Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-15 / 259. szám
ÜJ DUNÁNTÚL 19+6 nőve»** w Ne üssük a telepeseket, hanem segítsünk rajtuk Az MKP kiküldöttei feltárták a Nemzeti^Bizottságban a telepes-kérdés igazi hátterét és sürgős intézkedést követeltek a kitelepítendő svábok eltávolítására Pécs önálló akcióval oldja meg a közösség gazdasági problémáit — követelte Hajdn Gyula elvtárs Csütörtökön délelőtt a város-1 sági hitel érdesével 3 ezzel kap-1 háza kisgyűlési termében Pécs | csolatban leszögezte, hogy Indítványozta ezért Hajdú elvtárs -hogy üljön össze egy szükebbkörü bizottság, amely az összes kérdéseket megtárgyalja és «megteszi szükséges Tépéseket a bajok orvoslása érdekében. Hajdti elvtárs indítványát a zeti Bizottság egyhangúlag vá tette s a megbeszélés i*rt ját hétfő délután 4 órára is tűzte. Túl kell iatni a zökkenőn város és Baranya vármegye Nem zeti Bizottsága Szécsey Béla elnöklése mellett- ülést tartott. A tárgysqrokat első pontjaként Szécsey Béla elnök ismertette a .betelepítéssel járó gazdasági hátrányok okait, majd rámutatva a telepesek hanyagságéra, melynek következtében' igen jelentős szá- Balékot tesznek ki a meg nem munkált és bevetetlen földterületek. — indítványozta, hogy a Nemzeti Bizottság írjon _át_ a te- lepések országos felügyelőjének a kérdés kivizsgálása érdekében. — rAz országos felügyelőség vizsgálja meg a telepesek helyzetét ^ azokat, akik' becsülettel elvégezték munkájukat, bizonyos jutalom- ban, azokat ellenben, akik nem teljesítették kötelességüket a legszigorúbb megtorlásban részesítse. Elsőnek Gergely Lajos elvtárs szólt hozzá az indítványhoz. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági munkálatok elvégzését igen sok ok hátráltatta s ezek kozott elsősorban kell megemlíteni a kedvezőtlen időjárás mellett azt a tényt, hogy még ma is vannak «községek Baranyában, ahol nem kapták meg a vetőmagot. Elsősorban ezekkel a kérdésekkel kell tehát foglalkozni, nem ■pedig állandóan a telepeseket Btai. Kétségtelen az, hogy sok a baj és sok hehézséggel kell megküzdeni, mert kevés az iga- erfi, nincsen vetőmag és lényeges szerepet játszik a dologban az a tény is, hogy. ímég mindig nincsen megoldva a kitelepítés problémájú, a svábok itt vannak és kedvét szegik a telepeseknek. Kétségtelen az is. hogy vannak hanyag telepesek, általánosítani azonban nem lehet, mert például qlyan (helyek is vannak;, hogy többek között csak Gödrét és Szágy községet említsük meg, ahol a területeket az 1938-as év vetésstatisztikáján túlmenően művelték meg. Igen fontos probléma — mondotta Gergely elvtárs — a kitelepítés kérdése. A legszomyubb és legelképesztőbb állapotok vannak emiatt. Állandó a súrlódás a telepes és sváb-gazda között, sem személyi, sem vagyoni biztonsága nincs meg az új gatzdáknak s ezen a téren feltétlenül és sürgősen tenni kelt valamit. Akármilyen úton és formában rá kell borítani a kormányt ennek a kérdésnek <a megoldására, vagy úgy, hogy meginduljon végre a kitelepítés, vagy pedig ha másként nem megy, valami táborba tömörítéssel. A