Új Dunántúl, 1946. november (3. évfolyam, 249-272. szám)
1946-11-10 / 255. szám
2 Ü. J D UNANTÜL IM6 iu>vettl>«r M Panasz... panasz... panasz • •• a lakáshivatal ellen, ameiy nem tudhat mindenkinek igazságot szolgáltatni, de azért nem kellene az esetek többségében igazságtalanul intézkednie Minden háborúval együtt jar a b-ékeipatnak hadiiparra való átállítása. Ennek természetesen igen sokrétű következménye van, többek között ez az oka az épít kezesek leállásának is. Ha pedig az építkezés leáll, előbb-utóbb be következik a háború egyik legfélelmetesebb réme: a lakáshiány Ha pedig az állam háborús céljai érdekében megszűnt az építkezés; elsőrendű kötelességévé válik az államnak, hogy a növekvő lakásínséget beavatkozásával igyekezzék enyhíteni. Megállapítja a legmagasabb béreket, de ez még mindig nem elég. Lakáshivatalok felállításával kell, hogy a lakások igazságos elosztásáról gondos- . kódjele. Egyszóval, ez az igazságos lakáse'losztás lenne a lakáshivatalok feladata. De csak lenne. Furcsa dolog, de tapasztalat, hogy a lakáshivatal említésére a pécsiek hátgerincén a legrekkénőbb nyárban is hideg borzongás fut végig. Lássuk, miért? 1945 szeptemberéig boldog békességben lakott a Megye-«. 8. sz. ház egyik kétszobás lakásában Miklós László, Korányi rendőrtiszt és drü Korányi orvos. De csak szeptemberig. Mert szeptemberben tért vissza németországi kyjút járói özv. dr. Kőszegi Cyörgvné, a lakás egykori tulajdonosa. Kőszeginé az oroszok bejövetele előtt egy nappal jónak látta SS-ekkel nyugatra menekülni. Visszatérése után a lakás- hivatal természetesen neonnal kiutalta neki a lakást. Megkértük Miklós Lászlót, mondja el a részleteket. — Kértük a lakáshivatalt, mi után már Kőszeginé a kiutalást megkapta, hogy terjesszék • az ügyet döntőbizottság elé. A lakás- hivatal a kérést megadta. — Hol lakott eddig Kőszeginé? — Édesanyja háromszobás lakásában. — Mi lett az ügy folytatása — Mi lett azügy folytatásása? — Bennünket kilakoltattak, Kö- azeginé beköltöeött Tény az, hogy rövid idő múlva átadta a lakást és visszaköltözött édesanyjához. A fáma azonban ehhez még azt is hozzásuttogja, hogy az oly nehezen visszaszerzett lakástól nem önzetlenül vált meg a boldog tulajdonos. Az infláció császára, az arany is belefolyt a dologba. . Ehhez a régi ügyhöz még csak annyit kell hozzáfűznünk, hogy a lakáshivatal akkori vezetőjét nem. sokára elmozdították. Persze, nem ezért... Milyen azonban a helyzet ma? Ifj. Horváth Jánosné az első aki panaszkodik. —Virág-u. 21. sz. alatt lakunk férjemmel az anyósomnál — vendégség ben. Gyermeket várunk feltétlenül lakáshoz kell jutnunk. Megtudtuk, hogy a Kálvária-u. 35. M. ház egyik lakásából elköltözött ff fakó. Mi voltunk aiz elsők, akik beadtuk az igénylést. — És megkapták a lakást? — Nem, másnak utalták ki — Miért? Nem tudom. —• Valamikor ötszobás lakásban laktunk szüleimmel — kezdi. Deportálásból csak öcsém és én tértünk visaza. Régi lakásunkból egy szobát igényeltünk, azt sem kaptuk meg. Végre, hosszas utánjárás után itt, egy háromszobás lakásból kaptunk egy szobát, melyben hárman laktunk, két orvostanhallgató és én. —• Albérletben? — Igen. — Időközben azonban a főbérlő elköltözött és mi kértük a főbérleti jogot. Ezt nem kaptuk meg. — Megukmtk ncrn utalnak ki másik lakást? — De igen. Annak ellenére, hogy igazoltam tüdőbetegségemet, a Pacsirta-utcában utaltak ki kétszobás lakást. A lakásban sem kályha, sem ablakok nincsenek és hiába mondtam, hogy a távolságot sem anyagilag, sem fizikailag nem bírom, mert betegségem mellett mindhárman egyetemre járunk, másik lakást nem kaptam. —• Most hol laknak? — Különböző ismerőseinknél