oda min­hitel, tehát csak az kapja, aki igazolni tudja, hogy traktorral szántatott. A telepítés bevált Ezután dr. Boda Géza. a Ba- ranyamegyci Földiművelési Tanács elnöke mutatott rá, hogy a telepesek nagyrésze igenis rendesen műveli földjét, a te­lepítés tehát bevált. Előadta, hogy a telepeseknek csak mintegy 7 százalékát kellett ki­rostálni, 10 százaléka önkényesen a saját belátásából hagyta ott a neki kiosztott földet, a fennmaradó 83 (százalék azon- - ban jó (gazdának mutatkozik és remény vn arra, hogy Ba- ranyamegye termelése rövid időn 'belül eléri a régi béke- színvonalat. Beszélt a telepfelügyelőkről, és bejelentette, hogy az eddig ki­nevezett összes telepfelügyelőt felülvizsgálják é!s csak szigorú vizsgáztatás után az előéletének teljes ismeretében engedik ezután olyan felelősségteljes állásba. Dr. Schuller Zoltán, a Terme­lési Bizottság elnöke szólt ezután a tárgyhoz. ben, ha ezt a telepítést és föld­reformot nem történetesen ép egy vesztett háború után és ilyen gaz­dasági pangás kellős közepén kel­lett yolna megcsinálni, még ak­kor sem vált volna jobban be. — Nagy hiba azonban a tele­peskérdésben, hogy a telepes még mindig nem érezheti magát biz­tonságban, mert még mindig ott vannak nyakán a svábok. Ki van­nak telepítve és mégsincscnek kitelepítve. Esznek, isznak és hát­ráltatjuk a telepes munkáját, tönkreteszik életét. A hozzászólások után Elajdu Gyula elvtárs összegezte a felve­tődött segítési lehetőségeket, és azt, hogy milyen javaslattal for­duljon a Nemzeti Bizottsághoz. Ennek alapján aztán majd a Nemzeti Bizottság kérni fogja a kormánytól a következő kérdé­sek rendezését: 1. Azokon (a (területeken, ahol kitelepítendő svábok vannak, a kormány igyekezzék a kitelepítést véghezvinni, ‘vagy ha erre nincs mód, akkor a svábokat (telepítse át fnás vidékre, hogy ezzel a te­lepesek munkáját megkönnyítse és bizalmukat megszerezze. 2. A telepesek 'és a telepesek­kel foglalkozó t adminisztrációk élére olyan embereket állítsanak, akik ellen (semmi panasz fel nem merülhet |és akik a legnagyobb gondossággal intézik a telepesek ügyeit. Minden jlyen pozícióban lévőnek visszaélését a legerélye­sebben torolják meg. 3. Utasítsa a kormány az MSzK-t, hogy ne (úgy viselkedjék, mint egy kapitalista nagykereskedő, ha­nem elsősorban ia munkásság, és a telepesek érdekeit faHsa szem előtt és ezek Iszemmeltartásával intézkedjen. Nem a /parasztok vannak az MSzK-ért hanem őz MSzK a parasztokért. 4. A ^nagybirtokok szétosztásá­ból keletkezett telepesek helyze­tén javítsanak, mert ezek a tetep*­I sek igásállat lés szerszám hiánya­„18 hónap alatt nem lehet egy ország mentalitását megváltoztat ui“ Véres választásokra számít a román belügyminiszter Bukarestből jelenti a Reuter: Goorgescu román belügyminisz­ter szombaton kijelentette, hogy a keddi általános választásokon fej-fej melletti küzdelem fog ki­alakulni és lesznek fejbetörések is. 