Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 202-247. szám)

1946-10-11 / 230. szám

« H J f N % > J i'í 1946 október II Rivészy tárgyalás a 24 munhaszolgátatos fölöfl nem volt más mint egy tömeg- gyilkosság szentesítése az igazság- szolgáltatás állal — vallotta dr• Rihmer Józsei törvényszéki tanácselnök Resicán külön beszédben oktatta ki a keretlegéaységet Rivészy ale?redes a munkás/olgáiatosok elleni bánásmódról pccsi Ncpbiróság Kocsis- icsa második napja tárgyalja ak a Rivészy József volt al- id esnek népei lenes és háborús cselekményét, akinek -elnök- lalatt Cserbachovon 1942-ben ,-ényes keretek között, de min. alaposság és minden alátá- ,ztás nélkül halálra ítéltek 24 ikaszolgálatost és azokat ki- ezték. Rivésizy József volt al- ‘des ügyében nem mi bírás­unk és ezéTt arról eleve nem ídunk ítéletet. Távol áll azon. tőliink az, hogy olyan bátor­át merjünk venni, mint ahogy a Független Nép tudósítója iának vindikálja, aki már az i nap tárgyalása után egy, nép. >ság előtt folyamatban lévő vádlottjáról igv ír: „azt lát - bizonyítani, hogy Rivészy í volt féktelen, kegyetlen és dista hajlamú ‘ember.“ Nem juk hogy I. Gy. kollégánk- hány gyilkosságnál kezdődik zadista hajlamú ember, de ne- ik elég erre 24 gyilkosság is. jy. azonban tovább megy. Azt , hogy „Rivészy József volt •vcdalezrcdes népbirósági ügye egyik pécsi napilap jóvoltából .özelmultban napokig lázban tóttá a közvéleménynek egy zét.“ Hát ezt a vádíji vállal- . Mi tényleg nem szoktuk el- [gatni a fasiszta bűnösök zeit. hanem nyilvánosságra :zuk Mi nemcsak kisgazdapárti tesbeszédekre küldünk ki tú­litokat, hanem Komlóra is; >1 „csak“ 13 bányász clytárs álának közvetett okozói felett keztek. Azt is elismerjük, <y a mi tudósításaink a köz- eménynek csiak egy résizét tár­ták lázban, mert sajnos van a gyár közvéleménynek még idig egy olyan rétege, — nem tjük hogy a Független Nép ásói, — amelyet teljesen hidc- í hagy 13 bányászelvtárs, vagy rminkaszolgálatos meggyilko- ának ügye. A Független Nép kére csak ennyi a meg jegy­iünk'. Holló a hollónak... í tegnapi tárgyaláson először ovák János három évi bör- íre elitéit volt karp. őrmester 104/6. század volt szolgálatveze­tőnek kihallgatására került sor. >vák tanúvallomásában elmon- tta, hogy ő volt az, aki a uski hadnagy által lediktált gyzőkönyveket felvette. Egye- kben termésEetesen semmit a dlott terhére nem tud, mint ogy dr. Partos József volt önki ügyvéd és muhkaszolgála. ; parancsnok — akit öt évi nyszermxmkára ítéltek a munka- ú'gálatosokkal való kegyetlen- dései miatt, — szintén semmi •helőt nem tud Rivészy ellen, t szerinte Rivészyt a tisztek dóbérencnek nevezték. Vesz. rgombi Ferenc volt keretlegény, i jelenleg a szekszárdi nép- yészség foglya, annyit hajlandó llani, hogy tud arról, hogy a idókat felültették a boronára gy ha az akna robban, akkor ; repüljenek a levegőbe. El- ondja, hogy a kivégzés után !e­edték a munkaszolgálatosokró, bakancsot és minden kincstári limit elvettek tőlük. Dr. Huszár István népügyész vtárs kérdésére bevallja hogy vonalban a századtól két és fél jakasz munkaazolgálatost vezé­reltek ki munkára, azokból ionban senki nem jött vissza bbéj sőt utánuk vittek újab-ba- it is. A tárgyalás lefolyására vonat- >zóívn tagadja azt, hogy ő is a vádlottak ellen tett volna terhelő vallomást, bár az akkori jegyző­könyvben és az ítélet indokolá­sában benne van az, hogy Vesz­te rgombi volt aic, aki kikémlelte A védő nem bes A három volt keretlegény ki­hallgatása utjin sor került dr. Rihmer József a 24 munkaszolgá- latos volt