alszunk, bútorainkat is ismerősöknél helyeztük el. Kénytelenek vagyunk bútorozott szobába koltöz11, mert másik lakást nem kapunk. A rakáshivatalban tudtuk meg hogy van egy furcsa rendelet, amely szerint az a lakó, aki egy lakásban albérletben lakik, a fő- bcrlcti jogot még a főbérlő elköltözése esetén sem kaphatja meg. Bárki más igényelheti a lakást, és ha az új lakó úgy kívánja, az albérlőnek azonnal ki kell költöznie. Tudjuk és elismerjük, hogy a lelcáshivatal munkája már csak azért is nehéz mert két igazságot kereső fél közül mindkettőjük megelégedésére ritkán lehet valamit elintézni. Azt azonban követeljük, hogy lehetőség sízerint ez az elintézés a legmegfelelőbb legyen és hogy a lakások kiutalásánál a rászorultságon és az igény jogosultságon kisül semmi más ne játszhasson szerepet. Csak ezeknek a szempontoknak a figyelem- bevételével emelkedhet a lakás hivatal hivatásának magaslatára és csak ekkor lehet produktiv részese annak a munkának, mely nem más, mint szakadattan küzdelem a leromlott viszonyok jobbá és türhetöbbé tételére. S. T. Tavaszra közös magyar-romái parasztnapokat terveznek Bukarestből jelenti a MTI: A nagyváradi Népakarat a föld nevelésügyi minisztérium egyik vezető tisztviselőjének nyilatkozatában közölte, hogy a jövő év ta. vaszán a Groza-konnány a haladó szellemű magyar kormányzattal nagyszabású parasitn4poi£t dez. Ezeket nagyszabású #*■ gazdasági kiállítással kötik tJF Ugyanakkor a román és *-ív'- parasztság képviselőinek fc®* sával román—magyar nagy^Sy* rendeznek. Egy küllő sorsa — osztálya sorsa Emlékezés Kosziolánji Dezsőt» ,Mo»f temettük el szegény Kosztolányit s oz emberségen, mint rajta ,-j rák- nem egy szörny állam iszonyata rág... s mi borzadna kérdezzük, mi lesz még. Fonal, függöny, ág * terítő, valamint mindennemű textiláru leszállított árban REICH textil, kézimunka- és fonalüziet, Irgalmasok-u. és Rákóczi-út sarok. (Mi unkát a iiitaloknak is! Madiss Járást nagygyűlés Lányosokon Múlt vasárnap tartotta havi nagygyűlését a mohácsi járás demokratikus ifjúsága Lánycsókon. Az egyszerű székeken egymás mellett ültek a telepes, a munkás, az értelmiségi, a magyar és sokáé ifjúság. A nagygyűlést Várnai K. Győző, járási titkár nyitotta meg. Beszédében ismertette a mohácsi járás MaDISz szerve zcteinek munkáját az újjáépítésért, a forint megszilárdításáért és a reakció végleges kiirtásáért. A mohácsi járásban az újjáépítésért folytatott hiarcban Lánycsók vezet, ameiy egyedül 3.600 rohammunkaórát dolgozott. A rohammunkák során kitűnt Csepreghy Gyula tagtárs. aki fáradságot nem kímélve kocsival lóval vette ki részét a munkából. De szebbnél-szebb eredményeket értek el Szűr, Dunaszekcső Majs. és a járás többi szervezetei is. Utána Baritz Dérr Ottó, a panaszai és követelései. A fialu tanulnivágyó ifjúságának nincs tankönyve, az újgazda fiatalok tanulni szeretnének, de szaktanfolyamoknak ugyancsak hiányában vannak. A legborzasztóbb mégis e>7, a veszedelem amely az iparos ifjúságot veszélyezteti. Ma városainkban az a helyzet, hogy az ifjúság 75% a munka nélkül van. A dolgozó 25%-ból csak 5%-a tan one. Tűrhetetlen ez az állapot, mert ha továbbra is így folytatódik, méreteiben még teljesen fel nem ismerhető veszedelem fenyegeti a magyar ipart. — Kérlek benneteket mondotta a megyei titkár, hogy támogassátok mindenben A dolgozni akaró ifjúságot. Munkát minden fiatalnak! Ez a követelésünk. Ezért harcol ma az ifjúság élcsapata, a MaDLSz-ba tömörült ifMaDlSz megyei titkára beszélt ajjúság. Nekünk, a dolgozó magyar járás ifjúságához. Beszédében egy I ifjúságnak, kell kezünkbe venni másután vonultak fel az ifjúság'az ifjúság