Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-23 / 240. szám
Ilitáf pwdelábfaí ÚJ DUNÁNTÚL Pécsre helyezik a nagybányai bányászati, kohászati és mélyfúrási szakiskolát. -- Internálták dr. Stierling Károlyt, a steieri hadifogolytábor volt magyar parancsnokát. - Vasárnap Pécsre érkezik és beszédet mond Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter. - Súlyosan terhelő tanúvallomások hangzottak el Hajnács- köi csendörezredes ellen. I A MA GYÁR K 0 M M U N 1 S T A" P A R T™1ÉL D U N ÁNTUL1 LAPJA to- Évfolyam. 240. szám 1Itt 40 fillér PÉCS, 1946 OKTOBER 23. SZERDA A demokrácia többségét mi képviseljük és nem vagyunk hajlandók engedni I elvtárs Salgótarjánban nagygyűlésen ismertette a politikai és gazdasági helyzetet Kikosi elvtárs vasárnap dél- "®tt Salgótarjánban, az iparmc- ÍT‘Ce központjában rendezett ^Sygyülósen ismertette a politics gazdasági helyzetet. Beszéde bevezető részében vá- C a demokrácia útját a fel- ;abadulástól máig és megjelölte 7? az irányt, amelyben politikai ^gazdasági életünk haladni fog. •futatott arra, hogy a béke- argyalások befejezésével most "'ár rövidesen végetér a kíilpoli- '*« bizonytalanság ideje és aiz megindul egy új fejlődés "hin. \ belső helyzet a stabilizáció 'égrehajtásával és a gazdasági bokráéi a alapjainak megtekintésével a tervszerű gazdálkodás és termelés korszakába ‘ft el. ^békekötés és a stabilizáció Ínségessé tette, hogy a MKP megtartott Hl. kongresszusa /^állapítsa a további teendőket és gflurd,i«áí<i téren egyént. j míg egyrészről fennállnak a |ejlődés feltételei, másrészről a?adhatatlanul megerősödött a frakció is, összeszedték magúit a régi rend hívei. Rákosi elvtárs itt rámutatott. ,°|y kökből tevődnek össze a Jődés, a békés termelő munka .. a demokratikus haladás ellenesei. A gazdasági kulcspozíciók, bellyel-közzel azok az embe- akik kiszolgálták az f ülnék, ^forradalmi, félfasiszta, majd . ffóisztu rendszert is. Ezeknek £'n tetszik, hogy a demokrácia- ',tl a munkáskérdést nem lehet ^'’Bőrökkel és internálótáborok- ** elintézni. Segítenek ezeknek aiz egész országra ki akarják terjeszteni. Rákosi elvtárs kijelentette: a demokrácia többségét mi képviseljük és nem vagyunk hajlandók engedni. Ezért aktivizáltuk' a Baloldali Blokkot és egy sor követeléssel léptünk a Kisgazdapárt elé. Rákosi elvtárs ezután pontrói- pontra ismertette a Blaoldaü Blokk levelét, majd így folytatta: — Követeléseinket átnyújtottuk és várjuk a választ. Ez a válság nem újkeletű. A felvetett kérdések már foglalkoztatták a közvéleményt és a Kisgazdapárt vezetőit is. Egy döntő kérdésre azonban mindeddig nem kaptunk választ: hogyan akar szabadulni a Kisgazdapárt a reakciós elemeitől. Emlékeztetett ezután kongresz- szusi beszámolójára, amelyben közölte. hogy a Kisgazdapárt demokratái felvetették előtte azt a gondolatot: nem volna-e okosabb kivonni a Kisgazdapártból a demokratikus erőket és ilymódon meyaiabaJulni a reakciós szárnytól. Eiz a terv sem vált valóra. Rákosi elvtárs a továbbiakban azokkal a szemrehányásokkal foglalkozott, melyeket a demokrácia balszárnyának tesznek a kisgsz dák, majd a salgótarjáni iparvi dók munkásainak problémáját ismertette. A munkásság szerzett jogai kérdésében kijelentette, hogy azokat a dolgozóknak vissza kel! adni és hogy külön bizottság fogja megvizsgálni a nagyvállalatoknál, de elsősorban a bányavállalatoknál az igazgatók és cégvezetők javadalmazását és számát és mindkettőt csökkenteni fogja, mert lehetetlen, hogy egy igaz gató húszszor annyit kapjon mint égy szakmunkás. Befejezésül szólt a kommunista pártszervezeti vezetők kiválasz, tásáról és feladatairól, végül parasztsághoz fordult és felhívta a földműveseket, hogy a földek őszi megmunkálása érdekében mindent kövessenek el. El kell érnünk — mondotta, hogy az idén ősszel legalább négymillió hold földet bevesse; nek és ebben az esetben közepesen kedvező időjárás esetén a jövő évben a gazdákat nem kell majd elszámoltatni >is meg lehet szüntetni a jegyrendszerü gazdálkodást. A több mint egy óra hosszat tartó, minden problémára kiterjedő beszámolót szűnni nem aka. ró éljerazcssel és tapssal köszönte meg a hallgatóság. Isméi Kossá István és Kéthly Anna lett