Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-12 / 256. szám
4 OJ DUNAflTÜL 1946 »ovember12 A kisiparos és kiskereskedő rétegnek egységes szervezetbe kell tömörülnie, ha megaharja védeni érdekeit a nagyiparral és nagykereskedővel szemben Szirmai István elvtárs előadása a kommunista kisiparosok és> kiskereskedők gyűlésén A kisiparosok és kiskereske dök kommunista csoportja látoga t-ott gyűlést tartott szombaton este « MKP Rákóczi-uti székhazában. V gyűlés előadója Szirmai István • elvtárs, központi kiküldött volt, aki hosszabb beszédben ismertette a kisiparosok és kiskereskedők mai helyzetét s mutatta meg azt az utat, amelyen a kisiparos és kiskereskedő rétegnek haladnia kell, ha a kapitalista tőkével szemben meg akarja védeni érdekeit az elkövetkezendő gazdasági küzdelemben. Szirmai elvtárs mindenek előtt rámutatott arra, hogy e stabilizáció szilárd alapokon nyugszik, aminek ékes bizonyítéka, hogy az állami költségvetés egyensúlya helyreállt. A termelési eredmény is fokozódott altgusztus eleje óla. mintegy 20—25%-kal, ugyanakkor emelkedett a dolgozók életszínvonala is, mórt a munkás mostani keresetéből jóval többet vásárolhat, mint az inflációs időben. Vannak azonban kellemetlen tüneteit is, mint pl. egyes cikkek drágulása, így a textilféléknél, ami egyrészt a spekuláció, másrészt annak /következménye, hogy ■a Szovjetnek törles^gnünk kellett . a gyapothítel részletét. A másik kellemetlen tünet, hogy a tőkésosztály most is, mint a múltban, 'Igyekszik a stabil pénz nyújtotta előnyöket a maga javára fordítani. A munkásságnak és általában a dolgozóknak, tehát a teishogy a kisiparos és kiskereskedő rétég egységes szabadszervezetbe tömörüljön, hogy rie karcoljon egymás ellen pártkötelékékben elkülönülve, mert ennek csak mar ga Itjtja kárát és a nagytőke látja hasznát. A két említett párt kisiparossága majd rá fog iönni, hogy helytelen lépés volt az.erők ■szétfotgácsolása, mert igy nem tudnak, eredményeket elérni. Pe- •dig a kisiparosság igen jelentős tényező, hiszen az ipari termelésnek mintegy 25%-étt képviseli. Fel kel! tehát rázni' a kisiparosságot - eddigi közönyéből, hogy egyesítse .erőit, ha nem. akar a nagytőkével szembem harcban ájul maradni. A kiskereskedők helyzetét vizsgálva, megállapítja Szirmai elvtárs, hogy az meglehetősen szomorú. Ennek ellenére ez a réteg is alszik és csak siránkozik ahelyett, hogy céltudatos szervezkedéssel tenne saját érdekében valamit. A MKP-nak itt is az az álláspontja, hogy nem akar külön pártszervezetet, hanem itt is egységes szervez» kedésre kell törekedni szakmai téren, pártállásra tekintet nélkül. Tudjuk, hogy ina éles harc folyik kis- és nagykereskedők között, ami különösen Budapesten észlelhető leginkább. Az ország mintegy 70.000 kereskedője közül csuiparosságuak is arra kell tőre-1 p^n párezer a nagykereskedő hrtfTv o?t aHAl VíY7.7iA * i; ___» t___». n_• t______ (f edni, hogy ezt megakadályozza hogy, a nemzeti jövedelem nagyobb része a dolgozóké maradion. A jó forintért tehát ma komoly harc folyik tőkés és munkás kiskereskedő és nagykereskedő között. Az ár és anyaghivatal árpolitikája eddig tőkéspolHika volt. Amíg a dolgozók