Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-23 / 240. szám

IM6 október 23 CJ DUNÁNTÚL 3 Szerda, október 23 : ? K R ff M O Z I Napo'eon ellen IP O L L O Bcsrekilalet órám i a • • Ordögsziget ^adások Apollo ésf arkmozi lián hétköznap 5. 7 órakor, Urániában l/#6, 1/s8 órakor PARK- M 0 ZI ^ , Telelőn: 19—31. 'eSíe!5rétei i «1. e. 10—12. Csak egy napig 1 Szerda, október 23. Monumentális történelmi film! Napoleon ellen . ----- -Péntek—Szombat— Va sárnap, oki, 24-25-26-27 : l=ffiéí uj amer.kai f lm a FarJt- ®Ozibjn i Az izgalom mestere : Raffles, Q frakkos betörő ^ -rerep’ök : Olivia de Havilland, David Niven, aranyos csirkefogó w szélhámosságai. ^adások kezdete: ^őtkoznap 5“7j v«w*mop */,11-3-5-7 órakor. y^árnap délelőtt tél ! órakor MATINÉ ^Uielyárakkal Simándy Gy&rgy 1 százados lett az állam­védelmi osztály áj vezetője Rendőrsegünk átszervezésének utolsó tépésed folynak. A beosz­tottak leváltása, illetve áthelye­zése után most F aj t a Károly őrnagy elvtársat, az államvédelmi osztály eddigi vezetőjét is levál­totta egy belügyminiszteri rende­let. Az új osztályvezető Simándy György szárzados lett. JtlREK IDÖJARASJELENTES áltató---- időjárás késő bb * ^Yugati, szerda estig: megélénkülő l(|'•‘"yugatl, északi szél. Több- 6 tyabb eső, enyhe éjszaka. A hőmérséklet kissé süllyed. Ik Az adóösszeírók jelentéséből I v^óhivatal megálalpította, hogy *Vtulajdonosok és bérlők egy- t|J. at adóösszeírási iveket még »3 nem töltötte ki, vagy ha ki nőtte, azokat a háztulajdono- szedték össze. Felhívja ó,,t az adóhivatal az érdekelte- l'khi °9Y a különbeni jogkövet­ői 3yek terhe mellett kiállítási H jSSze3yüjtési kötelezettségük- égősen tegyenek eleget. ''(lóve&íre viszik Kardos Jenőt, a ezö tanítót Egy hét előtti •\ uakban számoltunk be Kar- í°stn ? pécsi igazgató-tanitó íto v 1./működéséről", Meg- vTtriu or' bogy a pécsi rendőr- W^nysig politikai osztálya J!s3e vette Kardos Jenőt. Most °$ ,1 értesülésünk szerint Kar- í,.®nőt Budapestre kísérik és $1 <ÍJJják a népbiróság elé, mi- X '‘őozatainak és beosztottjal- Xr^sze pesti származású és in v is jelenleg ott él. Vl^ehb törvényszéki Ítéletek. \ , András 25 éves mohácsi ^a. 'nott fegyverviselésért állt S'ty a bíróság előtt. A lefolyta- il'ós^nyítás eredményeképpen a T a vádlottat 10 napi fojj- i[ Js'telte jogerősen. — Sikló­G 50 éves és Siklósi Ts­Al ®ves pécsi lakosok Kovács |^C3‘ lakostól két arany­FafürészeJő és aprítógépekre vonatkozó rendelkezés A belváros területén levő utcá­kon fafürészelő és aprítógépekkel fát fűrészelni és aprítani általában trios. Belvárosban a géppel való dolgoztatás csak az egyes házak belső területén végezhető. Az ut. cán géppel való faaprítás csak az esetben van megengedve, ha gép az egyes házak belső terüle­tére elfogadható ok miatt be nem vihető. Ez utóbbi esetben is ti­los iá faaprítás a Ferenciek, Kos suth Lajos-utcában aiz Irányi Dá- hiel-térig, Irgalmas és Deák-utcá­ban a Jókai-tértől a Dischka Győző-utca betorkolásáig, a Jó- kai-téren, Kardos Kálmán utcán, kivéve a Széchenyi-tér és Vörös- marty-utcák közti szakaszát, In- ezédy Dénes, Városház, Kazinczy- és Mária-utcákban, kivéve ennek a Szent Mór-utca és Flórián-szo- bor közti sízakaszát, a Rákóczi­idnak a Központi egyetem előtti szakaszán, végül a kórházakat, il­letve a klinikákat körülvevő utca. részletekben. Egyben figyelmeztetem a gép- tuiaidonosokat, hogy a szóban- forgó gépek közúti forgalmáról a 250.000/929. B. M. rendelet 95. §-a Intézkedik, az abban foglaltakat szem előtt tartani kötelesek. Internálták dr. Sfierlmg Károlyt, a sieierí fogolytábor volt magyar parancsnokát A politikai rendőrség elfogta és internálta dr. Stier ling Károly