Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-03 / 203. szám (223. szám)
Ü j I 1946 október 3 a nemzeti ellenállás fegyveres tárcáiban, küzdött a magyar nép se cl es tömegeinek mozgósításáért és nem rajtunk múlott, hogy ez nem következett be. 650.000 PARTTAG A jelen harcairól szólva R á- k o s i Mátyás elvtárs megmutatta a Párt politikai feladatait. E politikai feladatok megoldása szervezeti kérdésekkel is kapcsolatos Mindenekelőtt látnunk kell, mekkora Pártunk szervezett tömegereje. 1943 májusában mintegy 150.000 tagunk volt. Azóta gyors fejlődés mutatkozik. Jelenleg 58 városban, 2843 községben, több mint négyszáz tanyacsoportban összesen 4800 működő alaoszervezete van Pártunknak. Párttagjainak száma felülmúlja a 650.0Ó0-et. A tagság szociális összetételében több mint 42 százalék munkás, bányász és vasutas. Mintegy negyven százalék földművelő kisbirtokos, paraszt elvtárs. (Taps.) Sorainkban van a magyar értelmiség több mint 31.000 legbala- dottalbb tagja, valamint számos kisiparos és kiskereskedő. Megállapíthatjuk tehát, hogy pártunknak szűk illegális pártból legális tömegpártté való átszervezése sikerrel járt. KIJAVÍTJUK A HIBÁKAT Rámutatott Kádár elvtárs a hibákra is. Hiba volt, hogy kezdetben túlzott óvatossággal és szek- tárius módon kezeltük a tagfelvételt Hiba, hogy dunántúli szervezeteink elmaradtak a fejlődés ben az ország többi részéhez viszonyítva. Hiba, hogy pártszervezeteink lassan fejlődnek a nem ipari jellegű vidéki városokban és nem elég erős még politikák befolyásunk az értelmiség, a dolgozó kispolgárok és a középparasztság között. A rohamos, növekedés nyomán helyenként soraink még nem elég szilárdak. Miskolc, Ózd Szentes, Békéscsaba ismert esetei megmutatták, hogy párttagságunk még nem elég vértezett a fasiszta provokációval szemben. Eb esetek arra intenek bennünket: ne feledjük, hogy fasiszta mételytől megfertőzött és abból még véglegesen ki nem gyógyult elemek is kerültek pártunkba. karrieristákkal és hasonló közénk nem valló elemekkel együtt. Kommunisták vagyunk és ez nemcsak azt jelenti, hogy beszéljünk hibákról hanem azt is, hogy kijavítsuk Őket. Ezért nekiláttunk, « hogy központosítsuk pártszervezeteinket, állandó sb't- ves' kapcsolatot létesítsünk valamennyi pártszervezetünk és a központ között. Szünet nélkül tisztogat luk a pártot az oda nem való elemektől. Tgy Ész,akpestmegyében például 12 járási vezetőségi tagot, 44 helyi titkárt; Szatmár megyében 4 iárási veizetőségi tagot és 22 helyi titkárt váltottunk le. így mutatok meg — némely más párttól eltérően —, hogy mi ebben a kérdésben nem iszunk bort, amikor vizet prédikálunk. Forduljiank u tömegek mindennaoí Iktrd sef lé é — A felszabadulás óta a magyar demokrácia nagy kérdései — földreform, újjáépítés, stabilizáció stb. — állottak előtérben, szervezeteink ezek megoldását állították tevékenységük középpontjába. Ez kétségtelenül helyes volt lés hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nép sikerrel megoldotta e nagy kérdések egy részét. Most azonban fordulatnak kell következnie ezen a téren-. . Anélkül, hogy a demokrácia nagv kérdéseit szem elől tévesz- tenők, pártszervezeteink figyelmét. a tömegek mindennapi kérdései felé kell fordítanunk. A demokrácia központi kérdéseiért folytatott harcot mindenkor össze kell kapcsolni a munkásság. parasztság és értelmiség a kisemberek mindennapi érdekeiért folytatott harccal. Fáradhatatlan munkával kell bebizonvita. írunk milliók előtt, hogy biztosan számíthatnak és nyugodtan támaszkodhatnak Pártunkra akkor is. ha nem a népi demokrácia r.agy kérdéseiről, hanem minden napi érdekeink védelméről van szó. HARC A MUNKÁSSÁG KÖVETELÉSEIÉRT — Az elgő, kezdő lépéseket már megtettük ezen a téren. A gyárakban az újjáépítés folytatása, a termelés fokozása, a stabilizáció védelme mellett folytain' kell a harcot a munkásság általános követeléseiért. Tiltakozzanak pártszervezeteink az