nem mertek magasabb fizetést kérni, nehogy ezzel ártsanak a stabilizációnak, addig a tőkések egyre nagyobb bas2onra igyekeznek szert tenni, mitsera törődve, bogy ezzel veszélyeztetik a stabilizáció sikerét. , A MKP-nak az ipari árak csökkentésére és a hitelellátás ellenőrzésére irányuló követelése azt a célt szolgálja, hogy .a dolgozó kisemberek érdekeit a. kapzsi tökével szemben megvédje. A most folyó pártközi tanács'kázások, gazdasági része is ekörül a kérdés körül Toro'g és pártunk ezirányú törekvése egyaránt szolgálja úgy a munkásság, mint a kisiparos és kiskereskedők érdekeit. A MKP-nak ezzel nem az a célja hogy ezt a két utóbbi réteget a pártba édesgesse, ellenkezőleg, hogy egységes, pártpolitika mentes kisiparos és kiskereskedő szabad^zervezetét , hozzon létre. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy az Ipartgstületekrfe nincs szükség, hadd maradjanak csak meg ezek a hivatalos ;|er- vek, de azokat ‘ is demokratizálni kelt Nincs szükség azonban az j IPOKra. mert enriak a múltban I is az volt a íélja, hogy a kisembereket a reakciós nagytőke szekere eiú fogja. A kisiparosok és kiskereskedők szabadszervezete ma az, amely egyedül szolgálhatja • két réteg érdekeit, A 'mert csak ennek keretén belül szállhal harcba e két réteg a nagytőkével szemben, ahogy azt a munkásság és parasztság is cse- lekszí. Csakifogy ennek a sz.abad- skervezetnek egységesnek kellene lenni s éppen ezért/ helytelen, hogy a szoc. dem. párt és a kisgazdapárt kivonta'tagjait a szabadsz« ^szervezetből. A MKP»íat az a törekvése, Könnyű meg állapítani, hogy a hatvan és egynéhány ezernyi kiskereskedő réteg a fontosabb tényező, amely komoly hivatást tölt he az áruelosztás terén, míg a nagykereskedők itt könnyen nélkülözhetők. Mégis azt látjuk, hogy , az áruelosztás terén a haszon nagyobbik részét éppen a nagykereskedők vágják zsebre és a kiskereskedő réteg Valósággal nyomorog. Kifejtette azután , Szirmai elvtárs, hogy a MKP harcot indított a nagytőkés árpzsora „letöréséért de folyik a harc a nagytőkés kereskedő bsztály és ‘ kiskereskedő réteg között, is. A kiskereskedő rétegnek itt kellene, hogy mint tenné széf es szövetséges, a MKP mellé álljon. Ezt csak • egységes szervezetbe tömörülve tehetné. És itt íj! kell vetni a szövetkezeti kéiWst, amellyel kapcsolatban a köztudatban az a téves felfogás uralkodik, mintha a MKP a kisegziszterreiák önállóságának meg szüntetéséi« törekedne, ami persze nem áll. A cél az, hogy a kiskereskedők szövetkezetekbe tömörülve, közvetlen a gyártól szereznék be az árut, kiküszöbölve ezzel a nagykereskedelem árdrágító tevékenységét.' Arai ezeknek a szövetkezeteknek az anyagi bázisát illeti, a most készülő szövetkezeti törvény biztosit ‘ majd részükre megfelelő állami támogatást. A MKP most napirendre tűzi ezeket a kérdéseket és minden erejével azon lesz, hogy azokat meg is oldja. Szükséges azonban, hogy a kisiparos 'és kiskereskedő réteg mellé álljon ebben a harcban. Nem kell, hogy kommunista párttagok legyenek, .csak egységes szabadszervezetben vegyék fel a harcot a nagytőke, a nagy- keresikjedők ellen, akiket ik kell küszöbölni a . kiskereskedő szervezetekből. Ha