volt javítóintézeti fogalmazót, a síeieri hadifogolytábor volt ma­gyar parancsnokát. Stierling, aki angol tudása miatt került a tábor­parancsnoki helyre, ezzel a biza­lommal a legteljesebb módon vdse- szaélt. Parancsnoksága alatt a tábor­ban olyan rémuralmat szervezett, mely a legfasisztább időkben is csak mutatványszámba ment. A legénységnek állandó propaganda, előadásokat tartott tarról, hogy otthon mi vár reájuk ha haza­mennek és így befolyásolta a tá­bor hangulatát taz oroszok ellen. Elérkezett azonban az az idő, amikor az amerikaiak elhatároz­ták, hogy hazakü'ldik a foglyokat. Stierling erre kérvényt küldött az amerikai parancsnokságnak, mely­ben azt kérte, hogy a tábort n.e oszlassák fel, hiszen ,.itt mindenki jól érzi magát, senki sem kíván hazamenni és mindenki kész arra, hogy az angol hazát szolgálja.“ Stierling Györgynek köszönhető tehát, hogy a náci terror által elvakított fiatal leventéink nem jöhettek idejében haza és hogy közülük többen a fogolytábor­ban pusztultak el olyan beteg­ségben, amely megfelelő orvosi kezeléssel nemhogy gyógyítható, hanem elkerülhető is lett volna. Stierling György pünkösdi ki­rálysága azonban szerencsére nem tartott sokáig. Az amerikaiak vé­gül is megunták az állandó dör- zsölőrzkődést és hazaküldtek a nagyhangú táborparancsnokot. És dr. Stierling György a napokban hazaérkezett. A határok közvet­len szűrőjén átjutott ugyan, de itthon a politikai rendőrség felke­reste a fogalmazó urat és előállí­tása után az államvédelmi osz­tály internálta. Pécsről a közel­jövőben Pestre szállítják, ahol majd felelnie kell steieri viselt dolgairól. UA1CECYÉC MINDEN SZINÁRNYA- IkiÉhlÁ ELJÁRÁSOM MINDEN HAJ ~E3I Ew> latban elérhető. inCUlA EDDIGIT FELÜLMÚL RÓNAI fodrászszalon, Kossuth Lajos-út 8. sz. ??ÍVM!! iastéküzlet, Irgalmasok-u. 3 Rendkívííl olcsón; parkettkefe. partwisch, «vokérkefe, drótszivacs. Atom G. G. Telefon; 27-17. K t * és egy zsebkést loptak. A Siklósinét 15 napi fog­3 évi politikai jogvesztés- Sitett^ mfisik vádlottat pedig — Kisgyermek-tragédia. Mint a siklósi rendőrkapitányság a pécsi államügyészségnek jelentette, Sik­lóson tegnap halálos gyermeksze­rencsétlenség történt. 'I z m e t h Mária 18 hónapos kisleány a kony­hába^ a forró vízzel teli mosótek- nő körül játszadozott a 6 éves nő­vérkéjével. Eközben az idősebb kisleány véletlenül belelökte kis- hugát a forróvizbe, úgyhogy az harmadfokú égési sebeket szenve­dett. A konyhában foglalatosko­dott Balogh Gergelynél a két kis- leány nagyanyja, aki^yomban or­voshoz sietett a súlyosan sérült unokájával, azonban már nem le­hetett rajta segíteni, a szerencsét­len kisleány hamarosan belehalt sérüléseibe. Minthogy gondatlan­ság eseté látszik fennforogni, az öregasszony ellen valószínűleg megindul az eljárás. FÜSZERKERESKEDÖKHÖZ A közellátási ügyosztály felhívja a hatósági cukor árusításával meg­bízott kereskedőket, hogy a bir­tokukban lévő cukorjegyekkel leg­később pénteken déli 2 óráig szá­moljanak el, mert aki a felhívás­nak nem tesz eleget, aí a közel' napokban érkező októberi cukor­osztásban már nem vehet részt. ifi SK1EÉIÜP KERESKEDŐK ADÓBEFIZETÉSE A Kereskedők Testületé isméte1- ten felhívja azokat az adóközös­ségi kereskedőket, akik adófizetési kötelezettségüknek eddig eleget nem tettek, adótartozásukat legké­sőbb ma, szerdán délig a Testület­ben feltétlenül fizessék be, mert különben 10% adópótlékkal lesz- rek megterhelve. A Testület az adóközösségben vállalt kötelezett, ségeit a hátralékok nagy tömege miatt teljesíteni nem képes és ezért a Testület maga is 10%-os adópót- iékot kénytelen fizetni a késedel­mes fizetők hanyagsága miatt. IRODALOM Délszláv népballadák Csóka Zoltán