'Amikor a sajtóértekezleten megkérdezték a belügyiminisztert. Vájjon véres választásokra számí­tanak-e, Georgescu kijelentette, hogy Romániában mindeddig min­den választás véres volt. Arra fogunk törekedni, hogy elejét vegyük minden erőszakos­kodásnak, de ennek ellenére fej- betörések is előfordulhatnak majd mert 18 hónap alatt nem lehet megváltoztatni aiz ország menta­litását. Georgescu kijelentette. rendeletet bocsátottak ki, k®? ne tartóztassanak le egyet'1!11 ^ Ienzéki jelöltet, vagy megw* tat, még akkor sem, ha cn’_ i nélküli lőfegyvereket talál"“ .. la. Az utolsó letartóztatásban ^ Vő parasztpárti jelöltet, aki len nem ez volt a vád szo®“^ ton szabadon bocsátották. , A miniszter a továbbiak kijelentette, hogy várakozása rint a választások megle*16* fej-fej melletti kifejlődést ruak, tekintettel arra, hogy lenzék kihasználta az ország borii utáni nehézségeit aszályt, de érzése szerint * , . mánvblökk kerül ki többségi I Angol kápv'se'ó mondta: „A jelenlegi angol külpolitika nem alkata**5 az ellentétek kiegyenlítésére“ — A telepesjuttatás elérte cél-1 ban lolyan ‘helyzetben vannak, ját, —4 mondotta. Abban az eset-1 hogy az teljességgel {tűrhetetlen Felülvizsgálják a drávamenli építkezés anyagbeszerzését Biztosították a komlói megyei kőbányaüzem zavartalan továbbtermelését Londonból jelenti a MTI: Az angol hírszolgálat közlése szerint brit politikai körökben. az utolsó pillanatig bizonytalanság uralkodott abban a tekintetben, hogy foglalkozik-e az alsóház a munkáspárti képviselők beadva, nyával, amely a kormány külpo­litikáját bírálja. Sok szó esett a javaslat visszavonásáról, vagy módosításáról. Attlee miniszter­elnök kifejezte azt a kívánságát hogy szeretné a javaslat alapos megvitatását és a bizalmi kérdés felvetését, mert a kormány külpo­litikájának alátámasztására parlamenti többséget akar tatni a világ közvéleményé 6 ^to1 A kormány bíráló JaVSáí Crosman képviselő hétfőn "^ezó az alsóház ülésén a köv® szavakkal terjesztette elő: t Kétségtelen, hogy kizár® . » munkáspárti Anglia közV?V“£ je Szovjetúnió é9 Amerika koz ■­kétségtelen az is, hogy a kormány külpolitikája nßtl}-tse 4 mas arra, hogy kiegYen?!P^p)- súlyos ellentéteket Kelet es gat között. Megnyílt a Szakszer vezeti Szabad Egyeteme Hajdú elvtárs nagyjelentőségű előadásty£ ismertette a kultúra lényegét és a dóig tudásszerzésének szükségességét A Mint illetékes helyről értesü­lünk, ma Pécsre érkezik az épí­tésügyi minisztériumnak egy meg­bízottja, aki felül fogja vizsgálni m drávamenti falvak újjáépítésé­nél az anyagrendeléseket. Mint tudvalevő .ezeknél az (építkezéseknél a munkála­tok folytatását az építésügyi- mi­nisztérium annyiban biztosítot­ta, hogy az ott foglalkoztatót munkások munkabérének folyó­sításához szükséges hiteleket engedélyezte. A munka folytonosságához azon­ban elengedhetetlen az építő­anyag is, amelyhez a miniszté­rium fedezetet nem nyújthatott a kívánt mértékben, úgyhogy eze­ket a beszerzéseket vagy a tehe­tősebb károsultaknak, vagy az építősKÖvctkezcteknek kellene biz­tosítani, ami azonban nehezen megy és így hátráltatja a munka menetét. Az ebből folyó nehéz­ségek kiküszöbölését célozza te­hát valószínűleg ez a vizsgálat s annak eredményéhez képest te­szik majd meg a szükséges intéz­kedéseket. . ,-Z2el kapcsolatban kell megem­lékeznünk a báránya megyei tör- vényhatóság kezelésében lévő komlói kőszénbánya nehéz hely­zetéről. Keserű János alispán legutóbbi pesti útja alkalmával a kőbánya vezetőségének jelentése alapján az építésügyi minisztériumban fel­tárta a kőszénbánya súlyos anyagi helyzetét, amely abból ered hj^gy az üzem megrendelések Ihijjáni nemcsak hogy nem tudja kellően foglalkoztatni az üzem munkásait, hanem a mintegy 160 főnyi mun­kás és egyéb alkalmazott béreit már két hete nem tudja kifizetni. Az alispán