másik égető probléma: a telék- könyvezés keresztülyezetése. Baranya ezen a téren igen elmaradott, mert más megyékben már megcsinálták és a telepesek jogos birtokosoknak tartják magukat. Foglalkozott ezután a mezőgaizdasenki sem talál olyan községet Baranyában, ahol a telepeseknek tudomása lenne erről a mezőgazdasági hitelről. Vannak jegyzők is, akik tagadják hogy megkapták volna az erre vonatkozó rendelkezéseket. A helyzet pedig a valóságban az, hogy egyes járásokban, mint például (a pécsváradi és siklósában olyanok részesültek a mezőgazdasági hitelakcióban, akiket egyáltalán nem illet meg, mint a pécsváradi OKH elnöke, korcsmárosok, nagygazdák, akik között akad olyan is, aki mikor megkérdezték tőle, mire használja fel a hitelt, azt válaszolta, fcogy (motorkerékpár* vásárolt belőle. Első teendőnk tehát az, hogy a telepesek hóna alá nyúljunk, segítsük őket, mert akkor kevesebb lesz a baj s nem kell mind- utaian (ilyen és ehhez hasonló problémákkal foglalkoznunk. A telep feliig velők hriganti - gazdálkodása Vánosi István és dr. Schuller elvtárs lényegében azonos hoz- zásKÓlása után Hajdú elvtárs foglalkozott részletesebben a kérdéssel. Mindenek előtt rámutatot arra, hogy teljesen hamis és minden alapot nélkülöző az a tendencia, amelyik azt akarja bebizonyítani, hogy a telepesek rosszak, A valóság az, hogy a telepesek túlnyomó többsége a legszorgalmasabban igyekszik dolgozni. Aiz. hogy vannak egyes helyeken még bevetetlen területek, — az is tény. De meg kell néznünk, hogy hol vannak ezek a megműveletlen területek? Elsősorban a Isváb vidékeken,. Ha tehát azt akarjuk, hogy a telepesek sorsa rendben legyen, Tendet kell teremtenünk az egész vonalon. Végre kell hajtani a telepesek vagyoni és tulajdonjogi biztonságát, meg kell csinálni á telekkönyvezési végre. A svábok életveszélyes fenyegetésekkel akadályozizák a telepesek munkáját. Lehetővé kell tenni tehát a telepesek számára a békés, zavartalan, termelő munkált. Legnagyobb baj az, hogy azok a tényezők, akiknek feladatuk lenne a telepesek ügyeinek' intézése, nem állnak hivatásuk magaslatán. Nincs rendben a vetőmiagcllá- tás sem. Valahogy intézményesen úgy van megcsinálva az egész, hogy ne is legyen rend. Tűrhetetlen az is, amit például a telepfelügyelők csinálnak, A telepfelügyelőknek (minden másra jut idejük, csak arra nem amire kellene. Legtöbbjük briganti-gazdálkodást folytat s minden törekvése az, hogy hónapok alat} meggazdagodjék. mindezen problémák sürgős és radikális megoldása érdekében Néhány jelentéktelen kérdés letárgyalása után . Hajdú elvtárs egy nagyon fontos javaslatot terjesztett be a Nemzeti Bizottsághoz. Ismertetve a közigazgatási helyzet általános nehézségeit', a tőkehiány komoly veszedelmét, aizzal kapcsolatban, hogy az állami hitelek keretei igen meg vannak Szorítva, felvetette Hajdú elvtárs azt a gondolatot, hogy Pécs városának magának kellene valami akFérfi, női, gyermek pullóvorek, kötött kabátok, meleg iehérnemüek, selyem harisnyák, gyapjú fonalak NAGY VÁLASZTÉK - OLCSO ARCA ÍN vmoLOvrrs-nói IRGALMASOK-UTC