ügyeinek vitelét. — Mi sem tudjuk. Még csak elképzelni sem. De vannak még érdekesebb esetek is. November ötödikén ólmos. hideg őszi esőben ballagunk a Felsőmalom-utcában, mikor a huszon- hetes sz. ház kapualjában furcsa jelenet hívja fel a figyelmünket. Ossze-vissza rakott bútorok mellett didereg valaki a nyirkos hidegben — Hatósági segédlettel lakol- tattak ki bennünket —mondja Sebestyén János orvostanhallgató. __ t>9-Országos gyűjtés a Magyar Tanítók Eötvös alapja javára A magyar'tanítóságot és iskolát sokszor igénybe vették már különböző gyűjtésekre. A tanítóság mindenkor megértéssel és meleg szívvel karolta fel ezeket. — Ugyanez a tanítóság ma a saját ügyében a Pedagógusok Szakszervezetébe beolvadt Bötvös Alap intézményeinek megmentése és továbbfejlesztése érdekében fordul kérő szóval a gyárakhoz, üze mekhaz, közép- és kisbirtokosokhoz, kereskedőkhöz, iparosokhoz és a dolgozó társadalom minden egyes tagjához. A vallás és köz Amerikai Jäger ing és alsónadrág újból kapható. Darabja 30 írt. Férfi szövetek és bélésáruk nfgy választékban V' T IT T »Szegény Legényhez" olcsó árbun a Íz * LV Irányi Dástef.ur 2. oktatásügyi minisztérium november 1-től 15-ig országos gyűjtést engedélyezett az Eötvös Alap céljára. A gyűjtőíveket a nép- és általánosiskölák igazgatói (vezetői) bocsátják ki, akikhez minden pénzbeli és természetbeli adományt közvetlenül, vagy az iskolák tanulóin keresztül juttatni lehet. Nincs társadalmi réteg, amely valamit ne köszönhetne a tanítóságnak. A tanítóság mégis most fordul először ily kérelemmel _ a társadalomhoz. Talpra akarja állítani háborúsujtotta Intézményeit ki akarja építeni segélyezése alapjait és ki akarja fejleszteni orszá gosan intézményeinek hálózatát, hogy könyfthessen a tanitóözve- gyek és árvák gondjain, hogy gondoskodhassek az önhibájukon kívül bajbajutottakon és segíthessen azokon, akik arra tényleg rászorulnak. Tíz éve lesz annak, hogy a magyar proletariátus legnagyobb 'költője így búcsúzott el 'i Komas Mann üdvözlésekor a magyar ípolgárság mean bjzto.s, hogv legnagyobb, de mindenesetre (iegtiipíkusabb költőjétől. Magyar nyelvünk kicsit fukar a polgár meghatározását illetően — nem volna érdektelen utánanézni, hogy miért. A franciák, a nagy cnciklopédistáktól örökölt pontossággal, két szóval is rendelkeznek: „bourgeois“ és „citoyen". A polgár fogalmát a józan francia szellem, politikailag is döntő érvény határozottsággal, mint éles kés, vágja ketté; mert csakugyan két dolog; két egymástól ' logbensőbb -lényegében különböző, sőt »szembenálló világ: a bourgeois és a citoven. A maguk idejében a. bourgeois zárt zsalugáferjei mögött harisnyaszirban gyűjtögette aranyát, míg odakint a cito- yen, Európa legkülönbözőbb barikádjain harcolt a világ-szabadságért. , Kosztolányi a Ikettö határán ingadozott. A polgári réteg és eszmevilág, kultúra és magatartás költője volt származásúban, fejlődésében minden idegszálával és leírt be.tűjévei. azé a magyar polgárságé, amely a huszadik század választóján ingadozott határozatlanul ö fenti két fogalom között Osztályérdekeinek önző szempontjai bourgeoist csináltak belőle, de ritkán nagy történelmi pillanataiban, vagy egy-egy kiváló képviselőjében, a szabadság oldalára lendült át. Adyt ez a lendület a munkásosztályáig vitte, régi osztályának megtagadásáig; Kosztolányi zsenije és nagyszerű nyugatíeurópai kulturáltsága, mint forgószélbe . került madár, cikkázott a lázadás magassága és a polgári élet biztonságos mélysége között. — És ebben volt legjellemzőbben polgár. Magyar ixrlgár. Egyformán nagy volt, mint költő, mint író és mint műfordító. Az utókor fogja eldönteni, hogy