Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-16 / 234. szám
ÚJ DUNÁNTÚL 11946 október IS Baranya népe megmozdult a kongresszusi határozatok végrehajtásáért Krcwcz Pál: Mi nem akarunk áj háborút és áj iasizmust A vasárnapi kongresszusi beszámolónk során Szentlőrincen kriancz Fúl nemzeitgyűiési képviselő elvtárs tartott népgyűlési Szdntlőrincen. A (gyűlésen megjelent Szentlőrinc és környékének komim istáin kívül a község főjegyzője és a demokrati kus pártok vezetősége is. Az ipartestület nagytermében a Himnusz hangjai mellett vette kezdetét fe. népgyülés, amelyet kiér elvtársi, a szentlőrinci kommunista párt titkára nyitott meg. Kraitez Púi elvtárs beszédében részletesen ismertette az ország mai helyzetét, amely politikai téren válságosnak mondható. — Az utóbbi időben a magyar politikai életben válság válság után jön. A Magyar Komunista Párt, amely a gazdasági életben is kiverekedte a stabilizációt, azon lesz, hogy a politikai stabilizációt is megteremtse. Ezután a hallgatóság nagy figyelme közepette részletesen foglalkozott a Párt III. kongresz- szusávul, ismertette a/;t a lenyűgöző látványt, amit a negyed- railjiós fegyelmezeltt munkástömeg Budapesten való felvonulása jelentett, vázolta a kongresz- s/us nagy jelentőségét és eredDr. Boros István: menyeit, majd Rákosi elvtárs nagy beszédével foglalkozva kitért a .reakciómentes koalíció fontosságára. — Olyan koalíciót akarunk, amelyet megtisztítva a reakciósoktól, valóbau a népi demokráciát szolgálja — mondotta Krancz elvtárs a tömeg nagy tetszésétől kísérve. Beszéde további részében hangsúlyozta a munkás paraszt egység fontosságát és kifejtette, hogy ez csak akkor következhet be. ha a parasztság felismeri, hogy hol van az ő helye és megtalálja útját azoldioz, akik a kisemberek érdekeit és nem a kartelleket és a nagybirtokosokat védik. Kikelt azok ellen, akik tendenciózusan éket akarnak verni a városi dolgozók és a föld dolgozói közé. — Ezek azok, akik a faluban r.;.í hangoztatják, hogy azért drágák az iparcikkek, mert az ipari dolgozók nagy bért követelnek, a fővárosban pedig azt hangoztatják, hogy azért magasak az élelmicikkek árai. mert a paraszt önző. A komunista párt tudja, hogy ezek mögött a suttogások mögött milyen célok vannak és megmondja nyiltan, hogy azért magasak az ipari cikkek árai, mert a nagytőke spekulál. Ismertette a (párt követelését, amely azt célozza, hogy az ipari cikkek árait sürgősen legalább 25 %-a! le kell szállítani. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a párt olyan választási törvényt akar, amelynek eredménye az legyen, hogy a parlamentbe azok kerüljenek be, akik a nép, a- dolgozók érdekeit tartják szem előtt és nem a kartellek, a nagytőke, a bankok és a nagybirtokosok képviselői. —1 Mi nem akarunk új háborút és új fasizmust — fejezte be beszédét a hallgatóság tomboló lelkesedése közt. Ivrancz Pál elvtárs a nagysikerű szentlőrinci gyűlés után IbaJ'ára ment, ahol az új telepesek és a .község lakosai előtt szintén ismertette a part III. kongresszusának nagy fontosságát és az ott elért eredményeket. valamint a kongresszuson kifejtett további terveiket. Mi kommunisták tettekkel cselekszünk Mekényes és Mágocs, Baranya egészakibb csücskének e két községe nagy napra virradt vasárnap. Dr. Boros István főispán elvtárs személyében vendég érkezett a községbe, hogy népgyűlés keretében számoljon be Pártunk III. kongresszusának nemrég lezajlott eseményeiről s aizokról a célkitűzésekről, melyeket demokráciánk megszilárdítása és jövőnk biztosítása érdekében a kongresz- szus határozati pontokba foglalt össze. Már a kora reggeli órákban özönlött a fekete ünneplőbe öltözött falusi dolgozók sokasága a gyűlés színhelyére. A tömeg, amelyik össßesereglett Mekényes és Mágocs főterein, paraszti tömeg volt és közöttük szép számban voltak más pártok emberei is. Ä gyűlések harcos, - lelkes csa patját mégis az új birtokosok, a földhöz juttatott telepesek alkották, akik szűnni nem akaró lelkesedéssel tüntettek a népi demokrácia mellett. A tömeg tomboló lelkesedése közben emelkedett szólásra dr. Boros István főispán elvtárs. Beszéde bevezető részében foglalkozott azokkal a tényezőkkel amelyek sorsdöntővé teszik ma a magyar nemzet és a magyar pa. rasztság számára az életet. Kifejtette, hogy ezeket a kérdéseket pártunk III. kongresszusa megtárgyalta, még pedig azzal az alapossággal és komolysággal, amelyek határozatait általában jellemezni szokták. És minden hazug propaganda ellenére, joggal tárgyalták meg. Szemünkre szokták vetni és azzal agitálnak ellenünk a falusi dolgozók körében — mondotta dr. Boros elvtárs, — hogy nincs semmi közünk a parasztsághoz, mert mi munkáspárt vagyunk. Ezzel szemben az igazság az. hogy mi vagyunk az ország második' legnagyobb parasztpártja. (A népgyűlés hallgatósága szünn; nem akaró éljenzéssel tüntetett emellett a bejelentés melletti) Tagjaink 42.6%-ja ipari munkás, bányász, vasutas, 39.4% pedig kisbirtokos, akik között szép számmal akadnak középbirtokosok is Ezek alapján joggal beszélhetünk tehát a paraszti sorsot, paraszti életet érintő sorskérdésekről. Politikánkat, politikai vonalvezeté. síinket eddig is az jellemezte, bogy A posta nagyszabású kezdeményezéseként ónálló Postatakarékpénztári Csekkszolgálat nyílik meg Pécsett Szabadszakszervezeti Tánciskola tanórái: kedden és csütörtökön este l/,8 órakor Széchenyi-Ur 9, I. ttn. alatt. A Postatakarékpénztár nagy jelentőségű decentralizációs tervvei foglalkozik: egyes nagyobb vidék-; gazdasági gócpontokban önálló postatakarékpénztári szerveket kíván létesíteni, amelyekkel nemcsak e vidéki gócok és vonzási körletük gaizdasági forgalmúra hatna kifejlesztőleg, hanem a készpénzkímélő forgalom népszerűsítésével és elterjesztésével az egész ország gazdasági érdekét szolgálná. Az úttörő kczdcménycizés Szegedet, Miskolcot és Debrecent megelőzve Pécsett történik, a pécsi önálló postatakarékpénztár! takarék- és csekkszolgálat bevezetésére minden lépés megtörtént és a postatakarékpénztár pécsi fiókjának ez a bővített hatáskörű új működése a napokban meg is indul. Lényegében véve arról van szó, hogy ia postatakarékpénztár a jö•. t'L Dn/tív TTnjíC \ őben Pécs- város és gazdasági vonzási körének, tehát Baranya és' előreláthatólag Somogy és Tolna megyéknek csekkíorgalmát a pécsi Bajcsi Zsüinseky-utcai fiók intézetével önállóan Pécsről látja isi. .Vjövőben bárki nyithat, i'ietve tarthat csekkszámlát a postatakarékpénztár pécsi fiókjánál, az esetleges budapesti csekkszámlával párhuzamosan is. A Pécsett vezetett csekkszámlára a pécsi gazdasági körletben telje- sit-ett postai csekkbefizetések ezentúl nem Budapesten, hanem közvetlenül Pécsett számoltatnak e! és könyvelésükről a postatakarékpénztár pécsi fiókja már a befizetést követő napon értesítést ad a számla tulajdonosának. Az eddigi Budapesten keresztül történt közvetítő rendszerben a ■csekkszámla tulajdonosénak jó néhány napot kellett erre az értesítésre várnia, nem kell tehát különösebben fejtegetni azt az előnyt, amelyet stz új rendszer ez időbeni nyereséggel a számlatulajdonosnak nyújt. Emellett azonban a Pécsett vezetett csekkszámla követelésével a csekkszámla tulajdonos közvetlenül rendelkezhetik a Bajcsy Zsilinszky-utcai fiókban benyújtott csekkel, tehát a pénzéhez az eddigi késedelem mellőzésével haladéktalanul házzá juthat, illetőleg azt haladéktalanul továbbíthatja, átutaltathatja, a megkívánt helyre. A Pécsett és Budapesten vezetett csekkszámlák ugvanis szoros átutalási kapcsolatban lesznek egymással úgyhogy a pécsi csekkszámla éppen- úgy felhasználható majd a készpénz kímélő forgalomban, mint az eddig Budapesten vezetett sízámla A Pécs város kereskedői és ipari tényezőit leginkább érdeklő nagy horderejű kérdésről postatakarékpénztárnak az ú] rendszerű csekkforgalmat szervező budapesti kiküldöttei tájékoztató előadásokat tartanak az érdeke11 szakmai egyesületekben, amely előadásokon a sokoldalú kérdést bővebben is megvilágítják. A továbbiakban Pécs kereskedőin és iparosain múlik tehát, hogy a postatakarékpénztárnak ezt a komoly segítségét mennyiben hasznosítja elsősorban éppen a maguk érdekében is. Mint különös érdekességet felelevenítjük, hogy Pécsett 1945. év első felében, amidőn Pécs a fővárostól el volt zárva, a pécsi postaigazgatóság keretében működött már önálló postatakarékpénztári szolgálat, még pedig tel. jes sikerrel. mindaz, amit tettünk és amit idáig végrehajtottunk, a magyar nép, az egyetemes magyarság érdekében és szolgálatára tettük és hajtottuk végre. Bebizonyítottuk, hogy nemcsak beszélünk ezekről a kérdésekről és nem öniző pártérdeket követünk, amikor földreformról, alkotmányos köztársaságról beszélünk. Nem önző pártérdeket szolgáltunk akkor sem, amikor a stabilizációt előkészítve, megakadályoztuk az infláció nemzetrontó hatását. Mi kommunisták tettekkel cselekszünk. Nem vagyunk falubolondító, falukutató politikusok. A föld rabszolgáiból a föld uraivá tettük azokat, lakik évszázados földéhségük után végre hozzájutottak jo gos örökségükhöz: a földhöz. Meg kell cáfolnunk azt a hazugságot, mely szerint mi csupán taktikából foglalkozunk a parasztsággal. Huszonöt éven keresztül hiresztelték, hogy tétlenségéi vagyunk a magántulajdonnak. Ezzel szemben a valóság az, hogy mi nem elvenni, hanem éppen ma gántulajdonhoz kívánjuk juttatni a magyarságot. Mert azizal, hogy megszüntettük a nagybirtokokat, megszüntettük azt is, hogy sok százezer nincstelenje legyen Ma. gyarországnak. Az ország 16 millió katasztrá- lis hold területéből alig volt valami a magyar parasztság kezén. A földreform hatalmas müve volt a munkás-piaraszt szövetség első nagy próbaköve és történelmi megpecsételése. A földre terminal azonban sem a magyar földkérdés ügye, sem a munkás- paraszt szövetség kérdése nem zárult le. A kiosztott földeket e'őször meg kellett védeni a földesurak támadásaival szemben, másodszor pedig az új gaizdák mezőgazdasági felszereléssel igaHojdu Gyula: erővel, traktorral, vetőmaggal kellett ellátni, hogy a mezőgazdaságban is megindulhasson a terme'é munka. Mindez az ipari munkásság segítsége nélkül éppúgy M® lett volna lehetséges, mint maga nak a földreformnak a megoldást Most az első roppant feladat előtt áll a magyar demokrácia hogy az életképes kisbirtokrend- szer alapján virágzó mezőgazd»- sági kultúrát és boldog paraszt ságot teremtsen. Az első és led fontosabb feladat a mezőgazdi- sági termelő erők fejlesztése. A föld tulajdonában beállott forradalmi változást össze kell hangolni a termelés új móds« reível és formáival, amelyek« kisbirtokrendszernek megfelelnek. Traktor- és más mezög gépállomásokra, vetőmagakciókra olcsó és hosszúlejáratú hitelekbe a termelés és értékesítés szövetkezeti’ •megszervezésére van szükség- . .. A reakció azért támad benntin két, mert