Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)

1946-11-10 / 255. szám

2 Ü. J D UNANTÜL IM6 iu>vettl>«r M Panasz... panasz... panasz • •• a lakáshivatal ellen, ameiy nem tudhat mindenkinek igazságot szolgáltatni, de azért nem kellene az esetek többségében igazságtalanul intézkednie Minden háborúval együtt jar a b-ékeipatnak hadiiparra való át­állítása. Ennek természetesen igen sokrétű következménye van, többek között ez az oka az épít kezesek leállásának is. Ha pedig az építkezés leáll, előbb-utóbb be következik a háború egyik legfé­lelmetesebb réme: a lakáshiány Ha pedig az állam háborús céljai érdekében megszűnt az építkezés; elsőrendű kötelességévé válik az államnak, hogy a növekvő lakás­ínséget beavatkozásával igyekez­zék enyhíteni. Megállapítja a leg­magasabb béreket, de ez még mindig nem elég. Lakáshivatalok felállításával kell, hogy a laká­sok igazságos elosztásáról gondos- . kódjele. Egyszóval, ez az igazsá­gos lakáse'losztás lenne a lakás­hivatalok feladata. De csak lenne. Furcsa dolog, de tapasztalat, hogy a lakáshivatal említésére a pé­csiek hátgerincén a legrekkénőbb nyárban is hideg borzongás fut végig. Lássuk, miért? 1945 szeptemberéig boldog bé­kességben lakott a Megye-«. 8. sz. ház egyik kétszobás lakásában Miklós László, Korányi rendőr­tiszt és drü Korányi orvos. De csak szeptemberig. Mert szeptem­berben tért vissza németországi kyjút járói özv. dr. Kőszegi Cyörgvné, a lakás egykori tulaj­donosa. Kőszeginé az oroszok be­jövetele előtt egy nappal jónak látta SS-ekkel nyugatra mene­külni. Visszatérése után a lakás- hivatal természetesen neonnal ki­utalta neki a lakást. Megkértük Miklós Lászlót, mondja el a részleteket. — Kértük a lakáshivatalt, mi után már Kőszeginé a kiutalást megkapta, hogy terjesszék • az ügyet döntőbizottság elé. A lakás- hivatal a kérést megadta. — Hol lakott eddig Kőszeginé? — Édesanyja háromszobás la­kásában. — Mi lett az ügy folytatása — Mi lett azügy folytatásása? — Bennünket kilakoltattak, Kö- azeginé beköltöeött Tény az, hogy rövid idő múlva átadta a la­kást és visszaköltözött édesanyjá­hoz. A fáma azonban ehhez még azt is hozzásuttogja, hogy az oly ne­hezen visszaszerzett lakástól nem önzetlenül vált meg a boldog tu­lajdonos. Az infláció császára, az arany is belefolyt a dologba. . Ehhez a régi ügyhöz még csak annyit kell hozzáfűznünk, hogy a lakáshivatal akkori vezetőjét nem. sokára elmozdították. Persze, nem ezért... Milyen azonban a helyzet ma? Ifj. Horváth Jánosné az első aki panaszkodik. —Virág-u. 21. sz. alatt lakunk férjemmel az anyósomnál — ven­dégség ben. Gyermeket várunk feltétlenül lakáshoz kell jutnunk. Megtudtuk, hogy a Kálvária-u. 35. M. ház egyik lakásából elköltözött ff fakó. Mi voltunk aiz elsők, akik beadtuk az igénylést. — És megkapták a lakást? — Nem, másnak utalták ki — Miért? Nem tudom. —• Valamikor ötszobás lakásban laktunk szüleimmel — kezdi. De­portálásból csak öcsém és én tér­tünk visaza. Régi lakásunkból egy szobát igényeltünk, azt sem kap­tuk meg. Végre, hosszas utánjá­rás után itt, egy háromszobás la­kásból kaptunk egy szobát, mely­ben hárman laktunk, két orvos­tanhallgató és én. —• Albérletben? — Igen. — Időközben azonban a főbérlő elköltözött és mi kértük a főbér­leti jogot. Ezt nem kaptuk meg. — Megukmtk ncrn utalnak ki másik lakást? — De igen. Annak ellenére, hogy igazoltam tüdőbetegségemet, a Pacsirta-utcában utaltak ki két­szobás lakást. A lakásban sem kályha, sem ablakok nincsenek és hiába mondtam, hogy a távolsá­got sem anyagilag, sem fizikailag nem bírom, mert betegségem mel­lett mindhárman egyetemre já­runk, másik lakást nem kaptam. —• Most hol laknak? — Különböző ismerőseinknél