Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)
1946-10-13 / 232. szám
pbű&€tá*iai efyt&illelek! ÚJ DUNÁNTÚL JfJlA • Baranya nepe meg- • hallgatja a kongresz- szusí küldötteit és megkezdi a harcot a határozatok megvalósításáéit A MAG Y A R K 0 MM- UN IS TA PÁRT ÜELDUNÁNTUII LAP ,£VTOIAU rAM, 232. SZÁM Ara 40 mié? PÉCS, 1946 OKTÓBER 13. VASÁRNAP Száras tények n kéketárgyalások még foly- » c .vámunkra gyakorlatilag ji} jiérdcse már eldőlt. A po. ij,“s területi bizottság az alkokkal együtt meghozta jj a,ait hátra van még ugyan . s*ft>zet plénumának, majd a j^Yhatalomnak végső döntése, L,>n békeszerződés tárgya- te'11 látjuk, hogy a 21 nemzet Wkkalc minden küvita nélkül jóváhagyja i^tságok javaslatait, pkkäi v Vetetve " Ol Ebből számítanunk kell Hj :°8y a további tárgyalások ■ fYar béke kérdésében is csak Ss s jellegűek lesznek és változást hozni nem log. ^ttsági tárgyalásokat és ‘•V,, •• a mí,SYűr közvélemény W^tfából két nagy csoportra ijt atiuk. A tárgyalások első ré- ^9 magyar közvélemény fe- Nyelemmel és egyre foko- ' ^%?vedé!lyel kísérte végig, ölj tárgyalásoknak az a része íj fi amely területi és népes- Y'erdésekkel foglalkozott. Er- Pozsonyi hídfő és a cseh- j^A'ai magyarság kitelepítésé. ttyAtáése teatrális körülmények <Sjjj( dőlt el részint kedvezőtől, ’ rpszint kedvezően. Ugyszól- "vM-n^en kérdésben akadt a "J!ónt 0k e fázisában egy szó- ^ az angolszász dominiu- 'Of j.. *ül, amely azonban, ami Wj* Sre került a sor, egyedül '■ míg az angolszász nagy. és összes domíniumaik ^ ^sen ellenünk foglaltak ál- íij?áki tudja, hogy az angol- . «oport minden kérdésben ^s««mcsak a magyar béke- kérdéseiben meny- ‘iii ^Sységes elgondolások sze- i(| s*avaz, aligha kezelhette eze- (t|2? egyéni felszólalásokat han- elfésnél egyébnek. A maii,., közvélemény érdeklődése íj ki is merült a fenti há- ■vi -írd*s letárgyalása után és ^u'ván közönyösen vette tu- 0*1 a gazdasági kérdésekben döntéseket. V| ««dasági kérdések pedig rai- V1)1 kisebb jelentőségűek a •ilj^ál. Egy lerombolt ország Í Résének költséges munkája és éppen csak hogy ^ , Nehezen és végtelen áldoza. túljutottunk a világtörté. *lyi •• 11 példátlanul álló pénz- leomláson. Ma tehát a ^ °kon belül maradt magyar- vámár a kétségtelenül a bé- V^dések gazdasági ha. j'Aányaí jelentik a fejlődés, ' v . . élet, a termelési és fo- w88* biztonság alapját, vagy Ä^abb' az eddiginél is \te*bb nyomorba. Az a kö- «mivel a magyar közvéle- W 3 gazdasági határozatokat r vatában tragikus dönté- ’<íL!°Sadta, csak azzal magya- HjjJ0' hogy ez a közvélemény & a!‘«g még nem elég érett, W"" °dig nem tanulták meg, H *8y nemzet függetlenségé- ■fiú tekintélyének és erejének fjy a®a nem a határok szűk \ taS volta, hanem a gazda- megalapozottság. Politikai ILJ/Wényünk még mindig ér- 1 *ii(it^ekb a színpadi gesztusok. \>,,a gazdasági realitások iránt. héttel ezelőtt bizonyos 'bto11 zúgott-zengett a sajtó \|v 32 amerikai jegyzék körül jw , felszólította a Szov jet- ',\il “°gy a magyar jóvátétel) h(,j *ttségeket 300 millió dol- ^ millióra csökkentse. Ez a sájtó úgy igyekezett beállítani ezt a KKi millió dolláros dífferen. ciát, mint amely gazdasági életünk lel javításának és helyreállítása.! halt alapvető feltétele. Ugyanez az angolszász hatalom, Angliává! és a domíniumokkal együtt már sokkal kevésbé féltette gazdaság* életünk stabilizálását akkor, amikor nem egv, a Szovjetuniónak