műfordításai ÜfflUTÜiil ÉRTESÍTÉS Pécs thj. város közellátási ügy­osztálya értesíti a lisztben és ke­nyérben önellátókat, de zsírban el­látatlanokat, hogy aki a barna- színű közellátási szelvényfvet a városháza közellátási ügyosztályán t ár lepecsételtette, úgy ezen szel- vényív C kockájára ugyancsak 15 dekás olajra igényjogosult. A hentesiparosok kötelesek te­hát, de kizárólag csak a lepecsé­telt barnaszínű közellátási szel­vényvív C kockájára olajat kiszol­gáltatni. A közellátási ügyosztály felhívja a hentesiparosokat, hogy 3 napon belül feltétlenül és pontosan szá­moljanak el a városháza III. e. 1 02. sz. szobájában az eddig ki­osztott olajmennyiségről. A szoptatós és terhes anyák valamnit a 3 éven aluli gyermekek vészére kiszolgáltatandó tej ára az OMTK fiókokban 1 forint 10 fillér. A 3 éven felüli gyermekek és a betegek részére kiszolgálta­tandó tej ára továbbra is 1 forint 35 iillér. Ennek alapján az OMTK fiók­üzleteinek bérlői kötelesek a fe­hérszőlő tejjegyekre a kedvezmé­nyes tejet minden további eljárás 1 nélkül 5 dl mennyiségben kedvez • linénves áron kiszolgáltatni, a piros színű jeggyel rendelkezőktől pedig igazolást kérhetnek arra vonatko­zóan, hogy a jogosult 3 éven aluli-e. A pirosszinű jegyekre to­vábbra is 3 dl tej szolgáltatandó ki. Vük Sziteván Kanadzsies, a dél­szláv irodalmi nyelv megterem­tője volt az, aki felfedezte és a művelt vitáig részére összegyűj­tötte a délszlávok mély kultúrá­jának legértékesebb kincseit, a délszláv népdalokat és népballa­dákat. Aligha van más népe a világ­nak, amelyik a maga többszáza­dos történetét hu hézagosán ds, de olyan megelevenítő erővel, balladai tömörséggel tudta volna összefoglalni, mint a délszláv. Népköltészetük a maga rímte- len, tömör, mintegy rézhciuet- szett soraikkal nem egyéb, mint balladákra tört délszláv történe­lem Szent Szávától Milos Obre- novityig. A délszláv uépballadák, melye­ket a magyar közönség alig is­mer, nemcsak a délszláv, hanem a világirodalomnak is felbecsül­hetetlen értékei. Reánk, magyarokra különösen azért bírnak jelentőséggel ezek a népballadák, mert a mi törté­nelmi emlékeink is fölszívódtak a délszláv népek mitikus hagyo­mányaiba s balládáik megénekelt hősei között Hunyadi János .mel­lett számos magyar névvel talál­kozunk. A délszláv népballadák egyébként is igen erős rokonsá­got mutatnak a mi székely bal­ladáinkkal, melyekben ha nincs is meg a délszláv népballadákat annyira jellemző történeti fele­lősségtudat, formájukban és le­vegőjükben mégis van valami a délszláv lantos tudatosságából, A székely népballadák sem egyebek, mint régi magyar „gus- lárofc“ hegyek közé szorult hang­ja, lassú, komor átitatódásban egy népies, természet-misztiká­val. Ezeket a népballadákat ültette út magyarra az utóbbi évek egyik leglelkesebb és leggondo­sabb délszláv műfordítója: Csuka Zoltán. Aki ezeket a fordításokat a népballadákat megillető figye­lemmel olvassa, lehetetlen, hcngy fel ne tudja mérni igazi értékét és ne érezze igazi jelentőségét. A műfordítások az irodalmi mozgalom harcai és útkeresései közben érvek és_ igazolások. Társ. keresések egyéni és közösségi vi­szonylatban egyaránt. Kívülről1, idegenből hozott kritikai jóváha­gyások, a hazai hangok mellett a legnemesebb eszközökkel hart dakozó fegyvertársak. Uj roko­nok és tekintélyek behozatallá. Ahogy velük és rajtuk keresztül új igazságokat, új eszméket és szépségeket segítsünk győzelem­re. Uj világok liajnalhasadását él­jük. Uj eszmék, új közösségek megteremtésén fáradozunk. Nem az elkülönülés, hanem az egy- másratalálás útjait próbáljuk építgetni, hogy a történelem ke­gyetlen rémmeséi soha ne vál­hassanak többé valósággá. Is­merni