kultúránk páratlan zenéjü verseiért, amelyekben a gondolat tömör anyagát a legfranciább izzáséi szellem ötvözi; vagy tiszta és nemes prózájáért: vagy pedig a világirodalomnak szinte egész lírai termését haza „importáló)“ zisetjiális műfordítói tevékenységéért lehet hálás neki. Az ő kezében a magyar nyaly a világ bármely nyelvével egyenértékű , műszer költ. Akár Shokespearet fordított, akár modern angol prózát; akár régi himnuszokat, többezer éves ikáínaiakat, néger verseket, vagy a francia költészet csodáit. Ha ő tiltotté át nyelvünkbe, .az idegen virág magyar talajbél még talán az eredetinél is pompá- sabb színekben virult ki. Tíz éve, hogy meghalt, s ha visszaér» lékszünk arra az időre, inkább szájunkra kívánkozik ez a kifejezés; emigrációba ment. A nagy nyugatgeneráció még élő vezéreivel együtt, >akik mintegy niegérezve a közeledő szennyes, barna. .Vihart, ielin|enekültek a magyar életből. Elment a kataklizma elől Babits, Karinthy, Juhász Gyula, Mórit/. Zsigmond és elment ő is. Ahogy József Attila írtH, „A rak rágta meg testét“ « a polgári Magyarországot rú k és egész -Európát „a szörnyű > l unok iszonyata.“ .. j Halálának tíz éves ford'd*®? riuiuiuiuuc us. eves iui»“-«., éppen ezért tisztelegjünk ®PU ke eJőtt azzal, hogy ne ^ szabadkai tf&Ug gentry, (bourgeois virágtól, j ; Kosztolányit idézzük, aki ** tudott elszakadni osztály* „Szegény kisgyermek P,ttD^ji nak meleg, polgári szalonj: is (kinyújtotta kezét u b<yé ködben lázadozó kis testvei* rongyos gyermekek felé. (fájditóan szép hangulatú-»^ seien ek ez a kissé kínosan M kéznyújtása, „Európa" ... versében minden nemzet k0“; jévet való testvéri ölefctóf szélesül, s a „Vér és tűz" sorainak ritmusát már ösö®** - vított ököllel veri ki: „Testvéri kéz és forrad*^. Egy ércgyűrűbe forrnak Mezítelen testünk fénybe^ | És égre lázad a kemény Ahol osztálya szólt b0,: mint az „Édes Anna“ beve*® jébeu, ott idegenül állt «21 a magyar munkásság tizenki!*^. * * " "!WT ces forradalmával, de z-( ugyanezt az írást, a legkitüij1 ,3* és legmegrázóbb, legforrafl*1" sítóbb és ebben ^a minőség*®^ a világirodalomban talán P*L lau proletárregénynek meg. Ez a látszólag érthe|ej f és mégis nagyon érthető mat példázza a polgári, 'irodalomnak azt a csoda)- amelynek fényében Kosztol«“ neve tündököl. Tíz éve. «*/ meghalt* de hangja, a* Ti. Kosztolányi hangja, az öro»v, vényű emberi és költői zenfy, sei hirdeti a megújuló ma- életnek: „Kezdjük élőiről építeni tők!“ 1* Feltehetjük a kérdést: Kosztolányi és vele egész lya nem tétovázik, hanem ’j lalja és átéli a munkásság»* való összefogást, ha a dolg°/£. érintése Auteusként új erőt * j csönöz a magyar értelmiség1»! — az átömlő "friss, harcos U. tői. nem nvertek volna-e *,51 • •• ladó szövetek győztes ellen«.„ etegsége“ ellen?! - Jt t a iTt rákhet zengbtt a város pereme11" n dal: ....... erős csak az leb®*' ve lünk van teli!“ .^t. Budán, a Logodiutca _ y ét ahonnan a költő a hajna1' „fényes, tiszta nagyszerűség bámulta, — most romokra D , tik fényüket a csillagok “T, „hajnali részegségé (trag'»«, katzenjammeres . pointja*, » Erről a házsorról írta azt: év után, ha összeomlik, P virít alóla.“ , jj/ Nem! Nem ezer év ui«a V »ár évvel! a „Hajnali részeg»^ megírásu után, romhalmaz l I.ogodi utcából. Mert mej ^ szegüli a szépségétől a k0!1 neditr méír fülébe csengne'yj, őrzők vigyázz*^. Ady szava : a strázsánj“ mert sírva- .j^. 1 p n Z** gadva részeged hetett le a z ^ borától és a náci maszlagtól^, étege a magyarságnak ~~ ,%l munkáság^. lyetl. hogy a együtt „állt volfln helyt az beriségért az örök tau " Ez Kosztolányinak és os; nak tragédiája- ^ % p^j Szigeti
