Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-17 / 261. szám
2 0 J DUNÁNTÚL m* x&nnW * Arccal a közegészségágy leié ■ Baranya egószséaügyl központja segítségért kiált A kórházakban Hitetlenek a kórtermek, a bakteorológiai laboratóriumban tönkrement műszerek közót (didergő orvosok és laboránsok vívják hősi harcukat egészségünkért Másfél év telt el azóta, hogy eldördült az utolsó puskalövés, másfél év telt él azóta, hogy megbolygatott emberi társadalom ismét rátérhetett a békés termetes útjára. A már m&fsfcö kotta vált halálfélelem helyett n dejnókrácTá' nyugodt és féle- tályrészül a megkínzott emberiségnek. De a háború vége új, és nem könnyű feladatot jelentett minden államnak, főleg a veszteseknek. A vesztesek közül pedig éppen Magyarország volt az az állam melynek az újjáépítés a legkeményebb terhet és a legkomolyabb munkát jelentette. A magyar társadalom azonban megértette az idők parancsát. Elhangzott a jelszó: arccal a bányák felé, és a szocialista bányász éhesen és csaknem ruhátlanul szállt le a mélybe a „fekete gyémántéért. Elhangzott a jelszó: arccal a vasút felé, es rövid idő múlva csillogó sínpárok végtelen sora tette lehetővé az ország gazdasági vérkeringé. «ének megindulását. Hidak tömege épült a semmiből, hogy összekösse az elszakított folyópartokat, vasúti kocsik és zakatoló mozdonyok új acélteste magyar dolgozó élni akar. Az egész magyar társadalomnak közös érdeke, hogy most már'a jó munka' ‘'alapfeltételei az egészségügy felé fordítsa végre figyelmét,* amif eddig mostohagyermekként hanyagolt el. Es fordítsa ugyanakkor munkáját a magyar közegészégiigy, a klinikák és egyetemek, az orvostudomány és az orvoskar életnívójának és munkalehetőségének jobbátételére. Az, orvosok dolgoznának, de a hideg’ laboratóriumokban kihull meggémberedeti kezükből a műszer. Gyógyítani akarnak, de az éhség és a fázás jó barátja a bncillusoik hadának. Segíteni akarnak, de nincs elég gyógyszer. A -magyar társadalomra var tehát a feladat, hogy segít sen a lehetetlen és olviselhetet len állapotokon .. . I apiink hasábjain és a MKP községpoHtikai gyűlésein mái Ismételten foglalkoztunk a klinikáit helyzetével. Most a kér déssei újra foglalkoznunk kell, mert a közelgő tói lekiizdhetet- Iennek látszó problémák elé állítja a hivatásuk porondján hőgő orvosok sietnek a különböző munkahelyekre, a laboránsok fehér köpenyük felett télikabátol viselnek. Benézek az egyik nyitott- aj jón, hárman is melengetik kezüket a magas lángnál lobogó Bunsen-é^ő fölött. Az egyik asztalon furcsa látvány; három cső kukorica. Egyik orvos "„szerezte" valahol, hogy a kísérleti célokra felhasznált fehér ne pusztuljanak éhen ... Az első teremben, ahova bevezetnek, öt gép közül egy tud dolgozni. A többi gázhiány miatt áll. Az egyetlen használható egerek gépet is gáz helyett szénnel fűtik. és a szén égésekor keletkező széndiokszid igen sok esetben tönkreteszi a drága és sok fáradsággal előállított tápialujt- tnelyen a bak tériuniókat kitenyésztik. — Pécsnek mines hasonló intézete? — Ugyanebben az épületben dolgozik az Országos Közegészségügyi Intézet pécsi állomása is. Mindnyájan mind a két intézetnek dolgozunk, fizetést persze csak egyiktől kapunk. Dermedt kézzel a halálos tenyészetek közi hirdette félelmetes erővel; a * siesen küzdő orvosokat. Ami ugyanolyan tonlos, mint az orvosság Dr. Ángyán Jánost, a belklinika igazgatóját kérjük fel, hogy nyilatkozzék a klinika problémáiról. — A belklinika kórtermei nemcsak-itele vaunak betegekkel, de állandóan pótágyak (leállításáról is kell gondoskodnunk. A nyárőszi tifusz- és vér- hasmegbetegedósesk száma apa- dóban van, de nem túl nagy £ száma a szövődményes tüdő gyulladással járó influenzás megbetegedéseiknek sem. *— Milyen gondokat okoz a klinikának a közelgő tél? — Nagy aggodalommal tekintünk a korán beköszöntött hideg elé. Betegeinknek egyenletes hőmérsékletre lenne szükségük. Ez éppen olyan szükségesség a gyógyuláshoz, mint akár n legfontosabb gyógyszeres kezelés. — A fentjáró betegeket miképpen sújtja a fűtés hiánya? — A fentjáró betegeknek nappal a klinika