a kiskereskedők nem így cselekszenek, a harc azért el fog dőlni,, csakhogy az érdekeik szempontjából — rosz- szul. (m. j.j A Szovjetunió soknemzetiségű állam A 4 Szovjetunió Oroszországnak a annak a cári romjain épült Mégegyszer a Kertváros iárda és orvosproblémájáról A napokban kertvárosi ismerőseinkkel beszélgettünk és panaszaiknak követeléseiknek az Uj 1 funántúl hasábjain hangot ad' !unk. Csodálkoztunk'ugyan, hogy a már évek óta .fennálló állapotok miatt csak most kezdenek komoly formában kifogást tenni de nem magyaráztuk semmivel sem. Ma aztán váratlanul megoldódott a kérdés, hogy miért csak most ébredtek rá m kertvárosiak mostoha helyzetükre. Ma ismét találkoztunk velük és beszéd közben egyszercsak megköszönik, hogy foglalkoztunk gtz ő bajaikkal is. — „Ez természetes“ — feleltük — ..csak azt nem" ért jük, mi történt, hogy egyszerre eszükbe- jutott- az orvos és járdahiány,' Egyikük elmosolyodott és azt mondta: — Látják, ez a legszebb jutalom, amit a kertvárosi Kommunista Pártszervezet kaphatott. Ugyanis ők vették fe! először * panaszokat és követelték ezek orvoslását. Mi is beláttok, hogy teljes mértékben igazuk van és magunkévá bfttük az ő terveiket. Látjuk, hogy igazán önzetbenül és csak értünk dolgoznak, csak a mi érdekeink lebegnek a szemük előtt. ~ Cgy látszik. — feleltük — a , “árt programját pártkülönbség néikiil ipinden kertvárosi elfogadni. Ez csakugyan a legnagyobb dicséret, - „amit munkájukért kaphattak. Valószínű, hogy a sérelmek orvoslása is megtörténik majd és akkor kertvárosi eltár tei, melynek határszélén gyarmati sorban tartott soknemzetiségű népével szembeni politikájában erősen kiütközött a faji, nemzetségi és vallási megkülönböztetés, türelmetlenség. A cári ' kormány tudatosai! nyomta e! n népek kulturális és gazdasági fejlődését A legvadabb sovinizmus, a törvényben és az életben megnyilvánuló egyenlőtlenség, jogtalanság, a népek közötti '.egyenlőtlenség szitása, az egyik nemzetitek a másik ellen való uszítása — az volt a cári kormány rendszere a nemzetiségi politikában. Az 1017-cs októberi forradalom ig sokak szemében elérhetetlcr vágynak tetszett az, hogy valaha is össze lehetne kovácsolni egy egységes testvéri együttélésre egy áí.am keretein belül. . ‘ Ahhoz, hogy ez a vágy meg valósulhasson, szükséges volt ; Nagy Októberi Forradalom győ /elme WlT-hcn, mely maga vr hozta Oroszország társadalmi é: politikai életének gyökeres áralakulását/a népek őszinte egyen-; yoguságát és testvériességét, az őszinte demokráciát, A Nagy Forradalom első nap juibtan a kormány által kiadót, felhívás - - az ország népéinél álról --'melynek szerzői Le jo_ um és Sztálin voltak, nemzeti kinyilafpoiiriká’j.r koztattiák alapjait. 1. Egyenlőség és öru-endeikeze Oroszország népeinek. 2. Az ország népeinek önren delke/ési joga egészen az elvi kiadásig. tógáinak megvalósítása rendid'’®'1 ieiensege az, hogy világosan nteg- mutatja, hogy a' Szovjetünk)#» úgy állami, mint gazdasági építése a legjobban rtiegfr . legjobban tudja hirtosítani a n“‘ pcinek gazdasági, kuítúrális, ü*®' zeti igényei kelégitését. A Szovjetunó 16 egye nlőjog'1' igi' Ki i-á1j önálló köztársaságot egy-:-sít V fiában. Egyes szövetséges köt-. saságon belül, (Pl. uz Orosz rt ciaíista Tanácsköztársaság) . ^ önrendelkezési joggal bíró kgte, .