ellen, akadályozzák meg. hogy a tőkések indokolatlanul az utcára szórják a munkanélküliség nyomorába döntsék azokat 8 munkásokat, akik az újjáépítésben eddig annyi áldoza. tot hoztak. Szorítsák rá a tőkéseket, hogy mozgassák meg tartalékaikat, kutassanak új piacok után, a termelés leszorítása helyett dolgozzanak a termelés kiszélesítésén, így segítve elő az iparcikkek árának csökkenté, sét. A munkásságnak be kell hatolnia a termelési kérdésekbe, elvtársainknak az üzemellenőrzés és vezetés szakembereivé kell válniok. Követelniök kel! pártszervezeteinknek, hogy váltsák valóra a munkásság szerzett jogait munkaruhára, védőfelszerelésre, e különleges munkánál járó külön szolgáltatásokra (zsír, tej. stb.j. Követeljék a kommunisták a műhelyek fűtőberendezésének, rendes mos. dóknak, egészségűéi berendezéseknek a helyreállítását. Igv • vezessék az üzemi pártszervezeteink a munkásság mindennapi harcát. ÖNKÉNTES MUNKA — A tömegük mindennapi érdé. keinek védelme, a dolgozók közvetlen megsegítése nem korlátozódhat az üzemekben végzet) jó kommunista munkára. Két jelentős munka területre hívom fel elv- társaink figyelmét. Az egyik vámosi pártszervezeteink akciói önkéntes -munka és társadalmi önsegély útján a lakosság közvetlen megsegítésére. Ez a kezdeményezés valósággal népmozgalommá fei’ődött. Párt- szervezeteink rohambrigádiai önkéntes munkával a szükséges ar.vag előteremtésével, sokszer pártunkon kívül á'ló dolgozók bekapcsolásával Rudapesten és egvéb városainkban, aiz iskolaépületek százait, lakótelepeket hoztak rendbe. Gvermekjátszó tereket építettek, betegeket jut- tatak kórházba, sb. (Taps.) KI A FALURA SEGÍTENI! — Az MKP szervezeteinek az utóbbi időben a legjelentősebb kezdeményezése volt a falujárás, a parasztság közvet'en megsegíti, sének mozgalma (lelke? taps). A falujárás lényegében abból állott: felhívtuk az üzemek munkásait menjenek ki a falvakba és önkéntesen vállalt, ellenszolgáltatás- nélküli munkával siessenek sepft. ségére a fau népének. „Ki a fa- 'ura segíteni" — ez a jelszó nem új, de megvalósitását csak a stabilizáció tette lehetővé. Csak a mindennapi éhségtől megszabadított munkás tudott osztályöntu- datára hallgatva heti egyetlen pihenőnapjáról lemondani és a parasztság segítségére sietni. E felhívás során mozgalom indult meg, a városi dolgozók nekiláttak a falusi iskolák, kutak, hidak, utak, templomok rendbehozásának, önkéntes kommunista orvosok, ápolók siettek a falvak egészségügyi viszonyainak megja vitására. Munkáskultürcsoportok' segítettek a falvak kulturális színvonalának felemelésében Budapestről augusztusban és szeptemberben több mint 6000 elvtárs ment ki több mint 200 községbe és jelentős munkát végzett. Vidéki városaink pártszervezetei a földreform befejeEési munkáiban nyújtottak segítséget a parasztságnak. (Hosszontartó nagy taps.) — Természetesen történtek hibák a falujárás során is. A falu- jaró elvtársak néha túllépték „hatáskörüket.“ Ezeket a hibákat ki kell küszöbölnünk. A nép ellenségeinek természetesen nem tetszik a kommunisták eljárása. Arról kiabálnak, hogy a falujárás csak propaganda. A reakció szitkozódása nem gátolja a falvak népét abban, hogy örüljön a segítségen és minket sem riaszt vissza attól hogy teljes erővel folytassuk ezt a mozgalmat. Mi bevalljuk, hogy politikai céljaink is vannak a falujárással. Azt akarjuk, hogy ma, amikor a reakció ismét ellentétet próbál szítani paraszt és munkás között, akkor e két réteg tíz és százezrei személyesen ismerjék meg egymás küzdelmes életét és ismerjék meg azokat is, akik éket akarnak verni börzéjük. (Nagy taps.) Kádár elvtárs ezután a harmadik nagy dolgozó réteg, a magyar értelmiség problémáival foelalko- zott. E réteg súlyos megélhetési Viszonyait már több felszó'a’ó megvilágította a kongresszus előtt. Az értelmiségi tömegek még mindig tartózkodók, kisebb részben élesen kritikus politikai beállitot*- ságuk a demokráciával és