fizetendő 100 milliós, hanem az ő kasszájukba befolyó többszázmillió dolláros tételekről volt szó. •Alig három nap alatt meghallgató- sunk nékül olyan sorsdöntő gazdasági kötelezettségeket róttak ránk, hogy azoknak terhétől valóban recseg-ropog egész gazdasági életünk. Egyedül a németországi magyar javak visszaadásánál az egész jóvátételt összegnél magasabb tételről, mintegy 400 millió dollárról van szó és ez csak egy a sok .közül. Kártérítést kell fizetnünk azokért a szövetséges vagyontárgyakért, amelyek a háború következtében magyar területen tönkrementek, még akkor is, ha ezeket az angolszász bombák semmisítették meg és azért semmisítették meg, mert ezek az angolszász birtokban lévő gyárak és üzemek a német hadigépezet számára dolgoztak. Kártérítést kell fizetnünk az angolszász ál- ’ampolgárságú magán tök ésekn ékíti tönkrement, vagy elkobzott vagyonukért és kisajátított földbirtokaikért még akkor is, ha ezek a ma idegen állampolgárságot nyert magántőkések a háború ideje alatt magyaroknak vallották magukat és csak akkor cseréltek hazát, mikor a földreform során földjük, a háborús és népellenes cselekedetek következtében pedig vagyonuk is gazdát cserélt. A magyar kormánydelegációnak a nyugati út alkalmából tett Ígéretek ellenére a békeszerződés megtagadja a külföldre hurcolt magyar gördülőanyag és hajópark visszadását, de ugynakkor kötelez bennünket arra, hogy a sine- inken futó idegen gördülőanyagot visszaszolgáltassuk. Mindezek a pontok mellett a Szovjetnek és Jugoszláviának fize. tendő 300 millió dolláros jóvátétel, vagy annak egy része elenyészően jelentéktelen tételnek számít. És amikor ezeket a kérdése két tárgyalta az albizottság, azokat a kérdéseket, ahol nem három faluról, vagy jelentéktelen határkiigazításokról volt szó, hanem gazdasági életünk és ezzel együtt egész nemzeti létünk alapjairól, még csak egyetlen dominium sem akadt, amely legalább a színpadi hatás kedvéért mellénk állt volna. A szavazások minden ilyen kérdésben majdnem azonos eredményt hoztak. Mellettünk szavazott a Szovjetunió, Fehérorosz ország, Ukrajna, Jugoszlávia, sőt a legtöbb kérdésben még Cseh Szlovákia is. Egységes tömbben ellenünk szavazott Anglia, Amerika, Franciaország és a bizottságMegkezdődött a magyar békeszerződés tervezet tárgyalása Parisból jelenti a MTI: \ 21 győztes nemzet párisi értekezlete szombaton délelőtt magyar szempontból utolsó fázisához érkezeit. A konferencia plénuma ezen a napon vetté'tárgyalás alá a magyar területi és politikai bizottság jelentését a magyar békeszerződés tervezetéről. A magyar béketerve- :e+ tárgyalása iránt a 21 nemzet részéről élénk érdeklődés nyilvánult meg. Byrnes elnök. 10 óra 15 perckor nyitotta meg az ülést és bejelentette, hogy annak napirendjén a Magyarországra vonatkozó békeszerződéstervezet általános vitája szerepel. A vita első szónoka. Sinnes jugoszláv külügyminiszter volt, aki beszéde elején hangoztatta a Magyarországgal kapcsolatos hé- keszerződéstervezetröl szólva, hogy nem tehet figyelmen kívül hagyni a dunai államok sorsterhes múltját és egymás közötti kapcsolatait. Ezután Magyarország felelősségé ,iöl beszélt. A dunamenti államok kínos múltja és a legu tóbbi háború ban való részvételéért viselt felelősségben osztoznak azok a nyugati államok is, amelyeknek politikája a múltban megkönnyítette a pro- fasiszta rendszerek uralmát, amely Magyaországot a tengelyhatalmak