A 3. SZÁM. ciót indítani, olyan m létesíteni, (amelynek u vei el lehet érni a tenne»® kozását. móri? Felmerültek bizonyos kényszer hatása alatt ^ ^ kölcsönök összegyűjtésének is, — mondotta Hajdú eiy1*. g amellyel meg lehet térén»« a tőkealapot, amelyik ma zik. -A 1 Konkrét — prapoziciót e‘ góndolattal kapcsolatban re még nem lehet tenni, hoz túl éretlen az egész ben elengedhetetlenül ® hogy a Nemzeti Bizottság »■• össze ebben a kérdésben rii^ téri». letek és intézmények ki*l_ tekezletct, ahová a párfoL^^t ki financiális szakértőket yy. bizottság dolgozzon ki egy ^ hogyan és milyen módf0 „jjé: ne Pécs város termelési ^ helyreállítani, illetve a 70 keresztülsegiiten i. Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna Helyreigazítás és tényd Czirják I. Antal és a Szikvízszövetseg árdrágítása és a zsidó ügyekben tanúsított magatartása körül Keddi számunkban foglalkoztunk Czirják I. Antal, a Kisgazdák Szövetkezete kisgazdapártból kizárt vezetőjének, valamint a Magyar Vidéki Szikviz Szövetség, gének viselt dolgaival. Czirják F Antal a sajtótörvényre való hivatkozással helyreigazító nyilatkozatot küldött be hozzánk, amelynek természetesen a törvényes batáridőn belül helyt adunk. A sajtótörvény azonban nem kö- telaz arra, hogy meg ne állapíthassuk: Czirják I. Antal nyilatkozata részint halandzsa, részint mellébeszélés. De nézzük a tényeket. I. TÉNY: CZIRJÁK NYILATKOZATA Az „Uj Dunántúl“ t. Szerkesztőségének Pécs. A sajtótörvényre való hivatkozással kérem a következő helyre- (igazitó nyilatkozatomnak közlését. Valótlan az „Uj Dunántúl“ e hő‘ 12-i számában megjelent cikk címében foglalt amaz állítás, hogy valahai is „árdrágítottam“, „szívemen viseltem volna a zsidó üzletek kifosztását“ és végül „elfelejtettem volna elszámolni a szövetkezeti vagyonnal“. Ellenben való' az, hogy ellenem árdrágításért soha még csak panasz sem érkezett, ami rendelet a Szikviz Szövetség hivatalos lapjában hivatalosan megjelent, meg azok siem voltak isidó ellenesek, sőt azok a zsidó vagyon esetleges az éthord fsának megelőzését célozták, végül a Szikviziparosok Szövetkezete eddig meg sem szűnt, tehát nincs is mit elszámolni. Valótlan, hogy a régi Szövetség az én „üzletem“ lett volna, mórt a Szövetség semmiféle üzleti tevékenységet nem folytatott, követkeeéskép abból üzleti hasznot sem lehetett húzni. Elnöki tevékenységemért soha fizetést nem kaptam; ott csak a titkárt, pl. a cikkben megnevezett Kozma Mihály Károlyt is — fizették. Valótlan, hogy ezt a „Szövetséget eddig hivatalból feloszlatták volna“, arról eddig — érdekelt. — hivatalos értesítést nem kapott. Soha nem történt meg, hogy egy kifosztott üzletnek vételárát megállapították volna, tehát még a szaklap sem hívhatta fel „tagjainak figyelmét erre a könnyű üzletszerzési módra“. Végül felesleges a Szövetség vagyona iránt nálam érdeklődni, inert á vagyon — bútorok — hiánytalanul be vannak raktározva Budapesten. Pécs, 1946. november 13. Czirják Antal. IL TÉNY: az árdrágításra nincs MÁS SZÓ A SZAKSZERVEZETEK SZABAD EGYETEME ÜÄTörSk« tSilS megnyitó