«.súgok, önrendelkező megyék nemzeti körzetek is vannak-,, itt felsorolt minden nemzői’ iami alakulatoknak meg1'*®*,. Ncmzetek Tanácsában #, *• . viselője, mely a Szovjetunió 1 ^ felsőbb Tanácsával, egyenlő. l?jy ■> vele együtt a Szovjetunió j;(] felsőbb hatalmát képviseli- ' - .len szövetséges köztársaság Lg -.árai — függetlenül -a -/.ám ától. — 25 küldöttet *“ • -ck a Nemzetiségi Tsn^^ uinden önrcndelkező köztárs- ^ 11 küldöttet, az ön rendelkező jő ületek 5-öt, a nemzeti A Szovjetunió Légig5.'-ct. rácsába ugyanúgy, nun. ország. f-n polgára közvetlen Vli Jit. 'ttggetlenüé nemzeti hovaf#rt IT ■tói, de itt nem területek s2frf«y «'nem 200 ezer lakos váltig" ^ küldöttet. A Nemzetiségek tócsa, mely • a Szovjetunióbá® ^ te tűzetek érdekeit képviseli. :segt Tanácsba, az or»*-»,. .,t Yil-*" . 3. m’ uiden nemzett. faji elnyomás, vagy vaiiasi e kivételezi:! tSÄ. 4. Az őrezíSg területén lakó minden nemz1, ti kisebbségnek é- népi csoporfolinak szabad fejlődése. Ezek a nagyszerű lenini—sztálini elvek képezik a soknemzetiségű szovjet államnak .felépítés alapját, mély megtestesítője egyenlőjogú nemzetiségek egyesülésének. I barát' Az új SzovjeíorosZiPrszag r»i tekintet né.kül faji, r letes, érdeknélküli kommunista munkát végeztek. A beszélgetéshez még csak ennyit: a kertvárosi kommunista pártszervezet nemcsak azért érdemel elismerést, hogy a hibák 1 felismerése után azonnal niunká- j ha lép azok orvoslásáért, hanem azért is, hogy ezt ,ta munkát olyan csendben végzi, annyira önzet lenül, annyira ivem siker-hai- húszásert, hogy mi is pártonkivii- ticktől ’ tudtuk meg elvtársaink kezdeményező s'zercpét. Munkában a hadi* rokkant vagyonőrök A vasárnapra virradó éjiéi Dienes Ervin hadigondozott ellenőrző körútját végezve, a ZsoJ. nay Vilmos-utcábaa egy veszélyes betörést akadályozott meg. Két 18 év körüli fiatal bűnöző a tárva nyitva álló Ványi Andrásiéi« porcelLán üzletb« akart behatolni. Dienes azonnal, támadólag lépett fel és rövid dulakodás után menekülésrv késztette a két „jó- madarat". Ezután a tulajdonost értesítve, mindent tendben találtak. A hadirokkant vagyonőrök már nem egyszer mutatták meg, hogy Pécs város megértő közönségének a vagyonát, ha kell még életük kockáztatásával is megvédik. Kérjük őket,' hogy továbbra is ily lelkiismeretesen végezzék munkájukat és minden igyekezettel védjék meg meg bízód- fáradtságos sank elmondhatják, hogy heciü- Máskával szerzett vágyónál. polgátekintet nc.kui rajt, nemzetiségi eredetükre, kultúrájukra h. vallási sajátosságaikra, először c történelemben kaptak.egyenlő jogokat és tehetőségeket * annak minden vonalon való megvalósítására az élet minden vonalán äF&rni. gazdasági és kultúráid téren. A kiharcolt „ rgyenlőség joga azonban csak kezdete voll a Szovjet kormány nagy, figyelmes és aprólékos harcának, melyet az évszázadok óta. meglevő egyenlőtlenségek megszüntetésé ért folytatott. Nagy erőfegzítésr« és minden meggyőző erőre 1 szűk ségc volt a kormánynak ahhoz hogy rövid történelmi idő alatt felszámolja a