al­szunk, bútorainkat is ismerősök­nél helyeztük el. Kénytelenek va­gyunk bútorozott szobába koltöz­11, mert másik lakást nem kapunk. A rakáshivatalban tudtuk meg hogy van egy furcsa rendelet, amely szerint az a lakó, aki egy lakásban albérletben lakik, a fő- bcrlcti jogot még a főbérlő elköl­tözése esetén sem kaphatja meg. Bárki más igényelheti a lakást, és ha az új lakó úgy kívánja, az al­bérlőnek azonnal ki kell költöz­nie. Tudjuk és elismerjük, hogy a lelcáshivatal munkája már csak azért is nehéz mert két igazságot kereső fél közül mindkettőjük megelégedésére ritkán lehet vala­mit elintézni. Azt azonban köve­teljük, hogy lehetőség sízerint ez az elintézés a legmegfelelőbb le­gyen és hogy a lakások kiutalásá­nál a rászorultságon és az igény jogosultságon kisül semmi más ne játszhasson szerepet. Csak ezek­nek a szempontoknak a figyelem- bevételével emelkedhet a lakás hivatal hivatásának magaslatára és csak ekkor lehet produktiv ré­szese annak a munkának, mely nem más, mint szakadattan küz­delem a leromlott viszonyok jobbá és türhetöbbé tételére. S. T. Tavaszra közös magyar-romái parasztnapokat terveznek Bukarestből jelenti a MTI: A nagyváradi Népakarat a föld nevelésügyi minisztérium egyik vezető tisztviselőjének nyilatkoza­tában közölte, hogy a jövő év ta. vaszán a Groza-konnány a haladó szellemű magyar kormányzattal nagyszabású parasitn4poi£t dez. Ezeket nagyszabású #*■ gazdasági kiállítással kötik tJF Ugyanakkor a román és *-ív'- parasztság képviselőinek fc®* sával román—magyar nagy^Sy* rendeznek. Egy küllő sorsa — osztálya sorsa Emlékezés Kosziolánji Dezsőt» ,Mo»f temettük el szegény Kosztolányit s oz emberségen, mint rajta ,-j rák- nem egy szörny állam iszonyata rág... s mi borzadna kérdezzük, mi lesz még. Fonal, függöny, ág * terítő, valamint mindennemű textiláru leszállított árban REICH textil, kézimunka- és fonalüziet, Irgalmasok-u. és Rákóczi-út sarok. (Mi unkát a iiitaloknak is! Madiss Járást nagygyűlés Lányosokon Múlt vasárnap tartotta havi nagygyűlését a mohácsi járás de­mokratikus ifjúsága Lánycsókon. Az egyszerű székeken egymás mellett ültek a telepes, a mun­kás, az értelmiségi, a magyar és sokáé ifjúság. A nagygyűlést Vár­nai K. Győző, járási titkár nyi­totta meg. Beszédében ismertette a mohácsi járás MaDISz szerve zcteinek munkáját az újjáépí­tésért, a forint megszilárdításáért és a reakció végleges kiirtásáért. A mohácsi járásban az újjáépí­tésért folytatott hiarcban Lánycsók vezet, ameiy egyedül 3.600 rohammunkaórát dolgo­zott. A rohammunkák során kitűnt Csepreghy Gyula tagtárs. aki fá­radságot nem kímélve kocsival lóval vette ki részét a munkából. De szebbnél-szebb eredményeket értek el Szűr, Dunaszekcső Majs. és a járás többi szervezetei is. Utána Baritz Dérr Ottó, a panaszai és követelései. A fialu tanulnivágyó ifjúságának nincs tankönyve, az újgazda fia­talok tanulni szeretnének, de szaktanfolyamoknak ugyancsak hiányában vannak. A legborzasz­tóbb mégis e>7, a veszedelem amely az iparos ifjúságot veszé­lyezteti. Ma városainkban az a helyzet, hogy az ifjúság 75% a munka nélkül van. A dolgozó 25%-ból csak 5%-a tan one. Tűrhetetlen ez az állapot, mert ha továbbra is így folytatódik, mére­teiben még teljesen fel nem is­merhető veszedelem fenyegeti a magyar ipart. — Kérlek bennete­ket mondotta a megyei titkár, hogy támogassátok mindenben A dolgozni akaró ifjúságot. Munkát minden fiatalnak! Ez a követelésünk. Ezért harcol ma az ifjúság él­csapata, a MaDLSz-ba tömörült if­MaDlSz megyei titkára beszélt ajjúság. Nekünk, a dolgozó magyar járás ifjúságához. Beszédében egy I ifjúságnak, kell kezünkbe venni másután vonultak fel az ifjúság'az ifjúság ügyeinek