széles, világos folyosóin kellene tartózkodniuk. A hideg elől természetesen ők is a kórtermekbe húzódnak, ahol a temperatura mégis enyhébb. De eninald is ára van. Csukott ablak, rossz levegő, szellőzetlenség miatt bizony sok a panasz azon a klinikán, amelyik mindig büszke volt tisztaságára és gondozóttságára. —, A laboratóriumok is Hitetlenek? a gyógy — Igen. A laboratóriumok ogyrészében a betegeknek le ekll vegkőzniök, (röntgen), másrészükben pedig igen kényes anyagvizsgálatok folynak. Ezek a vizsgálatok természetesen hivdegben alig. vagy csak kevésbé tökéletesen végezhetők el. — íróasztal vagy könyv mellett még tudunk télikaöáiban dolgozni, de a kórteremben így dolgozni lehetetlen. — Milyen a klinik szerellátása? — Jelenleg még a gyógyszereik minden cseppjére a leggondosabban vigyázva, el tudjuk látni betegeinket. Hogy mi lesz a tartalékok kifogyása után. arra gondolni sem merünk — Műszereket tudja a klinika pótolni? — Nem. Röntgengcpeinlldiez pél dául egyetlen tartaléklámpánk; sincs. , — Milyen a betegek élelmiszerellátása? — Nagyon gyenge. A gyógyuláshoz igen sok esetben szükséges volna a diétás-koszt, amit szintén csak részlegesen tudunk alkalmazni. Megköszönjük az értékes fel világosításokat, és dr. Ráüss Károly prof. engedélyévé!, dr. Kovács Elek' főorvos és a vezető tanársegéd - kalauzolásával megtekintjük a belklinika udvari épületében dolgozó Egyetemi Közegészségtani Intézet. Közben bemegyünk egy „se- rologia“ felírású ajtón egy másik terembe. A főorvos magyaráz: Itt laboránsnők dolgoznak - állandó életveszélyben, és természetesen hidegben. A vérvizsgálati anyag, a tífusz, diftéria baeillustenyészetekkel való munka közben majdnem mindenki megkapj* pl. a tífuszt. A falra mutat: — Azoknak a képei, akik itt szerzett fertőző betegségben pusztultak, cl. — Mennyi az itt dolgozó laboránsnő fizetése? ' —• Az állandó, nehéz és életveszélyes munka jutalma — havi .száznegyven forint. — A legnagyobb baj mégis a fűtés hiánya. Az orvos itteni munkája állandó feszült figyelmei követel. Kis üveglapot mutat, melyen nagyítón keresztül csomószerű fekete tömegeket látunk. — Ez annyi tifuszbacilus — mondja a főorvos — amennyi öt-hat ember elpusztítására lenne elegendő. Hidegben, meggém- beredett ujjóikkal és remegő kézzel való munka közben az orvos ruhájára kerülhet valami a tenyészetből, ami azzal a veszéllyel jár, hogy nem csak családját, liánéin esetleg a villamosban a jtöbbi ujjasokat Jis megfertőzheti. Itt aztán csak a legnagyobb óvatosság és lelkiismeretesség akadályozhatja meg a baj t. — A pénzhiájny jellemzi az intézet egész berendezését. — folytatja a főorvos. Nincs elektromos fütött szekréné n baktériumtenyészetek részére, de a nélkülözhetetlen festékanyagok is kicsapódnak a hidegtől. A I eg v es zed t: 1 mesebb n épbetegség, a vérbaj megállapításához szükséges antigén hidegben használhatatlanná válik. A Pécsi Természet Múzeum szobrai A képzőművészek4 jgfn $1 került őszi tárlatának nag g* kesséjje £ngt! Bayeisdón f tudományos :nobrászrr.űvc5á° állat szobrainak beiputatíj5. szobrok a Beesett M#v€r\;<i álló Természétrajzi Míw-w! gához tartoznak. E lesz hivatva többek á Világ fejlődésének légieWrJ vonásait bemutassa. így J,z, ^ lények fejlődése is szeregí^ benne. Enge! "Bayersdorf N'yugaí-Eurépában és Aöi ban eredeti csoritfelvétek^ rekonstruálta az ban ján rekonstruálta az világhírű professzorok ir3,n-' J mellett. Szobrait a „halad* j lemében*1 c. előadássorozat előadásainak alaposabb «n^Uj szempontjából is a nagykorú, figyelmébe ajánljuk'. A j nővel való bcszélfietésück ^. Engel Bayersdorf Erna tette, hogy a rekonstruKV.” három fényűző szükséges, «r "ti legnagyobb pojitossági ^ ragaszkodnia kell az őslel^Tkj illetőleg azokhoz a* adatokhoz, melyek az cglö* tok és kőzetek lapjai köz0'-1 J őrzött lenyomatokhoz és szakemberek behaó alapján jutottuk a tudonfl^ iágiiba. Ezek az adatok 00 ban véve még élettelenek hez kell másodsorban a H* sorban a művészi mcgalk°L. nyosa.n képzett művész, aki életrehívja az őslényt. 