védőjének, jelenleg pécsi törvényszéki bírónak és népbírósági tanácselnöknek a ki hallgatására, aki elmondotta, hogy ő an-hak idején ia 4. híradó zászlóalj zászlósa volt és 1{M2 szeptember 18-án, nem pedig 2ó-án, mint «hogy azt eddig val­lották, a tárgyalás előtt kb. 50 perccel kapott megbízatást, ille­tőleg parancsot a védelem ellátá­sára. Eleinte ő ezt visszautasí­totta de később határozott pa­rancs formájában megismételték előtte azzal, ha nem fogadja cl, súlyos kellemetlenségei !e>znek. Pontosan emlékszik a ' dátumra, mert ez a nap volt a zsidó tmm- •aszolgálatosok legnagyobb ün­nepe, a köznyelven ismert u. n. hosszúnap és emlékszik arra is, hogy mindjárt megrökönyödött azon. hogy ilyen nagy ünnepen hegy lehet egyáltalában zsidó munkaszolgálatosok ügyét tár­gyalni. Elmondja, hogy a tárgya, lás előtt akart a munkaszolgálato­sokkal beszélni, de azok részére kirendelt külön őrség nem en­gedte. aizzal hogy szigorú paran­csot kaptak, ha kell fegyverhasz­nálat árán is akadályozzák meg a vádlottakkal való érintkezést. így teljesen felkészületlenül, anélkül, hogy egyáltalán tudta volna miről van szó, reggel 7 óra. 'kor kezdték meg a tárgyalást, amelynek elején kérte az elnapo­lást, hogy a védelemre valami­képpen felkészülhessen. ’A beje­lentés után Rivészy, aki elnöke volt a tárgyalásnak, összesúgott dr Végvári századossá' majd utána a vezető hadbíró kihirdette a döntést, hogy az elnapolásra nem lát okot fennforogni. Elmon­dotta, hogy Kautski vallomását, amely sze. rint ő maga is kilcste egy ház­ban a 24 munkaszolgálatost, amint ellene konspiráltak, mind­járt megdöntötte azzal, hogy felállította a munkaszolgálatoso­kat és megkérdezte Kautskit, < nevezze meg névleg az egyes személyeket Kautski egyiknek a nevét sem tudta, így tehát bebizonyította, hogy Kautski valótlant állít. Közben öt percre Rivészy fel­függesztette a tárgyalást és egye­dül elhagyta a termet. Ezalatt Kautski bozálépett cs felelősségre vonta, miért szégvenítette őt meg a biróság előtt, majd azzal fejezte be a beszélgetést, hogy kijelen­tette: — Vedd tudomásul, ha ezeket a rühes zsidókat nem végzi ki a bíróság, akkor hazafelé agyonlövöm őket és azt mon­dom, hogy meg akartak szökni. Elmondotta még Rihmer tör­vényszéki biró, hogy * a két vádló felvidéki munka­szolgálatos rá azt a benyomást tette, hogy ezek nem beszámít, hatók, hanem legyengült, fél­kegyelmű emberek, akiknek val­lomása megfélemlítés és pa­rancsszóra történt. Dadogva vallottak, majd Bordás ügyész kérdéseire csak igennel és nem­mel volt szabad nekik felelni. Elmondotta azt is, kérte, hogy a tárgyalást addig függessze fel, *unig a biróság a munkuszolgáktosok beszélgető, seit. Ezt szemébe mondja dr. Rihmer József tanácselnök is, de Vesztergombi csökönyösen, meg­marad tagadása mellett. zéifaet védetieivel meg nem győződött arról, váj­jon tényleg megtörtént-e a sta­tárium kihirdetése. Tanúvallomása végén ki jelen, tette: Kautski olyan ember volt, aki­ről mindenki tudta, hogy sza­dista gyilkos, aki pl, azzal szó­rakozott, hogy a munkaszolgá­latosokat úgy köttette ki, hogy azok lába egy arasznyira volt a földtől és ingük alá kiéhezett egereket dugdosott. De tudta Kautskiról mindenki azt is, — hisz ő maga dicsekedett ezzel — hogy levente puskával lőtte agyon a munkaszolgálatosokat. Közönséges tömeg- gyilkosság volt Mahó népbíró kérdésére kije­lenti, hogy .előtte bizonyossá vált az, hogy itt nem történt más. mint hogy az igazságszolgáltatást akarták felhasználni egy tömeggyilkos­ság végrehajtására. Ezt azzal is alátámasztja, hogy Végvári