a nemzetgyűlés alelnőke Budapestről jelenti a MTI: A nemzetgyűlés új ülésszakának első ülését kedden délelőtt 10 óra 30 perckor nyitotta meg Varga Béla házelnök. A háKSza- bályoknak megfelően újból felolvasta a köztársasági elnök bere- kesztő kéziratát, amelyet a nemzetgyűlés tagjai állva hallgattak Végig. Napirend szerint következett az új ülésszakra a Ház tisztikarának a megválasztása. A nemzetgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag alelnökké Kossá Istvánt és Kéthly Annát, háznaggyá Révész Lászlót, jegyzőkké Futó Józsefet, Gyurkovics Károlyt, Hegyesi Jánost, Kis Károlyt, Ratkó Annát és Vörös Vincét választották meg. Ezután az elnök a nemzetgyűlést •a második ülésszakra megalakulnak jelentette ki, majd bejelentette, hogy a bizottságok megválasztására később tese előterjesztést. Az elnök ezután bejelentette, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor 'tartja napirendjén a nemzetgyűlés egyes bizottságainak a megválasz- , fásával. Gerő elvtárs útmutatása alapján ialálta meg helyét Párisban a magyar külpolitika November 20.... az év legnagyobb diplomáciai eseményének ígérkezik — írja a londoni Observer az elemek, akik a régi időét • atiják vissza: a földjüktől megtöri0** nagybirtokosok, idetar- a felsőpapság is, amelytől w' Inint egymillió hold földet el és osztottak szét a föld- -2,es szegénység között. Itt vwn- >-• a reakciós állami bürokrácia emberei, akiknek nem tet- hogy a közigazgatásba, a ^.^rségbe benyomult a nép. együttesen igyekeznek a de- fácia haladását megállítani, ahol lehet, visszatartani. kisgazdapárt — folytatta Rá- íiZl elvtárs — a múlt évben * i^Jetgyűlési választások előtt «H, ''dent megtett, hogy a haladásQ| ncs elemeket magához vonzza. 'Űm Rációt folytatott, hogy Meghívta a reakciót: álljon V^Sállapitotta Rákosi elvtárs, ezek éllen az elemek ellen ^y'sgazdapártban •nem vezettek ,>iy elvi harcot és ez az egyik yjyarázata hogy az utóbbi he- tarthatatlanná vált a belül,,,.'hai helyzet. Ismerteit* tényleges erőviszonyát ij( ,futatta, hogy a demokrácia fy-51. többsége a Kisgazdapárt re- tHj 09 kisebbségével szemben i íéf(dalunkon van. A Kisgazda tfj ‘«akciósai mégis cl tudták W. hogy döntő kérdésekben ii4t”vagolják az egész Kisgazda-* de ma már ezzel sem elégek meg, hanem befolyásukat Parisból jelenti a MTI: A londoni Observer írja: November 4-én kerül sor az öt békeszerződés végső és döntő tisztázására. A november 20-ára kitűzött értekezlet Németországgal kapcsolatban az év legnagyobb diplomáciai eseményének ígérkezik. Pozitív döntéseket azonban aligha hoz majd. Feladata mindössze a következő lesz: 1. Eldönteni, hogy hol és mikor tartják a német béke- szerződéstervezet főbb vonalainak lefektetésére szolgáló értekezletet. Helyetteseket kinevezni ennek az értekezletnek az előkészítésére. 3. Tárgysorozatot kidolgozni a békeértekezlet számára, azaz megállapítani a német probléma legfőbb pontjait és tárgyalási sorrendiéi. 4. Általános ügyrendet kell megállapítani, a többi között azt, hogy milyen országok, milyen mértékben és mikor vehetnek részt a probléma tárgyalásában. Kevés ki látás van arra’, hogy a lényeges kérdéseket elövehessék s még kevesebb arra, hogy azokat el is döntsék jaunár előtt, amikor a külügyminiszterek tanácsa Nyugat- Európában ül újra össze. Az Observer szerint Ausztria kilátásai különösen rosszak. Ausztria az európai békealkotási tárgysorozat legvégére kerül s a további megszállás és a politikai homály bizonytalan ideig tartó kilátása áll előtte. A november 20-i külügyminiszteri értekezleten Ausztria csak a német kérdés procedurális rendezése után kerül egyáltalán szóba. jgg&mmm Kívégztk, vagy nem végzik ki? Budapestről jelenti a MOT: A jogerősen golyóáltali halálra ítélt Kolozsváry-Borcsa Mihály ügyvédje útján újrafelvételi kérelmet terjesztett a népbíróság elé. A népbíróság az újrafelvételi kérelmet elutasította. Felfolyamodás útján az ügy végső döntés céljából felkerült a NOT elé. Az iratok rövidesen visszakerülnek a Népbíróságok Országos Tanácsától. A Kis Újság értesülése szerint Kolozsváry-Borcsa Mihályt és Kcssai-Schallmayer Ferencet szerdán reggel végzik ki. Antal 1st. ván. Hellebrontb Vilmos és Horváth