közbenjárására ered­ménnyel járt, amennyiben a minisztérium 150 ezer forin­tos megrendeléssel látta lel a kőbányaüzemet, ami lehetővé tesai, hogy az üzem körülbelül a jövő érv március vé­géig zavartalanul dolgozhassák. A hagyma áj ára Budapestről jelenti a MTI: A közellátási miniszter rendele­té értelmében a vöröshagyma ter­melői ára kocsiba rakva, vagy az átvevő kereskedő raktárába szál. litva 100 kilogrammonként 50 fo­rint, a fokhagyma ára 150 forint, a dughagymáé pedig 180 forint. A Szakszervezetek Szabad Egye- teme szombaton tartotta megnyitó ünnepét a Munkás Kultúrház nagy. termében. Az érdeklődök és a szakszervezetek legjobbjai jelentek meg, hogy résztvegyenek ezen az ünnepélyen ,mely bevezetője volt egy előadássorozatnak.-A marxista és leninista irányok ismertetése képezi ennek a sorozatnak lénye­dét és módot ad arra, hogy még azok is, akik nem foglalkoztak ed­dig ezekkel a kérdésekkel, megis­merjék a korunkat leginkább ér­deklő mozgalom és problémák lé nyegét. A megnyitó ünnepélyt Vidő­lő v i t s Nándor szakszervezeti elnök vezette be, kiemelve a szak- szervezeti mozgalom nehézségeit és azokat a küzdelmeket, melyeket a munkásoknak folytatniok kel­lett, midőn legjobb vezetőiket bör­tönbe és internálótáborokba hur­colták, vagy emigrációba kénysze- rítették. Most már rendelkezünk azokkal a szabadságjogokkal, me­lyek lehetővé teszik a marxista- tudomány felépítés oktatását és terjesztését. Hajdú Gyula elvtárs foglalko­zott ezután a kultúra lényegének kérdéseivel. Kifejtette, hogy kui- túrembernek általában azt tekintik, aki a korszerű tudás lényegét el­sajátította. Ebből a szempontból munkások és általában dolgozók kultúremberekké alig válthattak, mert hisz a tudomány olyan szen­tély volt, melybe csak teli zseb­bel lehetett bejutni. De a tanulásból kizárva a dolgozó tömegek, mégis gondolkodtak és megállapították azt, hogy a vi­lág rendje nem olyan, mely őket kielégíthetné. Rájöttek, hogy vannak, akik állandóan napsü­tésben sütkéreznek és vannak nagy tömegek, melyek arra van­nak kárhoztatva, hogy árnyékban dideregjen®»-.^ jöttek arra is, hogy * ’Ü-Sot0 ember nem tud ezen jöttek arra is, hogy * -.lapo10 n fr1' segíteni, csak a kd^^jja f!l _ I ■ _ széfogás ereje változta meg. # */' A kollektív érzés ápolá^8, gie®* lektiv törekvésekbe való iísió*1^ kedés jelzi azt, hogy ’e-t és a kor fejlődésének ir^C a felismerés a kultúreint>e alapvető eleme. id' A tudás magában neal jfoS&fx túremberré senkit, hogy a kor fejlődési ^ y* felismerése és ezen gálata is párosuljon azZ"' ^:• Ha a munkástömegek a ismert kollektiv törekv « lata mellé tudást is sZ®,tárf kor lesz meg a teljes ku‘i( í-,. Ez a fölény fogja biz*0®1 e&ic a tudás termékeny, n® í ség átkává, hanem .a, he­gyen. Ne emberpusztita ^ '(,0^. a munka megkönnyítő*? $ janak a gépek. Ennek tp^géPL; ■töl várhatjuk, hogy “magis 1 le is van rombolva, záíf1,9lV1 még ünnep ebben az Végül Ormos Gy°r:j piai^ jc' záróbeszédet, melyb?B elv®?:^ leninista és sztálini5*3 . lentőségét hangoztatta ^ to*^( a munkásokat, hogy ‘.Ma gesebben hallgassák ^ előadásokat, melyek .g, őket, hogy ezen e,v ,v . e,r megértsék és átérezz^^jsa'^ í egertsex es ' A Szabadegyetem e* után minden szombat órakor tartatnak b^H-.iebbi • t»:: baton Krisztus temünk rektora f°9 . A® tani „A dómokra»-13 Moszkváig" cím®* nagytermében.

Next

/
Thumbnails
Contents