telefonon a kivégzés után felhívta Kautski hadnagyot és in­gerült szavakkal tiltakozott az elien, hogy őt megegyszer ilyes­mire felhasználják, mert nem haj­landók megegyszer segédkezet nyújtani ilyen gyilkossághoz. El­mondotta azt is, hogy tudomása szerint még Rivészyt is megrázta az ügy és napokig nem tudott aludni utána. Rivészy, aki úgy látszik még mindig attól fél, hogy egyesek szemében zsidóbérenc, erre azt a megjegyzést teszi, hogy őt is meg- rázta ugyan az ügy, de azért épp olyan nyugodtan aludt, mint más. kor. Ezután dr. Abay Nemes Oszkár a fasiszták közismert túl­buzgó védője azt a megjegyzést teszi dr. Rihmer tanúvallomására hogy neki mint védőnek, még az őrség tiltakozása ellen is-meg kel­lett volna próbálni a vádlottak­kal beszélni. Kocsis tanácselnök halkan meg­jegyzi: „talán agyonlövette volna magát?“ Később még erősebb kritik i tárgyává tette dr. Rihmer akkori védői működését, mire a vetzető népbíró Tászólt: „ — Kérem, ne -leckéztesse a ta­nút. Kiss Imre sellyei autófuvarozó, volt munkaszolgálatos vallomásá­ban elmondja, bogy Rivészy igenis uszító beszédet tartott Re. sieán, sőt külön beszédben ok­tatta ki a keretlegénységet. amely­nek hatása az volt, hogy utána kezdődtek a kegyetlenkedések. Arról is vall, hogy látta, amikor Rivészy a menet alatt a járni nem tudó betegeket lekergette a kocsiról. Ezután a népbfróság újabb ta­nuk kihallgatását rendelte el és a tárgyalás folytatását a jövő hétre halasztotta. (1.) DOIIÁNYKISÁRUSOK FIGYELEM. A hatásági „Szacharin-' megér­kezett. A kisárusok folyó hó 11- től reggel 8-tól d. u. 1-tg a do­hány nagy áruclában átvehetik. A belpolitikai helyzetről és a IIL Kongresszusról számolnak be vasárnap Baranya népének a kongresszusi küldöttek A Magyar Kommunista Párt III. Kongresszusára Baranya megye is felküldte delegátusait. Ezekre a küldöttekre bízta rá a megye kérdéseinek, javaslatainak tolmá­csolását az egész ország ’színé tlőtt. A Kongresszus végétért, küldöt­teink hazatértek, magukkal hozva azokat a határozatokat, amelyek Pártunk és Pártunkon kérészül az ország jövőbeni irányvonalá­ról döntenek úgy politikai, mint gazdasági téren. .A megye lakos­sága most várja a küldöttek be­számolóját végzett munkájáról. Vasárnap Baranya legnagyobb községeiben nagygyűléseket 'és aktívákat tartunk, ahol a Kon­gresszuson résztvett elvtársaink számot adnak a rájuk bízott fel­adatok elvégzéséről és egyben ismertetik Pártunk állásfoglalását a kongresszusi határozatokra adott kisgazda válasszal kapcso­latosan. A nagygyűlések szónokainak feladata azobnan nem csak a ha­tározatok ismertetése, hanem az annak folytán előállott új belpo­litikai helyzet megvilágítása is. Kérjüic elvtársainkat, minél na­gyobb számban vegyenek részt a gyűléseken, mert az azokon el­hangzott küldötti beszámolók ■alapján új feladatok várnak rájuk, amelyeknek megoldása döntő fon­tosságú Pártunk életében. Emeli a nagygyűlések jelentő­ségét, hogy azokra leérkezik az I. bányászkörzet kongresszusi kül­dötte, Farkas Mihály nemzet­gyűlési képviselő elvtárs is, vala­mint Kiss Károly elvtárs, a Köz­ponti Vezetőség tagja. Farkas elvtárs llku Pál elvtárs­sal délelőtt Mecsekszabolcson tart nagygyűlést, délután pedig Kom­lón aktívát. Ezt megelőzően szom­baton délután a pécsi városi szer­vezet részére tart aktívát, ennek időpontját a városi titkárság még közölni fogja. Kiss Károly elvtárs vasárnap délelőtt BeKárdgyulgn. délután pedig Hirden tart beszámolót. Többi gyűléseink: Vasárnap délelőtt Palotabozso- . kon, délután Dunaszekcsőn Krancz Pál elvtárs, délelőtt