oldalára sodorta. München például nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Duna völgyében ilyen helyzet állhatott elő, a íelelősséget tehát meg kell osztani. Magyarország nem rendelkezett elég demokratikus erővel ahhoz, hogy megakadályozza profasiszta kormányát abban, hogy Hitler oldalára álljon. A dunavöigyi népek jószomszédi kapcsolatainak alapja csak ezeknek a népeknek a demo. kratdzálásán és a független, szabad álamok együttműködésén nyugod- hatik. Ezeknek az államoknak el kell ismerniök egymás jogait a nemzeti fejlődésre és szoros együttműködéssel kell áthidalniok a felmerülő nehézségeket. Mostantól kezdve a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatoknak új i'ányt kell venni ők. A következő felszólaló dementis, Csehszlovákia képviselője volt. Két dolgot kértünk ettől az értekezlettől — kezdte beszédét — a müncheni és bécsi döntés logikus és teljes felszámolását. Két olyan döntést kértünk a konferenciától, amely megakadályozza, hogy szuverén államunkon belül olyan fel forgató tevékenység megismétlődhessék, amely külső ellenséget államunk feldarabolásához segíthet. Ezért óhajtjuk, kötelezzék Magyar- országot 2Ö0.0Q0 magyar vissz afob.ogy a magyar kormány hajlandó lesz lojálisán keresni annak lehetőségét, hogy befogadja és elhe-, lyezze ezeket a magyarokat Magyarországon és hogy a magyar kormány végül is elismeri azt, emit barátaink és szövetségeseink világosan elismertek és elfogadtak. Ezután Bedell Smith amerikai delegátus szólalt a magyar békeszerződéshez. Teljes mértékben elismerjük. az okokat — mondotta —, amelyek miatt Csehszlovákia azt kívánja, hogy egyszersmindenkorra megoldja a magyar kisebbség kérdését, de humánus okokból nem lehetünk amellett, hogy a magyar békeszerződésbe a lakosságok egyoldalú és erőszakos áttelepítésének elvét beiktassák. Az Egyesült Államok felfogása szerint, ha a kérdést nem kétolda’d, mindkét lelet kölcsönösen kielégítő megállapodással oldják meg, ez csak súrlódás oka lenne a jövőre nézve és gátolná a barátságos kapcsolatok kifejlesztését, amire olv nagy szükség van Középeurópa békés fejlődésében. Erkölcsi megfontolás helyett gyakorlati számítás Manuilszld Ukrajna nevében szólt a magyar békeszerződéshez. Sajnos '— mondotta —, a magyar bizottság egyik ülésén az Egyesült Államok javaslatot nyújtottak bo a magyar jóvátételnek 300 millió ópllárról 200 millió dollárra való csökkentésére. A jóvátétel csökken.ősének kérdése .olyan orsz\|- tól-származik, amely nemcsak hogy pusztításokat és bombázásokat nem szenvedett el, hanem a háború alatt meg is gazdagodott. A történelem során ellenséges legyőzött országra még , ilyen csekély jóvá - ételt nem róttak ki. Az Egyesült Államok gesztusát nem erkölcsi megfontolás, ha- nt'm<gyakorlati számítás diktálta. El akarják hitetni Magyarországgal, hogy segíteni akarnak rajta, hogy az Egyesült Államok elnézéssel hajolnak te Magyarország betegágyához, de ha tényleg akarják segíteni Magyarországot, más eszközök vannak erre, Először is adják vissza Magyar- országnak azokat a javakat, amelyek itulajdonát képezik és amelyek e látszólag Jóakaraté ország területén vannak. Megvan a lehetőség, hogy lemondjanak azokról a javakról, amelyek az Egyesült Államok tulajdonát alkotják és amelyek Magyarország területén vannak. Végül ott van az a lehetőség, hogy ne kényszerítsék Magyarországra olyan tartozások megfizetéséi, amelyek