pártunkkal szemben általánosan ismere tes. De kongresszusunknak meg kell emlékeznie aizokról az értelmiségi dolgozókról is, akik a munkásokkal együtt vettek részt az újjáépítésben és így munkájukkal szavaztak a demokrácia mellett, ök jelzik azt az utat, amelyet az értelmiség már megtett a demokrácia felé. A demokráciának mind több és több — munkással és parasztsággal együtt építő — értelmiségre lesz szüksége. A demokratikus Magyarország nem hagyhatja pusztulni vagy szétszóródni az értelmiség legjobbjait, a nemzet nehezen pótolható értékeit. Az MKP ezért támogatja az értelmiséget jogos anyagi kívánságai megoldásában. Lukács, Major, Losonczy elv- saknak igaiza volt abban, az értelmiség tömegeinek ^csatlakozására van szükségünk abhoz. hogy megfelelhessünk feladatainknak. E tekintetben — becsületes önkritikával kell megállapítanunk — mulasztás terhel bennünket. Nem úgy foglalkoztunk eddig az értelmiség kérdésével, ahogyan azt ez a fontos kérdés megérdemelte volna. Hozzá kell látnunk, hogy mulasztásainkat behozzuk. JÓ KOMMUNISTA KÖZSÉG- POLITIKÁT! A továbbiakban hangsúlyozta Kádár elvtárs, hogy nem lehet a tömegek mindennapi érdekeinek védelméről beszélni jó kommunista községpolitika nélkül. A jó kommunista közséőpolltl- kai munkának a képviselőtestületi frakció fegyelmezett munkája mellett a kommunista köz- alkalmazottak és a helyi párt- vezetőség egybehangolt összmunkája a feltétele. (Helyeslés.) A srafc*?en;«>ze'eft u dcnofrf'cío egyek legerősebb vára —- Ä tömegszervezetek közül kétségkívül a legfontosabb, a szak- szervezetek jó munkája nélkül a magyar demokrácia, az újjáépítés eddigi sikereit nem érhettük volna e! Jó szakszervezeti munka nélkül nem lehet emelni a dolgozók életszínvonalát Szakszervezeteink a felszabadulás óta hatalmasan megerősödtek. A szervezett dolgozók száma hazánkban most 1,200.000 ember. De nemcsak taglétszámban növekedtek a szakszervezetek, hanem kifejlődött az új feladatok megdá- sához szükséges képességük is. Irányításuk alatt dolgoznak az üzemi bizottságok, létrehozták a Termelési Tanácsot, kivívták a szakszervezeti kötelező munka- közvetítést is. A tőke és a reakció most kísér, létezik azon, hogy a mezőgazdasági érdekképviseleti törvényjavaslatban áttörje és megbontsa a kötelező szakszervezeti munkaközvetítés rendszerét de nem vitás, hogy a magyar szakszervezetek a két munkáspárt legerélyesebb támadásával visszaveri ezt a támadást. A dolgozó milliók érdeke ma megkívánja a szakszervezetek • tői: küzdjön azért, hogy a fokozódó termelés hozama, necsak a tőkések profitját emelje, hanem a munkások életezinvona lát 1& (Nagy taps.) A szaksaervezet — amelyben kézzelfogható valósággá ■válik a munkásegység — a magyar demokrácia egyik legerősebb vára. Éppen ezért kongresszusunk a legélesebben elítéli a tőkések újabb mesterkedéseit, amikor — a Kisgazdapártot faltörő kosnak használva fel — újabb támadásokat indítanak a szakszervezetek ellen. A tőkések' most törvény- javaslattal akarják „rendezni a szakszervezetek belső életér." Ezt a belső életet ós a szakszervezeti demokráciát a munkásság már nemzedékkel ezelőtt rendezte és meg védelmezte mindenkivel' szem. bn, MNDSz, MaDlSz Beszélt Kádár elvtárs a magyar nép más tömegsaervezeteiről is. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége például a hadifoglyoknak, • sokgyermekes családok tízezreinek nyújtott közvetlen segítséget. Az erősen hátramanadt iskolaügyek előmozdítására nagysikerű iskolaakciót indított és az ifjúsággal, haladó pedagógusokkal együttműködve munkálkodik közoktatásunk demokratizálásán. Mind az MNDSz, mind a Magyar Demokratikus Iflóságl Szövetségnek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar nép nemzetközi kapcsolatainak kiépítése terén is. Kádár elvtárs a párttagság széles aktivizálásának fontosságáról beszélve, hangoztatta, hogy nem néhány tízezer emberfeletti munkát végző elvtársra van szükség, hanem arra, hogy