akarjuk qg-ymást, hogy so­ha többé ne történhessék meg, hogy a délszláv balladákban egy­más ‘tulajdonságait olyan jól ismerő két nemzet: a délszláv és a magyar akár Sábáénál a múlt­ban, akár Újvidéken, egymás ha­zug fantoménak ugorhatóit neki Ha mélyen belenézünk az igaz­ság tükrébe, úgy a délszláv, mint a magyar kutatás aligha jöhet más eredményre, minthogy ez a szörnyű következményű elidege. nedéss a déleurópai térbe besu­gárzó Habsburg s később a náci politika pusztítása volt. Az pedig, hogy ezeket a dél­szláv népballadákat Csuka Zol­tán ültette át magyarra, nem, vé­letlen, A modern magyar iroda­lomban ő az, aki ia legtudatosab­ban és legszenvedélyesebben kere­si a magyar nép arcát a délszláv népek lelkének változó képeiben, ő az, aki a maga egyéni életútján mintegy tudatosan végigéM a ma­gyar és délszláv népköltészet történetét, hasonlóan ahhoz a folyamathoz, ahogyan a termé­szetbe az egyes végigéli biqflógiai állomásain egv egésznek a fejlő­dési útját. Természetes tehát, hogy Csukánál ezek a fordítások nem „előírt“ feladatok kényszer­megoldásai, hanem egy nagy, ro- konél'ménynek magyar hangsze­ren történő kifejezései, olyanok, melyeket a délszláv irodalom kész alkotásokban kínál. Csuka Zoltán az, aki nemcsak külső, technikai fonnák szerint tökéletes balladai alkotásokkal igazdagította irodalmunkat, hanem aki érzi és tudja a sakkal titok­zatosabb belső formákat, a nép­iélek külső formazárai mögötti áramlásokat is. És általa, rajta keresztül ezt érzi az olvasó is, aki együtthalad vele a néplélek megnyilatkozásainak útján. Ezért jelentenek az olvasónak Csuka Zoltán délszláv népballa­da műfordításai sokkal többet, mint egy megszokott műfordítás- gyűjteményt. Ftéki/ Júlia dr. Pécs thj. város polgármesterétől. 35.789/1946.—IV. szám. Tárgy: A nyiltárusítási üzle­tek zárórájának újabb szabályozása. HATÁROZAT A kereskedelmi alkalmazottak szabad szakszervezete és a pécsi kereskedők testületének előterjesz­tésére az 1946. évi VI. te. 2. §-ában biztositott jogkörömben Pécs thi. város területén — a 35.748/1946 IV. számú határozatom egyidejű hatályon kívül helyezésével — a nyiltárusítási üzletek nyitvatartá- sának idejét 1946. évi október 23 napjától kezdődőleg további intéz­kedésig az alábbiak szerint szabá­lyozom: 1. Nyiltárusítási üzletek zárórája egységesen — havi vásári napo­kon, továbbá a piaci napok, vagyis szerda és szombat kivételével — délelőtt 8—1 óráig és délután 3—5 óráig. Az országos állat- és kirakodó vásárok napján (minden hónap első hétfője) és szerdán délelőtt 8-tól céiotán 5 óráity. Szombaton délelőtt 8-tól délután 3 óráig. 2. Ügy vasárnap, mint a törvé­nyes munkaszüneti napokon telfes munkaszünet van. 3. Karácsony előtti ú. n. arany- vasárnapon minden nyiltárusítási üzlet délelőtt 9 órától délután 2 óráig tarthat nyitva. Jelen határozatom nem vonatko­zik a kizárólag viszonteladók ré­szére árusító kereskedőkre (nagy­kereskedőkre), miét is részükre az 1922. évi VI. te. 1. §-a 2. bekezdő, sének figyelembevtéelével kiadott folyó évi április hó 23-án kelt 35.558/1—1946. IV. számú határo­zatom rendelkezései az irányadók Erről értesítem: 1. Pécsi Kereskedők Testületé­nek elnökét, 2. Kereskedelmi Alkalmazottak Szabadszakszervezetét, 3. Pécsi Kereskedelmi és Iparka­marát, 4. Pécsi Ipartestületet, 5. A Szabad Szakszervezetek Központi Titkárságát, 6. Államrendőrség pécsi kapi­tányságát, 7. a kihágási rendőri büntető bí­rót, 8. a három pécsi napilap szer­kesztőségét, határozatomnak lapjuk legközelebbi számában való közzététel végett. Pécs, 1946. évi október hó 21. napján. A polgármester nevében: P»taki sk., tanácsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents