Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-15 / 233. szám
ÚJ DUNÁNTÚL liWfc október U A magyarság vezetőisorshérééseimkröl Rákosi Mátyás elvfárs; A demokrácia védelme a legfőbb törvény Az MKF vezére bejelentette az alacsony munkabérek és köztisztviselői Sizetések felemelését foglalkozva rámutatott arra, hogy— A parasztság problémáival íogNagykanizsáról jelenti ! MOT: Rákosi Mátyás minisz terelnökhelyettes választókerületében, Nagykanizsán vasárnap 12.000 embtr előtt tartott képviselői beszámolót. Beszédében rámutatott arra hogy a demokrácia benyomult a közigazgatásba, a rendőrségbe, a hadseregbe, de a gyárigazgatók és a bankigazgatók; ma is pontosan ugyanazok, mint öt vagy tíz év előtt voltak. A tőkések összefognak a földjüket vesztett nagy birtokosokkal és az ugyancsak földjét vesztett egyházi reakcióval. A reakció a demokratikus erők összefogását szeretné elsősorban megbontani. Elsősorban szeretné a Kommunista Pártot kiszorítani a kormányból, utána a Szociáldemokrata Pártot és azután jönnének a helyükbe ők. A tavalyi választásokkal foglalkozva megállapította, hogy a kommunisták, a szociáldemokraták és a nemzeti parasiztpártiak az összes szavazatok 42 százalékát kapták. A Kisgazdapárt 57 százalékot ka. pott. Az a 42 százalék, amelyet a baloldal kapott, kétségkívül a demokraták többsége. A Kisgazdapárton belül a demokraták ki sebbséáben vannak, úgyhogy az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kisebbségnél van a demokrác!a többsége, a többségi párt pedig a demokráciaellenes elemek kezében van. A demokrácia többsége nálunk van, kommunistáknál, szociáldemokratáknál és parasztpártiaknál. Nekünk az a feladatunk, hogy a r.ép érdekében ezt a demokra tikus többséget érvényesítsük is. Ez a helyzet úgy állhatott elő, hogy a magyar demokrácia olyan választójogot alkotott tavaly, amely néhányszáiz, legfeljebb néhány ezer nagy fasisztát zárt ki a választójogból. A többi benne maradt. Azt mondják, hogy nem szabad a választójogot elvenni azoktól, akiknek tavaly megadtuk. Vegyük el a választójogot a demokrácia és a nép ellenségeitől! Miután így megtisztítottuk a választójogot a demokrácia ellenségeitől, utána a demokrácia minden vívmányának felhasználásával menjünk a''választásokba. Ezt csinálták szerte Európában és ne beszéljen senki jogfosztásról ebben az esetben. A demokrácia védelme a legfőbb törvény és annak kell mindent alávetni. Még kevésbé beszéljen nekünk valaki arTÓl, hogy a demokratikus választójogot inkább ki kell terjeszteni. A kiterjesztés annyit je. íentene, hogy aizoknak is megadjuk a választójogot, akiktől tavaly nagykeservcsen elvettük. A magyar demokráciának nem erre van szüksége. Mi azt követeljük, hogy el kell távolítani a koalícióból a demokrácia ellenségeit. Meg vagyunk róla győződve, hogy az új* választásokon demokratikusabb, népiesebb parlament jönne létre, mint amit tavaly létrehoz tunk. Rákosi Mátyás ezután rámutatott arra, hogy a parasztnak, munkásnak és tisztviselőnek egyaránt érdvkc az iparcikkek árának leszállítása. Ezután a munkások családi pótlékának bevezetését jelentette be, majd közölte, hogy a rosszul fizetett munkásréte gek, különösen a segédmunkások fizetését felemelik. Ugyanez vonatkozik az alsóbb tiszt- sclőkategóriák fizetésére is. * A munkanélküliség kérdésével Magyarországon még soha ennyi munkaalkalom nem volt. Meggyőződésünk — jelentette ki hogy hamarosan munkáshiánynak kell beállnia. A munkanélküliség fokozódásának máris sikerült gá- tat vetni. A leépítést nem a munkásoknál, hanem a nagyfizetésií és felesleges igazgatóknál és cégvezetőiméi kell kezdeni, mert inkább élhír munkanélküli igazgatókat, mint munkanélküli vasmunkásokat, vagy építőmunká sokat ez az ország. Tildv Zolién: kikozva megállapította, hogy általános a panasz a malmokra, a malomuzsorára. Meg kell zabolázni a malomuzsorát és ennek legegyszerűbb módja, hogy a kis malmokat községi ellenőrzés alá helyezzük, a nagy malmokat pedig államosítsuk. A Kommunista Párt és vele együtt a Szociáldemokrata Párt változatlanul kitart a malmok községcsitése, illetve államosítása mellett. Ugyanez a helyzet a szérumokra, oltó- szerekre és permetezőszerekre vo. natkozólag. Az olyan iparok, amelyek a i köz érdekében dolgoznak, ne legyenek haszonszerzés tárgyai. Ezeket is vegye kezébe az állam. foglalkozott etzután a vetőmag és az elszámoltatás kérédéséve! is.. Bejelentette, hogy a traktor- tulajdonosok mértéktelen követe léseivel szemben megfelelő kormányintézkedésekkel védik meg a gazdákat.. Végül a béke kérdésével foglalkozott és rámutatott arra, a rossz békének azaz oka, hogy Magyar ország volt aiz egyetlen állam, amely az utolsó percig kitartott Hitler oldalán. Akármilyen nehéz a béke, ne felejtsük el, hogy hazánk már ezer esztendeje áll és biztosak lehetünk benne, hogy kemény béke ellenére is talpra fogjuk állítani az országot, erőssé, jómódúvá és boldoggá tudjuk tenni, ha fenn tudjuk tartani a népuralmat és a demokráciát. Rákosi Mátyást a hallgatóság hosszasan és lelkesen ünnepelte beszédének befejezése után. A kisnemzetek észrevehetően csalódtak A „Die Nation“ című svájci hetilap közli tudósítójának beszélgetését T i 1 d y Zoltán köztársasági elnökkel. Az elnök a beszélgetés során kijelentette, hogy a királyság eszméjét Magyarországon nem elvi, hanem politikai okokból kellet elvetni. Churchill ismert zürichi beszédével kapcsolatban, amelyben az angol államférfi az európai Egyesült Államok eszméjét vetette fel, a köztársasági elnök rámutatott arra. hogy ma egy kizárólag európai szervezet gondolatának felvetése nemcsak kilátástalan, hanem politikailag és technikailag is idejét múlta. Inkább az egész világot átfogó szervezet volna kívánatos. Gyakorlatilag ez volna aiz első előfeltétele az európai összefogásnak. Ezzel szemben reménykedik a dunai országok összefogásában, amelyben vámunióra támaszkodSzakasi s Árpád: hatunk', A tudósító egy kérdésére válaszolva az elnök kijelentette, hogy a magyar papság tekintélyes része teljesen demokratikusan érez és cselekszik. Az újságíró ezután azt kérdezte, hogy akkor miért reakciósak többségükben a középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók? Ez az ifjúság mindenesetre aggodalomra ad okot — mondotta az elnök válaszában. — Nagyrészben azokból a középrétegekből származik, amelyek a magyar nácizmus haszonélvezőit és terjesztőit adták. De ezek a fiatalemberek nem politikai eszményeket, hanem saját régebbi, biztosnak vélt egzisztenciájukat keresik. Ha a demokratikus Magyar- ország gazdaságilag megerősödik, akkor ezek a tétovázó fiatalok is visszatérnek. Hála Istennek, a fiatal parasztok és munkások demokratikus érzelműek. A cionizmusról szólva az elnök bejelentette, hogy véleménye erősen eltér az általában uralkodó felfogástól. Azon a nézeten van, hogy’ az asszimiláció lehetséges. Végül a párisi értekezletről nyilatkozott aiz elnök. A kisebb nemzetek észrevehetően csalódtak, inert Párisban gyakran _ egészen más eszmék voltak irányadók', mint amilyenek zászlaja alatt a háborút vezették. A nagy nemzeteknek azonban el kell ismerniük vereségüket, hogy a nagy államférfiak által a háborúban hirdetett magasztos célokat most az ócskavas közé szórták. Nyilatkozatát így fejezte be az elnök: „Nem is kell a pusztító harmadik világháború lehetőségeire gondolnunk. Eszméink meghiúsulása miatt is tönkre keltene mennie az emberiségnek!“ 4 magán’alajdonnál is van nagyobb szentség: a népérdek Szakasits Árpád miniszterelnök-' helyettes elvtárs a Szociáldemokrata Pán jzegedi Honvédnapján nagy beszedet mondott. Beszéde elején a még ránk váró nehézségekre mutatott rá, majd a ránic- szabott súlyos békefeltételeket ismertette, hozzáfűzve, hogy a megpróbáltatásunkban vigasztaló tényezőként kell megemlékeznünk erről a Jugoszláviáról, amely baráti kezet nyújtott nekünk, nem hirdet megtorlást és bosszút. Hozzáfűzte, hogy ugyanezt a politikát várjuk és reméljük Groza Romániájától is. Majd áttért a belpolitikai kérdésekre és a következőket mondotta: — Jól emlékszünk a szegedi gondolatra, a bethleni konszolidációra és Nagyatádi végzetére. Mindez országunk és népünk katasztrófájához vezetett. Meg kell nyíltan mondanunk, hogy ismét a bethleni ú n. konszolidáció szójárását érezzük. Megint halljuk, hogy a tőkének biztonságra van szüksége. Véleményünk szerint nem a tőkének, hanem a népnek, a munkának van szüksége biztonságra. Mi igenis féltjük Bethlen és Nagyatádi útjától, a Kisgazdapárt jobboldalától az országot és a magyar demokráciát. Nagy Ferenc kecskeméti beszéde óta még jobban féltjük, mert a miniszterelnök úr ebben a beszédben a Kisgazdapárt minden egyes tagjával azonosítottá magát, tehát a Tégi úri Magyarország embereivel is, a Jobboldali reakciósokkal, mindazokkal, akik egy esztendővel ezelőtt a Kisgazdapártra voksoltak. Mi szentben Nagy Ferenc kijelentésével, nem vagyunk hajlandók arra, hogy a Kisgazda Pártot ezekkel a h ord a 1 ékel emekkel azonosítsuk. Ebben az országban — folytatta Szakasits Árpád -— minden valamirevaló dolgot a két munkáspárt kezdem én yeztett és hajtott végre. Rajtunk tehát nem reklamálhatja (senki sem a- munkát. De vájjon elmondható-e ez az * agy Ferenc: egész Kisgazda Pártról? Ezután az egyre gyakoribb és élesebb belpolitikai válságok okaira mutatott rá, kitérve a reakciónak a nyugati töke támogatásába, a közeli háború kitörésébe vetett bizakodására és . ^ sokat hangoztatott KLsgazdapit többségre. Erre vonatkozólag 1 következőket mondta: — A demokratikus érzésű választók nem tehetnek arról, bogi ■olyan elemek kerültek a nemzetgyűlésbe, akikért a Kisgazt Párt régi/ kipróbált demokrata: nem vállalhatják a felelőssége*. « akik nem a demokrácia, hanem» maguk hatalmi és gazdasági érdekeit követik. Számukra "a demokrácia ne# csak szavazócédula, hanem politikai magatartás is. Szavazó- cédulával jutott hatalomra Hitler is. > Senki sem tagadhatja, hogy 1 régi Magyarország a Kisgazda Pántban, keresett és talált menedéket. A munkások és szegér' parasztok joggal kérdezheti* hogy meddig még? Ezután Szakasits Árpád az árai kérdéséről beszélt, rámutatva hogy a nagytőke ha-rácsolása és szabotázsa miatt a szegény A rasztságot és a munkásságot J drágaság egyaránt sújtja. Elistne- Ti, hogy a kapitalista rendben 3 tekének jár haszon, de csak t®1' tességes és nem uzsorahaszon. -1 közösség érdeke mindenekfelet- áll és még a magántulajdon szentse généi is van nagyobb szentség a népérdek. A háború költségeinek visel* sére vonatkozóan kijelentette hogy ezt azokkal kell megfizette-' ni, akik okai voltak a háborún3» Majd a jövedelmek arányosít»' «jónak és a tervgazdálkodás bevezetésének szükségességéről h*' szélt és rámutatott arra, hogy ,a mezőgazdasági gépgyárakat, ®u; trágya, oltószer és csávázod gyárakat, ha másképpen i®? megy, államosítani kell, hogy s parasztság olcsón jusson ezekle‘ a nélkülzhetetlen cikkekhez. szélt a legalacsonyabb bérek c’ fizetések emeléséről is, kiemel hogy a főcél mégn-s a reálbér3*- emelése, vagyis a pénz vásárló®" tékének fokozása. — Ha ezekben a kérdésekbf velünk jön a Kisgazda Pád. A kor valóban demokráciát aka' * felesleges vitatkoznunk vele. hiszünk abban, hogy Nagy renc ezt akarja, de ebben az ben mondjon le arról, hogy ** gazda-többséggel kormányoz#’’ Kormányozzon a demokrácia tú“D' ségével, akkor jó egészséges ®4, gyár politikát fogunk csinálniJ* akkor beszélhetünk sok másról is. Beszéde végén Szakasits eld> ismét a két munkáspárt szó1“ együttműködését hlangsúlyoztf*. mint a magyar demokrácia b®A sírásának és az új magyar ÍoT^ útjának legbiztosabb zálogát. ,Egész gazdaságpolitikánkat a demokrácia szellemébe kell átszerveznünk“ A magyar bor ünnepén nem. csak Tokaj népe mozdult meg hanem résztvett ebben az egész ország dolgozó társadalma. Külön jelentőséget adott ennek az ünnepségnek az a körülmény, hogy a felszabadulás óta ez volt va. első eset, hogy a külföldi államok követségei is képviseltették magukat. Az ünnepségen néhány közvetlen szót mondott T i 1 d y Zoltán köztársasági elnök is, majd Nagy Ferenc 'miniszterelnök emelkedett szólásra és megragadta az alkalmat, hogy a bor ünnepségén túlmenő beszédben hivja fel az ország népének figyelmét a magyarság életének új gazdasági és politikai helyzetére. A miniszterelnök beszédében kitért arra, hogy a magyar nemzet most éli át legsúlyosabb történelmi tettének következményeit. Ezekből a következményekből egyelőre gyakorlatilag csak a háború az összeomlás és a jóvátétel terheit ismerhetjük. Azokról az újabb terheltről, amelyek a békekonferencia döntéséből szakadnak reánk, még csak elképzeléseink vannak, de már -mos: is megmondhatjuk, ha ezeken a terheken nem csökkentének, a magyar nép számára nem marad más, mint a puszta megmaradás feladata. Utána részletesen ismertette tennivalóinkat, így legelőször kitért gazdasági téren való feladatainkra. Ezek közül legfontosabbnak ma aizt tartja, hogy minél kevesebbet kell értékeinkből elhasználni vissza nem térő célokra és minél többet kell beleépíteni a nemzet gazdasági fundamentumába. Ennek a célnak az érdekében egész gazdaságpolitikánkat a demokrácia szempontjából megfelelően kell átszervezni. Gazdaság- politikánk irányítására biztosítani kel! azéles, nagy dolgozó rétegek döntő befolyását. Egyetlen termelési ág, sem a javak felhasználása, sem a hitelélet területén végzett munka nem igazodhat teljesen magánclképzelések szerint. Elkerülhetetlen tehát, hogy a demokratikusan átszervezett gazdaságpolitika az egyetemes gazdasági fejlődés érdekében ellenőrzést s ha kell, irányítást gyakorpljon a gazdasági élet minden területe felett. Emondotta ezután Nagy FefL. miniszterelnök, hogy ő a tulajdon elvén áll, de a vagy0 közösségi szolgálatát a demoRj cia gazdaságpolitikájának » meghatároznia. Egy ország ^ gényedésének szörnyű követig ményeit. az elviselhetetlen mórt, a szegénység szenved# j elbírni csak úny lehet, ha 3 amit a magyar- gazdasági * nyújtani képes az ország P0^. tainak, úgy osztjuk fel, hogy ^ gyen bár az élet mindannyi“ számára terhes, de senki szá® se legyen elviselhetetlen. Politikai téren kifejtette h°^ tiem mondhatunk le a nenf‘. összefogásnak, a koalíciós ^ mányzatnak a gyakorlatáról étkeit a politikai válságok e ‘. mert a válság mérhetetlen jelent a nemzetnek. • Beszélt arról is, hogy hí ^ küszöbölni politikánkból 02 más nyugtalanítúsára szolgál0 fekvéseket. Se ellenforrada szó:»*0 se forradalomra senki. ne