ünnepélyéi a Munkáskulturbáz (volt Nemzeti Kaszinó) nagytermében. Tárgy: A kultúra mai éüása. Előadók: Vidolovits Nándor, Hajdú Gyula, Lakatos József, Ormos György. Minden érdeklődőt szívesen várunk. Tény az, és bárki megállapíthatja, hogy a fenti nyilatkozatban Czirják I. Antal az általunk adatszerűén felsorakoztatott tényekre ki sem tér, csupán kifejezéseinket „igazítja helyre“. — Mi birtokunkban lévő számlát ismertetnünk, amellyel bizonytot- tuk, hogy a megállapítottnál drágábban árusította a palackokat, ezzel szemben ő megállapítja, hogy árdrágítást nem követett el, hiszen ilyen irányban fel sem jelentették. Nos, mi nem tehetünk arról, hogy a magyar nyelvben arra, hogy valaki a megengedettnél drágábban árusít, nincsen más szó, mint az, bogy árdrágit. Mert fenntartjuk és állítjuk, hogy Czir- 'ják I. Antal ezt tette, még akkor is, ha az akkori körülmények miatt ezért senki sem jelenteste fel. Czirják L Antal minij®^ azt jegyzi meg lényegé»», még stíhasem történt 7 $tf egy kifosztott üzlet vételé } tcr állapították volna. Nos, P jesen ellenérték nélkül to fell» ifosztás lehetőségére fl»»; vast ő kisebb bűnnek tar*j e\\ a legalább látszat sze^Vá -szolgáltatás ellenében to Tosztást, ae legfeljebb *z ^ 0* felfogására jellemző, de jt & lünk felhozott tényeke« változtat. IV. TÉNY: MÉGISCSAK FELOSZ*^ fr Hogy a Szövetség v»í? ■* lől felesleges-e érdeklőd ^ t Ián azok a szikvizip®/“! A III. TÉNY: A KIFOSZTÁS- KIFOSZTÁS Tény az, és mi a Szövetség hivatalos lapjából vett szószerinti idézettel bizonyítottuk, hogy a lap a zsidó üzletek kifosztására módot nyújtó rendeletet még annak megjelenése előtt ismertette. Ugyancsak szósKerinti idézettel bizonyítottuk azt is, hogy Czirják I. Antal a lehetőségre még külön körlevélben js felhívta az érdeklődők figyelmét. Nos, erre mi. ügy hisszük, kissé még túl enyhe kifejezést is használtunk akkor, amikor azt Irtuk hogy,.szívén viselte a zsidó üzletek kifosiztását" jék meg, akik nyílt » , lődni merészeltek irám bizonyíthatóan valónap Czirják I. Antal állít» a Szövetséget még n té«L/ “tálé fel. Ezzel szembe« fpa(v- hogy a Szövetséget Minisztérium II. ügy08? is feloszlatta, aminek ‘ jsá ’'J az, hogy a Szövetség ü lcő« j kedése — ama bizoiÁÓ Szétküldése, tehát } ^„yiy ■tusa óta semminémú nem folytat, sőt (Szigony utca 32.) már. Egyébiránt a vo(i ' ___________?• '„ArP. \ < an nak megszűnése«0 , i^l adatokat az, akit ^ elnök urat úgylátszik' yjíl kelte! — a budape^i t;. jpti előliá jóságon >el j leti elöljáróságon V. TÉNY: ALELNÖKÉT PHHH Végül pedig, hogy déskonplexumra a ’ B áí ’ , és az olvasó szá,n1il ^ is ismertessünk: A Szövetségnek» AÍ « J Czirják I. Antal Jít t volt egy alelnöke lS: -íne ' elnököt vitéz Holl° etnojcot vitéz rlu^v,,-eC6,,'cV .iák és jelenleg D°^.virs»yri És mialatt a volt volt elnöke éldegélt és a Kisga? jel kezetének igazgató/ alatt alelnöke, v'|fí0 aiz internálótábor p0 J dett“. Internálták F^plít0 a Szövetséggel / ki és a zsklok u üáyet ^ f híizc'/uk. Se: Y’.s \ mei SKEi Á.»i nak. mi készséggé*^; na is rendelkezése* •-