'v»“-: n-yeá--------., „„ Engel,®' „• do rf Erna Nyugat-EuroP, j konstruktőreit is felüj®1^ jjt művészi elképzelés A kísérteti egerek is megfagytak Fehér köpeny teteit — télikabát Ehhez az intézethez futnak bel* Nem elég akkor törődni velük, az egész vármegyéből azok ia jelentések és vizsgálati anyagok, melyek lehetővé teszik « fertőző betegségek megakadályozását. És ez a végtelenül fontos intézet hihetetlenül kicsinyes gondokkal küszködik. Az újjáépítés pedig nőm halogathatja tovább az egészségügyi Intézetek Helyreállítását. amikor erre már a betegségek figyelmeztetnek bennünket. Akkor kell törődni velük, miket- még módjukban van megküzdeni a járványokkal és mikor még azok elterjedését meg lehet gátolni. Mikor beérünk az intézet fo- lyosőlyára. megdöbbenve állok meg. Fehér köpenyekben diderMásik terembe megyünk. — Itt főzik ki. fertőtlenítik és csomagolják a már megvizsgált anyagot — mondja a főorvos. A visszaküldés körül is állandó fennakadások vannak — csomagolópapír hiánya miatt. A terem egyik asztalán szétszedett gépalkatrészeket látunk — A főorvos úr a gépészünk — mondja a tanársegéd. Ezzel tér mészetesen sok kiadást megtakarítunk, dehát — a főorvosnak még teem az az első feladata, hogy gépeket olajozzon, úgy©? Hatalmas szekrény előtt állunk meg. —• Itt lennének a végtelenül fontos szerepet betöltő kísérleti állatok, ha mimd meg nem döglöttek volna a hidegtől. Most kaptunk néhány fehér és barna egeret. Kis dobozt mutat: — Az egereknek különleges táplálékra van szükségük. Búza is kellene, amire persze megint csak nincs pénz. Bemegyünk a könyvtárba is. — Az orvostudomány rengeteget fejlődött a háború alatt — és nekünk még arra sincs pénzünk, hogy az an^ol folyóiratokat járassuk. így a fejlődés követése fokozott nehézségekbe ütközik. Felmegyünk az emeletre, ahol a gyakornokok lakásai és a fényképező szobák vannak. Egyszerű berendezés, és mindenütt hideg. — A fényképezéshez szükséges, drága és alig beszerezhető vegyszerek megfagynak, és az üveg sz;étreped. Ez is pótolhatatlan veszteséget jelent. Veszteség, kár, fennakadás és panasz az egész intézet. A legelemibb hiányokkal kell megküzdeni annak a szerve zetnek, amelyiktvek feladata az, hogy munkájával megakadályozza a járvduyok elhatalmasodását és elterjedését. Pedig még nem múlt el az a veszély, mely a múlt világháború után még a háborúnál is borzalmasabban tizedelte meg meg a megviselt, szervezetileg legyengült és csökkent ellenál- lókiépességű lakosságot; a háborút követő járvány veszélye. Egyénenként mindenkinek és egészében a társadalomnak egyaránt érdeke tehát, hogy végre egy kis figyelmet szenteljen a klinikáknak, ahol orvosok és alkalmazottak hadserege küzd u társadalom érdekeiért. S. T. vetkezik, ez amivel hogy a tudományos és a rekonstrukció sziab»-> ^ > életrehívott lénybe bele cselekvés folyamatát és a* ^r éle tszinvonalának megfej10 fi* gasok közül a művészi’0:-. W kapó állapotot ragadja ; válik az egész alkotás íir3r pit harmonikussá és széppé- * ^ ség nem annyit jelent. hoíX. szokott lelkivilágunk sZCf1 nck szemlélete alkalmas. |r hogy érezzük a rekonsif Ajj# nvében az élet fenséges E lények már kihaltak, mert életkörülményeik ,-jj ifl*' tozUik és így nekünk, életkörülmények1 között \ szemünk más állatvilág s* . 14** téhez szokott, döbbenj-' ványt mutatnak. Ezekr©1 tesen tájékozódhat a ^°.yi |( ha a kiállításon a szob°r i.tt 3 természettudományos ad3' pl * leolvassa. Fenséges látván, 0 egykor a 14 m. hosszú «9 * f# magas Tyrnanusaurus, !>*£ métes húsevő lévén nagy^jin^ zájárult növényevő kot* / kiirtásához. (Jé#* Eme alkotások meg*2. Aid", kevés embernek lehet SKJS sze. mert ilyen kiváló kevés dolgozik a világ0gr'1' amilyen Engel Bayersd°r ^ |i> ,Meg tudják érteni, hugi .„ví* ború előtti külföld körei sokkal inkább ’s .^í b**' mint itthon és ma is 3 V1 melyik1 részében könnye0 és elismerést találna, t*‘ jük, hogy Pécs és a ,Tlä^ domány meg tudja számunkra. a hivatalos rendelkezések alapján eladásfkö1 e^e s*' nében. Kérjük lépjen velünk azonnal rrintke* jat c-rdekében telrfonon vagy személyesenxoBcitjiii Ferenc vadejqjortör Pócs, BajosY Zs.-u. 6. Tel*: (lilies) leiee!