tudja, hogy a parasz' ság megerősítése,' a kisparaszti* önvédelmi népi szövetkezetein^ megteremtése hatalmas politika' etőt jelent, a harácsoló spekulál soknak a gazdasági életből w kiseprűzését, a nagytőke megfékezését s a munkás-paraszt^ sz°' vétség sziklaszilárd egységgé ko vácsolódását. És mert ezt jele”*1 ezért indulnak a magyar demokrácia főerői: az ipari munkás«! és parasztság tömegei harcba a népi demokráciáért, hogy újabb Nagyatádi Sz*“ Istvánok és Bethlenek útjára w lehessen többé vinni a mag>'flf‘ ságot. Ezért küzdünk a ®un. kásság és parasztság millióinas nevében: Virágzó mezőgazda; súgért és jómódú parasztságén — fejezte be a tömeg .■toaif’f lelkesedése közben dr. Boros van főispán elytárs nagyhal beszédét. Sem sváb visszatérés, sem nagybirtok nem lesz többé Püspök'nádasd és Hidas népe ünneplőbe öltözött, hatalmas tö tnegei előtt öt. Hajdú Gyula eivtárs ismertette a kongresszus jelentőségét és annak határozatait. Beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Kommu nista Párt parasztpolitikája nem alkalmi proganda. Visszautasította a reakciónak azt a vádját, hogy Kommunista Párt meg akarja szüntetni a magántulajdont. Hivatkozott arra, hogy a kommu- rosták voltak azok, akik megvalósították a földreformot, amelynek során 650 ezer új paraszti föld- tulajdont teremtettek és nemcsak földhöz juttatták a parasztságot, hanem támogatják a gazdasági nehézségek leküzdésében. Ezután ismertette a Magyarország agrár- viszonyait a földreform előtt és után, majd részletesen beszámolt az e téren elért eredményekről. Számadatokkal mutatta ki, hogy az elmúlt rendszer parasztellenes agrárpolitikája következtébe a évenkint sokezer parasztbirtokot árvereztek el. A banktőke és a földesúri birtok kettős nyomásának súlya alatt a parasztság elvándorolni kényszerült a falvakból. A nagybirtokrendszer felszámolását tehát társadalmi, politika; és gazdasági okok egyaránt parancsoló szükségességgé tették. Földreformunk minden radika. lizmusa ellenére sem tudta azonban az összes jogosult igénylőket kielégíteni. Ezért rendkívül fontos ia sváb kérdés megoldása és tervszerű telepítéssel a nincstelen metzőgazdasági munkások füldhöz- juttatása. Parasztpolitikánk legfontosabb feladata, hogy ezt a 'parasztréteget a termelés fellendítésére, a belterjes gazdálkodást* irányuló törekvésében mess«- menően támogassa. Az a$ri' átalakulás terén pedig legsür?0' sebb feladatunk a földreform befejezése és a kisparaszti földtulajdon megszilárdítása. a telekkönyvi gyors végrehajtásával és a leosztott földek tulajdonjogi bc" kcbelezésével. Fontos ez azért is, mert a reak fció, most taktikát változtatott «■ nemcsak azzal izgat és igyekszik az új földhözjuttatottak munka- kedvét elvenni, hogy kilátás»* helyezi a régi birtokosok vissz3 térését, hanem a földhöz nem Ju tott stzegény mezőgazdasági m"1} kasokat és parasztokat a már )u ■' tatott földek ujraoszására o**' tatja. Ezzel az a célja, hogy e‘‘ keseredést, bizonytalanságot -e remtsen, megingassa a fö!dft formba vetett hitet és ezzel1 ok* dúlyozza a termelés fellendülése a sürgőssé vált mezőgazdasa- munkúlatok elvégzését. Hajdú elvtárs megnyugtatta 97 új birtokosokat, hogy sem sváb visszatérés, sem Pe' dig nagybirtokosok úri Magyar’ országa nem lesz többé. feladatát & Végezze mindenki legyen becsületes támasza _a,uvr demokrácia megvalósításán9 mert munkánk csak akkor mon ható eredményesnek, ha a kisp raszti agrárszervezet túlszárnyal nagybirtokrendszer termelése Számos aktuális kérdés megy* tatása után a gyűlés lelkes, _a nép demokrácia mellett tüntető ha gul atban ért véget.