a háború előtt kötött megállapodásokból fakadnak. Lapzártakor jelentik: A párisi értekezlet szombat éjjel szavaz a (magyar békeszerződésről. Ügy jtudják, 'vasárnap bem .tart ülést a békekonferencia. Hétfőn a finn békeszerződést tárgyalják és ezzel a ipárisi értekezlet befejezi feladatát. Utolsó ülése szerdán lesz, amikor a záróbeszédek hangzanak el. Ezután a (békeértekezlet feloszlik. A delegátusok nagyrésze elhagyja Párist, ahol (két és fél hónapig dolgozott és Newyorkba megy át, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlésén vegyen részt. Oktober 1-tői esedékes a családi pótlék rika. r ranciaorszag es a bizottság-* akiJc számára távozásukban helyetroglaló öt domínium. Ésuj^j. valamennyi gazdasági és em- nu'ndezeket a kérdéseket összesen! berj jogot biztosítunk. Problémá- három nap alatt, gyorsított me-li^nak módosított megoldását ab- netben szavazták le, hiába kérig t;an a reményben fogadjuk el Jugoszlávia képviselője bizalmat™ és megértést a magyar demokrácia számára, hiába tiltakozott a Szovjetunió kéviselője ismételten is a magyar gazdasági élet tragikus megterhelése ellen, az angolszász szavazógépezet keményen és egységesen helytállt akkor, amikor az ő zsebükbe folyó sokszáz millió dollárról volt szó. A velünk szemben támasztott Budapestről jelenti a MTI. A népjóléti miniszter most megjelent rendeleté értelmében az OT1 október 1-én megkezdi a családi pótlék kifizetését. Családi pótlékra jogosult minden társadalombiztosításra kötelezett szellemi és fizikai dolgozó 16 éven aluli gyermekei vagy unokái után. A házasságon kívül született, vagy mostohagyerimekek', valamint örökbefogadott gyermekek után szintén jár családi pótlék. Annak a munkavállalónak, aki megszakítás nélkül legalább há rom hónapon át jogosult volt családi pótlékra, munkaviszonyának megszűnése után további három hónapon keresztül joga van csa- t ládi pótlékra. A családi pótlékra ' igényjogosult munkavállaló elhalálozása esetén annak, aki a hátramaradott gyermekek eltartásáról gondoskodik, hat hónapon ál jár családi pótlék. Egy naptár* hónapra egy gyermek után 10 fo. rint. két gyermek után 24 forint, három gyermek után 42 forint, Pógy gyermek után 64, öt gyermek után 90 és minden további gyermek után 18 forinttal több családi pótlék jár. A családi pótlékra irányuló igényét a munkavállaló a munkáltató útján tartozik bejelenteni. A családi pótlék fedezésére a munkaadónak minden távsadalombiztosí- fásra kötelezett munkavállalója után a munkavállaló beszámítható javadalmazásának 6 százalékát kell fizetnie családi pótlék járuléka fejében. gazdasági igényeknek akkor is nehéz lenne eleget tennünk, ha elhurcolt javainkat visszakapnánk, a lehetetlennel határos azonban úgy, hogy elképzelhetetlenül súlyos terheket rónak ránk és ugyanakkor, mintegy kézizálogként visszatartják azt, ami a miénk. Itt nem hangzatos szólamokról, hatásosan megrendezett, színpadias jelenetekről van szó, hanem száraz és sokak számára közömbösnek tűnő számokról De ezek a számok a magvar nép szabadságát és megélhetési lehetőségeit, a magyar nemzet függetlenségét, a magyar élet biztosítósát, vagy lehetetlenné tételét, az or szág új jóépülését, vagy romok bonmaradósát, mindnyájunk emberi életét, vagy rabszolgaságát jelentik. Ne menjünk hát el mellettük közömbösen, figyeljünk fel végre, mert ez a pont, ahol tényleg mirólunk magunkról van szó. Révész Oy. István