Mekényesen, délután Mágocson dr. Boros Ist­ván, főispán elvtárs, délelőtt Püs- pöknádasdon, délután Hidason dr. Hajdú Gyula elvtárs, délelőtt Németbólyon, délután Nagynyá- rádon dr. Ernst Jenő egyetemi tanár elvtárs, délelőtt D ravasza- bölcsön, délután Drávapalkonyán dr. Szabó Pál Zoltán egyetemi tanár elvtárs, Beremenden Kréth Imre el vtárs, Vajszlón Polony; t a jós elvtárs, Németpalkonyás Koller Jánosné elvtárs, délelőtt Geresden, délután Püspökinkön Seregély Aladár elvtárs. Kongresszusunk harci előkészület és sereg­szemle volt követeléseink megvalósítására Révai elvtárs a diósgyőri nagygyűlésen beszámolt a kongresszusról Budapestről jelenti a MOI; A Magyar Kommunista Párt Diós­győrön nagygyűlést rendezet*, amelyen Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője számolt bé a legutóbbi kommunista kongresz- szusról: A kongresszuson kimondtuk, hogy ki a nép ellenségeivel a koalícióból, — kezdte • beszédét Révai József. Ezt halálos komolyan mondtuk és ne tegyen senki ú®y, mintha ezt a követelést nem hal­lotta volna. A válságból kivezető út nem le­het más, minthogy a Kisgazda- pár j demokratikus elemei fogja­nak össze a Baloldali Blokkal és közös erővel . induljanak saját pártjuk jobbszárnya ellen. A Kisgazdapárt szóvivői* figyel­meztetjük, hogy a nji kongresszusunk harci elő­készület és seregszemle volt e követelésünk megvalósítására, nem pedig üres szóbeszéd. A két munkáspárt a kongresszust megelőző nyilatkozatában ki­mondta, hogy el van szánva lat­ba vetni a munkásság és a pa­rasztság szervezett tömegeiben rejlő erőt, a reakciós elemeknek a koalícióból való eltávolítására. Kongresszusunk ezt a nyilatkoza­tot nem vonta vissza, sőt azt alá­húzva megerősítette Ne engedjék ezt el fülük mellett a Kisgazda­pártban sem s vegyék tudomásul, hogy velünk nem lehet játszani, ben nünket nem lehet az őrünknél fogva vezetni, ha „A"-4 mond­tunk, „B"-t is fogunk mondani. Kongresszusunk után egy héttel c Kisgazdapártiak elérkezettnek látják az időt újabb támadásra és provokációira. A miniszterelnök kecskeméti beszéde azt bizonyítja, hogy nem vonják le kongresszu­sunkból azt a következtetést, am®' Ivet le kellene vonniok. Nagy Fe­renc miniszterelnök azt mozscTta Kecskeméten, hogy a Baloldali Blokk kövessen el mindent arra nézve, hogy a Kisgazdapártnak tel­jes egészében adjon lehetőséget a koalícióban való további részvé­telre.* Szóval olyan politikát kö­vessünk, amelynek következtében a Kisgazdapárt jobbszáxnya jól ér­zi magát a koalícióban. Mi ezzel szemben azt mondjuk, ha ez a feltétele a koalíciónak, aki;or már is betehetjük ai aj­tót a koalíció mögött. Nekünk az a célunk, hogy a Kisgazda­párt jobbszárnya ne maradjon bent a koalícióban, hanem tá­vozzék onnan! — fejezte be be­szédét Révai József. Bárdosi Németh János és Kopányi György, a két neves pécsi «<5115 vermeikből olvasnak fel a Batsányi Társaság szombati ülésén écsi^odalombarátközönségeaiaaei- elött nagy érdeklődéssel tarthat számot az a két közismert és tehet­séges pécsi író is, akiket a közön­ség az irodalmi matinékról, vala­mint könyveik alapján jól ismer és szeret: Bárdos1. Németh János és KoHányi György. A két pécsi költő ezen az ülésen legújabb verseit mutatja be. A képzőmű­vészet új útjairól pedig Achátz Imre, a kiváló művészeti író tart igen érdekesnek és tanulságosnak ígérkező előadást. Az ülés, amely iránt már eddig . is igen nagy érdeklődés nyilvánult meg, — szombaton délután ot óra. kezdettel tartja meg a Bar sány Társaság p vármegyeház* ■közgyűlési termében

Next

/
Thumbnails
Contents