György volt kassai rendőr főkapitány halálbüntetését a köztársaság: elnök életfogytiglani fegyházra változtatta. Lassan elérkeztünk a magyar béke utolsó stádiumához, a nagyhatalmak aláírják, „szentesitik“ a küliügyminiszter által elkészített tervezetet Amint a magyar sajtóból és a magyar közvéleményből láthatjuk, Magyarország békéje nem lett az, amit vártunk. A ma- yyar népre igen súlyos békefeltételeket szabtak és csak egy-két kérdésben sikerült kiharcolni javaslataink elfogadását. Ezeknek a részleges sikereknek kiharcolója nem is annyira a magyar békedelegáció, nem a magyar nép iránt érzett szánalom, megbecsülés és együttérzés, hanem Gerő Ernő elvtársnak a konferencián való megjelenése volt az oka. Addig, amig a magyar közlekedésügyi miniszter meg nem jelent a konferencián, nekünk, magyo-. roknak nem volt semmi személyes j összeköttetésünk, a magyar delegáció egyedül állt a „nagy pusztaságban“ és senki nem mert senkihez fordulni, senki nem tudott semmit közvetlen tárgyalások alkalmával elérni. A világpolitika nagy forgatagában elszigetelten és tájékozatlanul állt a kis magyar csoport. Nem tudta, kihez forduljon, nem tudta mitévő le gyen. fts ekkor távirat érkezett Budapestről, hogy Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter elindult Pá- ris felé. S a nyomasztó hangulat egyszerre megváltozott, a beborult politikai égbolt egyszerre kiderült, mindenki szívesen közeledett már a magyar küldöttséghez, Gerő elvtárs kimenetelétől csodákat vártak az illetékes magyar körökben. Ha ezek a csodák nem is következtek be, Gerő elvtárs személyi összeöttetéseivel bebizonyította, hogy Magyarországot nem lehet eltemetni, hogy Malehet baráFranciaországban megkezdődött a választási küzdelem gyarországnak igenis tokát szerezni. Amint megérkezésének második napján Gerő elvtárs belépett a ta. nácskozó terembe, Manuilszkij, az orosz külpolitika egyik vezető egyénisége örömtől sugárzó arccal ugrott fel helyéről cs miniszterünket átölelve így szóit: „Ezért s találkozóért érdemes volt Pá- risba eljönnöm.“ fts Gerő Ernő Parisba érkezése után a magyar külpolitika jelentősége ismét megnőtt a külföldi politikusok szemé, ben. Miniszterünk személyes kapcsolatai és az elmúlt évtizedek során szerzett hatalmas presztízsé teljes mértékben érvényesült. Fáradtságot nem kímélve, egész éjszakákon keresztül tárgyalt Gerő elvtárs Párisban a különböző delegációk vezetőivel. És fáradozásait siker koronázta. Megindultak először a tárgyalások Kardeljjal, a jugoszláv köztársaság külügyminiszterével. Ezeknek a tárgyalásoknak eredményeképpen pár rövid hét alatt Kardeljjban őszinte és igaz barátot nyertünk. Döntő szerepe volt a jugoszláv miniszterelnöknek abban. hogy sikerült a megegyezés a jugoszláv-magyar lakosságcsere egyezmény ügyéljen. fts mindez Gerő Ernő érdeme. Döntő szerepe volt ezenkívül Gerő Ernőnek abban, hogy külpolitikai tekintélyünk jelentősen tr.egnövekedett a környező népek körében. Gerő Ernő véleménye, hogy „elszigeteltségünkből csak bktiv politikával emelkedhetünk ki,“ nagyszerűen megállta a helyét. Párisban egy ideig tétovázott, de Gerő elvtárs kiérkezése után megtalálta helyét a magyar külpolitika. Gerő elvtárs útmutatása alapján sikeresen megtaláltuk helyünket, külpolitikai irányvonalunkat. amelynek legfontosabb útja: elszánt harc szabadságunkért és függetlenségünkért a velünk szomszédos dunamcdencei demokráciák oldalán. Parisból jelenti a Reuter: A háromhetes francia választási küzdelem hétfőn kezdődött a jelöltek névsorainak bemutatásával. A képviselőválasztások napja november 10-e. A azétszórt jobboldali elemek most azon igyekeznek, hogy konzervatív arcvonalba tömörüljenek, de törekvésük nem sok sikerrel biztat. A kommunisták, a szocialisták és népi köztár saságiak minden megyében felléptetik jelöltjeiket. A. választási hadjárat legnagyibb kérdőjele is. mét De Gaulle tábornok' maga tartása, aki e héten szögezi le álláspontját a francia választók előtt. LEMONDOTT A GÖRÖG KORMÁNY Athénből jelenti a Reutert A görög kormány tagjai benyújtották lemondásukat, hogy megkönnyítsék a miniszterelnöknek a kormány esetleges kibővítése ügyében az elleneéki vezérekkel folytatott, tárgyalását.