vitelét. — Mi sem tudjuk. Még csak elképzelni sem. De vannak még érdekesebb esetek is. November ötödikén ólmos. hi­deg őszi esőben ballagunk a Fel­sőmalom-utcában, mikor a huszon- hetes sz. ház kapualjában furcsa jelenet hívja fel a figyelmünket. Ossze-vissza rakott bútorok mel­lett didereg valaki a nyirkos hi­degben — Hatósági segédlettel lakol- tattak ki bennünket —mondja Sebestyén János orvostanhallgató. __ t>9-Országos gyűjtés a Magyar Tanítók Eötvös alapja javára A magyar'tanítóságot és isko­lát sokszor igénybe vették már különböző gyűjtésekre. A tanító­ság mindenkor megértéssel és me­leg szívvel karolta fel ezeket. — Ugyanez a tanítóság ma a saját ügyében a Pedagógusok Szakszer­vezetébe beolvadt Bötvös Alap intézményeinek megmentése és továbbfejlesztése érdekében for­dul kérő szóval a gyárakhoz, üze mekhaz, közép- és kisbirtokosok­hoz, kereskedőkhöz, iparosokhoz és a dolgozó társadalom minden egyes tagjához. A vallás és köz Amerikai Jäger ing és alsónadrág újból kapható. Darabja 30 írt. Férfi szövetek és bélésáruk nfgy választékban V' T IT T »Szegény Legényhez" olcsó árbun a Íz * LV Irányi Dástef.ur 2. oktatásügyi minisztérium novem­ber 1-től 15-ig országos gyűjtést engedélyezett az Eötvös Alap céljára. A gyűjtőíveket a nép- és általánosiskölák igazgatói (veze­tői) bocsátják ki, akikhez min­den pénzbeli és természetbeli ado­mányt közvetlenül, vagy az isko­lák tanulóin keresztül juttatni le­het. Nincs társadalmi réteg, amely valamit ne köszönhetne a tanító­ságnak. A tanítóság mégis most fordul először ily kérelemmel _ a társadalomhoz. Talpra akarja ál­lítani háborúsujtotta Intézményeit ki akarja építeni segélyezése alap­jait és ki akarja fejleszteni orszá gosan intézményeinek hálózatát, hogy könyfthessen a tanitóözve- gyek és árvák gondjain, hogy gondoskodhassek az önhibájukon kívül bajbajutottakon és segíthes­sen azokon, akik arra tényleg rá­szorulnak. Tíz éve lesz annak, hogy a magyar proletariátus legna­gyobb 'költője így búcsúzott el 'i Komas Mann üdvözlésekor a magyar ípolgárság mean bjzto.s, hogv legnagyobb, de minden­esetre (iegtiipíkusabb költőjétől. Magyar nyelvünk kicsit fukar a polgár meghatározását illető­en — nem volna érdektelen utánanézni, hogy miért. A fran­ciák, a nagy cnciklopédistáktól örökölt pontossággal, két szóval is rendelkeznek: „bourgeois“ és „citoyen". A polgár fogalmát a józan francia szellem, politikai­lag is döntő érvény határozott­sággal, mint éles kés, vágja ket­té; mert csakugyan két dolog; két egymástól ' logbensőbb -lé­nyegében különböző, sőt »szem­benálló világ: a bourgeois és a citoven. A maguk idejében a. bourgeois zárt zsalugáferjei mö­gött harisnyaszirban gyűjtöget­te aranyát, míg odakint a cito- yen, Európa legkülönbözőbb ba­rikádjain harcolt a világ-sza­badságért. , Kosztolányi a Ikettö határán ingadozott. A polgári réteg és eszmevilág, kultúra és maga­tartás költője volt származású­ban, fejlődésében minden ideg­szálával és leírt be.tűjévei. azé a magyar polgárságé, amely a huszadik század választóján in­gadozott határozatlanul ö fenti két fogalom között Osztályér­dekeinek önző szempontjai bourgeoist csináltak belőle, de ritkán nagy történelmi pillana­taiban, vagy egy-egy kiváló képviselőjében, a szabadság ol­dalára lendült át. Adyt ez a len­dület a munkásosztályáig vitte, régi osztályának megtagadásáig; Kosztolányi zsenije és nagy­szerű nyugatíeurópai kulturált­sága, mint forgószélbe . került madár, cikkázott a lázadás ma­gassága és a polgári élet biz­tonságos mélysége között. — És ebben volt legjellemzőbben pol­gár. Magyar ixrlgár. Egyformán nagy volt, mint költő, mint író és mint műfordí­tó. Az utókor fogja eldönteni, hogy