Szovjetunió egész sor nemzetiségének év-százados kulíúráífs és gazdasági elmaradottságát. „Értnek a politikának az eredménye. hogy Oroszország egykor elmaradt, agtárgyarma-ti szélein, mint például Kazachszíán Tur- kesztán, t' /be kis/'tán, stb ily rövid idő akart áthidalták gazda sági elmaradottságukat, hatalmas ipdrvát-iilatokati -gépesített nagv kollektív mezőfjtazddságokat létesítettek és elértek a Szovtetun;ó európai területén lakó haladó;! nemzetek színvonalát. A Szovjetunió sok népe ugrás szerűen le t dűlt előre a kulturális téren is Azon a vidéken, hol a forradalom c’őtt a lakosság csaknem egészében analfabéta volt, az iskolák technikumok, egyetemek hatalmas hálózatát építették ki. Egész sor köztársaságban létesített, tudományos -akadémiát a nép irodalma rtak, művészetének főj tesz'.cséré. Nagyszámú intelligencia nőtt k■ a nemzetiségek bői. A Szovjetunó távolig-északi részein lak«» néhány kés nép csak u szovjet korinány- tó. kapott,-először betűt s morf tanulta meg a?' írást. l stesitője a nép azon cgy^n»,f’>- •ágánák és testvériességénél^ j i Szovjetunióban uralkodik '(f. Minden mzö vet séges és,ónrt itány/ati köztársaságban l‘S " ü- ’cl: körzetben az állami , . elek; hivatalok, biróstigo^ jin'pncvclést a bennszülött 1 j -ág vezetése alatt Ali. , Az állami és a közhitt1 ,-j i<»ó. iskolák1 ben, valamint uz Iht A'be.i lakosság ,nv«-vcü uik a tárgyalások és a tű'-' r.UAz ország »minden P°fc l> függetlenül .ától, egyformán ” f AjZít és ncmzetisegcfn- ^ ■ß fdik a7‘ ' s# ArvényeL A hirósigokon vetséges, vagy önkorm»?-^ —#w* ‘ -■ vagy ncn1 nve.vén fotynak * tini? t/tséáé*1^ mzetek egycrt'f^polí^ .öztársaságok, zttek lások Így a n—..„----ir .ego.itásta . a Szovjetunió - )ílLr. ának a mindennapi £!etébCi ^ .»yilvánuU.ÓU-gingatharat-t'11 változ-h-atatúan törvénye jttuniótiak, a szovjet “c,»j]ii>* cjának. A Szovjetunió ,Jlä fr* alkotmánya lapjain van a törvény, hol erősen ,K húzva, hogy c törvény' megsértése dkotmány ezen jogoK. »'"tjnj sít, mint az állam eilen** tegsúlyosabbját ítéli el- .-',0' Akkor, amikor a ö-^0'1 \ Lan a fajok és n«mzs'tt‘®,ASjto' kétetesebb egyenlőségét tűk -még, egy’ sor ál3mp.‘‘n'((í<of denekeJőtt ai angol-szás2 jj (* kráciában virágzik a gvúrrI faji elnyomás. ’ • .ten. > megengedhessék' irtok jn ■cl-ait'1' elég megsytuif/'^ lk szí nes kurdi«1 • n tv * Erről kodik a „színes ,, Afrika politikája. Ez a' jelktnző úgy egész • maii helyzetére^ Indonéziára. ^ ^ A:/. a mint sajátságos gettó bt, mdy az 'malkodó„n^^> a fehér uralt elvárási«® tépy|rtj '.iéptő-1, az egyenjogúság „ » • . 11 . - fßP. < ^ fi# 5* lakosság ... Egyes“! in'1. hiánya jellemzi Tireg m-iiliós néger óz íiszakamerikítj mokban. r.ikúH'ktá A faji elnyomás P0^,, »»jjp ilyen fajtáját látjuk „nU ,, Ázsia, Afrika- AroeriM |-rf . szirtes“ népével szetn.,. ^ihj ,. politika elkerülhctetle. fe-JJ uz elnyomott népek J * -tll-»* \ borodását és a vilájP* Vif^' ,e-ti fenyegető tényezójevi ^ • a h*J> . KaoV Szovjetuniónak I, . i n'n,Aj> reakció ^’gna ^íí visszh^okt*^ A »ewzetek és fnjnk egyenlő!köj'eihen. DUlDiJU.'V •. . egyenlőségért folytatott nemzetközt reá1-«' eílen- nütt a világon -* haladás és őszinte