helyes munkamegosztással száz és százezer kommunista dolgozzék a párt és a nép ügyéért. A párt belső kérdései közört kulcskérdésként jelölte meg a jó káderpolitikát. Ma olyan emberekre van szüksgünk, akik ismerik és képesek megoldani a néo ügyes-bajos kérdéseit. A népnek nemcsak beszédekre, hanem elsősorban segítségre, cselekedetre van szüksége. Nem szabad előfordulnia, hogy a dolgozók egy részét valamelyik helyivezető nem rokonszenves személye tartsa távol a pártunktól. Meg kell különböztetni a munkájukat kellőképpen ellátni nem tudó elvtársakat azoktól, akik működésükkel nagy károkat okoznak a pártnak, akik jobban szeretik1 a baloldali frázisokat, mint a nép érdekében végzett fáradhatatlan munkát. Azok, akik nem akarják tudomá. sül venni, hogy ők vannak a népért és nem a nép őérettük, sokszor többet ártanak pártunknak, mint nyílt ellenségeink. A pártunk iránt országszerte növekvő megbecsülést tönkreteszik • maguk környezetében. Az ilye« emberek közül, akik negi hajlandók a parancsolgatást és hangoskodást felcserélni a meggyőzéi eszközével és a kommunista szí rénységgel, már jónéhányat k váltottunk és leváltásukat könyörtelenül folytatná fogjuk. — A megfelelő kádereket azonban nemcsak meg kell találnunk hanem képeznünk is kell őkel Rengeteg a tennivalónk az egész párttagság nevelése terén is. PW vezetőségünk nagy gondot fordított a nevelés munkájára, értünk el jelentős eredményeket is, de * mennyiségi eredményeket gyakran a minőség rovására értük el. A jövőben fáradhatatlanul ke® dolgoznunk Pártunk IdeoM*1 egységének további megerősítésén. A marxizmus tudományát a pfj ton belül közkinccsé kell tennünk A nevelés eszközével, de mind*' 'más eszközzel is harcolnunk a pártunkban helyenként meg®“' tatkozó ellenséges ideológiai^ "e' zetek, az antiszemitizmus és • sovinizmus ellen. Véget kell vet r.ünk annak a gondatlanságnak és álliberalizmusmaki amelyet hány 'helyen 'elvtársaink a fa«’5': ideológia maradványainak beS? várgásával szemben tanúsítót® A kommunistáknak MŰVELNIÜK KELL MAGUKAT ok— Az iskolai, szeminárium' tatást ki kell egészítenie a gr, korlati oktatásnak és az egf®?' önképzőknek is. A mi pártun nak szüksége van a marxista dományt elsajátítók és magé** szünet nélkül továbbképző Pä munkásokra, marxista gazd*s; emberekre, technikusak. Pe gusok, ujságirók stb. tömeg®^ A kommunistáiknak művem1 kell önmagukat. Ml őzt akarjuk, hogy a K jobb szakemberek, a leg®^.. tebb magyar emberek ^ nütt az országban, a váro*0^ ban és falvakban egya^0*, magyar kommunisták légy*0* Érvényesítenünk kell szeTT?et, teinkben a szilárd pártfegye amely megsokszorozza a p*rt gyeimét. MEGOLDJUK AZ ELőTT^ ÁLLÓ FELADATOKAT # ti Befejezésül hangsúlyozta «. dár elvtárs. hogy e feladatok oldása nem könnyű, de a tunk szakadatlan harcaiban . «tzámos nehéz feladatot sikcZ „rí megoldott. Nem kétséges, ^ megoldja a most előttünk ; is, ha kommunista szívósság*^, ú’lhatatosan és mindig a Julies tömegeire támaszkodva gozunk, ha a demokrácia j* p. kérdéseinek megoldását összeg.; csoljuk a dolgozók mindert érdekedért folytatott harccal- i így válhat világossá a l01”-,- előtt, hogy Pártunk az égés* gyár nép pártja. SxenbGyőrgyi A beszéde Budapestről jelenti a £ „jf A MKP kongresszusán (jlGyörgyi Albert egyetemi tan ^ jelentette, hogy a tudomány ott tud igazán virágozni, ab°\ les népi alapokon nyugszik- i dósok helye mindenütt ott • ,ci» demokrácia oldalán. A dem°* tjs> tudás, világosság és alK amellyel szembenáll a reakció, a rosszindulat és a lanság. Az elesett magyar ^ mány segítségére először a kásság sietett és önkéntes ® „jö- val hozta helyre a laboratór'“" kat- ^« Nagy öröm ez nekünk« munkásság a tudomány i®e-j rfc tésével segíti és erősin- demokrácia r ^ makrádét, -----------a . segí ti a tudományt és mokon olyan virágzás In“ ap amilyenro még nem volt ebben az országban. Szent-Győrgyi Albertet ezután V«.« , kongre«6^ lökésén ünnepelte a