kultúránk páratlan zenéjü verseiért, amelyekben a gondo­lat tömör anyagát a legfranci­ább izzáséi szellem ötvözi; vagy tiszta és nemes prózájáért: vagy pedig a világirodalomnak szinte egész lírai termését haza „im­portáló)“ zisetjiális műfordítói tevékenységéért lehet hálás ne­ki. Az ő kezében a magyar nyaly a világ bármely nyelvé­vel egyenértékű , műszer költ. Akár Shokespearet fordított, akár modern angol prózát; akár régi himnuszokat, többezer éves ikáínaiakat, néger verseket, vagy a francia költészet csodáit. Ha ő tiltotté át nyelvünkbe, .az ide­gen virág magyar talajbél még talán az eredetinél is pompá- sabb színekben virult ki. Tíz éve, hogy meghalt, s ha vissza­ér» lékszünk arra az időre, in­kább szájunkra kívánkozik ez a kifejezés; emigrációba ment. A nagy nyugatgeneráció még élő vezéreivel együtt, >akik mintegy niegérezve a közeledő szennyes, barna. .Vihart, ielin|enekültek a magyar életből. Elment a katak­lizma elől Babits, Karinthy, Ju­hász Gyula, Mórit/. Zsigmond és elment ő is. Ahogy József At­tila írtH, „A rak rágta meg tes­tét“ « a polgári Magyarországot rú k és egész -Európát „a szörnyű > l unok iszonyata.“ .. j Halálának tíz éves ford'd*®? riuiuiuiuuc us. eves iui»“-«., éppen ezért tisztelegjünk ®PU ke eJőtt azzal, hogy ne ^ szabadkai tf&Ug gentry, (bourgeois virágtól, j ; Kosztolányit idézzük, aki ** tudott elszakadni osztály* „Szegény kisgyermek P,ttD^ji nak meleg, polgári szalonj: is (kinyújtotta kezét u b<yé ködben lázadozó kis testvei* rongyos gyermekek felé. (fájditóan szép hangulatú-»^ seien ek ez a kissé kínosan M kéznyújtása, „Európa" ... versében minden nemzet k0“; jévet való testvéri ölefctóf szélesül, s a „Vér és tűz" sorainak ritmusát már ösö®** - vított ököllel veri ki: „Testvéri kéz és forrad*^. Egy ércgyűrűbe forrnak Mezítelen testünk fénybe^ | És égre lázad a kemény Ahol osztálya szólt b0,: mint az „Édes Anna“ beve*® jébeu, ott idegenül állt «21 a magyar munkásság tizenki!*^. * * " "!WT ces forradalmával, de z-( ugyanezt az írást, a legkitüij1 ,3* és legmegrázóbb, legforrafl*1" sítóbb és ebben ^a minőség*®^ a világirodalomban talán P*L lau proletárregénynek meg. Ez a látszólag érthe|ej f és mégis nagyon érthető mat példázza a polgári, 'irodalomnak azt a csoda)- amelynek fényében Kosztol«“ neve tündököl. Tíz éve. «*/ meghalt* de hangja, a* Ti. Kosztolányi hangja, az öro»v, vényű emberi és költői zenfy, sei hirdeti a megújuló ma- életnek: „Kezdjük élőiről építeni tők!“ 1* Feltehetjük a kérdést: Kosztolányi és vele egész lya nem tétovázik, hanem ’j lalja és átéli a munkásság»* való összefogást, ha a dolg°/£. érintése Auteusként új erőt * j csönöz a magyar értelmiség1»! — az átömlő "friss, harcos U. tői. nem nvertek volna-e *,51 • •• ladó szövetek győztes ellen«.„ etegsége“ ellen?! - Jt t a iTt rákhet zengbtt a város pereme11" n dal: ....... erős csak az leb®*' ve lünk van teli!“ .^t. Budán, a Logodiutca _ y ét ahonnan a költő a hajna1' „fényes, tiszta nagyszerűség bámulta, — most romokra D , tik fényüket a csillagok “T, „hajnali részegségé (trag'»«, katzenjammeres . pointja*, » Erről a házsorról írta azt: év után, ha összeomlik, P virít alóla.“ , jj/ Nem! Nem ezer év ui«a V »ár évvel! a „Hajnali részeg»^ megírásu után, romhalmaz l I.ogodi utcából. Mert mej ^ szegüli a szépségétől a k0!1 neditr méír fülébe csengne'yj, őrzők vigyázz*^. Ady szava : a strázsánj“ mert sírva- .j^. 1 p n Z** gadva részeged hetett le a z ^ borától és a náci maszlagtól^, étege a magyarságnak ~~ ,%l munkáság^. lyetl. hogy a együtt „állt volfln helyt az beriségért az örök tau " Ez Kosztolányinak és os; nak tragédiája- ^ % p^j Szigeti

Next

/
Thumbnails
Contents